Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-14 / 112. szám
19#S- MAJTTS 14, PÉNTEK mst Miau ^iWop VAN KASZÁLNI VALÓ, NINCS KASZÁLÓGÉP Miért haszaófha ta tIonok a fűkaszák a Nagykőrösi Gépállomáson ? sem tudjak Ha a kapások vetését, növekedését késleltette is az eső, a fűfélék azért már kasza alá nőttek. Dús tömeget adó lucernák, egyéb pillangós virágúak és rétek első kaszálását kell hamarosan elvégezni, ha a mezőgazdasági nagyüzemek el akarják kerülni a tetemes veszteséget. Ez a helyzet most Nagykőrösön is, ahol több ezer hold- nyi szálas takarmány betakarításával végeznek a termelőszövetkezetek. Nyilvánvaló, hogy ezt csak a kaszálás maximális gépesítésével érhetik eL — Van elegendő fűkaszájuk ehhez a tsz-eknek? — kérdezzük Vígh Istvántól, a Nagykőrösi Gépállomás igazgatójától. — Sajnos nincs! — válaszolja. — Állandóan ostromolnak bennünket emiatt, mert tőlünk várnak segítséget. Előzetes tervek szerint ugyanis hat fűkaszát kellett volna eladnunk a nagykőrösi termelőszövetkezeteknek, de egyet sem tudunk üzemkész állapotba helyezni. Megkíséreltünk mindent, de nem tudtuk beszerezni a szükséges alkatrészeket. — Milyen alkatrészekről van szó? — Elsősorban kaszák, ékszíjtárcsák és fogaskerekek kellenének. két házilag sem tadjak elkészíteni. További érdeklődésünk során megtudtuk, hogy az UE—28-as traktorra felszerelhető fűkaszák egyébként beváltak, de négyéves használat után sok alkatrészük tönkrement. Jogos tehát a kérdés, hogy miért nem gyártják tovább az UFK fűkaszákat, vagy legalább azokat az alkatrészeket, amelyek könnyen tönkremennek? Az illetékesek, ha már az első kaszálásáig nem is, a második, a harmadik kaszálásra gondoskodhatnának pótalkatrészekről. Annál is inkább szükség van erre, mivel másmilyen típusú fűkaszából sincs - elég, sőt még akkor is kevés lenne, ha az UFK típusúakat nem kellene kivonni a használatból. N. I. Vetélkedők, előadások, majálisok Nagyarányú előkészületek az idei gyermeknap megünneplésére Hivatal — egyetlen szobában • Kis helyen — sok ügyfél • Ki mit nem tud? Középkorú asszony áll az íróasztal előtt, méltatlankodik, hogyan meri a szomszédasszonya veréssel fenyegetni, amikor csak azért szólt, mert átjönnek a csirkéi, kacsái, tönkre teszik a kertjét? Az asztal túlsó oldalán nyűgöd tekintetű férfi ül, az idő múlását csak a cigaretta növekvő hamuja jelzi. Türelemmel hallgat. Végül megígéri: kimegy majd, elsimítja a háborúságot. Közben öten is összegyűltek a csöppnyi szobában. Kis szoba, három íróasztal — ennyi a hivatal. A nagy tanács — kis tanácsa . A nemzetközi gyermeknapot mindig május utolsó vasárnapján rendezik, az idén május 30-án. A társadalmi szervezetek egyaránt készülődnek megünneplésére. A nőtanács, az úttörőmozgalom, a KISZ, a Vöröskereszt, a művelődési házak munkálkodnak az igényes program elkészítésén. Az óvodás és iskolás gyermekek szórakoztatására sokféle kulturális és sporteseményt rendez a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége. Az úttörő- és kisdobosavatáson kívül sok élményt nyújtanak majd az ünnepi műsorok, vetélkedők, versenyek, elő- A hat közül öt UFK típusú j adások. Ha az időjárás enge- fűkaszánk van, s nem hogy j di. majálisokon látják vandé- alkatrészeket, hanem más gül a gyerméksereget. ilyen típusú fűkaszákat sem j Május végén ifjúsági film- gyárt az ipar. Az alkatrésze- I hetet és könyvnapot rendeznek. Egyik legérdekesebb eseménynek számít a televízió nyilvánossága előtt rendezett vita a gyermekek olvasásáról. A vitában ifjúsági írók, pedagógusok, könyvtárvezetők vesznek részt és útbaigazítást adnak a szülőknek, hogyan és mit olvastassanak gyermekeikkel. A Vöröskereszt tagjai, ahol van a városban vagy községben gyermekotthon, kórház, ott apró ajándékokkal köszöntik a gyermekeket. A Magyar Nők Országos Tanácsa javasolta, hogy az óvodákban és az iskolákban május közepén tartsanak szülői értekezleteket, ahol a családi és az iskolai nevelés összehangolásáról, a szülő nagy felelősségéről a gyermeknevelésben és a megelőző gyermekvédelemről tartanak előadásokat. FENYEK (Foto: Kotroczó) ÉRD KÖZSÉGI TANÁCS érdligeti kirendeltsége — áll a táblán, de a helyiek csak annyit mondanak: a kis tanács. Weigl Lajos 1947 óta közigazgatási ember, a tanácsok megalakulásakor a ki- rendeltség vezetője. Azóta is az. Ismer mindenkit, őt is ismerik. — Az összes hatósági bizonyítvány kiadása, anyakönyvezés, ki- és bejelentés, munkakönyv kiállítás, szociális ügyek, hagyatékok, marhalevél kezelés; ez a dolgunk. S rajta kívül még sok más. Idősebb asszony jön, fia nősülne, de nem stimmelnek a papírok, a fiú még katona, ez okozza a bonyodalmat. Weigl Lajos néhány szóval eligazítja; fiatal mama, mellette a kisfiú. A mama némi megilletődöttséggel beszél, él benne a tudat, „hivatalban” van, a fiúcska virgonc, három évének minden aktivitásával mond ellent a falon lógó táblának: csendet kérünk. Építkezés ügyben jöttek, de itt sem passzolnak az iratok, előbb másutt kell elintézni egyet s mást, hogy itt is kiadhassák a papírt. AZ ÜGYFELEK TÖBBSÉGE — rendkívül tájékozatlan. Mintha valami ki mit nem tud vetélkedő lenne, sorra olyan ügyekkel jönnek, amelyekben nem a tanács illetékes, amelyeket a fővárosban kell elintézni, amelyek valamelyik vállalathoz tartoznak, s így tovább. Weigl Lajos győzi türelemmel a magyarázgatást, pedig van, aki nem érti, minek a tanács, ha itt nem intéznek el mindent? Rengeteg munkát ad a kiás bejelentkezés, mert Érdliget, de egész Érd, ezerszámra fogadja be a nyaralókat, s azokat is, akik — kiszorulnak a fővárosból, s itt találnak albérletet, ágyrajárást. Egy adminisztrátor segíti a kirendeltségvezető munkáját, a harmadik íróasztalnak csak hétfőn és csütörtökön van gazdája, dr. Kömyemé akkor jón át a „nagy tanácstól”, azaz Érdről, hogy az adófizetők rendelkezésére álljon, ezért se kelljen kilométereket megtenni. — a magáét. Hogy neki fontos lenne, higgyék el, nincs senkije, s elmondja — nyilván nem először — történetét, hogyan szedték rá emberek, forgatták ki lakásából, mindenéből, „végre nyugalmat szeretnék” — sóhajtja őszintén. Tintafoltok az asztalon, a hamutartóban sokasodnak a cigarettavégek, új papírra kerül pecsét, aláírás. Az egyetlen szobából álló hivatalban új és új ügyfelek. Óra nincs a falon, így hát hon- nét tudnák, mikor jár le a hivatalos idő ... Mészáros Ottó ^XXNXVWX>^XX>>>CX>X\?^\NNNVX>^^XXXXXN\; I $ | Kis ügyben is | | Van egy igaz népi mon-1 % dás: csak az nem követ el 5 S hibát, aki nem dolgozik. 8 $ Olyan ember nincs s talán $ $ a jövőben sem születik, aki § ^ soha nem tévedett. A mun- ^ ^ ka lázában megeshet az 5 ^ ilyesmi, de ez nem jelent- ^ ^ heti, hogy erre hivatkozva J ^ előre menlevelet kelljen ^ I adni a hibát vétőnek. ^ Az államigazgatás dolgo-i; ^ zói fontos, tudást és ügy- ^ J: szeretetet kívánó munkát^ ^ végeznek — többségükben^ ^ jól. Alapvető, döntő kér- ^ I désekben a legritkábban S $ fordul elő tévedés. Rend-8 $ szerint az egyszerűbb $ ^ ügyeknél történik ilyesmi. ^ $ A panaszos számára azon- ^ ^ ban, minden ügy rendkívül^ ^ fontos és jogosan kívánja ^ ^ gondos intézését. Csak ^ I egyetlen példát. ^ M. Sándorné már 11 éves ^ lakik Cegléden egy tanyán. § ^ A földrendezésre vonatko-1 § zó rendelet világosan ki-1 ^ mondja, hogy aki lakóépü- 5 8 letnek tekinthető, állandó« $ lakásra alkalmas tanyája-S $ ban huzamosabb idő ótas $ bennlakik és viseli annak 3 5! közterheit — azt a tanyát | ^ meg kell hagyni tulajdono-1 ^ sa birtokában. M. Sándor-1 ^ né mindezen feltételeknek ^ 8 megfelelt és nyugodtan élt« 8 a házban családjával 8 8 együtt. ij I Véletlenül, öt év eltelté- | ^ vei tudta meg, hogy házáig $ a földrendezéskor a Vörös § $ Csillag Termelőszövetkezet 5 $ nevére írták. Fellebbezett. 8 8 Fellebbezését a Ceglédi 8 8 Városi Tanács elutasította. ^ ^ Az iratok gondos átvizsgá- ^ 8 lása után azonban a me- 5 8 gyei tanács jogerős döntést i 5 hozott. Megállapította,« 8 hogy a tanyát vissza kell | I Íratni a tulajdonos nevére, ij 8 Nem óriási jelentőségű 8 8 tévedés az ilyesmi, mert 8 8 következményei könnyen 8 8 helyrehozhatók. Mégis, a 8 § rendeletek pontos ismere- 8 $ tében vagy gondos alkal- § 8 mazásával elkerülhetők 8 8 lennének. $ — K. — 8 8 $ AWWWWWWWWWWWWWWWWWWW S részben a vámosmikolaihoz tartoznak. A betétek nagy része azonban nem itt, hanem a járás postahivatalában van elhelyezve. A 16 hivatal állománya 23 millió forint. A legtakarékosabbak a nagymarosiak, akiknek csaknem 6 milliós a betétállományuk. Megyénknek reálisajk a kilátásai ahhoz, hogy elérje a takarékos megye címet. A szobi járáson mindenesetre már nem múlik — most a többi járáson, városon és községen a sor. KÉT IDŐS, HATÁROZOTT ŰRIASSZONY uralja a terepet, nem zavarja őket, hogy vannak előttük. Nekik csak a maguk ügye fontos... Fiatal ember, házasodni akar, olyan halkan, áhítattal mondja el kívánságát, mintha már a párjával összekötő igenit ejtené ki. — Meddig tart itt a hivatalos idő? — Hát, ez fránya kérdés. Mert hivatalosan nyolctól tizenkettőig. Dehát... jönnek délután is, „most érkeztem a vonattal Lajos bácsi, Weigl elvtárs, kinek, hogyan, csinálja már meg”, hát mit mondhat az ember? Megcsinálja. — Mindig ekkora a forgalom? — Ekkora? Máma egész csendes nap van. Csendes? Mi lehet itt csúcsforgalomkor? Még szerencse, hogy apró előtér is van a szoba előtt, igaz, ott a fiókkönyvtár székel, dehát így is lehet olvasókat szerezni ... Rátkai Károly méregjegyért jön, permetezni akar nikotinnal. Idősebb asztalos- mester mérgelődik, neki sok a dolga, minekrtrívták? Néhány perc múlva, már rend- betett papírokkal, elmegy. Elfelejt köszönni... Bejövét mindenki köszön, kifelé menet már nem, egy pszichológus érdekes következtetésekre tehetne szert itt — Soha nem fogy el a türelme? — Mindenkinek a maga ügye a legfontosabb, a legsürgősebb. Erre gondolok. Még akkor is, ha a félnek nincs igaza. Bár ért a legnehezebb megértetni. — Nem könnyű kenyér. — Aki csak kenyeret lát benne... hát szóval az kevés ehhez. A „kenyér”, azaz a fizetés akkor is járna, ha nem menne ki békéltetni a bevezetőben említett két asszonyt. És a többieket, mert elég sok az ilyen perpatvar. „Minek menjenek tovább, minek legyen belőle ügy, ha anélkül is békét lehet teremteni” — mondja Weigl Bajos. Bár . minden ügyintéző, tisztviselő 5 hasonlóképpen gondolkodna... 1 0 5 PUSZTAI BÁCSI két nap5 ja adta be a kérvényt: sze- 5 retne szociális otthonba ke- 8 rülni. Itt van újra — érdek- 8 lődik. A kirendeltségvezető I mondja a magáét, hogy két 5 nap azért kevés ehhez, Pusz- 5 tai bácsi viszont hajtogatja 23 millió 16 postahivatalban Újabb két takarékos község — A szobiakon már nem múlik Mint már korábban hírül adtuk, a szobi járás elnyerte a takarékos járás címmel járó selyemzászlót és oklevelet. Ennek feltétele az volt, hogy a járásban élő családok 85 százaléka takarékbetétkönyvvel rendelkezzen. Érdemes megemlíteni azonban, hogy a járás sikere után két újabb község is megszerezte a takarékos címet, mégpedig Kismaros és Zebe- gény. Az Ipoly mentiek részben a váci járási OTP-fiókhoz, í vés szakképesítést, itt az ide-! je a szakmai továbbképzésnek; — indokolja elképzeléseit. ! — Családja van? — tudako-: lom. : Keze a rádió gombjain bab-j rál: — Egy kislányom ... Az j édesanyjánál maradt... Én! nem tudnék számára megfe-j lelő otthont biztosítani, hí-i szén magam is a hugoméknál i lakom ... Fiatalon nősültem, i még a katonai szolgálat előtt.; Nem sikerült, öt éve, hogy; elváltunk ... Nagyon egyedül j voltam. Hiányzott a hadsereg-! ben megszokott közösségi j élet, a vidámság, a barátaim.j Néhányon közülük a munkás- i őrségben szolgálnak. Hívtak i maguk közé, s tavaly én is; beléptem ... Ne értsen félre,; nem a szórakozást kerestemj a munkásőrségben! Arra ott! van a könyv, a mozi, meg aj televízió. Hasznos időtöltésnek! pedig ott a tanulás. De — va-i lahova tartoznia kell az em-i bernek ... Párttag vagyok, s j a barátaim is azok. Itt, a szol-; gálatban, a gyakorlatokon! mindig együtt vagyunk. A fe-j gyeimet megszoktam, a szol-! gálatot szívesen vállalom. Az-! tán, miért ne csináljam jól,! ha úgy is lehet? ny. C. ; Nála jó kezekben van a fegyver A zászlóalj parancsnoka rövid tűnődés után azt mondja: — Ronkó ... Igen, Ronkó Dénesi ajánlom ... Öt csakugyan példaképül állíthatjuk minden fiatal munkásör elé. Szolgálatból soha nem hiányzik, a gyakorlatokon fegyelmezett. Lövészeteken — a legutóbbit vasárnap tartottuk — valamennyi lőfeladatát kiválóan teljesítette ... Tavaly nyáron jelentkezett a féléves előképzésre, s decemberben tette le az esküt. Néhány hónap alatt bebizonyította, hogy nála jó kezekben van a fegyver ... Különös véletlen: Ronkó Dénest éppen munkásőri szolgálatban találom. Az asztalon táskarádió, a tízórás híreket hallgatja. Széles vállú, testes fiatal ember, feszül rajta az egyenruha. — Jól tartottak a hadseregben: jónéhány kilót felszedtem magamra huszonnyolc hónap alatt. Azóta sem tudtam leadni. Hangjában nyoma sincs a sopánkodó hiúságnak, csupán a tárgyi hűség kedvéért mondja. Röviden, szabatosan beszél, ezt is a hadseregben „szedte magára”. A rádió mellett könyvek. Tudományos-fantasztikus regények, a szépirodalom után ezeket szereti legjobban. Mostanában ugyan kevés ideje jut az olvasásra: tanul. Pótolja, amit gyerekfejjel — élet- körülményei parancsára — elmulasztott. A hetedik osztályt végzi a dolgozók általános iskolájában. Félévi bizonyítványában 4,6-es átlaggal büszkélkedhet. — Nem értek egyet azokkal, akik azt vallják: „ahogy esik, úgy puffan”. Én inkább azt mondom: miért ne csináljam jól, ha úgy is lehet? így vagyok a tanulással, s így voltam a katonasággal is. A karhatalomban szolgáltam, s a második évben kiváló kar- hatalmista kitüntetést kaptam. A fogdát csak akkor láttam belülről, ha szolgálatban voltam. Akkor is alig vártam, hogy kijöhessek onnan. öt esztendeje lassan, hogy leszerelt, de mai napig is leveleznek volt parancsnokával. Munkájáról, terveiről röviden, határozottan beszél. Néhány napja a nagykőrösi Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat dolgozója. A nyári hónapokban szeretné elvégezni a nyolcadik osztályt, hogy tanulmányait ősszel már a szegedi építőipari technikumban folytathassa. — Idestova tizenkét éve, hogy megszereztem a kőmű-
