Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-14 / 88. szám

VII. ÉVFOLYAM. 88. SZÄM 19S3. Április h. szerda Sertés, baromfi, tej, tojás Est igényli a lakosság, erre számit az állam — Hathatós segítséget A háztáji gazdaságok szerepe A termelőszövetkezetek gyors fejlesztése mellett az elsőrendű feladatok közé tar­tozik a háztáji gazdaságok árutermelésének fokozása is. Erről a fontos kérdésről be­szélgettünk dr. Nagy Ambrus­sal, a járási mezőgazdasági osztály jogügyi előadójával, aki ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondta: — Az ötéves tervtörvény kimondja, hogy a lakosság ellátásában különösen a sertés, ba­romfihús, a tojás, és a tejtermelés terén még je­lentős szerep vár a ház­táji és a kisegítő gazda­ságokra. Ezért biztosítani kell mind­azokat a jeltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a gazdaságok a tsz-családok személyes szükségletének ki­elégítése mellett elsősorban szarvasmarhából, baromfiból és sertésből jelentős mennyi­ségű árut is termeljenek. Míg az átszervezés előtt a falusi lakosság élelmiszerszükségle­tét saját magg termelte meg, addig az átszervezés .után a termelőszövetkezeti tagság el­látása jórészt központi áru­készletből történik. Ez rend­kívül károsan hat a közös gazdaságok fejlődésére, meit a sokféle termák előállitása o termelés felaprózódácához, gazdaságosságának csökkené­séhez vezetne. — A háztáji gazdaságok el­sődleges gazdasági serepe tehát nem az árutermelés, ha­nem a tagok személyes fo­gyasztási szükségleteinek ki­elégítése. At adottságok azonban lehetővé teszik, a helyi igények kielégítését, amel­lett a központi árualapok kiegészítését, bővítését is. A háztáji gazdaságokban ugyanis megvan a lehetősig olyan termékek előállításé-a is (málna, ribizli, szamóca), amelyek a közös gazdaságok számára munkaigényességük miatt nem kifizetődők. — A háztáji állattartás azért is előnyös, mert lehető­vé teszi nagy mennyi égű olyan melléktermék hasznosí­tását (konyhahulladék), amely egyébként kárbaveszne, de je­lentős tartalékot bizto-ít az útmenti területek, árokpartok, töltések fűtermése is. — Nagy segítséget nyújthat­nak e téren a községi taná­csok vezetői is azzal, ha megengedik a tanácsok kezelésében levő utakon a háztáji állatállománnyal rendelkező tsz-tagok taka­ríthassák be a fűícrmést. Bár a takarmányszükséglet biztosítása, • termelőszövet­kezetek feladata, tovább kell javítani a háztáji és kisegítő gazdaságokban, valamint a kertekben a szervezett nö­vényvédelmet. Ezt a feladatot eddig is a községi tanácsok irányították, de az elkövetkező időben tovább kell tökéletesí­teni 'a módszereket, mélyíte­ni a kapcsolatot a növényvé- j delmi munkát végző földmű­vesszövetkezetek és a taná­csok között. — Tapasztalatok bizonyít- j ják, hogy a termés 15—20 százalékát a növényi kárte- : vők, a betegségek, további 15 j százalékát pedig a gyomnö- : vények teszik tönkre. Nyilvánvaló tehát, hogy a termelékenység fokozása- j nak, a termelés növelésé­nek egyik legjelentősebb tényezője a tervszerű és hatékony növényvédelem. — összegezve: a háztáji gazdaságokra számít az ál- j lám, terményeikre szüksége van a lakosságnak. A hivata- ! ios szerveknek és a háztáji j földek tulajdonosainak tehát j mindent meg kell termők | azért, hogy ezek a „kisüze- j rr.ek” is minél több és minél j jobb árut — ennivalót adja­nak. Kiss Sándor Rákóczi-napok — húsvéti bál Változatos művelődési program Gyomron A gyömrőiek nem panasz­kodhatnak. Változatos progra­mot ígér a művelődési ház. Ma este hat órai kezdettel tartja első, felvétellel egybekö­tött megbeszélését a járási színpad a művelődési házban. A felvételt a csoport szakmai vezetői tartják. Jelentkezés a helyszínen. Mit terveznek húsvétra? Bált. Hagyományos húsvéti bált. Vasárnap este kerül rá sor a járási művelődési ház­ban. A műsorban fellép Er­délyi Nóra énekesnő. Előzetes hír a fővárosi mű­vészek szerepléséről: május 29- én Fónai Márta, Puskás Sán­dor, Pataki Ferenc fejszámoló és Murányi Lili látogat el Gyömrőre. Előzőleg, május 7- én, az Állami Déryné Színház bemutatja a Mária főhadnagy című operettet. Végül megtudtuk, hogy meg­kezdődtek a Rákóczi-napok előkészületei is. A június 27­től július 4-ig tartó rendez­vénysorozat keretében ünnepli a szövetkezeti bizottság ének­kara ötvenéves jubileumát. Az Állami Déryné Színház Doni­zetti: Az ezred lánya című daljátékával vendégszerepel. A tervek szerint egy tánczenei műsor keretében a gyömrőiek Koós Jánossal találkoznak. Készül a sportegyesület terve, meghívásos motorkerékpárver­senyt tervez a művelődési ház autós és motoros klubja. A végleges program május első napjaiban készül el. MAI MŰSOR Gomba: Az arénában. Gyömrő: j Én és a gengszter. Maglód: A ge- i nerális. Monor: Egy taxisofőr ha- • lála. Nyáregyháza: Nincs többé válás. Pilis: Morál 1963. Tápiósüly: j Háborús bűnösök. Úri: Cári ke- ! gyelem. üllő: Élők és holtak I— | II. (szélesvásznú). Vasad: Hoi a : tábornok? Vecsés: Doni elbeszé- j lés. (Foto: Mutnéfalvy Adorján) PAJTASOK HÍREK — A járási népi ellenőrzési bizottság ma délelőtt kilenc órakor ülést tart a járási ta­nács nagytermében. — A volt monori őrspa­rancsnok, Tury László rendőr alhadnagy sírkőavatása 24-én délután négy órakor lesz a vecsési andrástelepi temető­ben. — Lakat Károly, az MTK labdarúgócsapatának edzője Gyömrőre látogat, előrelátha­tólag április 23-án. A KISZ helyiségében sorra kerülő él­ménybeszámolóját nagy ér­deklődéssel várják a gyomról sportszeretők. — Engedély nélkül árusított — megbízásból — Kovács Mi­hály vecsési (Város utca 3/a) tsz-nyugdijas tavaly a mária- besnyői búcsún. Miután árdrá­gítást is elkövetett, a szabály­sértési hatóság 200 forintra büntette. To / r«/-s swnfftfir Megérdemelt vendéggyőzelem A maglóéi labdarúgócsapat vasárnap nem kisebb ellenfe­let fogadott, mint a Ceglédi Honvéd csapatát. Bár a hon­véd csapat a múlt héten 1:0 arányú vereséget szenvedett Ecseren, érezni lehetett már a mérkőzés elején, hogy a ceg­lédiek jobb formában vannak. így is történt. A szárnyasze- gett hazai csapat egy pillana­tig sem tudta vitássá tenni a Ceglédi Honvéd csapatának győzelmét. A 3:0-ás vendég- győzelem azt mutatja, hogy a maglódiak hullámvölgyben vannak. Ezt mutatta a két héttel ezelőtt a Pilis elleni mérkőzés is, amikor a magló­diak odahaza nem bírtak a vendégekkel. A vasárnapi mérkőzésen a nagyobb erőbe­dobással játszó vendégek meg­érdemelten győztek ebben az arányban is. Négyszáz forintra bírságol­ták Endre Lászlóné, Vasad, Rózsahegy 5. szám alatti la­kost, mert Monoton, a 61. szá­mú önkiszolgáló boltból fize­tés nélkül akart elvinni két kiló kockacukrot, egy kiló 1 zsírt, öt küó lisztet, egy. kiló j rizst, négy tojást, csaknem két j kiló szalonnát és húsz deka dióbélt. A felsorolt árukat egy zsák­ba tette, s csak a kosárban levő árut akarta kifizetni. 11-est hibáztak el a monoriak A monori fiataloknak régi mumusuk a lceglédi csapat. Ezúttal, reménykedtek a szur­kolók, hogy nátha megtörik a jég. Az első 45 perc kétségkívül a monoriak fölényét hozta, j Több szép támadást vezettek. A hazai csatársor próbálkozá­sait pedig a védelem Dimoffal az élen biztosan verte vissza. Az 55. percben 11-eshez ju­tatlak a monoriak, s ezt elhi­bázták. A kihagyott büntető felvillanyozta a hazaiakat, akik óriási hajrába kezdtek. Fölényük Verovszky révén góllá is érett. A döntetlen igazságosabb lett volna. Ceg­léd csak az utolsó félórában mutatott játékot. A monoriak közül Dimoff és Szél játszott jól. Nem szabad elkeseredniük a csévieknek Szűkszavú tudósítás számolt be a Csévharaszt—Mende já­rási labdarúgó-mérkőzésrő keddi számunkban. A 15:0,-$* eredmény azt mutatja, hogy r. két csapat között óriási kü­lönbség volt. Mégis, ha figye­lembe vesszük azt, hogy a csévharaszti csapat tagjai 16— 17 éves fiatalolt, akkor nem kell csodálkoznunk az ered­ményen. A fiataloknak riem szabad elkeseredniük az ered meny miatt. Továbbra is lelkesen ke" játszaniok, mert nem minder- mérkőzésen lesz ez így! Mer' vasárnap lelkesedésből jelesre vizsgáztak a fiatal csévha­raszti labdarúgók. És ez sem utolsó dolog! A TÜKÖR ELŐTT (Foto: Péterffy András) V Versben és prózában a vidéki tanítási gyakorlatról Az Egyetemi lapok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem í, hetilapja, április 10-i számában érdekes cikket közöl hét J ötödéves egyetemista gyömrői tanítási gyakorlatáról. f , . £ Kohati Zsolt így kezd be­szélni a gyömrői hetek tanul­í ságairól: '/ íj — Heten kerültünk Gyöm- íj rőre. Csaknem valamennyien íj vonattal jártunk ki Pestről, f akár az ottani pedagógusok ^egy része. így szállásgondunk £ nem volt és végül már egészen íj jól hozzáedződtünk a hajnali £ keléshez. Aki ezek után azt (■ hinné, hogy a gyömrői iskola \ — ha már ilyen közel esik a íj fővároshoz — nem is számít ^ igazán vidékinek, az persze íj téved. Van itt termelőszövet- kezet, háztáji, s bár olyan íj szülő is akad jócskán, aki a í, városban dolgozik, a legtöbb­je mégiscsak földmunkával foglalkozik. Az iskola egy ré- í, gi, szép barokk kastélyban ka- ^ pott szállást. Hogy őszinte í legyek, nekünk már maga a \ fogadtatás is igen tetszett. í, Szeretettel vártak bennün- 'j két, de ez inkább olyan kar- £ társi üdvözlet volt. Nem csi­náltak különösebb felhajtást, í ahogy mondani szoktuk, nem íj „kereteztek be”, mint pesti I egyetemistákat, hanem azon- £ nal elláttak munkával, hogy ^ megmutathassuk, mit tudunk. 'j A tanári kar legnagyobb ré- / sze egyetemet végzett, érdek­lődő ember. Egyik-másikuk ugyan már fáradtabb, fásul- tabb, mert hiszen kevesen vannak, két műszakban, dél­előtt—délután tanítanak, fyeti harminc-negyven órát adnak és ez bizony alapos megterhe­lés. — A magam részéről csak egyik szaktárgyamat, a ma­gyart taníthattam, mert latint nem oktatnak a gyömrői is­kolában. Tanítottam három osztályt is. Első gimnazistá­kat, hetedikes és hatodikos kisdiákokat is. Eleinte bizony jól össze kellett szednem az arcmemóriámat, hogy meg tudjam különböztetni őket. Amit a vidéki tanulókról mondhatnák, az tulajdonkép­pen azt hiszem nem újdonság: véleményem szerint is ragasz- kodóbbak, közvetlenebbek és tisztelettudóbbak, mint a pes­tiek. Számunkra eleinte szo­katlan volt az a kedvesség, ahogy a lányokat keresztne­vükön, nénizve szólították és az általános iskolások engem is tanító bácsiztak. Hogy a munkát milyennek képzeltük el, arról valljon a gyömrői él­mények hatására írt „hősköl­teményem” néhány sora: Lehet majd. korán aranyat lelni, pitymallatkor vonatra kelni, nem lödörgünk majd lomhán, sután tanítunk dél előtt s után, s zihálva ejtjük neved Marathon, elterülve a tömött vonaton. Spontán libbent a szánkra: Éljen! beszélhetünk az ünnepélyen! Gond le minket nem igázhat olt hol kedvünkre gyárthatunk vázlatot! Bánat meg nem maradilat nálunk, éltünk fogytáig hospitálunk! A valóságban persze — ahogyan Kőháti Zsolt elmesél­te — szó sem volt életfogytig­lani hospitálásról. Jutott al­kalom az óraadásra olyan bő­ven, hogy alig győzték. Öröm­mel vette észre, hogy a gyöm­rői kisdiákok szívesen hall­gatják ha a mai magyar iro­dalomról beszél. Nagy érdek­lődés mutatkozott az e tárgyú szakkör iránt is. így adódott aztán az ötlet, hogy az unal­mas nyelvtanórákat idézetek­kel élénkítse. Mindjárt jobban érdeklődtek a gyerekek a határozói igenév iránt, ha a példákat Benjámin László vagy Váci Mihály verseiből olvashatták. Mi mindent csináltak még? Felügyeltek a tanulószobában, segítettek az április 4-e tisz­teletére rendezett tanulmányi verseny és ünnepély előkészí­tésében, lebonyolításában. Ho még ezen felül maradt egy ke­vés idő, azt is volt mire ford: tani: a helybeli KISZ-ben, a jól működő úttörőházban i szívesen fogadták a segítséget. Hogy végülis a hét pest: egyetemista jól érezte magát Gyomron, azt az is bizonyítja, hogy Molnár Péter matemati - ka-tizika szakos tanárjelöl, el sem tudott végleg szakadn az iskolától. Csak ideiglene­sen búcsúzott, amíg diploma ját megszerzi, aztán — szintéi: pedagógus menyasszonyává együtt — jön vissza véglege sen Gyömrőre tanítani. Kap­nak lakást, s ahogy Ígérik, talán hlég háztáji földet is. Molnár Péter történetét idé­zik egyébként a Gyömrőről szóló „hősköltemény” utolsó sorai is: Búcsúzunk tőled Gyömrő, érlelő ború tömlő, emléked bennünk folytonos, ígérjük ezt, mi hét gonosz, s ha távoztunkon valaki búsul, itt hagyjuk Molnár Pétert túszul! Bedccs Éva PÁLYASZÉLI JEGYZETEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom