Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-01 / 77. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1965. Április i, csütörtök Felvették a tizenharmadik havi fizetést a Gépjavító Ktsz tagjai — fi milliós exporttvrr hallottuk írunk RÓLA DÍSZÜNNEPSÉG VASÁR­NAP Vasárnap, hazánk {elsza­badulásának huszadik évfor­dulóján, fi órától térzenével köszönti városunk polgárait a konzervgyár fúvószenekara. Tíz órakor a művelődési ház színháztermében Horváth Le­hel, a Hazafias Népfront vá­rosi elnökének megnyitó já- v al kezdődik a díszfínnepség. Az ünnepség szónoka, Hege­dűs László, a városi pártbi­zottság titkára. Végrehajtó bizottsági ülést tartanak ma, délelőtt 9 óra­kor a városi tanács földszinti termében. Az ülésem* javas­lat hangzik el a „Községl’ej- lesziésért” jelvények adomá­nyozás árcl. ★ Hamarosan megkezdik a jég árusítását a jéegyárban. Az idén, hasonlóan a tavalyi­hoz, háromezer mázsa jeget értékesítenek. A LEGJOBBAK JUTAL­MAZÁSA Holnap, délu'án 2 órakor a városi pártbizottságon meg­jutalmazzák azokat, akik a ’.áros fejlesztésében kiemel­kedő éredménveket értek el. ★ Április 4-éti árusítanak először fagylaltot a Vénusz Cukrászdában. ÚJVIDÉKI MŰVÉSZEK VÁROSUNKBAN Az újvidéki rádió „Combo” zenekara, szólistái, színészei április 29-án vendégszerepel­nek városunkban. A negyven- tagú jugoszláv együttes tré­fás jeleneteket, ének- és ze- ueszámokat mutat be — ma­gyarul is. A műsorukat a ju­goszláv rádió műsorából vá­logatták össze. ★ Hatszáz forint pénzbírsá­got fizetett Kis József (Eöt­vös Károly utca 44.) azért mert vezetői igazolvány nél­kül vezette a motorkerékpárt, utasán pedig nem volt bu­kósisak. Jól kezdődött a közgyűlés. Több mint háromszázUzen- ötezer forintot osztottak ki nyereségrészesedés címén a Gépjavító Ktsz-ben. A tizen­harmadik havi fizetés két­ezer forintnál kezdődött, de nem egy ember négy-öt­ezer forintot is felvett. A zárszámadás, amit Pomúzi Kálmán ismertetett a tag­sággal, meglehetősen optimis­ta volt. Bár az éves tervet mindössze 97,3 százalékra tel­jesítette a kollektíva, ennek ellenére a munkák zöme ki­fogástalan volt. Különösen Barta István, és Péczeli Imre brigádja vég­zett komoly, dicséretre méltó munkát. Az ő feladatuk kü­lönféle konzervipari gépek konstruálása volt. Másfél millió forint ért- télid gépet gyártottak Egyiptom, Kuba, Len­gyelország, és Jugoszlá­via számára. A krónikás jóleső érzéssel jegyezgette a töméntelen számadatot, amely egy-egy feladat, egy-egy elvégzett munka lényegét tükrözte. Fel­sorolása unalmas dolog len­ne, mert a számokat nem mindenki olvassa szívesen. Mégis a leglényegesebbet köz­re kell adni. Az elmúlt évben az egy főre jutó termelési érték 116 ezer forint volt. Ezt nemcsak jó szervezéssel érték el, jelentősen emeite a termelési értéket az a tény, hogy új gépeket sikerült szerezni. A marógépek, a fi­nom esztergagépek jelentő­sen megkönnyítették, illetve felszabadították a kézi mun­kát. Az elmúlt év sikerei nem — jf, / milliós ntjereséff tették elbizakodottá a szövet­kezet tagságát. A felszabadu­lási munlcaversenyben részt vesz a szövetkezet tagsága. Bíznak benne, munkájuk az alap rá, hogy tervüket túl­teljesítik. Pedig az idei ter­vek semmivel sem kisebbek a tavalyiaknál, sőt. Az idén mintegy hatmil- ' liós exportgyártás a fel­adat. a tavalyi másfél­millióval szemben. De mivel a szövetkezet első­rendű feladata a lakosság igé­nyeinek kiszolgálása, nem kell külön hangsúlyozni, hogy a csekélynek tűnő hatmilliós exportterv teljesítéséhez is keményen neki kell gyűr- kőzni a ktsz kollektívájának, hogy a vállalásukat mara­déktalanul teljesíthessék. Tizenhat kis győztes A városi nötanács felszaba­dulásunk húszéves évforduló­jára rajzpályázatot hirdetett az általános iskolák között. Több mint száz pályamű ér­kezett a zsűri elé, amelyek közül tizenhatot javasoltak jutalmazásra. A tizenhat kisdiák — Andó Zsuzsa, Búzás Péter, Danóczi Gabriella, Erdődi Ilona, Fodor Ferenc, K. Kiss Piroska, Kása István, Kovács Gabriella, Ko­vács István, Máté Emma, Ma­kai Júlia, Mészáros Gabriella, Regdon Sándor, Takács Éva, Tóth Sándor és Zsíros Juli — a napokban kapja meg a nő- tanács elismerő oklevelét. Koszorúzás szombaton Szombat délután 4 órakor a városi pártbizottság, az üze­mek, az intézmények képvise­lői a temetőben megkoszo­rúzzák a város felszabadításá­ban elhúnyt szovjet és román hősök sírjait. j Nesze semmi, fogd meg jól! Március 7-én „A diák a hi- i bás?” címmel bíráltuk a pa- ! pírbolt, illetve az fmsz veze- : tőit. mivel előzetes bejelentés i nélkül több napra bezárták a I város egyetlen papírboltját. A válasz bírálatunkra a kö- I vetkező: ,.A 16. számú papír* j bolt padlózata régi és korhadt 1 volt, a bejáratnál balesetve- j szély állt fenn, kijavítása szükségessé vált... A bolt ezen okok miatt volt zárva. Megjegyezzük, hogy az ősszel hírt adtunk arról, hogy az ösz- szes vegyesboltjaink és do­hányboltjaink felkészültek az ilyen irányú áruk (füzetek, is­kolai szerek) árusítására.” (A hírről mi is tudunk, csakhogy a hír még nem fü- | zet, és ha minden vegyesbolt- | ban lehetne kapni, nem szüle- I tett volna meg a bírálat sem. i A szerk. megjegyzése.) Helyben voltunk. A gyors tájékoztatásból megtudtam, hogy Andris hatéves kora óla tanul zenét Családjukban hagyomány a mtzsika szeie- cete. Boldogult pápája, de édesanyja is zongorázott. Andris először zongorázni, később hegedülni tanult. Ti­zennégy éves kúra óta pedig szenvedélyesen énekel. Re­mekül gitározik. A gitárt Prá­gából hozta, amikor turis'a- kiránduláson volt, mert a nagykorod Ki mit tud?-verse­nyén hatnapos Csehszlovákia kirándulójeggyel jutalmazták első helyezését. Andrást sajnos nem talál­tam otthon. Kulturális be­mutatón '■-zerepeL Vácott. -De édesanyja a mamákat jellem­ző szeretettel és meghatottság­gal mindent elmondott ál­ról, hogy milyen szívósan verekedte fel magát a tizen­nyolc éves fiatalember a tv-szerepiésig. — András most negyedik gimnazista, jeles tanuló és élete álma, hogy orvos legyén. Fiam szorgalmasan tanul, ele ezzel párhuzamosan minden szabad idejét kitölti a ze­ne. Amikor három évvel ez­előtt megkezdődött a televí­zió Ki mit tud’ adása, az ak­kor még tizenöt esztendős fiú két olasz dalia! startolt. A próbaéneklésen dicséretet ka­pott és megtisztelő elisme­rést. Azzal búcsúztak tőié, hogy viszontlátásra egy év múlva. Más ember lendületét ez a látszólagos kudarc meg­törte volna, Andrist akaratá­ban megerősítette. A következő évben a vá­rosi Ki mit tud?-veisenyen megint nehéz feladatra vál­lalkozott. Az Aidábó’ Rada­mes áriáját énekelte és a Bánk bánból a Hazám, hazám című nagyáriát. A zsűri vé­leménye az volt, hogy kár az alig tizenhat éves fiatalem­bernek ilyen nehéz feladattal tirkózni. Az eiső dijat, a csehszlovákiai kirándulásra jogosító jegyet azonban meg­kapta. Ambíciója változatlan volt, amikor az idén Kőrösön a vá­mosi versenyen indult. A hónap elején kapott behívót a tele­vízióhoz meghallgatásra. Csaj­kovszkij Anyegin című operá­jából a Lenszk'.j áriái én ­kelte. A népes mezőnyben megdicsérték és azzal enged­ték el, hogy mtjd kap írás­beli értesítést. Azóta meg­jött a távirat. Vasárnap reg­gel Hortyányi Piroskával, a zeneiskola zongora szakos ta­nárával indult Pestre. Ö lát- 'a el a zongorakíséretet. — És mit szolnak tanárak osztálytársai, az ismerősök és általában a várc.s? — Szívből drukkolnak és azt hiszem, hogy a vasárnapi Ki mit tud?-adásnál minden nagykőrösi tv-tulajdonos kép­ernyője előtt telt ház lesz — mosolyog a mama. Körösi diák a rádióban is A rádió ifjúsági osztálya az „így írunk mi” sorozat kereté­ben pályázatot hirdetett. Az 1390 beérkezett pályamű kö­zül^ harmadik helyet Pintér István, a gimnázium diákja, lapunk munkatársa érte el. Vasárnap, a Petőfi-rádióban 12 óra 40 perces kezdettel az így írunk mi műsorában hall­hatjuk a győztesek verseit, pályaműveit. // Két piciny fehér haleffcipő..." Arany-kincsek Nagykőrösön Baráti szövetséget szerveztek — Emlékoszlop a siratóban MIT LÁTUNK MA A MOZI­BAN 7 Ki ártatlan? Csehszlovák dráma. Kísérő műsor: Käthe Koll- witz. Az emlékmúzeum fejleszté- , se, gyarapítása és korszerűsíté- | se oroszlánrészben dr. Toros • László nyugdíjas tanár érde­me, aki azt jelenleg is nagy í tudással és szeretettel vezeti. A múzeumigazgató minden alkalmat megragad az Arany- j kultusz ápolására. E cél szol­gálatában a múlt években a I múzeum mellé Utazás Nagyszalontára baráti szövetséget szerve­zett, melynek mintegy húsz tagja van, s amelynek egy volt lel­kes nagykőrösi diák: Vörös Pál, a helyi állomásfőnök az elnöke. Tervbevették, hogy újraépü­lő vasútállomásunkon Arany­emléktáblát állíttatnak, me­lyen felhívják az érkezők fi­gyelmét a nagykőrösi Arany-emlékekre. Emlékoszlopot terveznek az­után a Siratóba, a konzervgyár jelenlegi göngyölegtelepére, nagy költőnk által megénekelt történelmi hely emlékezetének megörökítésére. Kirándulást szerveznek Nagyszalontára, Arany János szülővárosába, melyet a múlt évben a Kutyakaparó-csúrdá- hoz, továbbá Abony, Vezseny és Várkony történelmi neveze­tességeihez rendezett autó­buszkiránduláshoz hasonlóan, nagy érdeklődés előz meg. Az őszre a szokásos októberi múzeumhónap keretében az Arany-kultusz ápolása érdeké­ben, rendezvényeket készíte­nek elő. Dr. Törös László igazgató a TIT felkérésére április 9-én este a műve­lődési házban Nagykőrös és Nagyszalonta címmel érdekesnek ígérkező elő­adást tart. Az emlékmúzeumnak az or­szág minden részéről, sőt kül­földről is sok látogatója van. Ott jártunkkor is egy volt nagyszalontai diák, Kása Jó­zsef kopogtatott be, aki elmon­dotta, hogy diák korában lett Arany János költészetének sze­relmese, s vasárnaponként sokszor teljesített őrséget az ; ottani Csonka-toronyban, a ! most is meglévő emlékmú- ízeumban. Boldogan szemlélte ! végig az itteni rengeteg Arany- í emléket, és a legnagyobb elra- í gadtatással nyilatkozott a j nagykőrösi Arany-„kincsek- '■ röV’. (kopa) A NÍVÓ Ruházati Ktsz ve­zetőjével, Hajdú János műsza­ki főnökkel beszélgetünk. — Ktsz-ünk anyagellátása nem minden nehézségtől men­Ez még csak a próbaüzem, de máris megy mint a karika- csapás. Bakos Éva szerint hét óra alatt hatvan kabáton varr­ja körül a gomblyukat az új masina. tes — panaszolja —, mívU naponta negyven-ötven zakót és nadrágot készítünk szériá­ban. Az ország minden részé­be szállítunk, Salgótarjántól Szegedig. Vinne a kereskede­lem többet is, de a béralap megköti kezünket. — Mi a sláger most? — kérdezem Pozsár Ferenc te­lepvezetőt. — A főváros után elsőként mi készítjük rendelésre, mér­tek után az orkánkabátokat. És itt van a közkedvelt hab­szivacs. Ezt aztán korlátlan mennyiségben dolgozzuk fel. Alsószoknyától kezdve a bélelt orkánig — min­dennek. De leginkább be­gombolható bélést készítünk belőle. Másfél hónap alatt kétezerháromszázat gyártot­tunk, az év végéig még tízezret szabunk ki. Az ára mindössze kétszázharminc forint. Volna elég dolgunk akkor iSj ha csak habszivacsot kellene feldol­goznunk. — És az anyagellátás zök­kenői? — Volt idő, amikor nehéz A mozdulat még nem a leg­kecsesebb, van mit csiszolni jócskán a spiccen is. De ez természetes, hiszen ők január közepe óta járnak a balettis­kolába. Vasárnap délelőttön­ként negyvenegyen töltik be a művelődési otthont. Szegedi Jenő balettmester jár át Kecs­kemétről, hogy a gyermeke kifinomult mozgásra tanítsi Nem az a célja, hogy a i lányokból balerinákat neve nek, de az igen, hogy a r vészi mozgásban, a zene s? ségében örömet találjanak. A záróvizsgára az ‘ " végén kerül sor. SPORT ASZTALITENISZ: Megyei férfibajnokság. Kinizsi—CVS E 13:7 Győz: Köházi (4), Czagány (4)* Hrvola (3). R. Soós (l) és a Kőházi, Czagány pár (2). Megyei női bajnokság Kinizsi—CVSE 6:4 Győz: Papp (2), Apró (2), Vass- Andrási (1),- valamint az Apró, Vass-Andrási pác. Az orkán a sláger és a habszivacs Két selyem anyag között ; habszivacs. Magyar Ilona bé­léssé varrja a legnépszerűbb; anyagot. volt a szabászoknak elegendő bélésanyagot szerezni. Ennek ellenére tervünket tavaly kész­áruból száztizenkét százalékra teljesítettük. A méretesek for­galma elérte a hatszázezer forintot. S ha így megy to­vább, jövőre az eddiginél is nagyobb részesedést fizethe­tünk. (szalisznyó—papp) Telt ház lesz vasárnap a körösi tv-készülékek előtt Nagykőrösi fiú a „Ki mit tud?44 ünnepi műsorában

Next

/
Oldalképek
Tartalom