Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)
1965-04-04 / 80. szám
1963. Április í. vasärnap T/Círlap 7 A városról, Norilszkról Tyitov űrrepülése jut az eszünkbe. Nem mintha a második számú szovjet űrhajós odavaló lenne, hanem azért, mert Norilszk városában minden hétköznapi dolog egyúttal szinte éppoly izgalmas és szokatlan, mint Tyitov reggelije a világűrben. Annak idején Tyitovtól megkérdeztük: — Tudott aludni? — Igen, méghozzá jól — hangzott a felelet. — Ivott valamit? — Igen, de persze csak vizet. — Enni, evett-e? — Igen, jó ízűén. Egyszerű kérdések, köznapi válaszok. De miután egytől egyik az árviszonyokra vonatkoztak, határtalanul izgalmasak voltak. Nagyjából ugyanezt mondhatjuk el Norilszkról is. Ha interjút készítenek a város, vezetőjével, valahogy így festene: — Házak vannak-e önöknél? — Természetesen. Csupa emeletes kőépület. — Hát a közlekedés? — Autóbusz, vonat. A vasútvonal egyébként villamosított. • — Vízvezeték, villany, telefon? — Magától értetődik. Egyszerű kérdések, köznapi válaszok. De mégsem olyan köznapiak, hiszen Norilszk a világ legészakibb városa, legalábbis a nagyobbak közül. A tundra kellős közepén fekszik, jóval a sarkkörön túl, az északi szélesség 69. fokánál, ahol évente 250 napon át olyan sűrű hótakaró borítja a földet, hogy más országokban ezen a szélességi körön még kisebb falut sem igen találni. Norilszk: 120 ezres lélekszámú város, amely arról is nevezetes, hogy itt épült a Szovjetunió egyik legnagyobb ércbányászati kombinátja. (A. M.) KFKI A. tudományos kutatás ieíloyrára A felszabadulás előtt általános jelenség volt, hogy a legtehetségesebb magyar kutatók és tudósok — rendszerint még pályájuk kezdetén — külföldre távoztak, mert itthon nem voltak megfelelően felszerelt tudományos létesítmények, amelyek lehetővé tették volna számukra a korszerű kutatómunkát és ennek eredményeként a tudományos érvényesülést. Megváltozóit a helyzet a felszabadulás után: a háborús károk helyreállításának befejezésével hozzáfogtak a tudományok korszerűen felszerelt hazai műhelyeinek felállításához. Követelte ezt az a felismerés is, hogy a tudományok rohamos fejlődése következtében az alapvető tudományos kutatás szinte a szemünk láttára vált a szűk, laboratóriumi értékű tevékenységből termelőerővé, a műszaki haladás egyik motorjává. Ez a felismerés öltött testet abban a kormányhatározatban, amely 1950-ben életre hívta a fizikai kutatások legnagyobb hazai központját: a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetét (KFKI). Az intézel ezres létszámú tudományos, műszaki és adminisztratív személyzetével és nagyszabású kísérleti berendezésével ma az ország legnagyobb kutató- intézete. Tizenöt évvel ezelőtt azonban a munka még igen kezdetleges körülmények között indult meg. Hiányzott a megfelelően képzett és a „nagyüzemi” kutatásban járatos tudományos gárda, de hiányzott a korszerű felszerelés, sőt a hely is, ahol a kutatás megindulhasson. A KFKI első részlegei az egyetemek A norilszki északi mezőgazdaság! tudományos kutatóintézetben a rénszarvastenyésztés és általában az állat- tartás sajátosan északi problémáit tanulmányozzák. A növénytermesztők az intézet impozáns gazdaságában zöldséget termesztenek MIÉRT NEM AD HANGO’l A ZSIRÁF? A frikában a közhit azt tartja, hogy a zsiráfok nem tudnak hangot . adni, mert hosszú' nyakuk miatt a hang képtelen feltörni a gégéjükből. A tudományos magyarázat persze merőben más. Egy angol zoológus szerint a zsiráfok egyszerűen azért nem adnak hangot, mert erre csak a legritkább esetben van szükségük. Ha ugyanis veszélyt észlelnek, ami magasságuknál fogva elég hamar következik be, nem kel! hangokkal figyelmeztetniük legelő társaikat, egjrszerűen futásnak erednek, s a többiek követik őket, sőt, már messziről meglátják, ha egy társuk menekülni kényszerül. Emellett a zsiráfok „beszédkészsége” semmivel sem kisebb, mint- például a marháé, ámbár köztudomású, hogy a sebesült zsiráf igen különös, fütyülésszerű magas hangokat hallat. Egyébként az emberek között sem egj’formán nyilvánul meg a beszédkészség. Kivált a latin fajtáknál akadnak emberek, akik nagyrészt taglejtések segítségével érintkeznek, sőt. létezik Afrikában egy törzs, amely az éjszaka sötétjében képtelen megérteni egymást. annyira rászorult a taglejtésekkel való „beszédre”. Autósok ideális nyelve — az eszkimó Paul-Emile Victor francia kutató javasolta, hogy autósoknak kizárólag eszldmó nyelven volna szabad társalogni egymással és a gyalogosokkal, minthogy ez a világ egyetlen nyelve, amelyen nem lehet szitlcozódni. Fény - méterszámra! Könnyűiparunk idei nagy beruházása-vw fizikai tanszékein dolgozó kutatócsoportok voltak, amelyeket csak évek alatt sikerült egy helyre összpontosítani: a csillebérci erdőben fokozatosan kiépült laboratóriumi épületekbe. Ma már több mint húsz épület szolgálja a kutatás céljait, köztük a kísérleti atomreaktort magába foglaló reprezentatív külsejű, nagy csarnoképület, amelynek 80 méter magas széllőzöké- ménye Budapest számos helyéről jól látható. Az intézet — és a magyar természettudományos kutatás — fejlődése szempontjából igen jelentős esemény volt az atomreaktor üzembe helyezése 1959 tavaszán. Ezt a fontos lépést több éves felkészülés előzte meg, hiszen nemcsak a reaktorhoz kapcsolódó technikai létesítmények megépítéséről volt szó. hanem az üzemben tartásához szükséges műszaki gárda megfelelő kiképzéséiül is. Elmondható: a KFKI ezt a feladatát is jól oldotta meg, amit igazol az a tény, hogy a reaktor immár hat esztendeje fennakadás nélkül, úgyszólván üzemzavarmentesen látja el feladatait, mint a speciális fizikai és kémiai kísérletekhez szükséges radioaktív sugárforrás, mint a hazai izotópgyártás termelőbázisa, és végül mint a szakemberképzés egyik alaplétesítménye. Az elmúlt tizenöt év alatt a KFKI néhány kísérleti fizikai ágazat — kozmikus sugárzási kutatás, spektroszkópia, fizikai optika stb. — tudományos műhelyéből korszerűért felszerelt, komplex kutatóközponttá fejlődött, amelyben a fizikai, kémiai, matematikai és műszaki kutatások egymást segítve valósítEpiil könnyűiparunk idei legnagyobb beruházása, a dunaújvárosi papírgyár. Az építőknek az idén mintegy 00 millió forint értékű munkát kel! elvégezniük. A munkák közül legnagyobb a 265 méter hosszú papírgyártó csarnok felépítése. Az első 00 méteres szakasz építését május végére fejezik be. A brigádok felszabadulási munkaverseny- ben vállalták, hogy a saját tervüket 3—3 nappal hamarább teljesítik. A NYLON ÉS A NAPSUGÁR Egyiptomban sok a verőfé- nyes nap. Miért ne lehetne a napsugarakat rákényszeríteni, hogy a kémiának dolgozzanak? Az EAK tudományos kutató központjának szerveskémiai részlegében kísérleti berendezést szerkesztettek, amellyel olajból, napenergia segítségével nylont állítanak elő. A berendezést hamarosan felállítják Asszuánban. Ez lesz a világon az első olyan berendezés, amelyben a napsugarakat használják fel műanyag előállítására. Emelctes hazak, központi fűtés, hideg-meleg víz. A városban több iskola és mozi működik (képünkön: a szelesvasznu filmszínház), de van koncertterem, két Sportstadion, fedett uszoda, téti sportcsarnok is A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete atomüzikai osztályának dolgozói a hatszázezer voltos kaszkádgenerátor szclepesöveinek működését figyelik ják meg a célt: a magyar tudományos kutatás világszintre emelését. Elek István A salemi (Massachusetts) Sylvanía Electric vállalat új világítási módszert hozott divatba, amelynek neve „Panelescent Tape-Lite”. A hajlékony, szalagszerű világító berendezés, amelyhez nincs szükség lámpákra, csövekre, vagy vezetékekre, elektroluminesz- cencíávál árasztja' fényét. Két szalag közé „szendvicssse- rűen” foszforréteget és vékonyka alumíniumlemezt illesztenek, & az egészet átlátszó műanyag-bevonáttal látják el. Vastagsága mindössze 0.08 cm s különböző szélességben vásárolható, egészen 30 cm-ig. Szabvány hossza 45 méter, de kívánatra bármilyen. méretben gyártható. 120 volt feszültséggel működik é.s nem fogyaszt többet egy 150 wattos égőnél. Szelíd lényt ! áraszt, amelynek ereje a ra- j engedett feszültségtől tügg. I Soha sem „ég ki", mint a kö- I zönséges villanylámpák, de | fényereje a használat folytán csökken. Körülbelül felé- ■ re esik vissza 3500 órai használattal, de még tízezer óra után is észrevehetően világít. A fényszalagot össze lehet I hajtani, sört, fel lehet gombolyítani világító állapotában is. A háztartáson kívül is jól használható áz építészetben, az útjelző szolgálatban és más váro-i fényjelzések céljára. Norilszk története az ércbányászati kombináttal kezdődik. Már a XIX. században tudták, hogy a környékbeli hegyek szenet rejtenek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a geológusok a jövendő város körzetében ércet is találtak. így született meg a szovjet kormány döntése az ércbányászati kombinát felépítéséről. A no- rilszki kombinátban bányászat és felszíni fejtés egyaránt folyik
