Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-04 / 80. szám

1963. Április í. vasärnap T/Círlap 7 A városról, Norilszkról Tyitov űrrepülése jut az eszünkbe. Nem mintha a má­sodik számú szov­jet űrhajós odavaló lenne, hanem azért, mert Norilszk városában minden hétköznapi dolog egyúttal szinte éppoly izgalmas és szokatlan, mint Tyitov reggelije a világűrben. Annak idején Tyitovtól megkérdeztük: — Tudott aludni? — Igen, méghozzá jól — hangzott a felelet. — Ivott valamit? — Igen, de persze csak vi­zet. — Enni, evett-e? — Igen, jó ízűén. Egyszerű kérdések, közna­pi válaszok. De miután egy­től egyik az árviszonyokra vonatkoztak, határtalanul iz­galmasak voltak. Nagyjából ugyanezt mond­hatjuk el Norilszkról is. Ha interjút készítenek a város, vezetőjével, valahogy így fes­tene: — Házak vannak-e önök­nél? — Természetesen. Csupa emeletes kőépület. — Hát a közlekedés? — Autóbusz, vonat. A vas­útvonal egyébként villamosí­tott. • — Vízvezeték, villany, te­lefon? — Magától értetődik. Egyszerű kérdések, köznapi válaszok. De mégsem olyan köznapiak, hiszen Norilszk a világ legészakibb városa, leg­alábbis a nagyobbak közül. A tundra kellős közepén fek­szik, jóval a sarkkörön túl, az északi szélesség 69. foká­nál, ahol évente 250 napon át olyan sűrű hótakaró borít­ja a földet, hogy más or­szágokban ezen a szélességi körön még kisebb falut sem igen találni. Norilszk: 120 ez­res lélekszámú város, amely arról is nevezetes, hogy itt épült a Szovjetunió egyik legnagyobb ércbányászati kombinátja. (A. M.) KFKI A. tudományos kutatás ieíloyrára A felszabadulás előtt álta­lános jelenség volt, hogy a legtehetségesebb magyar ku­tatók és tudósok — rendsze­rint még pályájuk kezdetén — külföldre távoztak, mert itthon nem voltak megfele­lően felszerelt tudományos lé­tesítmények, amelyek lehető­vé tették volna számukra a korszerű kutatómunkát és en­nek eredményeként a tudo­mányos érvényesülést. Megváltozóit a helyzet a felszabadulás után: a hábo­rús károk helyreállításának befejezésével hozzáfogtak a tudományok korszerűen fel­szerelt hazai műhelyeinek felállításához. Követelte ezt az a felismerés is, hogy a tu­dományok rohamos fejlődése következtében az alapvető tudományos kutatás szinte a szemünk láttára vált a szűk, laboratóriumi értékű tevé­kenységből termelőerővé, a műszaki haladás egyik motor­jává. Ez a felismerés öltött testet abban a kormányhatá­rozatban, amely 1950-ben élet­re hívta a fizikai kutatások legnagyobb hazai központját: a Magyar Tudományos Aka­démia Központi Fizikai Ku­tató Intézetét (KFKI). Az intézel ezres létszámú tudományos, műszaki és adminisztratív sze­mélyzetével és nagyszabású kísérleti berendezésével ma az ország legnagyobb kutató- intézete. Tizenöt évvel ez­előtt azonban a munka még igen kezdetleges körülmények között indult meg. Hiányzott a megfelelően képzett és a „nagyüzemi” kutatásban já­ratos tudományos gárda, de hiányzott a korszerű felszere­lés, sőt a hely is, ahol a ku­tatás megindulhasson. A KFKI első részlegei az egyetemek A norilszki északi mezőgazdaság! tudományos kutató­intézetben a rénszarvastenyésztés és általában az állat- tartás sajátosan északi problémáit tanulmányozzák. A növénytermesztők az intézet impozáns gazdaságában zöld­séget termesztenek MIÉRT NEM AD HANGO’l A ZSIRÁF? A frikában a közhit azt tart­ja, hogy a zsiráfok nem tudnak hangot . adni, mert hosszú' nyakuk miatt a hang képtelen feltörni a gégéjük­ből. A tudományos magyarázat persze merőben más. Egy an­gol zoológus szerint a zsirá­fok egyszerűen azért nem ad­nak hangot, mert erre csak a legritkább esetben van szük­ségük. Ha ugyanis veszélyt észlelnek, ami magasságuknál fogva elég hamar következik be, nem kel! hangokkal fi­gyelmeztetniük legelő társai­kat, egjrszerűen futásnak erednek, s a többiek követik őket, sőt, már messziről meg­látják, ha egy társuk menekül­ni kényszerül. Emellett a zsi­ráfok „beszédkészsége” sem­mivel sem kisebb, mint- pél­dául a marháé, ámbár köztu­domású, hogy a sebesült zsi­ráf igen különös, fütyüléssze­rű magas hangokat hallat. Egyébként az emberek kö­zött sem egj’formán nyilvánul meg a beszédkészség. Kivált a latin fajtáknál akadnak em­berek, akik nagyrészt taglej­tések segítségével érintkeznek, sőt. létezik Afrikában egy törzs, amely az éjszaka sötét­jében képtelen megérteni egy­mást. annyira rászorult a tag­lejtésekkel való „beszédre”. Autósok ideális nyelve — az eszkimó Paul-Emile Victor francia kutató javasolta, hogy autó­soknak kizárólag eszldmó nyelven volna szabad társa­logni egymással és a gyalo­gosokkal, minthogy ez a világ egyetlen nyelve, amelyen nem lehet szitlcozódni. Fény - méterszámra! Könnyűiparunk idei nagy beruházása-v­w fizikai tanszékein dolgozó ku­tatócsoportok voltak, amelye­ket csak évek alatt sikerült egy helyre összpontosítani: a csillebérci erdőben fokozato­san kiépült laboratóriumi épületekbe. Ma már több mint húsz épület szolgálja a kutatás céljait, köztük a kí­sérleti atomreaktort magába foglaló reprezentatív külsejű, nagy csarnoképület, amelynek 80 méter magas széllőzöké- ménye Budapest számos he­lyéről jól látható. Az intézet — és a magyar természettudományos kutatás — fejlődése szempontjából igen jelentős esemény volt az atomreaktor üzembe helyezése 1959 tava­szán. Ezt a fontos lépést több éves felkészülés előzte meg, hiszen nemcsak a reaktorhoz kapcsolódó technikai létesít­mények megépítéséről volt szó. hanem az üzemben tar­tásához szükséges műszaki gárda megfelelő kiképzéséiül is. Elmondható: a KFKI ezt a feladatát is jól oldotta meg, amit igazol az a tény, hogy a reaktor immár hat esztendeje fennakadás nélkül, úgyszól­ván üzemzavarmentesen látja el feladatait, mint a speciális fizikai és kémiai kísérletek­hez szükséges radioaktív su­gárforrás, mint a hazai izo­tópgyártás termelőbázisa, és végül mint a szakemberképzés egyik alaplétesítménye. Az elmúlt tizenöt év alatt a KFKI néhány kísérleti fizikai ágazat — kozmikus su­gárzási kutatás, spektroszkó­pia, fizikai optika stb. — tu­dományos műhelyéből korsze­rűért felszerelt, komplex kuta­tóközponttá fejlődött, amely­ben a fizikai, kémiai, mate­matikai és műszaki kutatá­sok egymást segítve valósít­Epiil könnyű­iparunk idei leg­nagyobb beruhá­zása, a dunaúj­városi papírgyár. Az építőknek az idén mintegy 00 millió forint ér­tékű munkát kel! elvégezniük. A munkák közül legnagyobb a 265 méter hosszú pa­pírgyártó csar­nok felépítése. Az első 00 méteres szakasz építését május végére fe­jezik be. A brigá­dok felszabadulá­si munkaverseny- ben vállalták, hogy a saját ter­vüket 3—3 nappal hamarább teljesí­tik. A NYLON ÉS A NAPSUGÁR Egyiptomban sok a verőfé- nyes nap. Miért ne lehetne a napsugarakat rákényszeríte­ni, hogy a kémiának dolgoz­zanak? Az EAK tudományos kutató központjának szerves­kémiai részlegében kísérleti berendezést szerkesztettek, amellyel olajból, napenergia segítségével nylont állítanak elő. A berendezést hamarosan felállítják Asszuánban. Ez lesz a világon az első olyan be­rendezés, amelyben a napsu­garakat használják fel mű­anyag előállítására. Emelctes hazak, központi fűtés, hideg-meleg víz. A városban több iskola és mozi műkö­dik (képünkön: a szelesvasznu filmszínház), de van koncertterem, két Sportstadion, fe­dett uszoda, téti sportcsarnok is A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Ku­tató Intézete atomüzikai osztályának dolgozói a hatszáz­ezer voltos kaszkádgenerátor szclepesöveinek működését figyelik ják meg a célt: a magyar tu­dományos kutatás világszintre emelését. Elek István A salemi (Massachusetts) Sylvanía Electric vállalat új világítási módszert hozott di­vatba, amelynek neve „Pane­lescent Tape-Lite”. A hajlé­kony, szalagszerű világító be­rendezés, amelyhez nincs szük­ség lámpákra, csövekre, vagy vezetékekre, elektroluminesz- cencíávál árasztja' fényét. Két szalag közé „szendvicssse- rűen” foszforréteget és vé­konyka alumíniumlemezt il­lesztenek, & az egészet átlát­szó műanyag-bevonáttal lát­ják el. Vastagsága mindössze 0.08 cm s különböző széles­ségben vásárolható, egészen 30 cm-ig. Szabvány hossza 45 méter, de kívánatra bármi­lyen. méretben gyártható. 120 volt feszültséggel működik é.s nem fogyaszt többet egy 150 wattos égőnél. Szelíd lényt ! áraszt, amelynek ereje a ra- j engedett feszültségtől tügg. I Soha sem „ég ki", mint a kö- I zönséges villanylámpák, de | fényereje a használat foly­tán csökken. Körülbelül felé- ■ re esik vissza 3500 órai hasz­nálattal, de még tízezer óra után is észrevehetően világít. A fényszalagot össze lehet I hajtani, sört, fel lehet gombo­lyítani világító állapotában is. A háztartáson kívül is jól használható áz építészetben, az útjelző szolgálatban és más váro-i fényjelzések céljára. Norilszk története az ércbányászati kombináttal kezdő­dik. Már a XIX. században tudták, hogy a környékbeli hegyek szenet rejtenek. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom után a geológusok a jövendő város körzetében ércet is találtak. így született meg a szovjet kormány döntése az ércbányászati kombinát felépítéséről. A no- rilszki kombinátban bányászat és felszíni fejtés egyaránt folyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom