Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-07 / 56. szám

1065. MÁRCIUS 1, VASÁRNAP ^’kJCMop 7 MOSZKVA MA... áuaiokhOl A féltékeny ló Pálma variációk 30 kilós mag —140 négyzetméteres virág —10 évig Zat szorosan tartja. A billegő sisak fárasztja az embert, ilyen módon ne vállalkozzék hosszabb útra. A szíjazat úgy van kiképez­ve, hogy a vezető hallását ne zavarja. Többen mégis úgy viselik a sisakot, hogy azt az álluk alatt nem csatolják be. Az így használt fejvédő annyit sem ér, mint egy lyu­kas svájcisapka. Az első döc- cenésnél lehullik a motoros fejéről. Nem elég a szíjat a csatba kapcsolni, a szabadon maradt szárát húzzuk a csat másik fülébe. KÉTSÉGTELEN, az áruházak, szövetkezeti bol­tok raktáraiban elegendő bu­kósisakot tárolnak, csakhogy jelenleg gyermekméretű nin­csen. Márpedig a KRESZ nem tesz kivételt a sisak viselését illetően a gyermek és a fel­nőtt között. Bizonyosra vehe­tő, hogy a sisakot készítő gyár időben leszállítja a kereskede­lemnek a gyermeksisakot, mi­ként elkészítette a zipp-zárral kombinált nőit, amelynél a érik a termés fák törzsében. Szára 200—300 méter hOsszú, át­mérője 2—3 cm. Dél-Ameríká- ban él a raffia- pálma, amelynek levelei a 30 mé­ter hosszúságot is elérik. A legnagyobb virágzata — 14 méter hosszú és 10—12 méter szé­les — a Carypha Vmbroulifira ne­vű pálmának van. Ez a növény éle­Tavaly csaknem négyszáz- ezer moszkvai költözött új lakásba: 1964 tizenkét hónap­ja alatt a szovjet főváros 3 millió 400 ezer négyzetméter lakással gyarapodott, ami azt jelenti, hogy az esztendőben 1360 ház épült fel! Mos2íkvában azonban nem­csak lakóházak épülnek. Ugyancsak a múlt évben 43 iskola, óvoda és bölcsőde lé­tesült: összesen 26 ezer férő­hellyel, továbbá nyolc mozi, 23 szakorvosi rendelőintézet, két nemzetközi színvonalú szálloda: a Minszk és az Aero­flot, 234 üzlet, mintegy kétszáz új üzemi étkezde, kávéház, ét­terem, gyorsbüfé, valamint több mint négyszáz külön­böző szolgáltatóipari üzem nyitotta meg kapuit. Átadták rendeltetésének a Metro egy újabb vonalát is, amely a vá­ros központját köti össze a Himki-Hovrio új lakónegyed­del Az idén hasonló ütem­ben folytatódik a szovjet fő­város fejlődése, amelyre több mint egymilliárd rubelt for­dítanak. 140 ezer négyzetmé­terrel több, összesen 3 mil­lió 540 ezer négyzetméter la­kás épül. Újabban főként nyolceme­leteseket építenek. Ugyanak­kor ott, ahol ez gazdasági szempontból indokolt, s vá- rosépítészetileg is helyénvaló, 12—16 és ennél magasabb épületeket is emelnek. Az oktatási hálózat ugyan­csak bővül: az idén 42 isko­laépület készül el. További 26 ezerrel nő a férőhelyek száma az óvodákban és a böl­csődékben, s háromezeregy­százzal gyarapszik a kórházi ágyait száma is. Az idén újabb 25 szakorvosi rendelőintézet nyitja meg kapuit. Több kilométerrel meg­hosszabbítják a Metro vona­lát. Növelik a vízvezeték-há­lózat kapacitását is és újabb 113 ezer előfizetőt kapcsol­nak be a távbeszélőhálózatba, tíz új mozi, 210 üzlet, 150 üzemi étkezde, étterem és ká­véház, több száz szolgáltató- ipari üzem nyílik. A Szmolenszki rakpart Uj lakóházak a délnyugati városrészben Helsinkiben Vaino 12 év óta minden vasárnap elhúzta a Kontinnen család bricskáját a finn főváros egyik templo­ma elé. Múlt vasárnap azon­ban Kontinnenék a frissen szerzett kisautón mentek mi­sére. Amikor visszajöttek, Vaino megvárta, hogy a csa­lád leüljön a vasárnapi ebéd­hez, s patájával szétrúgta a kiskocsit Kutyakomfort Az angliai Bournemouthban Mr. Broom melegítő berende­zést szerkesztett a kosárhoz, amelyben kutyája aludt. Amióta a kutyus fűtött kosár­ban alszik, reggel nem éb­reszti fel a gazdáját. T eknősbéka-keltető Broadway falucskában, az angliai Devon grófságban kel­lemes meglepetés érte Peter Canmt: a melegvíztartályon rongyokba takarva elhelyezett teknősbékatojás szabályszerű­en kikelt, s Peter egy szép kis teknősbéka tulajdonosa lett Vadászbirka Az angliai Eridgeben fur­csa újonccal szaporodott a fal­ka: tagja lett a Larry nevű birka is. Valaki a falka tulaj­donosának ajándékozta, s kis- bárány korától kezdve any- nyira odaszokott, hogy most vadászni jár a kutyákkal együtt. A kutyák sem ugatják meg többé a birkákat. ...ES HOLNAP A pálmák né­pes családjában (1700 pálmafajta van) találjuk az ázsiai és afrikai trópusi erdők Cla- mus nevű növé­nyét. Ezt a pálmát tekinthetjük a földkerekség leg­hosszabb növé­nyének. Voltakép­pen lián-pálma, amely az egyik fá­ról átkapaszko­dik a másikra és sajátos tüskéivel megkapaszkodik a tében csaJc egy­szer virágzik és hoz gyümölcsöt. A termés beérése után a pálma el­pusztul. A legnagyobb magja a Lodoicea Seychellarum La- bill nevű pálmá­nak van. Magjai­nak súlya 25—30 kg. Az ilyen óriás­mag igen lassan érik be. A virág­zástól a beérésig tíz esztendő te­lik el. Fókák a sarki jégmezők alatt Néhány évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett, hogy szov­jet atom-tengeraíatt járóik na­gyobb utat tettek meg a sark­vidék összefüggő jégmezői alatt. Most De Vries és Wohl­schlag zoológusok arról adtak hírt, hogy megállapításaik szerint állatok is tudnak jól tájékozódva úszni nagyobb, összefüggő jégmező alatt. A déli sarkvidéken honos három méteresre is megnövő Weddellfókák 4000 kilométe­res utakat is megtesznek a tengerben a sarkvidékről Ausztráliáig, New Seelandig a La Plata torkolatáig és a Juan Fomádez szigetig. Eköz­ben a déli sarkvidéken hatal­mas zárt jégmezők alatt kell átúszniuk, miközben a többi között 350 méter mélyre is le­merülnek és „egy szuszra” 32 kilométeres távolságot tesznek meg a jég alatt. A fókáknak nyilván kitűnő tájékozódási ösztönük van, hogy a jég alat­ti koromsötétben is pontosan betartják útirányukat. Hogy tulajdonképpen miként tájé­kozódnak, azt még nem sike­rült megállapítani. Az ashabadi szőnyegkészítők kezéből kikerült a világ legnagyobb szőnyege. A virágzó tulipánföldre emlékeztető gi­gantikus szőnyeg 252 négyzetméter. Nemrég a moszkvai Kreml kongresszusi palotájába szállították a turkméniai mű­vészegyüttes fellépéséhez. A szállításhoz egy teljes vagonra volt szükség. Biológiai növényvédelem Ilyen lesz a Kalinyin sugárút Már régóta ismeretes, hogy a rovarok életében a szagok döntő szerepet játszanak. Szá­mos rovar igen kifinomult szaglóérzékének köszönheti alkalmazkodóképességét a ter­mészetben. A darazsak például viszonylag nagy távolságból is megérzik a táplálkozásra al­kalmas növény szagát. Az utóbbi években számos országban végeztek beha­tó kísérleteket az úgynevezett nemi csaloga­tóanyagokkal. A rovarok nős­tényei ugyanis olyan jellegze­tes szagú anyagokat bocsáta­nak ki, amelyekből parányi mennyiség is elegendő arra, hogy tekintélyes távolságból hozzájuk csalogassák a híme­ket. A kutatás ezeknek a szexuális csalogatóanyagoknak a pontos meghatározására, il­letőleg kivonására és esetle­ges nagyüzemi előállítására irányul. Az eddig ismertetett eredmények szerint a szagha­tásuk annyira erős, hogy pél­dául olyan intenzív szagú anyag jelenléte, mint a nafta- lin, sem képes közömbösíteni. Egy .nemrégiben végzett kí­sérlet szerint a fenyőfűrészdarázs egyet­len nősténye 11000 hímet csalt csapdába öt nap alatt. A tudomány ezeket az erős hatású szaga- „ egokat a rova­rok elleni küzdelemben igyek­szik felhasználni. Olyan hely­re igyekeznek csalogatni a kártékony rovarfajták hímjeit, ahol azok könnyűszerrel meg- semmisíthetők. Mivel így a nőstények legnagyobb része megtermékenyítetlen marad, az illető rovarfaj lassan pusz­tulásnak indul az érintett te­rületen. Ez az egész igen haté­konynak mutatkozó módszer azonban a siker szempontjából elsősorban attól függ, hogy a megfelelő szaganyagokat sike­rül-e meghatározni, illetve ezeket a vegyészek elő tud­ják-e állítani. Hosszú évek kutatómunkája árán eddig mindössze a selyem­hernyó, a csótány és a gyapjaspille szexuális csa­logatóanyagát ismerik a szakemberek. Ezeknek a molekuláinak ala­csony rezgésszámú vibrációja hím szaglóidegében, elektro­mos impulzus formájában fi­zikai ingert kelt, így tudja na­gyobb távolságból észlelni a csalogató anyagot, j A biológiai növényvédelem jaz elkövetkező években haté- íkony segítséget kaphat a ne- ! mi csalogatóanyagokkal tör- ! ténő rovarirtással. Az ered- ! mények biztatóak. Az elmúlt ( évben szintetikus szaganyag (felhasználásával sikeresen vet­ítők fel a küzdelmet New Eng- ! land-ban az elszaporodott ígyapjas pillék ellen. ! Nagy előnye ennek a mód­iszernek, hogy a rovarok nem (szokják meg mint a különféle i mérgeket, ; a gyakorlati kivitelezése ! olcsóbb, mint a vewsze- res növényvédelem (költségei és ami a leglényege- í sebb — emberre nem ártal- ! más. Sajnos, a napjainkban (használatos rovarirtó vegysze- • rek kisebb-nagyobb mérték- ! ben, de veszélyeztetik az em- ! bér egészségét és sok esetben ; a természetben uralkodó bioló- i giai egyensúly felbomlására i vezetnek. Mindezek a káros té- \ nyezők a nemi csalogatóanya' i gos módszernél nincsenek és j a szakkörök ezért is jósolnak í nagy jövőt ennek az eljárás- i nak. ! Endresz István Motorosok, vigyázzunk! Az „ügyesek" és a bukósisak A motorosokat és közvetve családjukat is óvja a KRESZ- nek az a szakasza, amely feb­ruár elsejétől kötelezően írta elő a bukósisak viselését. Akadnak bizonyára, akiknek nincs ínyére ez az intézkedés, de ők valószínű nem láttak még kórházi műtőt és nem találkoztak olyan nyomorék embertársukkal, aki most is makkegészséges lenne, ha mo­torbalesete alkalmával bukó­sisakot viselt volna ... A RENDELKEZÉS egyértelműen kimondja; füg­getlenül a motorkerékpár se­bességétől, a járművön utazó személyek, tehát a pótülésen vagy az oldalkocsiban ülők is kötelesek bukósisakot — be­csatolt állapotban a fejükön viselni. Tény és való, számta­lan életerős fiatal halt meg a motorkerékpáron szerzett fej­sérülés következtében. Nem volt csekély azoknak a száma, akik ugyan életben maradtak, de megrokkantak. A bukósi­sak nagymértékben csökkenti a balesetből származó sérü­lést. Ma már a bukósisak által megmenekültek százairól tu­dunk, akik hálásan emlékez­nek meg a bukósisak, vagy ahogy tréfásan nevezik, „durr- kalap” készítőiről. Az egyik motoros például így tudta meg, hogy a koponyacsontja a szokásosnál vékonyabb. Az összeütközés után ugyanis, amikor a mentő kórházba szállította, megvizsgálták, mi­től vérzik az arca. Kiderült, olyan erővel repült a kivilá- gítatlan szekérnek, hogy az összeütközés pillanatában el­szakadt a sisak belső bélésé­nek varrata és a sisak pereme sértette fel a motoros arcát. A röntgenvizsgálat állapította meg, hogy motorosunk egy lé­nyegesen kisebb ülést sem bírt volna el — sisak nélkül, mert csontozata szokatlanul gyenge. Csakis a rendelet szigorú betartása hozhatja meg a kí­vánt eredményt, a közlekedési balesetekből származó halál­esetek számának csökkenését. A SISAK vásárlását ne siessük el, mert ha az szűk, vagy bő, akkor hosszabb, néhány órás vise­lés után tűrhetetlen fejfájást okozhat. Igaz, a belső bélés szabályozható, de a halánté­kot érintő belső perem nem tágul, tehát ennek mérete le­gyen azonos a kalap méreté­vel. Akkor ül jól a motoros fején a sisak, ha azt a szíja­szíjjazatot színes kendő takar­ja. Ugyancsak gyártás alatt vannak az újabb típusú, a ko­ponya hátsó felét is takaró sisakok. A KULTURÁLT MOTOROZÁS hozza magával a bukósisak viselését. Kötelezővé pedig azért kellett tenni, mert saj­nos még akadnak, akik töb­bek között azt mondják, „15 éve motorozom baleset nélkül, én tudok vigyázni...!” és ép­pen egy ilyen „ügyes" motoros elé ugrik egy kutya. Hiába tudott vigyázni motorosunk, önhibáján kívül zúzza magát halálra. Rájuk is, meg család­jukra is gondoltak a KRESZ összeállítói, amikor kötelezővé tették az életmentő bukósisak viselését. Egy év múlva le­mérhető lesz ennek az intéz­kedésnek várhatóan hasznos eredménye: a motorkerékpá­rok közúti balesetéből szár­mazó halálesetek számának csökkenése. R. Gy. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom