Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-27 / 73. szám

Foto sétán — tavasz elején IX. ÉVFOLYAM. 73. SZÁM 1963. MÁRCIUS 27. SZOMBAT Sok a vís, kevés a gép a Dózsa Tsz-ben — Lassan ha'ad a munka — Lesz-e végre alkatrész? — Be kell hozni a késést! Az időjárás kedvező, a mun­kakedv megvan, mégis las­san mennek a legszükségesebb tavaszi munkák a termelőszö­vetkezetben. Viz áll a földe­ken, emiatt a fejtrágyázást csak azo­kon a területeken tudják elkezdeni, ahol a gépek nem süllyednek el a talajban. Emiatt bizony elég tarka a határ, mert jelentős területeket kell kikerülniük a gépeknek. Mégsem tétlenked­nek a traktorosok, mert mint a kép is bizonyítja, Matfisz Mihály és Bolgár András az SZ—100-as erőgéppel szorgal­masan szánt ott, ahol már fel­szikkadt a talaj. Komoly gondot okoz a ta­lajvíz, a százhatvan holdas, nemrég telepített szőlőtábla tavaszi munkáiban. Gyászosan (Foto: Pavolck) néz ki a szőlő a rengeteg víz­ben. Ez akadályozza a támberen- dezések felállítását is. A nehézségek ellenére meg­kezdődött a borsó vetése. A kertészetben szépen fejlődnek a paprikapalánták. Fajka. Já­nos kertészeti vezető elége­dett az eredménnyel. Amíg ő elégedett, addig a traktorosok ismét csak bosszúsak, mert nemcsak víz van sok, hanem kevés a munkagép. Tíz erőgépet vásárolt a szövetkezet a gépjavító állomástól, de eddig mind­össze két gép érkezett meg. mert a többit alkatrészhiány miatt nem tudta a gépjavító állomás leszállítani. — Joggal idegeskednek a ter­melőszövetkezet vezetői, hogy mikor válnak üzemképessé a megvásárolt gépek, mert ha a talaj felszárad, a késést azon­nal be kell hozmok. Ezi is Icheí ? Kaszics Ferenc fuvaros téglát szállított a Tormás­ba március 14-én, vasár­nap. Kétszer fordult, s hogy gyorsabban végez­zen, a hetven mázsa téglá­val megpakolt kocsival az újonnan épített járdán for- dulgatott. A vadonatúj jár­da a hatalmas teher alatt lesüllyedt, megrepedt, tönkrement. Azt kérdjük, hogy vajon ezt is lehet? Az új járdát büntetlenül ron­gálhatják? Nem kellene megtanítani az ilyen embe­reket arra, hogy a civilizá- lódás bizonyos szabályokkal jár? SPORT Kosárlabda Mol­6—6. Istári 5, Vilcsák 4, námé, Molnár Olga 3—2, Fául 1 pont. ASZTALITENISZ Férfi megyei bajnokság Kinizsi—Kistarcsa 16:4. Kőházi 4, Czagány, Hrvola, Soós 3—3 győzelem. A Hor­váth Hrvola páros, a Czagány, Kőházi páros 2 győzelem. Női megyei bajnokság Kinizsi—Kistarcsa 10:0. Papp, Vass, Andrási, Ja- novics 3—3, és a Vass And­rási, Apró páros 1 győzelem. HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA LÁTOGATÁS A KONZERVGYÁRBAN Arnold Sándor, az Élelmi- szeripari Szakszervezet köz- gazdasági osztályának munka­társa látogatást tett a napok­ban a konzervgyárban. Láto­gatásának az volt a célja, hogy a szocialista birg adok, a szo­cialista műhelyek vállalásait figyelemmel kísérje. Érdeklő­dött még az évi versenyválla­lások iránt. ■k Házi sakkbajnokságot tar­tottak a minap a földműves­szövetkezetnél. A tíz verseny­ző közül az első díjat Héjjas Pál nyerte. ■k Lövészversenyre hívta ki a DÁV Rákóczi szocialista bri­gádja az üzletigazgatóság szo­cialista brigádjait. A versenyt ma délután 4 órakor rendezik meg. k Borkóstolót rendeztek a KlOSZ-ban. Vasárnapig tart­ják nyitva a hideg-meleg éte­lek árusításával egybekötött kóstolót. k Húsz hold zöldborsóvetést terveztek a Hunyadi Termelő- szövetkezetben. Azonban a ta­lajvíz közbeszólt, így az ere­detileg tervezett területre nem tudták elvetni a borsót, ezért most. újabb, vetésre alkalmas területet jelöltek ki. k MEGYEI DÖNTŐ A sport Ki mit tud? megyei döntőjét ma, délután 4 órakor rendezik meg városunkban, a művelődési otthonban. Körül­belül tizennyolcán indulnak a döniön. azok, akik a járási ve- télkedőkön az első helyezést érték el. A megyei döntőt olimpiai beszámolóval, külön­féle szavalatokkal, ének- és ze­neszámokkal színesítik. k Becsületből jelesre „vizsgá­zott’1. Kecskés Istvánná, a Pe­tőfi Termelőszövetkezet zöld­ségboltjának vezetője. A mi­nap özvegy Szondi Istvánná vásárolt a boltban, és a fize­tés után pénztárcáját ottfelej­tette. A bolt vezetője egy órán belül eljuttatta a pénztárcát özvegy Szondinénak. k MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Hamlet I—II. rész. Shakes­peare drámájának magyarul beszélő, kétrészes szovjet film­változata. Szélesvásznú. Tíz éven alul nem ajánlott. Kiséröműsor: Emberek ke­zében. Az már biztos, I hogy tavasz van. Hivatalosan is. | Megélénkül a I forgalom a főté- ! ren, ássák a par­kokat, lassan 1 már a virágpalán- i fákat is beültetik. Apró gyermekekét | sétáltatnák, az ut- ' \ cárt, s már az idős anyóká kat > is ’ kicsalogatja a jó j idő. Fotosétára in- j dúlt a gimnázium fiúkollégiumának a fotoköre. Len­csevégre kapták az első tavaszi nap momentu­mait. A kollé­gium laboratóriu­mában a kidolgo­zás alatt újból — gondolatban — vé- gigsétálják a vá­rost. A fotokört Ta- masovszki Mihály vezeti. Ö tanitja a fiatalokat a meglátás művé­szetére a techni­kai ismeretek mellett. Ütközben elkel egy kis ma­gyarázat, hogy mikor használ­junk nagyid tó­szögű lencsét, mikor kell a tele­objektív? (Godány felv.) Tudtuk, hogy mit akarunk Egy veterán emlékeiből Szép, szálas ember Sáfrány Balázs, a Dózsa Termelőszö- vetkeze: nyugdíjasa. Beteges­kedett mostanában, de őt nem olyan iából faragták, akit egy kis betegség leszedne a lá­báról. — De nem ám! — mondja büszkéi.. — Nem tudok én fe­küdni. Pedig néhány nappal ezelőtt még kétszáznyolcvan volt a vérnyomásom. De úgy higgye el nekem, hogy életem­ben még most nyúlt hozzám először orvos. Kétszer voltam katona, mind a két világhábo­rúban ott jartam. de még csak injekciót sem kaptam. Igazán kemény ember Sáfrány Balázs. Ezt sokan tudják róla. De azt már ke­vesebben, hogy milyen múlt áll mögötte. Most, tavasz ele­jén, talán érdemes lerne kis­sé felidéznünk. Hallgassuk meg őt, magát. — Tudja, az úgy volt, — magyarázza a veterán harcos —. hogy a huszonnégy eszten­dős legénykére még a nap is fényeseoben süt. Tizennyol­cat írtak akkor. Ha jól em­lékezem, október derekán ha­jítottuk el a fegyvert és a Piave mellől indultunk haza. Egy vágyunk volt — haza­érni ... Volt már november, mire újra megláttam szülő­városom. Bizony, keserves viszonyok között. Húsnak hí­re sem volt, a kenyérke szű­kén, s ami volt, az is csak amolyan kukoricagölödin. Ép­pen akkor törte fel a tömeg a gazdagok raktárát. Szalonna volt benne. Előttem talpalt az egyik szomszéd, a hátár. egész oldal szalonnával. Szegény csak röhögte, amikor az éhe­sek egy-egy stráfot lekanya- ritottak a drága 2sírzóból. — Fiatal voltam. Két nap múltán már a nemzetőrség­ben fogtam a fegyvert. Tel­tek a hetek zűrzavarban, s úgy emlékszem március hu­szonegyedikére, mint a meg­váltásra. A sok össze-vissza be­széd helyett végre értelmes szavakat hallottunk. A vörö­sök mondták. Tudtuk végre, hogy mit akarunk. Vagy öt­vened magammal jelentkez­tem a Vörös Hadseregbe. Ha­marosan lekerültünk a szerb határra. A szálláshelyünk Kis­kunma jsán volt, onnan vezé­nyeltek ki minket a kalocsai ellenforradalom leverésére. Kemény napok voltak. Jól emlékszem arra, hogy miképp fogtuk el a bitangok Duna—Tisza-közi főkolomposát. Héjjas Ivánt. Valami szőlőkunyhóban tar­tottuk, egész, éjen át. Én is álltam őrséget az ajtaja előtt. — Aztán megjöttek a ro­mán ellenforradalmárok, s a túlerővel szemben már tehe­tetlenek voltunk. A városban fehér-románok. Életünk csupa bújkálás volt. Derék Kele­men István barátom. akiveS együtt szolgáltuk a népet, az ellenforradalmárok és ro­mán cinkosaik kezén vérzett el. .. — Negyvenhat esztendeje ennek. Nagy idő. Sok víz folyt le azóta a Tiszán . . Ez a mostani húsz esztendő is a miénk már. De többé nem verik ki a kezünkből a hatal­mat ... A tavaszi szél jószagú. Sáf­rány bácsi végignéz a Dózsa Tsz megyeszerte hues ba­romfikombinátján, az állami gazdaság nagy sertésóljain. Mögülük ide látszanak a vá­rosban épülő társasházak ... (rossi) AUTÓBUSZ NÓGRADBA Az IBUSZ április 23-án há­romnapos autóbusztúrát indít Nógrádba. Kecskemét—Nagy­körös — Hatvan — Hollókő — Salgótarján — Somöskő — Ka- rancskeszi— Szécsény—Balas­sagyarmat—Csesznek —Hor­pács—Vác—Főt —Öudapest— —Nagykőrös és Kecskemét út­vonal részvételi díja 394 fo­rint. Rekonstrukció Tagyon-hegyen és a káli medencében Nyitják, metszik a szőlőt A Balaton-parti borvidéken megélénkült az élet: a kélíe- mes, tavaszias időjárásban a termelőszövetkezeti tagok ez­rei kezdték meg a munkát. Nyitják és metszik a világ­hírű bort adó szőlőket és ha a meleg idő tovább tart, egy hét alatt befejezik az első tavaszi munkát mind a 15 000 holdon. A szölőskertek szomszéd­ságában a kiöregedett tőkék he'yét készítik a tavaszi te- j lepítésre. Több mint 900 hol- ^ dat jelöltek ki erre a célra. £ Zömmel — 800 holdon — ^ borszőlő kerül a földbe, csu- ^ pán Keszthely és Aliga kör- £ nyékén ültetnek csemegesző- ^ löt a direkttermők helyére. ^ A rekonstrukció ez évi sza- ^ kaszának érdekessége, hogy f elsősorban az eddig elhanya- i golt Tagyon-hegyet és a káli medencét újítják fel $ Az igazság és egyebek nevében aki elég szemtelenül avas­nak, bronzkorinak nevezi a költönő verseit és elámul azon, hogy van még lap szé­les e hazában, amely nyilvá­nosságot ad ezeknek a rí­mekbe kényszeritett bárgyú- ságoknak. KEZDJÜK talán azon, hogy a glossza hangja tapin­tatlan, amikor nincs tekin­tettel a női érzékenységre ... Nem becsüli a versek írójá­ban a nőt, az édesanyát, a leendő nagyanyát, dédanyát és még az ükanyát is említ­hetném. A glossza Írója ta­lán rózsabokorban jött a vi­lágra? Nem ismerte soha az anyai, nagyanyai stb. (lásd, mint fent) kéz meleg simo- gatását és altatódalt sem énekelt bölcsője felett egy meleg női alt? „Nem maiak ezek a ver­sek!” — mondja harmadik sorában a glossza. „Még­csak nem is tegnapiak, azt pedig hasztalanul keresi benne az olvasó, hogy meny­nyire mutatnak előre a slendriánul összehányt so­rok.” Szép! Szóval a glossza Író­ja szerint a tegnapról már írni sem szabad. A tegnapot, tegnapelöttet el kell temetni és hallgatni kell róla, még akkor is, ha ez a tegnap, sőt tegnapelőtt szép és hasznos tanulságokat tartogat a ma és a holnap számára? A glossza tartalmát egészé­ben visszautasítom. Indoka­im egy részét már elmond­tam, de kiegészíthetem még néhánnyal. Senkinek nincsen joga ahhoz, hogy lefogja egy fejlődő költő kezében a go­lyóstollat, vagy durván bele­markoljon a lant rezgő húr­jaiba. Zengeni mindenkinek szabad. Ez alkotmányban biztosított joga minden ál­>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ lampolgárnak. Akinek pedig nem tetszik a dal, az dugja be a füleit vagy strucc mód­jára ássa bele fejét a homok­ba. A szólásszabadság szent nevében védem a költőnőt, s a poetica licentia jelmonda­tát Írom arra a zászlóra, amit a költönő nevében meg­lengetek. JOGOT érzek arra. hogy felszólaljak ebben az ügyben, mert a költőnő irodalmunk tehetséges tagja. Szorgalma­san publikál napilapokban, hetilapokban, sőt nagylelkű­en lehajol még a megyei la­pokhoz is. Megvédem öt és írásait minden rút támadás ellen, mert versei szépek, dallamosak, a költőnő pedig tehetsége mellett kedves és szimpatikus teremtés. És befejezésül hadd mond­jam el őszintén legalaposabb indokomat: a költönő a fele­ségem, öt gyönyörű gyermek édesanyja és pompás halász­lét főz. Már amikor irodal­mi elfoglaltsága ezt megen­gedi . . . (r.) Férfi NB II. DASE—Kinizsi 100:57 (43:20) Debrecen, vezette: Berendi, Kővári. A Kinizsi „százassal” kezd­te NB Il-es szereplését. Saj­nos, a „százast” kapta, ami ellenében csak 57 pontot tu­dott adni. A száz pont elle­nére sem lehet állítani, hogy a Kinizsi alárendelt szere­pet játszott, de a palánk alatti helyzeteket elideges- kedték, rosszul ment a ko- sárradobás, a helyieknek pe­dig minden sikerült. Dobók: Zsákai 22, Padányi 18, Hoff er 10, Varga 4, | tuska 3 pont. Női NB II. DASE—Kinizsi 71:26 (26:10) \ Debrecen, vezette: Kővári,^ Berendi. ^ Nagy tudásbeli különbség^ volt a két csapat között. A £ Kinizsi játékosai kiponto- ^ zódtak, a második félidőt így ^ végig sem játszották. Dobók: Pákán, Ábrahám í í---------------------A-----------------­S ZERETEM az igazságot, enyhe túlzással azt is mond­hatnám, hogy meg tudnék halni érte. Nekem teljesen mindegy, hogy valami pará­nyi, vagy éppen országot rengető igazságról van szó. Az igazságot nem lehet par­cellázni, minősíteni, egymás­sal vagy bármivel összefüg­gésbe hozni. Az igazság egy és oszthatatlan és legfeljebb csak annyiban vagyok haj­landó kiegyezni, hogy az igazságot lehet magyarázni. Mégpedig konkrét esetek­kel kapcsolatban. Az a glossza, amely a „HARSONA” vasárnapi kul­turális rovatában, szerényen a bal sarokban napxnlágot látott, egy bizonyos költönő verseiről szól. Nem sok az egész, de az a tíz sor is bősé­gesen elegendő arra, hogy derékon törjön egy szépen ívelő irodalmi karriert. Le­fékezzen, vagy örökre leál­lítson egy lendületes költői szárnyalást. Kénytelen vagyok vitába szállni a glossza írójával,

Next

/
Oldalképek
Tartalom