Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-25 / 71. szám
1965. MÁRCIUS 35, CSÜTÖRTÖK 3 Ky^rfap Gödöllő jelenti: ÉPÜL AZ EGYETEMI VÁROS Most, hogy az időjárás kedvezőbbre fordult, Gödöllőn az egyetemi város építkezésén is meggyorsult a munka. Mint ismeretes az első négyszáz személyes diákszállót a múlt év ószén vették birtokukba a hallgatók. Jelenleg a két másik négyszáz-négyszáz személyes kollégium építkezésén dolgoznak a kőművesek. Ezek jövőre készülnek el a 260 sze- nélyes előadóteremmel, a három emeletes szemináriumi és rajztermi épülettel együtt. A közel 200 millió forintos beruházásból készülő egyetemi város három év múlva épül fel. Szabas, varrás és esztétika A gödöllői járási művelődési házban most fejeződött be az a nyolchetes téli tanfolyam, amelynek résztvevői heti öt órában a szabás és a varrás műhelytitkaival ismerkedtek meg. A tanfolyamnak huszonöt hallgatója volt: lányok, asszonyok, fiatalok és idősebbek, különböző munkahelyek dolgozói. A tanfolyamot Vályi Nagy Dezsőné vezette, és férje, Vályi Nagy Dezső festőművész, a művelődési ház művészeti előadója volt a hasznos tanulmányok esztétikai irányítója. A záróünnepélyen a meghívott vendégeknek maguk a tanítványok mutatták be nagyszerűen sikerült vizsgakreációikat. A tanítványok díszes bizonylatot kaptak a sikeresen elvégzett tanfolyamról. A „bizonyítványosztás” után Vályi Nagy Dezső elmondotta, hogy a gödöllői művelődési ház az ilyen és az ehhez hasonló tanfolyamok rendezésével nemcsak gazdasági célokat szolgál, hanem a résztvevők ízlésének fejlesztésével, az esztétikai alapelvek ismertetésével az esztétikai nevelés érdekeit is szolgálja. Máté János, a megyei tanács művelődési osztályának képviseletében megállapította, hogy a gödöllői művelődési ház vezetőit dicséret il- ieíi a figyelemre méltó kezdeményezésért Tizenkettő plusz kettő A szecsői versenyzők Jó mnnka - jó kereset A TIZENKETTŐ plusz kettő azt jelenti: tizenkét traktoros és két gépkocsivezető. A szecsői versenyzők pedig a tápiószecsői Egyetértés Tsz traktorosbrigádját. Kezdjük azonban az elején, ahogy illik. »» AZ EGYETÉRTÉS TERMELŐSZÖVETKEZETNEK tíz erőgépe van: két öreg G—35- ös, három Zetor, két UE, két MTZ és egy RS. A tíz erőgépet tizenkét traktoros kezeli, hozzájuk csatlakozott a két gépkocsivezető, azaz: brigádot alakítottak. S ha már lúd, legyen kövér, ha már brigád, versenyezzenek is. Tavaly igencsak megnyújtották az évi tervet, igaz. év közben két új gépest kapták. Tervük 6229 normálhold volt, s teljesítettek — 10 883-at! »» HOL VAN MAR a tavalyi hó? Az idei is eltűnt már a földekről, még néhány napos, szellős idő, s indulhatnak újra, hogy mélyre hasítson az eke, s a földeken köszöntse őket a nap, s amikor nyugovóra tér, akkor is tőlük búcsúzzon. Az évi terv: 7589 normálhold. Hohó, megálljunk csak, hiszen ez jóval kevesebb, mint a tavalyi teljesítés. Nyomozói buzgalmunk azonban rögvest lelohad, nem „virbliről” van szó, hanem — objektív okokról. Bánki István gépkocsivezető indokol: — A két G—35-öst az idén kiselejtezzük, bőségesen rászolgáltak, nagyon sokat esznek már. Ez évre jutnak a motorcserés főjavítások is, ezért szerényebb a terv, mint amennyit tavaly teljesítettünk. A tápiósági termelőszövetkezet jobb adottságokkal rendelkező brigádját hívták versenyre: vállalták, hogy tervüket öt százalékkal túlteljesítik, a tervezettnél két százalékkal több önköltséget takarítanak meg, balesetmentesen közlekednek, azaz erre A megszokott helyen — a traktor nyergében Risa József (Foto: Gábor) az évre is kemény munka vár rájuk. »» EGY KIS KÖZÖSSÉGNEK is vannak élenjárói, s vannak, akik a nyomukban igyekeznek. Itt Papp Ignác, Sági Mihály, Juhász István traktoros az — no meg Tóth István gépkocsivezető —, aki egyenlők között az első, akikre mindig, mindenkor számítani lehet, akik úgy végzik munkájukat, hogy minőségi kifogás — de másmilyen sem — hangzott el arra. »» IRIGYLIK ŐKET? Hát — van irigyük. Mert szépen keresnek, szezonban naponta a száz forintot is. Papp Ignác tavaly 32129 forintot keresett, Juhász János 31 110-et, Risa József 27 257-et, de mentegetőzve hozzáteszi, sok volt a gépállás. Tekintélyes summa, de — tekintélyes munka is. Mert nyújtott műszakban dolgoznak, s csak aki próbálta, tudja, mit jelent tizennégy- tizenhat órát ülni a gépen, kapcsolni, ekét leereszteni, fordulni... Mészáros Ottó Kik vannak a százas listán? Új lakáselosztási módszer a vád járásban Pest megyében — különösen a főváros közvetlen közelében levő járások községeiben — közismerten nehéz a lakáshelyzet. A fővárosi ingatlanforgalom-korlátozás miatt a vidékről felköltözők Pest környékén keresnek lakást, házat vagy házhelyet. A régibb és újabb ipari létesítmények megnövekedett munkáslétszáma is emeli a lakásigénylők számát. A lakásnélküliek vagy a rossz lakásviszonyok között élők helyzetének elbírálása, igényjogosultságának megállapítása nem egyszerű kérdés, sokszor nagyon alapos vizsgálatot követel. Ahhoz, hogy a lakásügyekben hozott döntések igazságosak legyenek, és elsősorban azok jussanak lakáshoz, akik valóban jogosan kérik, együttműködésre van szükség a tanács illetékes osztálya, és a társadalmi aktívák között. Ezt az együttműködést valósította meg eredményesen a váci tanács. Lakásügyi állandó bizottságot alakítottak, társadalmi aktívák részvéteiével, a megüresedett lakások kiutalásának elintézésére. A lakásigénylőket igényjogosultság szerinti kategóriáikba sorolták, majd létrehozták az úgynevezett „százas listát”, amely a legsürgősebben elintézendő lakáskérdéseket tartalmazza. A társadalmi aktívák sorra meglátogatják az igénylőket, s helyszínen szemlén győződnek meg a kérések jogosságáról. Azokat, akik a százas listába bekerülnek, azonnal értesítik. Az elmúlt évben e szerint a módszer szerint intézték már a lakásügyeket, százszázalékos eredményességgel, mert mindenki, aki szerepelt a listán, lakáshoz jutott. A váci lakásügyi állandó bizottság munkáját a Miniszter- tanács megvizsgálta, működésüket hasznosnak, értékesnek találta. A Szigetszentmiklósi Községi Tanács már csatlakozott is a váci kezdeményezéshez. A lakások társadalmi, kollektív elosztása megnyugtató az államigazgatás dolgozói és a lakosság számára is. Jó lenne, ha a váci és szigetszentmiklósi állandó bizottságok példáját másutt is követnék. J. E. TAXODIUM DISTYHUM (Tudósítónktól.) Az elmúlt hónapokban — miként erről a Pest megyei Hírlap tegnap már hírt adott — évszázados fák tömege esett áldozatul a községi tanács ipari- és tűzifabeszerzési akciójának Gödöllőn. A parkokban és tereken döntögették ki a száraz és félszáraz fákat A „takarékos” munka áldozata lett az európai hírű mocsári fenyő (taxodium distyhum) is, melyet a képzőművészek, grafikusok és természetimádók oly gyakorta felkerestek. Ez a fafajta lombhullató, a „felülvizsgálat” alkalmával csupasz volt, s a tanács szakértője „halálra” ítélte. Hogy hasonló „vandalizmusnak” gátat szabjanak, a szombati tanácsülés úgy határozott hogy a mezőgazdasági állandó bizottságot erdészeti és természetvédelmi szakemberekkel erősíti s a jövőben az ő szemléjük és engedélyük nélkül nem vágható ki közterületen egyetlen fa sem. Csiba József Egy tevékeny község ötéves eredményei Útépítés, hárommillió megtakarítás — 13 kilométeres villanyvezeték Uj iskoláét, művelődési házak — Kiskunlachaza gyors fejlődése MfifcYFÜRÄS. Sóskúton kutat fúrnak. Kétszáznyolc méter m«yről huszonhárom fokos víz tört elő. Ha a tervek sikerrel járnak, melegvízfürdője lesz a községnek (Foto: Gábor Viktor) zott hozzájuk a községi párt- szervezet, a nő tanács, a Hazafias Népfront. J Amikor a munkára került a sor, példamutatóan dolgoztak. Ma már a második körzet is építi a maga művelődési otthonát. Tavaly adták át az emeletes Vörösmarty iskolát, ezzel egy helyre került az eddig szétszórt oktatás. Folyik a szakmunkásképzés, dolgoznak a szakkörök. Sokan tanulnak a váci mezőgazdasági technikum két kihelyezett osztályában. És nagyon büszkék a lachá- zi vezetők arra, amit a kisgyermekekért tettek. Bővítették, modernizálták a bölcsődét és jelentősen megnagyobbították az óvodát A múltban ez adott a legtöbb okot a panaszra. Sorra mentek az anyák a tanácshoz: miért pont az ő gyermeküket nem vették fel? Ma kétszázhuszonöt gyerekről gondoskodnak, ezenkívül nyolcvan napközisük van. Nagy dolog ez falun, még ha az a falu akkora is, mint Lacháza. Persze, nem ment minden olyan könnyen, mint most a felsorolás. Értetlenség is akadt, imitt-amott gáncsoskodás. A termelőszövetkezetek kérték például a legjobban, hogy építsék már a szociális intézményeket, mert nélkülük az asz- szonyokra nemigen számíthatnak. ígértek mindent. Mégis, amikor az óvodaépítésre került a sor, kereken megtagadták a fuvart, azt mondták, most nem érnek rá ilyesmire, sok a dolguk. A lista végére értünk. Hosszúra sikerült róla a beszámoló, pedig amint a tanácselnök mondotta — csak a címszavakon mentünk végig s mennyi mindent kihagytunk. Címszavakon, amelyekbe besűrítették egy tevékeny község ötéves eredményeit.1 Komáromi Magda Az újonnan megválasztott tanácsnak az útépítés volt a bemutatkozója. A lakosság még az egyszer nekigyűrkő- zött. Lássák, mire mennek az újak, ne mondják, induláskor nem támogatják őket A siker után már reális alapja volt a község ötéves fejlesztési tervének, amely nagy lendületet adott a munkának, különösen a Du- na-part rendezésének. Megépítették az oda vezető kilencki- lométeres utat, az autóbuszfordulóval egyetemben. A községben ma négy busz látja el a forgalmat. Az Utak után a villany következett majd tizenhárom kilométerrel. A kereskedelmi ellátottság javítására a tanács első ténykedése nyolcszázezer forintért a piactér rendbehozatala volt. Később a földművesszövetkezet igazgatóságával egyetértésben üveg—porcelán—vasüzletet, aztán villamossági és egy ruházati szaküzletet létesítettek. Két önkiszolgáló élelmiszerbolt és egy szaküzlet nyílt azóta. Modernizálták az éttermet. A legnagyobb fejlődést a Dunasoron érték el. Ha még zökkenőkkel is, de már sokkal kulturáltabban kielégítik a nyaralókat. Itt is van önkiszolgáló élelmiszerbolt, a termelő- szövetkezet idényben zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket és élő baromfit árusít. Megnagyobbították a vendéglőt, naponta kétszázan vehetik ott igénybe a közétkeztetést. Van már a községben Patyolat, épül a Gelka-tszerviz, a kézműipari vállalat és a kölcsönzőbolt nagy forgalmat bonyolít le. A művelődési ház építését a tanácsapparátus tizenhét kommunistája javasolta. CsatlakoNemsokára hat éve, hogy egy kora tavaszon tanácsülést tartottak Kiskunlacházán. Az összegyűlték nem voltak valami jó kedvűek. A községfej- j lesztés szerepelt napirenden, j Eléggé indulatos szavakkal il- > lették a tanács végrehajtó ■ bizottságának tagjait Szemük- | re vetették, hogy az évi egy- ! millió forintos községfejleszté- ; si alapból ugyan mit tudnak ! felmutatni? Épült-e valami a í legutóbbi években, ami az í egész falu hasznára szolgált ! volna? i A kifakadóknak igazuk volt, ■ alig akadt dicsekedni valójuk. • A nagy községben üzlet imitt- ! amott ha volt, az utak sárosak, ja kutak semmilyenek. Az óvo- !da? Régen ott gondozták az j apaállatokat. : Amikor 1960-ban az alakuló ! tanácsülésen a mostani veze- jtők arról beszéltek, mi min- jdent kell megvalósítani, s «hogy minden évben létrehoz- ! nak egy-egy komolyabb köz- ! hasznú intézményt, a tanács• tagok legyintettek. — Kár ! ígérgetni — mondták —, az ! előzőek is ezt tették, mégis ; maradt minden a régiben. ! Már több mint öt éve en- [ nek, Most összefoglaló jelen- 'tést kellett készíteniük a já- jrás számára, mire mentek ; azóta. Bizony, a jelentés ösz- í szeállítása lassan ment. De l most más volt a nehézség, \ mint annakidején. Annyi min- !den épült-szépült Lacházán az ! elmúlt időben ... Amikor azt ! hitték, már mindent összeszedtek, eszébe jutott valaki- l nek és megkérdezte: hát ezt, f hát azt, beírtátok-e? ( Komár László vb-elnök lát- f ható elégedettséggel lapozza ! a készülő jelentést, öt sűrűn | gépelt oldal, pedig — amint J mondja — mindenről csak a ; legrövidebben emlékeztek í meg.
