Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-25 / 71. szám

«ST HEGYEI w/úrlttp 1965. MÁRCIUS 25, CSÜTÖRTÖK Szemtanúk kerestetnek A Hazafias Népfront ceglédi szervezete akcióbizottságot l'ívott életre még a tél folya­mán. A bizottságnak az a dol­ga, hogy felkutassa a város felszabadulásának hiteles tör­ténelmi epizódjait. Hetek, hónapok óta fo­lyik az áldozatos gyűjtő­munka. Már eddig is sokan bocsátot­ták rendelkezésre emlékei­ket. Az akcióbizottság azonban továbbra is igényt tart min­den adalékra. Kéri például mindazokat, akik látták 1944. november 3-án a szolnoki és a szegedi vasútvonal elágazá­sánál, vagy a város belterüle­tén a Folyó utca és a jelenlegi Kossuth tér környékén a gya- 'ogsági harcokat, hogy nevü­ket és címüket közöljék a Ha­zafias Népfront városi titkár- -ágával, Cegléd, Városi Ta­nács, földszint 1. szám alatt. Ugyancsak várják az esetleges szem­tanúk jelentkezését, akik 1944. november 3-án és 4-én a Kecskéscsárda, Kap- panhalom és a Gerje csator­na környékén zajlott harcko­csi ütközetről tudnak vala­mit. Szintén hiányosak a bi­zottság adatai a földosz­tásról. Birtokukban van például egy j fénykép arról az újgazda kül- ' döttségről, amely Budapest ro­mos utcáin a Kommunista Párt Központi Bizottságához vonult a juttatott földek vé­delme ügyében. A fényképen azonban sok ember nem is­merhető fel. Zsilettel akarta elvágni felesége nyakát Dávid Istvánt úgy ismerik Tóalmáson, mint a rosszpénzt. „Népszerűségét” talán annak köszönheti leginkább, hogy nagyon szereti az italt, s ha leissza magát, akkor aztán van otthon nemulass. Kislányát, két kisfiát és feleségét gya­korta elveri, ök ilyenkor — nem egyszer éjnek idején — a szomszédokhoz menekülnek. ■ Dávid legutóbb felesége nyakát zsilettel akarta el­vágni. A asszony csak annak köszönheti életét, hogy sike­rült egérutat nyernie. A ga­rázda Dávid felett a bíróságon mondják ki majd a verdiktet. A vád: garázdaság és ifjúság ■elleni bűntett. "K nn^ykäfai járás hálastafétája Hálastafétát indítanak a felszabadulás tiszteletére a nagykátai járás fiataljai, va­sárnap déli tizenkettőkor, Tá- piógyörgyéről. A KIS/ jelvé­nyével díszített stafétabotot nyolc motoros díszkiséretével viszik az országúton. A menet ^érinti útja során Tápiósze- lét, Farmost, Nagykátát, Szent- mártonkátát és Tápiószecsőt. A községekben rövid ünnep­ségek keretében kötözik rá piros szalagukat a községek fiataljai a stafétabotra. Ezúton kérik az egykori küldöttség tagjait, hogy jelentkezzenek, mondják el élményeiket, s nevezzék meg a küldöttség többi résztvevőit. Ennek a nagyszabású adat­gyűjtésnek a keretében ke­rül sor áprilisban arra az összejövetelre, amelyet a Ha­zafias Népfront és a rendez az ifjúsági mozgalom húsz évvel ezelőtti tagjai ré­szére. Megérkeztek az első vándorméhészek Bács megyébe a szokottnál jóval korábban megérkeztek az első vándorméhészek. A Tisza-menti erdők tisztásain telepedtek meg, ahol máris bőségesen gyűjthetnek vi­rágport a méhek. Nyílik a vadmogyoró és már barka- sódnak a füzesek is. Rövide­sen több mint 10 millió gyü­mölcsfa bont szirmot a Du­na—Tisza közén. Ezer személyes „Hullám* A Somogy megyei Vendég­látóipari Vállalat nyolcmillió forintos beruházással felújí­totta és bővítette a balaton- boglári Hullám-szállót. Az építkezési munkákat már be­fejezték, s mire a szezon meg­kezdődik, az új bútorok és egyéb felszerelések is helyük­re kerülnek. A szálló eddigi 300 szemé­lyes kerthelyiségét ezer sze- KISZ mélyre bővítik. A felújított, korszerűsített szállodát és ét­termet május 1-én adják át rendeltetésének. ELVTARSAK (Olasz film) (Foto: Gábor) „Ha az eszme behatol a i tömegek közé, ott anyagi ’ erővé válik” A MŰVÉSZET mindig ne­velő célú, maga mellé állítja, vagy maga ellen fordítja szemlélőjét. A műalkotás to­vább él az emberekben, ha­tásával befolyásolja gondola­taikat, tetteiket. Különösen érvényes ez az olyan szug- gesztív hatású művészetre, mint a film. Az a film, ame­lyik rokonszenvet képes ki­váltani helyes eszméi iránt, az tudatalakító erővel bír, ezért rendkívül jelentős. Igán jó példa erre a most be­mutatott, kitűnő olasz film, az „Elvtársak” is. A mű a torinói textilmun­kások 1898-as nagy sztrájk­jának eseményeit dolgozza fel. A munkások szörnyű és embertelen viszonyai, tizen­négy órás munkaidő. ez egészségtelen munkakörülmé­nyek kiváltották a dolgozók tiltakozását. Ez még ösztö­nös mozgalom volt, nem tört nagy célok felé. Ez azonban csak a kezdetet jelentette. A rettenetes állapotok kiváltot­ta ellenállás igazi forradal­már vezérre lelt. Sinigagli a professzor személyében. Az ösztönös sztrájk az ő segítsé­gével vált tudatos harccá. A munkások egységének meg­teremtésével megsokszorozó­dott erejük is. HARCUK, bár nem érhe­tett el még teljes sikert, nagy jelentőségű volt, mert utat mutatott, lehetőséget adott a további küzdelemhez. A film nagy érdeme, hogy ezt a harcot végig hitelesen, nagy művészi erővel ábrá­zolja. Bemutatja azt a si­várságot és tehetetlenséget, amelyben a munkások élni kényszerültek és azt a re­ménytelen világot, amely törvényszerűen kiváltotta a tömegmozgalmakat. Felhasz­nálja ehhez az olasz neorea- lizmus legjobb hagyományait, sőt, néha naturalista eszkö­zöket is. Egyszerűen és lé- nyegretörőeii mutatja : meg, hogy a társadalmi eseménye­ket — a megtorpanások és ingadozások ellenére — a társadalmi fejlődés belső szükségszerűsége irányít.iá. Jól érzékelteti a munkás­ságnak azt a hatalmas belső erejét, amely kitörni készül és amely képes lesz majd a világot megváltoztatni. Jellemző a filmre az em- berközelség, amellyel szin­te személyes ismerősökké te­szi hőseit. Nem eszményi alakok, ők, nincsenek hí­ján az egyéni gyengeségek­nek, de ez így reális, így válnak számunkra igazán rokonszenvessé. Hősei újmó­di hősök, akiknek emberségük adja meg tetteik igazi érté­két. KÖNYVESPOLC Olga Fors: Kőbe öltözöttek Egy nagyon öreg ember vall életéről, élete nagy titkáról: a vallomás a cári Oroszország múlt század végi történelmét idézi. Hőskorszak ez, a forra­dalmi mozgalmak kezdetének korszaka. Magános hősök ide­je, akik életüket kockáztatva jrííete első randevújára 22 l-j éves korában indult el Török Zoltán. Az első rande­vúra mindig siet az ember, ő nem akart elmenni. Nagyon- nagyon akart menni, de félt. LATOD, ILYEN A CSOKI, de aztán mégis elment, mert az első randevújára mindig el­megy az ember. A lánnyal telefonon ismer­kedett meg, bár ehhez általá­ban nem szükséges a telefon, hiszen annyi más alkalom van. Például elmegy az em­ber táncolni. Vagy megtet­szik neki egy lány, hát akkor odamegy hozzá, és így is jó, mert ha otthagyja, akkor úgy sem ért volna semmit az egész, ha meg ő is akarja, akkor le­het, hogy nagyon jó lesz. Ismerkedésre tehát van al- Italom bőven, Török Zoltán esetében mégis úgy lát­szott, hogy ez a legjobb, mert ö még sohasem ismerkedett meg lánnyal. Se így, se úgy, Török Zoltán ugyanis vak volt, így is született már, le­hunyt szemmel. a dolgon azonban ez nem za. sokat változtat. Ha valaki fiúgyermekként jön a világ­ra, még ha vakon is, hál egy bizonyos idő múlva azért férfi lesz belőle. Zoltánnál már biz­tos eljött ez az idő, mert 22 févet megélt, s ebben a korban tényleg férfi válik az ember­ből. Ez alól Zoltán sem volt kivétel, pedig ő — róla tudjuk, hogyan született. A szülei BENEDEK B. ISTVÁN Ha Letten találkoznak mindent megadtak neki, csak lányokat nem nagyon ismert. Egyszer ugyan megcsókolta őt egy lány, de az sem ért semmit. Nyaralt a viz mellett, és minden este kiült a ház előtti padra, egyedül, egyszer azonban mellé ült egy lány, aki fiatal volt, és lány volt és beszélgetett vele. Először sok mindenről beszélgettek, de aztán a lány megkérdezte tőle, MILYEN ÉRZÉS semmit sem látni. Aztán azt is meg­kérdezte, hogy tudja-e, hogy a lányok és a fiúk csókolózni szoktak. A lány 16 éves volt, Zoltán 21, nem tudott mit vá­laszolni, Pedig tudta. A lány erre nevetni kezdett és akkor Zoltán érezte, hogy két kéz lógja körül, és ez a két kéz foiró, és egészen hozzá simul, és a lány is egészen hozzá si­mult, aztán megcsókolta őt a lány. Csak néhány pillanatig tartott ai egész. A lány felug­rott, és már távolról mondta: LÁTOD, ILYEN A CSÓK! Nagyon jo szórakozásnak tart­hatta ezt a dolgot, és bizonyá­ra többször is elmesélte ba- -á nőinek. Ezenkívül volt még M néhány lányismerőse, de az sem számított semmit. őst azonban megismerke­dett végre egy lánnyal Zoltán. Telefonközpontban dolgozott. Ez nagyon jó volt. Sokszor durván beszéltek ve­le az emberek. Természetesen csők azok, akik nem ismer­ték. de éppen ezért volt jó. Sokkal jobb volt, mint ami­kor az utcán udvariaskodták vele. Tessék csak jönni, majd én átkisérem. Merre megy? Oh. én is arrafelé, csak Icá­ról jón nyugodtan belém. Az a lány, akit telefonon ismert meg, nagyon ingerült hangon beszélt vele, azon a napon többször is jelentkezett, és mindig siettette. Zoltán csak később lepődött meg, mert c.mikor a lány megint hívta, akkor azt mondta, hogy ne kapcsoljon senkit, mert vele akar beszélni. Egy telefonközpontost csak ritkán hívnak, őt pedig so­ha. Mindig a MELLÉKET kérik, de most a lány vele akart beszélni, és bocsánatot kért, hogy délelőtt úgy siet­tette. De hát biztos megérti, olyan nehéz napunk volt. Persze, hogy megértette, csak nem tudta, hogy mit vála­szoljon, és a lány még min­dig nem tette le a kagylót. Miért ilyen szomorú a hang­ja. Ilyet még nem kérdezett tőle senki. Hallgatta, ahogy a lány beszél, és elfelejtett valamit, és akkor érzett is va­lamit. Még azt is elfelejtette, hogy LATOD, ILYEN A CSÓK!, mert a lánynak na­gyon kedves volt a hangja. rár fél órával előbb ott állt és várt, és fél óráig tartotta karóráján a kezét és állandóan ismételgette, VÁR­NI KELL. Az utca néptelen volt, de hét órakor, pont ak­kor lépéseket hallott. El­múlt tíz perc. Egy hirdető- oszlop állt közöttük. Miért? Ketten, ha találkoznak, ak­kor találkoznak, együtt men­nek tovább és összesimulnak, bújj hozzám, és hajtsd a váltamra a fejed, DE LÄ- TOD, ILYEN A CSÓK, és Zoltán nem mert szólni. A lány meg csak állt és várt. Miért? Ketten, ha ta­KIEMELKEDÖEN jó pél­dája ennek a professzor alakja, aki egyesíti magá­ban a biztos hitű forradal­már és az önmagával min­dig vitatkozó, saját igazsá­gaiban örökké kételkedő em­ber alakját. Igazi élő hős, vágyakkal, örömökkel, csa­lódásokkal. Nagysága abban áll, hogy túl tud lépni ön­magán, alkotó részévé ké­pes válni a nagy közösség­nek. Mély bölcsességű, igazi forradalmár. Mario Monicelli, a ren­dező, nagy munkát végzett. Filmjében a sodró ritmusú cselekmény és a lendületes szerkesztés kiváló lehetősé­get ad a mondanivaló kifej­téséhez. Alkotását mély, igaz hit fűti át a munkás­osztály iránt. Érzi és érzékel­tetni is képes azt a társadal­mi erőt, amely az eseménye­ket irányítja és meghatározza. Giuseppe Rotunno, az ope­ratőr, kiváló segítője volt a rendezőnek. Ebben a film­ben, amely csak fekete-fe­hérben képzelhető el, a szürke szín számtalan válto­zatát használja fel a fojtott, belső izzású hangulat megte­remtésére. Külön is ki kell emelni a tömegjeién etek nagyhatású képeit, amelyek szinte summázták a film mondani való j át. A szereplők közül Marcel­lo Mastroianni csodálatos alakítást nyújt. Sinigaglia prbfeszor alakjában hatal­mas bölcsességet és hitet sűrít össze. Az apró, tömör részletek egyéniséget adnak figurájának, hitelessé teszik minden ellentmondását. Az ő játéka segítségével a mon­danivaló személyes élmény- nyé válik. Partnerei is vi­lághírű színészek, mint Reno- to Salvatori, Annie Girardot, Folco Lulli, akik szintén min­den dicséretet megérdemel­nek, kitűnően játszanak. NE#f VÉLETLEN, hogy az „Elvtársak’’ 1964-ben a Bue­nos Aires-i nemzetközi film- fesztiválon első dijat nyert. Nagyszerű művészi alkotás és kiemelkedő filmélmény. Elek János I ALI | y í ff AU három esztendeje, ^ ff egy szeles márciusi reg- ff ^ gélén érkezett meg az 2 ^ üzembe. A főmérnök hoz- 4 4 ta magával a műhelybe, ff í bemutatni. Akkor ragadt f, 4 rá az Ali név. Igazi nevét ff ff senki sem tudta kimonda- ff y í Z ni. í y y ff AU különben egyipio- 4 4 mi. A Moszkvics gépko- f '4 esik javításának titkát ki- ff ff tudni küldték Magyaror- ff ff szagra. Megbízatása fényes 'f ff sikerrel járt: mestere lett $ ff a szakmának, rövidesen ff ff hazamehet. f y A 4 Ali egyiptomi, és néger— f 4 arab keverék. Arab any- ff ff jától bőre bronzos színét ff ff és karcsú termetét, néger j ff apjától hófehér fogait és ff ff gyapjas haját örökölte. Az- ff ff az... ami a gyapjas hajat ff ff illeti, az már a múlté. Ali f ff haja kékesfekete, lágy hűl- f 4 tárnokban simul füle mögé, ff ff s gazdája napjában tíz- f, | szer is megnézi magát a ff ff visszapillantó-tükörben, f, A frizura történetét Alii, 4 így meséli el: i y A, / — Adzsál nekem egy vil-f V, láskulcs. Keszenem. Haja- ^ ff mat nézel, mi? Szép haj, ff ff mi? Kapcsold be nekem ff f, eninditó. Keszenem. Fene f. 'f edzse, ez a motor keheg! 4 ^ Tudod, mikor Ali Európá- y ba jett, hajón befyg lett ff ff nadzson. Marseillri-be vit- í ff tek karanténba. NiSizs hó- fff napig feküdte Ali spitálba: ff flekktifusz. Mikor spitál- f ^ ból mars, AU nem volt ha- íj 'f ja. Kopasz fej volt. Elbúj- \ ff ta liftbe, údzs sírta. Két ff ff hónapig AU edzsiptomi ke- ff ff vétségén volt, kicsi dolgoz- f ff ni, sok pihenni. Sofér csú- ff fyfolta: sovány AU, kopasz f, ff AU. Edzs reggel mosdik, ff 'f látja Ali: jen a haja. Kicsi- f ^ kicsi haj, de jen. Minden ff 'ff nap sokszor megnézte. És ff ff nem dzsapjas haja lett: 'f ff hullámos. Látod? Betegség 'ff ff elmúlt, szép haj megvan ff Én mondom neked, nem ff ff haragusz Ali flekktifusz! 'f ny. é. \ kísérlik meg a jobb, szaba­dabb élet kivívását. Céljaik megvalósításának útjában ott áll az isteni mítosszal övezett bálvány: a cár. A könyv hőse, Mihail, a cár „különleges” fog­lya: neve sehol sem szerepel, bűne bizonyítást nem nyert, j- mégis: húsz évig raboskodik a £ hírhedt Péter-Pál erődben, \ hogy innét, élete végéig, a té- | bolydába kerüljön. í Ki felel Mihail életéért? Mit | akart Mihail, s miért jutott ! erre a sorsra? Hogyan tett > tönkre embereket, juttatott : rabságba az irigység, a harag, \ a rosszindulat — ezt mutatja ! meg a könyv írója, s a főhős ; sorsának, tetteinek ábrázolá- i sán keresztül hűen, hiteles lég- ; kört teremtve rajzolja meg a I század második felének Orosz- i országát, s azokat, akik a cári I önkény legvadabb tobzódás:. ; ellenére is harcba szálltak a szabadságért. Olga Fors negyven évvel ez­előtt írta könyvét, s mégis: meglepően modern szerkeszté­si mód, tér és idő bátor keze­lése jellemzi. Az eszközeiben modern könyv mondanivalója is időszerű: a szabadságén küzdő ember örök alakjának művészi megformálása, s ezzel az olvasó emlékezetébe vésé­se. Emlékeztető azokra, akik elkezdték azt a harcot, amit az orosz proletariátus vitt sikerre, s aminek végső eredménye a győzedelmes október volt. Olga Fors könyvének megje­lentetése magyar nyelven igé­nyes művel gazdagította köny­vespolcainkat. (Európa Könyv­kiadó) (m. o.) lálkoznak. Hiszen azért jöt­tem. Te is megígérted, olyan szomorú volt a hangod, mint az igazmondóknak. A lány körülnézett, de senkit sem látott. Hét óra tizenegy perckor Zoltán ismét meghallotta a lépteket. Távolodtak. Kiál­tani szeretett volna. Hallga­tott. A fehér bot kiesett a kezéből. Elindult a hangok felé. Kitárta karjait, és érezte a levegőt, és érezte, hogy MOST nem leéli a fehér bot, ő mindent lát, a lányt is, és NEM LEHET, hogy so­hasem találkozzunk. A léptek zajára a lány is megállt. Ott voltak egymás­sal szemben. Mit látott a lány? Fekete szemüveg és kitárt karok, és egy földön he­verő fehér bot. Gyorsan le­hajolt, felvette, és átnyújtot­ta. Zoltán csak állt. Ne ha­ragudjon, nem vettem észre, hogy itt volt. Átkísérjem? Az a hang volt. Szólj már. Nem lehet, hogy egyszer ne ta­lálkozzunk. LÁTOD, ILYEN A CSŐK. Csend. * lány átkísért a túloldal­ul ra egy vak embert, de közben többször is visszanő- i zett, mert várt valakit. Pe-; dig itt álltam már régóta.: NEM JÖTT; Ezt nem kellett \ volna mondanod. Ahogy men- \ tek, a lány belékarolt. Most \ megyünk, megyünk, sohasem \ ér véget ez az út. Keskeny' volt az utca, véget ért. j " p __ Atf ______ T ABLA ELŐTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom