Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-14 / 62. szám

4 1965. MÁRCIUS 14, VASÄRNAP A szövetkezet lelke... Hogyan nyerte el háromszor a Tyereskova-brigád a szocialista címet? Pincebár a katakom basorozó Az idén is bővítik a főváros vendéglátóipari hálózatát. Az év végére, a jövő év elejére a Népköztársaság útján, a Nép­színház utca egyik italboltjá­nak helyén, a Nyugat Étterem és a zuglói Népkert átalakí­tásával nyitnak hangulatos éttermet. A várbeli „Alabár- dos'' alatt, kétemeletnyi mély­ségben, bár és pinceborozó, a Kilián laktanyában katakom- basöröző nyílik. Heti jogi tanácsaink Röpítőtárcsás vontatható műtrágyaszóró gép Palcsó József, a faddi Lenin Tsz gépcsoportjának vezetője I MTZ-traktoralkatrészek fel- | használásával vontatható mű­trágyaszóró gépet szerkesztett. ! A Zetor után kapcsolt, kardán j | meghajtású röpítőtárcsás mű- ! trágyaszóró kétszeresen feiül- j múlja a jelenleg forgalomban \ levő gyári gépek teljesítmé­nyét: tíz óra alatt 100 holdat 1 szór be. Az örökhagyó halála után az örökség visszauta- sitható-e? Anyám halála után hat gyer­mek örökölte anyám házát és kisebb szőlőterületét. A négy testvér az örökséget nem akarja elfogadni, mivel anyán­kat a másik két testvérünk tartotta el. Az örökségről va­ló lemondásnak vagy vissza­utasításnak van-e helye? A törvényes örökösök csak az örökhagyó életében jogo­sultak — akkor is írásban — lemondani az örökségről. Minthogy édesanyjuk elhuny­ta után törvényes öröklés tör­tént, ezért csak visszautasí­tásnak van helye. A vissza­utasítás egyoldalú jognyilat­kozat és annak az a hatása, hogy a visszautasító örökös kiesik az öröklésből és a he­lyettesítés szabályai szerint a soron következő személy lesz az örökös. Ha tehát a négy testvér visszautasítja az örök­séget és leszáx'mazottjuk nincs, akkor a másik két test­vér örököl. Célszerű lenne, ha nyilatkozatukat az illeté­kes állami közjegyzőhöz el­juttatnák, anélkül, azonban, hogy abban feltüntetnék, hogy kinek a javára mondanak le. Amennyiben megnevezik, hogy a visszautasítás kinek a javára történik, akkor tulaj­donképpen egy elfogadott öröklés ajándékozása áll fenn. Ebben az esetben az ajándékozás után is illetéket kötelesek fizetni. Ha a négy testvér közül bármelyiknek gyermeke volna, azoknak is szükséges a visszautasító nyi­latkozatuk. Kiskorúak eseté­ben a szülők, mint törvényes képviselők, nyilatkoznak. Lakbérpótlék szempont­jából lakószobának minő­sül-e a hat négyzetméteren aluli helyiség? Z. K. olvasónk kérdésére közöljük, hogy a lakbérpótlék megállapítása szempontjából lakószobának minősül a lakás, céljára használt helyiségek kö­zül az előszoba (előtér), ^ konyha és a fürdőszoba céljá­ra használt helyiségek kivéte­lével minden olyan helyiség, amelynek területe a hat négy­zetmétert meghaladja, közte­rületre, vagy udvarra nyíló ablaka, továbbá melegpadlója van és fűthető. Kérdésére tehát azt közöl­hetjük, hogy a hat négyzet- méteren aluli helyiséget a lakbérpótiék szempontjából nem lehet számításba venni. Beteg dolgozónak felmon­dással nem lehet megszün­tetni a munkaviszonyát, A KÖZÉRT húselosztóban voltam egyhónapi szerződéssel kocsikísérő. Közben megbete­gedtem és jelenleg is szana­tóriumban vagyok. Betegsé­gem alatt a vállalat felmond­ta állásomat és a munkaköny­vemet címemre elküldte. Jo­gos volt-e a vállalat felmon­dása? — kérdezi R. F. monori lakos. Az ön által létesített mun­kaviszony határozott időre szólt. A Munka Törvényköny­ve rendelkezése értelmében a meghatározott munkára, vagy meghatározott időre szóló ! munkaviszonyt felmondással ! csak abban az esetben lehet j megszüntetni, a dolgozó mun- j kája ellátására nem alkalmas. Egyébként a meghatározott időre szóló munkaviszony a határozott idő elteltével fel­mondás nélkül megszűnik. Amennyiben olvasónknak az egyhónapi szerződéses mun­kaviszonya tartama alatt mondták fel állását, akkor a vállalat intézkedése jogsértő. Leveléből azonban megálla­pítottuk, hogy egy hónap után történt a vállalat intézkedése. Eszerint munkakönyvét azért küldték meg, mert szerződése lejárt. Így a vállalat intézke- ; dését kifogásolni nem lehet. Foglalkozási betegségben szenvedők jogvédelme. Sz. E. gyömrői olvasónk írja, hogy 1952 óta a fényező és dukkozó szakmában dolgo­zott. 1964 áprilisában megbe­tegedett. A szakma tovább folytatásától végleg eltiltot­ták, más munkakörbe helyez­ték. Kéri, ismertessük a fog­lalkozási betegségben szenve­dőkre vonatkozó rendelkezése­ket, mivel munkahelyén csök­kenteni akarják fizetését. A 33/1963. (XII. 3.) Korm. számú rendelet kimondja, hogy a foglalkozási betegs g- ben szenvedő dolgozóknak az egészségi állapotuknak meg­felelő munkakört és munka- feltételeket kell biztosítani. Ennek érdekében a vállalat köteles a megbetegedett dol­gozót — amennyiben a koráb­ban végzett munkától eltiltot­ták — más megfelelőbb mun­kakörbe (munkahelyre) át­helyezni. Ha a dolgozó mun­kaképesség-csökkenésének mértéke a 38 százalékot eléri vagy meghaladja, keresetét ki j kell egészíteni az üzemi bal­hését előtti átlagkeresetének 80 í százalékára, de legfeljebb ha- h vi 2200 forintra. A keresetki- h egészítés azonban a betegség í előtti átlagkereset 25 százalc- í kát nem haladhatja meg. Az J átlagkereset kiszámításánál a h Munka Törvénykönyvének h rendelkezései szerint kell el­járni. A kereset kiegészítést h két évre kell megállapítani. A h két év letelte után a kereset- h kiegészítés mértékét ismét h meg kell állapítani, h A rendelkezés ismertetésére h teljes egészében nem térhe­ttünk ki, ez^rt azt tanácsoljuk. jhoyy amennyiben sérelmesnek í tartja a levelében jelzett fize- ^ téscsökkentést, panaszával a ^ vállalati munkaügyi döntő- J bizottsághoz forduljon. h A dolgozó anyagi kártc- h rítési felelőssége abban a’ ^ esetben, ha a vállalat is felelős a kár bekövetkezc- t seben. í M. I. váci olvasónk kérde f, zi, hogy a vállalat felelőssége í minden esetben maga után vonja-e a dolgozó mentessé­gét? h Vállalati felelősség esetén Ja dolgozó annyiban mentesül ha maga felelőssége alól. h amennyiben a kár létrejötte­iben a vállalat közrehatott. Az ^ Mt. 5'. 186. §-ának első mon- ä datában ugyanis az „ameny- h nyiben’’ szó használata nem- {csak a mentesülés feltételére Sutal, hanem egyúttal kifejezi ; annak arányát is, ahogyan a í felelősség a dolgozó és a vál- ; falat között megoszlik.i Ha pél- fdául 1000 forint összegű kár ; keletkezik és a vállalat közre- ; hatása 50 százalékos, akkor a j dolgozó csak a kár többi ré- 1 széért (tehát a másik 500 fo- ! rintért) felelős. 1 Dr. M. J. Március 25, 26, 27 Orvosi napok Pest megyében A megyei tanács egészség­ügyi osztálya, az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének megyei bizottsága és a megyei Semmelweis Kór­ház rendezésében hazánk felszabadulásának huszadik évfordulója tiszteletére idén e hó 25., 26., 27-én tartják meg a Pest megyei orvosi napokat. Ezen a három na­pon a megyei tanácsház ülés­termének padsorait orvosok töltik meg, emelvényéről pe­dig reggeltől estig tudomá­nyos előadások hosszú so­rát tartják a megye orvosi karának tagjai. Azaz nem­csak orvosok, mert ezúttal első ízben nyílik alkalmuk a gondozó és rendelőintéze­tekben pszichológiával foglal­kozó nem orvosoknak, me­gyei orvosi fórum előtt be­számolni a gyógyítást elő­segítő munkájukról és kí­sérleteikről. Ez évben összesen 76 tu­dományos előadás hangzik el a Pest megyei orvosi na­pokon. Az előadások két fő téma körül csoportosulnak: egyrészt a betegség korai fel­ismerése és annak jelentő­sége a gyógyítás szempont­jából, másrészt a betegek re­habilitációja. Az előadók zö­me a Semmelweis orvosi karából kerül ki, de szép számmal jelentkeznek előadásaikkal a megye többi kórházai, s csaknem vala­mennyi gondozó, illetve ren­delőintézet munkatársai is. Tavaly mindössze egy, idén már két körzeti orvos ismer­teti kollegáival a saját ta­pasztalataiból merített pél­dák tudományos feldolgozá­sát. Természetesen a megye te­rületén működő orvosok túl­nyomó többsége a három kö­zül, legalább egy napra a fő­városba utazik, hogy részt vegyen az orvosi napokon. A rendezőség a második nap­ra, 26-ra várja a legtöbb résztvevőt. Ugyanezen a na­pon este a megye orvostár­sadalma társasvacsorára gyűi egybe a Gellért Szálló éttermében. — Mi nem irtuk ki, hogy telepünkön szociálista brigád dolgozik, a tábla helyett be­széljenek az eredmények. Szabó András, az abonyi József Attila Termelőszövet­kezet kertészetének vezetője mondotta ezt. A szeszélyes tél végi délutánon bizony nem so­kat látni a nemrég épült haj­tató telepen. Legalábbis a be- avatatlan szem lát keveset. Ol­vad az előző napon esett hó, bokáig ér a sár. A nyitott, hul­lámpalával fedett szín alatt 10—15 tagú csoport munkál­kodik serényen. Fürge kezeik nyomán kusza zsúpszalmából és sásból, a kertészetben nél­külözhetetlen melegágyi taka­ró készül. A szakember azonban többet lát. A járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője és kerté­szeti előadója a hajtatóház­ban elismerően nyilatkoznak arról, hogy a szövetkezet jól kihasználja a téli napokat. Az apró ládákban kikelt már a karalábé és a .paprika magja. A hajtatóház trópusi melegé­ben a kis zsenge növények a nap felé fordítják levelüket. Ma még néhány száz ládában elférnek a palánták, de rövi­desen egyre inkább terjesz­kednek, hogy végleges helyü­kön, kint a kertészetben több tíz holdat foglaljanak el. Tavasz! Ma még nehezen ismerkedünk a szóval, de a József Attila Tsz hajtatóháza már a közelgő tavaszt idézi. S. Szabó András, a kertészet vezetője is: — Az utcán minduntalan megállítanak a brigád tagjai, „Andris bácsi, mi mikor me­hetünk dolgozni?". Egy kicsit legyetek még türelemmel, rö­videsen kezdünk — válaszo­lom ilyenkor. Jó jel, hogy a Tyereskova brigád tagjai türelmetlenek. Bár, ha nem sürgetik, a kerté­szet vezetőjét, akkor sem té­telezné fel senki Abonyban, hogy örülnek a hosszúra nyú­ló télnek. Nem így ismerik a kertészeti brigádot, másként; szorgalmas, odaadó emberek. Jónéhány évvel ezelőtt alakult a brigád. Körülbelül akkor, amikor kertészkedni kezdtek a tsz-ben. Ez pedig az ötvenes évek végén volt. Ak­kor még szilárdan tartotta magát a faluban az a hit, hogy Abonyban nem lehet megho­nosítani kertészetet. Nincs víz és hideg a föld. Éppen ez a brigád bizonyította be, hogy az abonyi áru felveszi a ver­senyt a délebbre fekvő me­gyékével. Karalábéjukkal a szentesiekkel egy időben je­lennek meg a piacon. A ker­tészkedés úttörői voltak, s amikor 1962 tavaszán brigád­értekezleten elhatározták, hogy megpróbálják elnyerni a szocialista brigád címet, né- hányan azt mondták: máris megérdemlik. Három esztendő telt el az­óta, s az eseményeket bizony ma már nehéz nyomon követ­ni. Donkó Károly, a brigád vezetője az íróasztal legmélyé­ről keresi elő a tervteljesítés­ről szóló értékeléseket. 1962- ben 28, 1963-ban 22. 1964-ben pedig 13,4 százalékkal teljesí­tették túl tervüket. A tavalyi év 13,4 százalékos túlteljesíté­se több mint 200 ezer forint többletjövedelmet jelentett a termelőszövetkezetnek. S ha valaki ma megkérdezi, hogy miért nyerte el a brigád 1962 őszén a szocialista brigád cí­met, nem az imént idézett számadatokat hallja. Egysze­rűen ezt a választ kapja: „Azért, mert ez a brigád a szövetkezet lelke". A brigád vezetőjével „aprópénzre váltjuk“ a tömör megállapítást. — Nem felejti el a tagság a tavalyi rendkívül nehéz őszt. Megállás nélkül esett az eső, s rendkívül sok terményünk volt kint a határban, összeült a brigád és elhatározta: segít­jük a növénytermesztőket — emlékezik vissza Donkó Ká­roly. A tagok a górékhoz hordták j a kukoricát, de nem volt aki fedél alá rakja. A brigád 60 vagon kukoricát górézott be, 7 hold gyökeres szőlődugványt, 10 hold cukorrépát szedett fel ) és 10 hold napraforgót takarí- | tott be. Naponta bőrig áztak, de amíg termény volt a ha­tárban, addig mindennap megjelentek a munkában. Ta­vasszal is segédkeztek a nö­vényápolásnál, de az emberek emlékezetében őszi helytállá­suk maradt meg leginkább. Nem csoda tehát, ha a terme­lőszövetkezet zárszámadó köz­gyűlésén a tagság egy ember­ként tartotta fel kezét, s sza­vazta meg immár harmadszor a szocialista brigád címet, mellé pedig 80 ezer forint pré­miumot. Mások is dolgoznak lelkiis­meretesen a termelőszövetke­zetben, sőt brigádok is vannak, amelyek a nehéz munkák kö­zepette helytállnak. Keresem azokat a jellemző tulajdonsá­gokat, amelyek jogossá teszik a Tyereskova brigádot a szo­cialista címre. Bőveh van ilyen! Ki kell emelni azt a megbonthatatlan kollek- I tív szellemet, amely ebben a brigádban uralkodik. Ennek bizonyítására a brigádvezető j elmondja: — A brigád tagjai felosztják maguk között a kertészetet. ; Mindenki köteles a maga te- ' rületén betakarítani a ter­ményt. A parcella-határok azonban nem választják el ! egymástól az embereket, el- ; lenkezöleg. Ha valaki bármi- I lyen okból nem tudja teljesí­teni feladatát, a többiek segí- ! fenek. A múlt nyáron Király Irén ke hirtelen rosszul lett munkahelyén. Másnap reggel meglepődve látta, hogy terü­letét rendbetették a brigádta­gok. Az itt uralkodó szigorú munkafegyelem, nem zárja ki az egymás sze- retetét, megbecsülését. Nincs pletyka, egymás elleni áskáló-; dás. Vigyáznak egymás becsű- j letére, s ezért a legféltéke- j nyebb férj is szívesen engedi: a kertészetben dolgozni fele-\ ségét. Mindenki vigyáz a bri-; gád jó hírnevére. Ez abban is j megnyilvánul, hogy nem „át- \ i járóház” a kertészet. Csak úgy; kerülhet ide új dolgozó, ha • valaki ismeri és „kezességet” \ vállal érte. Ha van ajánló, ak-! kor végigvezetik a kertészeten,: s ismertetik a munkafeltétele-: két, amely minden brigádtagra: j kötelező. Nem könnyű a szó- : I cialista brigád tagjának len-; j ni, ezt bizonyítja az is, hogy j | jónéhány érdeklődő tovább-j állt már. S érdekes, aki vállal- ! ja a brigád „törvényeit”, az! úgy megszokik, hogy semmi! pénzért nem hagyná ott a cső-: portot. Miért van ez így? Ez-í után érdeklődünk a brigádta-: goktól. Gulyás Gyuláné szűk-: szavúan, de találóan válaszol: erre: \ — Azért, mert úgy élünk,: dolgozunk itt, mint a testvérek. \ \ Segítjük, szereljük egymást. \ A fiatalok vaunak többségben a brigádban, s főleg a nők. A \ mostani létszám ötvennyolc. S \ ahogyan fejlődik a kertészet : területe, úgy növekszik a bri- : gád is. Az idén azonban csak \ a kertészet bevételi terve \ emelkedett — 250 ezer forint- : tál. Ezt a tavalyival azonos lét- I számmal kell elérni. Hogy si- j kerül-e, az a brigádtagok lel- \ kiismeretes munkáján, tudá- \ sán múlik. Ami az előbbit il-; leti, arról többet már nemigen kell mondani, de a tudással sem állnak hadilábon. Tizen végezték el az öntöző szaktan- folyamot, a zöldségtermelő és hajtató szakmunkásképző tan­folyamon a második esztendő vizsgáit huszonnégyen tették le sikerrel. A tanulási kedv, főttént a fiataloknál mutatko­zik meg, de a hatvan évhez közel járó Cseh András is szükségét érezte annak, hogy szakmunkásvizsgát tegyen. Ma már tudják a brigád tagjai, hogy mit miért kell elvégezni, ismerik a kertészkedés csinját- binját. Ezt is számításha vette a vezetőség, amikor felemelte a brigád tervét. — Mindig mondom az el­nökünknek, hogy bánjon szűk­markúbban a dicsérettel, ami­kor a brigádról beszél — mondja Szabó András, a ker­tészet vezetője. — Fiatalok még, lehet, hogy megárt ne­kik a sok dicséret. Ezt kérem magától is. Megpróbáltam, de hát ami igaz, az igaz. Mihók Sándor J : Hogy mi az én igazi ne­dvem? Sokat mondok, ha tíz \ emberből egy tudja a tanyán. \ A postás, az minden bizony- \ nyal. De ö ritkán fordul meg í nálam. Levélíró rokonaim í ugyanis nincsenek. Feleségem \ is híján van ilyeneknek, mi- \ velhogy soha nem voltam ; nösember. Egyszer, huszonhá- \ romban, majdnem megnösül- \ tem. Csak a menyasszonyom \ nyakonlegyintctt. Idegesítette, \ hogy én békességes természe- j tű vagyok. Akkor azt gon- \ doltarn magamban, nem lesz í jó, ha elveszem. Mégpedig ab- i ból a meggondolásból jutot- \ tani erre, hogy: ha valaki \ menyasszony létére így bá- í nik a vőlegénnyel, mint asz- \ szony, még erélyesebb lesz. : Így aztán férjhez adtam őt : Apjukistván barátomhoz. Na- \ gyón jól beajánlottam neki, : mert egyébként jóravaló te- • remtés volt, ezt' nem lehetett \ eltagadni. Tudott főzni, mos- \ ni, kézimunkát varrni, s ha < szelidebb lett volna, én is jól \ járok vele. így aztán mással ! kellett, hogy éljen, s úgy tu- ! dóm, teszi ezt még most is. ! Én meg nyugodtan cineogok : azóta is a hegedűmön, ha \ időm. meg kedvem van mu- ! zsikálni. : Heiköznap csak így já­! rok, közönséges gúnyában, de \ ünnepen kihúzom magam. ; Van nekem Kossuth-öltö- ! nyom, meg Rákóczi-ruhám. í Mind a kettőhöz egy-egy ! ezüstfejes bot tartozik. Egyik- ! be, vagy a másikba öltözöm, í sétálok egyet a tanyán, néha \ még a faluba is bemegyek. ^ Alkalomadtán felutazom Fest- £ re is. Elgyönyörködöm a bar- í na hajú hölgyekben. Mert ne- j kém csak ők tetszenek. '• Egyébként borbélyságot ta­nultam. Van néhány kuncsaf­tom is. Szombaton, meg va­sárnap kimegyek a tanyájuk­ra, megborotválom őket, el­beszélgetek velük a világról. Ezzel elmegy a nap. Hétköz­ben lefoglal a gazdaság. Van egy tizenöt aranykoronát érő kis telkecském. Azon megter­melem, ami magamnak kell, meg ennek a pár tyúknak, amit még a tavasszal keltet­tem. Most is ül már egy kot- lós. Hogy télen mit csinálok? Hát kérem, olvasni szoktam. Szép, hősies dolgokról szóló könyveket. Meg kézimunká­Leszekúr zom. Ez a szenvedélyem. Nyugtat. Három dolog tud nagyon megnyugtatni. A he- gedülés. a hímzés, meg a hor­golás. Vannak férfiak, akik­nek csak haszontalanságokon jár a fejük. Ja, igen! Hogy miért hívnak engem Leszekurnak? Régi dolog ez kérem. Tudja, abban a világban itt Pistá­nak, Jancsinak mondták egy­mást az emberek. Engem sem urazott mindenki. Pedig én mesterséget tanultam. Aztán egyszer, egy nagyon uradzani akaró ember, aki pedig csak olyan ssolgaféle volt a parok- ján, azt mondja nekem: „Ma­gának én úr vagyok!” Én meg erre azt mondtam: rendben, de akkor vissza kell urazni engem. Mire ő kijelentette, hogy azt nem, merthogy én „senki-úr” vagyok, s nekem ebbe bele kell nyugodnom. Mondtam ugye, hogy szelíd a természetem, de akkor elfo­gott a méreg. Azt mondtam neki, csak várjon, LESZEK ÜR én még! Fiát így lettem én úr, és most már mindhalálig az is maradok. Akkor még úgy gondoltam, hogy veszek egy biciklit, s attól már én úr leszek. Mert úgy tizenkettő­ben egy bicikli úrrá tette a tanyasi embert. Hát vettem én másikat is. Mindig cseréltem. Nem is tudom, hányat vet­tem már. Most is van kettő a pajtában. Egyik csak olyan közönséges, lábbal hajtás, a másik segédmotoros ... Később csináltattam c két öltönyt. Az első háború után. Akkor még elég fiatal voltam. Azokra a fekete ru­hákra szépen ki lehet rakni a kitüntetéseimet. Van nekem kisezüstöm, bronzom, Károly- csapatkeresztem, összesen, ki­lenc darab. Mert voltam ké­rem én még az olasz fronton, meg Szerbiában is. Háromszor megsebesültem. Az én kitün­tetéseimet meg lehet nézni. Mindig szidolozom őket, ha ünnepre felteszem. Hát igen, tudom én azt, hogy a ruhám nem divatos. De megszoktam. Én csak nevetek, amikor csií- folódnak rajtam. Amikór én ünneplőbe öltözők, keresztül­nézek az ilyen embereken. Mert mi van ma kérem? Min­denki egyforma. Régen, ha azt akarta az ember, hogy valaki­nek. nézzék, törnie kellett ma­gát. De most? Tudja, nekem nemcsak azt mondják, hogy adjonisten Leszekúr, hanem még azt is. hogy „Mi újság, Leszekúr elvtárs?” Mert én ma is vagyok valaki. SZEMES PIROSKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom