Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-14 / 62. szám

1965. MÁRCIUS 14. VASÄRNAP "T^rfeip 3 — Ha nem áll be döntő vál­tozás a népszaporodás jelenle­gi ütemében, akkor egy em­beröltő múltán alig hétmil­lió magyar él csak az or­szágban — mondta az isko­laigazgató. Pedagógusok min­dennél beszédesebb számok­kal bizonyították: az általá­nos iskola alsó osztályaiban egyre fogynak a tanulók. Egy közgazdász fejtegette: — Hála az orvostudomány- i nak, az emelkedő életszínvo­nalnak, a kulturálódó lét- | feltételeknek, növekszik az átlagéletkor. Ennek az örven­detes jelenségnek már ke­vésbé örömteli következmé­nye, hogy kedvezőtlenül toló­dik el az eltartott és dol­gozó rétegek arányszáma. „NYUGDÍJAS VÁROS“ Valahol láttam egy karika­túrát. Műfajából adódik, hogy túloz, de fel kell fi­gyelni rá. A rajz Budapest országúti tábláját ábrázolta. És ahogy e táblák alatt meg­szoktuk a „termelőszövetkezeti város” felírást, úgy e rajzon a következő szöveget olvas­hattuk: „nyugdíjas város” Egy tsz-elnök: — Tagjaink életkora 55 és 60 év között van. Sorolhatnánk tovább a gon­dokat és jelenségeket, melyek sürgetően követelik, hogy a társadalom figyelme a jelen­leg indokolatlanul magas ter­hesség-megszakításokra irá­nyuljon. A felsorolt érvek nem ismeretlenek, elhangza­nak vitákban, gyakran lát­nak napvilágot az újságok hasábjain is. És bár a. kérdés évek óta szerepel a napi­renden, a helyzet nem vál­tozik. Abortus-bizottságok statisz­tikáit vizsgáltam. Ha nem is jelentős, de azért növekedés mutatkozik. A közelmúltban két tiltott műtéteket végző orvos is került az igazság­szolgáltatás kezére. Intő jel, hogy a statisztikán túl is magas lehet az abortusok száma. HATÁSTALAN AGITÁCIÓ A váci járás egészségügyi osztályvezetője mondta: — Hiába hangoztatjuk az abortusok társadalmi és az egyénre irányuló veszélyét. Hasztalan. Felvilágosító tevé­kenységünk fő iránya, hogy elmagyarázzuk: az abortus nem veszélytelen. Egy életre szóló terméketlenség lehet a következménye. Agitációnk legnagyobb részt hatástalan marad. Az óvszerek elter­jesztése — természetesen megfelelő tökéletesítésük után — csak a probléma egyéni veszélyeit csökkenti. Fiatalasszony az egyik bi­zottság előszobájában: — Jogom van eldönteni, hogy szüljek-e gyereket? — Természetesen! — Akkor mit akar? — Van már gyereke? — Nincs .. És amíg meg- ] felelő lakásom nem lesz, nem ] is szülök. Az ilyen helyen ritka madár a férfi. Kicsit kínosan is ér­zem magam. A többiek fi­gyelnek. Aztán hamarosan aj páros beszélgetésből kerek-: asztal vita lesz. — Nekem már van három ] gyerekem — mondja egy: korán öregedett asszony. —; Egyszobás lakásunk van —: panaszkodik, aztán elmoso- j ivódik: — hiszen még ez az\ egy eltért volna, de én beteg: vagyok. — Mi heten voltunk testve- ] rek. nagyanyámék tizen. Ne-': kém két gyermekem van. A i férjem megkötötte magát. Azt; mondta, hogy elzavar, ha még \ egy qyereket szülök — kap-; csolódik a beszélgetésbe egy| harmadik asszony. Agresszív hangú, jólöltö-i zött fiatalasszony Mindjárt! a felső cé-n kezdi: — Adjanak olyan fizetése-1 két, hogy az ember normális: körülmények között tudjon: gyereket nevelni! Megkérdeztem a három gye­rekes anvát. jövedelmükről. Férje kétezer forintot ke­res. ehhez jön a családi pót­lék, ő alkalmi munkákat szo­kott vállalni. Az átlagjöve­; csánat a kicsit ide nem illő hasonlatért, olyan ez, mint a Karinthy Frigyes által szatiri- zált „lebeszélő”. Egy fiatal, nagyon lelkes ta­nácsfunkcionárius ötletét mondom el. A problémáról beszélve így morfondírozott: — Nem igaz a vicclapok , „vonala”. Úgy néz ki a hely- j zet, mintha a többség valóban j azért nem akarna gyereket, j mert előbb autót, frigidért í szeretne. Ilyen is van, de nem ez az átlag. Nézze, akinek gyereke van, különösen ha több, előnytelenül hátrányos helyzetbe kerül a gyermekte­lenekkel szemben. Igaz, hogy most már a családi pótlék probléma is részleges orvos­lást nyert, de gondoljon csak azokra, akiknek valóban nincs lakásuk. A gyermektelen könnyebben tud gyűjteni, hogy építhessen, vagy befizes­se a szövetkezeti lakást. Ott kellene valamit tenni, hogy a többgyermekes családok ki­sebb összeg befizetése után is részt vehessenek a lakásépíté­si akciókban. Még következe­tesebben kellene érvényesíte­ni a gyakorlatot, hogy az ál­lami lakások kiutalásánál a gyermekes családok részesül­jenek mindenki előtt elsőbb­ségben. A kórház portása csodál­kozva nézett rám, amikor be­jelentettem, hogy az abortus bizottságot keresem. Beszédbe elegyedtünk. — Mi rontottuk el a dolgot. Én is sokat jártam fiatalok közé. Amíg egészséges voltam, általában agitációs munkát végeztem. Kényeztettük a fia­talokat Állandóan a szép, gondtalan jövőt a nagy lehe­tőségeket csillogtattuk nekik. Kevés szó esett a kötelessé­gekről. Most a legtöbbje azzal érvel, hogy előbb élni akar. Élni! Én nem is értem, hogy mit értenek ezek az életen. Érvek, ellenérvek. A kép vi­lágos. Az önzés, és gyakori esetekben a korlátozott lehe- ségek kerültek szembe a tár­sadalmi érdekkel. Ami a le­hetőségeket illeti: a kormány­zat mindent elkövet a lakás­hiány enyhítésére, a nagyobb családok támogatására, de a befeiéforduló önzés ellen csak az egységes társadalmi fellé­pés segíthet. ősz Ferenc JAJ DE ÉRDEKES... delmük nem haladja meg a háromezer forintot. LAKÁSHIÁNY? — Nálunk a gyerekek min­dent megkapnak. Jó ruhá­juk van, iskolába járnak, a legnagyobb most megy majd gimnáziumba — mondja — Igaz, hogy nekem nem na­gyon telik flancra ... — Könnyű maguknak. A férfiak felelőtlenek. Nem ők szülik a gyermeket — támad újabb fronton az előbbi asz- szony. — A férje helyeselte, hogy idejön? — Előbb nem akarta, de meggyőztem — feleli büszkén. — Sajnos, a bizottság tehe­tetlen — mondja M. E., az egyik járási abortus bizottság tagja. — Mi legfeljebb csak le­beszélhetünk. Egyéb hatáskö­rünk nincsen. Az eredményes „lebeszélések” száma elenyé­szően kicsi. — Mik a leggyakoribb ér­vek? — Kilencven százalékban a lakáshiányra panaszkodnak. Azok is, akiknek egyéb okaik vannak. Nekünk mindent el kell hinni, amit itt előadnak. A határozott szándékot úgy­sem tudjuk megakadályozni. Aki pedig .már elszánta ma­gát, hogy idejöjjön, az rend­szerint alaposan meggondolta a dolgot. — Mit tenne, ha önön múl­na a jelenlegi gyakorlat meg­változtatása? — Gyermekteleneknek vagy egygyerekeseknek csak való­ban szociális vagy egyéb in­dok alapján adnám meg a hozzájárulást. így tulajdon­képpen nem sok értelme van a munkánknak... Az egyik tiltott műtéteket végző orvos tárgyalásán hang­zott el egyik tanú szájából. — Hogy miért mentem hoz­zá? Szégyelltem odaállni a bi­zottság elé ... A tanú lány volt. Majdnem az életébe került BIZOTTSÁG HATÁSKÖR NÉLKÜL Valóban felemás a jelenlegi helyzet. Adott egy bizottság, egy bürokratikus gépezet, melynek azonban semmi ha­tásköre, lehetősége nincs. Bo­(Foto: Wormser) HÉTFŐTŐL magyar—jugoszláv CASCO A magyar és jugoszláv Ál­lami Biztosító egyezményt kö­tött, amely március 15-én, hétfőn lép életbe. A megálla­podás értelmében a két bizto­sító az autó CASCO biztosí­tással rendelkező' magyar, il­letve jugoszláv gépkocsitulaj­donosoknak kár esetén előle­gezi a szükséges javítási költ­ségeket Készételek, 353 tv-vásárlé, zenés presszó A lakosság igényeinek változása a péceli föld ni ű vesszővel kezet forgalmának tükrében Az elmúlt hetekben tartot­ták Pest megyében a föld­művesszövetkezetek szokásos év eleji közgyűlésüket, ahol az igazgatóságok beszámoltak a tagságnak - az elmúlt évi gazdálkodás eredményeiről. Egyik legeredményesebben dolgozó fmsz, a Pécel és Vi­déke Körzeti Földművesszö­vetkezet, tájékoztatójában igen Ausztriát Oroszországgal szemben, mint... — Köszönöm,.. Bizonytalan volt, sokat gondolkodott, de úgy látom, hogy a lényeget ta­lán mégis érti... Közepest megadom, vagy akar még egy kérdést a jóért? Még egy kérdést? Nem akar jó lenni, maradjon csak köze­pes, a közepes emberekkel ke­vés baj van, s nekik is kevés bajuk van az élettel. Minek a feltűnés, s minek újabb vájká- lás a múltban. Legyünk szeré­nyek, érjük be azzal aminík van... — Köszönöm tanár úr, meg­elégszem a közepessel... a nagy akadály után vidá- man és felszabadultan ballag hazafelé. Otthon a gye­rek rágja magát át egy tan­könyv oldalain, mint valami nagyra sikerült könyvmoly. — Jé, apu, itthon vagy? — Nem, csak az azstráltes- tem ... Ilyen nagy fiú, ne kér­dezzen hülyeségeket. — Biztos nem sikerült a j vizsgája apádnak, azért ilyen\ mogorva — int gúnyosan az\ asszony. — Mi az, hogy nem sikerült: — háborog sértett önérzeté-: ben. — És mit kérdeztek apu? —! kíváncsiskodott a gyerek. — Az izotópok gyakorlatií felhasználását... És a ... a | — De apu, az nincs is benne ] a történelemkönyvben ... — Engem ne oktass, tak-\ nyos... Én is tudom, hogy i nincs benne, de tőlem ezt isi kérdezték, hogy meg tudjanak] végre fogni... Meg mást is...: De mindent tudtam . .. Apád: igazán példa lehet előtted ... ] S most tanulj... Mi a lecke?] — A königgrützl csata és] hatása ... j érdekesen tükröződik a fa­lusi kereskedelem fejlődése, a lakosság életkörülményei­nek, igényeinek változása. A földművesszövetkezet hatóköre két községre, Pécelre és Isuszegre ter­jed ki, ennek a területnek az ellá­tásáról kell gondoskodnia. Bolthálózatuk tavaly 37 mil­lió forint értékű élelmiszert értékesített, 2 millióval töb­bet, mint 1963-ban. Ezeí: belül jelentősen megnőtt a kultúrált táplálkozást jelentő élelmiszerek aránya, nőtt a konzervek, a vitaminos hi­degkonyhai készítmények és a készételek népszerűsége. Bár ennek a körzetnek a la­kói közel vannak a fővá­roshoz, nagyon sokan közü­lük ott is dolgoznak és ter­mészetesen sokan vásárolnak a fővárosi üzletekben, áru­házakban, mégis figyelemre méltó, hogy két és fél millió forinttal emelkedett a péceli fmsz iparcikkforgalma. Például tv-készüléket két­szer annyian, összesen 353-an vásárolt helyben a lakosság, mosógépből 254, elektromos hűtőgépből 86 darabot ad­tak el az fmsz-boltok. Jelentős eredményeket mu­tat fel a szolgáltató üzemág is. Isaszegen modem, zenés eszpresszót, Pécelen ugyan­csak korszerű eszpresszót nyi­tottak a múlt évben. A föld­művesszövetkezet dolgozói munkájukat brigádokban vég­zik, s a bolti kollektívák 10 százaléka nyerte el a szo­cialista brigád címet, 17 dolgozó pedig a kiváló mi­nősítést. A szövetkezet igazgatósága felmérte az áruellátásban ta­valy mutatkozott hibákat is, és intézkedési tervet készí­tett a gátló tényezők meg­szűntetése érdekében. Elhatározták többek között, hogy havonta rendszeresen piackutatást végeznek és töb­bek között a háztáji gazda­ságok terméséből biztosítják a zöldségellátást Asszonyok a bizottság előtt Páros beszélgetés helyett kerekasztal vita Gyurkó Géza: KÖNBGGRÁTZ E 0" rdekes ez a szoba, tompa színei, alkóvszerű beíve­lése ... egész érdekes ... Hogy mi, micsoda? Már meg Ang­lia. Hát mit képzel ez a tanár, diplomatával áll szemben? Hát.honnan tudja egy szeren­csétlen halandó, miért nem lépett Anglia ukmukfuk hábo­rúba a magyar szabadságharc mellett? Anglia... A ködös Albion... Dover fehér szik­lái... a piccadilly. Érdekes volna egyszer elutazni Lon­donba, végigsétálni a Temze partján megállítani egy ott őgyelgő embert és csak úgy könnyedén, csevegőn, magától értetődő természetességgel, megkérdezni: — Mondja, Mister, már me­gint ez az angol hidegvér? Mi az isten csudájáért nem avat­koztak be magúik a magyar szabadságharcba... — Uram, ön, úgy látszik, messziről jött... Mi beleavat­kozunk minden szabadság- harcba ... csak a másik olda­lon ... Mint Malaysiában... — Mondja, kérem, vagy nem mondja? — riadt fel á ta­nár ideges hangjára. — Utó­végre nincs időm, hogy magá­val itt fél délelőttöket eltölt- sek! — Mondom, hogyne monda­nám. Anglia mindig beleavat­kozott a szabadságharcokba, csak mindig a másik oldalon.... így volt ez a magyar szabad­ságharc idején is, amikor ... Amikor — te jó úristen, mi is volt akkor? — igen, amikor szívesebben látott egy erős lyet másképp Sadovának is hívnak.,. rkj em is reagál rá, hogy a ÍV másik nevét is tudja. Micsoda érdektelenség, mi­csoda semmibevevése az em­ber többoldalúságának. Vagy nem is Sadova a másik ne­ve? Savoy a? A, az valami ház ... Olaszországban, vagy Franciaországban... dehogy, királyi ház ... Megvan! —... Kedves tanár úr. az úgy volt, hogy a csatavesztés után a Habsburg-ház nagy di­lemma előtt állt... Oda a nagy német eszme, gazdasági és politikai csőd, és ... — — Már azt hittem, nem tudja, kérem — jegyezte meg egykedvűen a tanár, semmi együttérző örömet, lelkesedést nem mutatva, hogy im, igenis tudja, mi az, hogy tudja, azt is tudja, hogy ... —... ez volt tehát egyik oka a kiegyezésnek 1867-ben, a másik... — hadarja lelke­sen, hogy tud, hogy a kisujjá­ban van az egész königgrätzi izé. s hogy a térde sem visz­ket. — Jól van, kérem, akkor ta­lán egy másik kérdést — vág közbe a tanár rendíthetetlen nyugalommal. Mi van itt? Mi ez? össze­esküvés, machináció, tudatos és sátáni terv, hogy lehetet­lenné tegyék, hogy kiforgas­sák nyugalmából, hogy nevet­ségessé váljék? — Mi a véleménye, Anglia miért nem támogatta a ma­gyar szabadságharcot? f J ; ctzerette volna megvakarni > »5 a térdét. Már meg is j mozdult a keze, hogy jólesően < megkapargassa a kellemetle­! niil viszkető testrészét, mikor í ijedten visszarántotta. Nem \ lehet! De miért nem, amikor ! viszket, mikor nagyon viszket, \ mikor úgy viszket, mintha di- i rekt viszkettetné valaki. S te ! jó atyaúristen, már nemcsak I a térde viszket, de a füle is. í Egyik kezével a térdét, a má- \ síkkal a fülét kellene megva- ! karni. De hogy jön az ki? ; Königgrützl csatavesztés és \ kétkezes vakaródzás ... A b­\ szurdum . .. ] — Tehát kérem, milyen ha­\ fással is volt az osztrák had- ! sereg súlyos veresége? — kan- ! dikál kíváncsian a tanár, ! szemüvegén keresztül, í Tényleg. milyen hatással ' volt? Vakaródzhattak leg- i alább utána a hadfiak, aho- ] gvnn csak akartak. De mit í akar ez most pont König- ] arützel. Annyi gond, baj van ] a világon, itt állunk az új év ! eleién, rakétnkísérletek. meg ] miegymás és az meg jön itt '• Köningrützel. Átkozott miilt- í bn fordulás. Igen. ez a peda- ] nógusok átka. ezen kellene se- ! ölteni: ahelyett, hogy a. jelen ] és a holnav égető kérdéseire ] adnának választ a felnövekvő ] fiatalságnak ... igen ... ehe- ] Ivett, pont az osztrák ármá- ] dia piszkairól faagatják a sze- ] rencsétlen diákokat. < — Sióval a Vagy nem tud­; ja? — vált kissé vészjóslóra a \ tanár hannia és mintha a insz- í ketés a füle mögött kissé ab- \ bamaradt volna. De a térd. a ! térd. csak azt tudná feledni! ! — A köniagrützi csatavesz­ités?... Márminthogy az ! úgy volt. hogy az osztrák had- \ sereg itt vereséget szenve- í dett... Königgrütznél, ame-

Next

/
Oldalképek
Tartalom