Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-10 / 34. szám
1965. FEBRUÁR 10. SZERDA vr> j MfCl ’&úriap 3 Télen is dolgoznak az építők SZAKISKOLA A BARACKERDŐ SZELÉN A mezőgazdasági szakmunkásképzés problémái Egy iskola szétszórva a megyében A tanár úr deres hajú, szemüveges, pillantja „feleltető”, egyszerre kérdez és bátorít, szakasztott olyan, mint a katedrán lassan idősödő akármelyik másik pedagógus, mégis ezen a pályán kevés akad hozzá hasonló. Nemcsak azért, mert a kertészet tudományát, annak is éppen a gyümölcstermelésre vonatkozó részét, hanem mert legfőképpen, sőt úgyszólván kizárólagosan az őszibarackot adja elő a zsámbék-újmajori mezőgazdasági tanulóiskolában. Sokat tanult, Bemutatók előtt... A hétvégi bemutatók utolsó főpróbáit tartják a Nemzeti, a Madách és a Madách Kamaraszínházban. A Nagymező utcai épületben illés Endre: ,,Az idegen” című színművének február 12-i, pénteki premierjére készülnek. A Madách Színházban — Vámos László rendező vezetésével — Federico Garda Lorca: „Yerma” című három- felvonásos színművét próbálják. A címszerepet Psota Irén alakítja. A Madách Kamaraszínházban február 13-án, szombaton este mutatják be Németh László: „Maithiász-pan- zió” című társadalmi drámáját. Két öntözőfürt A Pest megyei Tanács az idén 16.6 millió forintot költ vízrendezésre. A legjelentősebb munka a Tápió és a Hajta felső szakaszán kezdődik A medrek tisztításánál és rendezésénél csaknem százezer köbméter földet mozgatnak meg. A munka befejeztével Valkó, Dány, Káka, és Úri községek környékén több ezer hold mezőgazdasági területet óvnak meg a belvizektől és az árvizektől. Nagyszabású építkezés lesz Alsónémedi határában is. Itt készül a Duna—Tisza-közi csatornából leágazó úgynevezett „tizes fürt”, amelynek segítségével 1600 holdat öntözhetnek majd. Az első szakasz építésének befejeztével. 1967- ben, 800 holdra juttatják el az éltető vizet. Folytatódik-, a tiszavarkonyí öntözőfürt' építésé is. Jászkarajenö környékén az idén már 500 holdat öntözhetnek, az építkezés befejezése uán pedig még 2000 holddal növekszik a terület. Ugyancsak az idén látnak hozzá az örszentmiklósi és a tápiószecsői víztárolók terveinek elkészítéséhez. A két létesítmény több ezer hold öntözéséhez szolgáltat majd vizet míg okleveles erdőmérnök és okleveles mezőgazdasági szaktanár lett.. Tehát két diplomája van és kétezer valahány forint fizetése. Fele annak, amennyit egyetlen diplomával valamelyik nagygazdaság főkertészeként megkereshetne. Mégsem cserélne senkivel. Mert míg azok gyümölcsfákat, ő a fákhoz értő embereket neveli. Lám csak, itt Zsámbék meg Perbál határában a Herceghalomi Állami Gazdaság 600 holdon szinte egy tagban termel gyümölcsöt, legnagyobbrészt őszibarackot és még 400 holdat telepít. Ehhez az 1000 holdas gyümölcsfarengeteghez pedig ez idő szerint mindössze négy szakmunkása van, holott ha lenne ilyenfajta szakember, örömest alkalmazna sokkal többet. Csak a környéken, a budai járásban, csupán a mezőgazdasági nagyüzemek négy-öt éven belül már tízezer holdon termelnek gyümölcsöt, főként őszibarackot és mindenhová kell szakmunkás. Csősz Gábornak hivatása diktálja, hogy ezeket a hiányzó szakembereket kiképezze, tudásából beléjük plántálja, amehy- nyit képességük szerint átvesznek és megszerettesse velük az őszibarackot, amiért ő maga rajong. — Négy gyermekem — beszél a csalárdjáról —, három lányom, meg a fiam mind barackos. Három már elvégezte Fertődön a technikumot, a legkisebb lányom pedig öntözéses kertész lesz, ezt tanulja a győri technikumban, de ! mind a négy tulajdonképpen ■ a beszéddel együtt tanulta \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\ Ivott egy kis vizet, megköszörülte a torkát, s amikor néhány kortese felkiáltott a tömegből, halljuk a központi kiküldöttet, ő egészen finoman, diszkréten belefújt a mikrofonba, mintegy próbaképp — jól szuperál-e. Érezte, hogy baj van, nagy baj. Ezért magabiztosnak akart látszani, akinek mit számít egy ilyen kis falusi gyűlés. Kínjában tovább fuj- dogálta a mikrofont, megfe- lel-e az ő központi torkának, Megfelelhetett, mert elkezdte. — Barátság! Kedves hallgatóim, kedves elvtársak, kedves közönség. Meg kell mondanom, hogy tökéletesen egyetértek az előttem szóló kollégámmal. Nagyon szépen, értelmesen beszélt. Higgyék el, engem is meghatott, lebilincselt. Ritkán hall az ember vidéken ilyen szép előadást. Nekem jóformán nincs is semmi hozzátenni valóm. Különben is azt tartom, egy politikai beszéd legyen olyan mint egy női kombiné. Elég hosszú ahhoz, hogy takarja a lényeget, és elég rövid ahhoz, hogy érdekes legyen. Pártom programját ismerik, én nem tartom szükségesnek azt most ismételgetni. Mindenesetre elvárjuk a józanfejű magyar néptől, a mi aranyos munkásainktól, hogy ránk szavazzanak. Amikor idáig ért, már szakadt róla a víz. Törölgette a homlokát és a sós párától, amely ellepte a szemét, alig találta meg a székét, amelyre nagynehezen lehuppant. A templommázoló és libagázoló párt korteseinek, valameg, már kiskorában, a ba- racktermelést. A növendékek, csupa másodéves tanuló, tizenöt lány, kilenc fiú, az ország minden részéből sereglettek össze, de érdekes. Pest megyei csupán egy akad közöttük, Lipták Aranka, Sióról. Legtöbbnek tsz-tag, vagy állami gazdaságban dolgozó , az apja, némelyik azonban kereskedő vagy tisztviselő családból származik. Év elejétől ülnek az iskolapadban. március végéig tart az elméleti oktatás, megtanulják minden munkamozzanat miértjét, mert a hogyant azt nyolc hónapon át dolgozva sajátítják el, ebben az iskolaévben már Csősz tanár úr felügyelete és útmutatása szerint. Tavaly szaktanár nélkül folyt a gyakorlati oktatás, gyenge volt a munkafegyelem s mert az agronómusok, szakmunkások ezernyi teendőjük mellett egyénileg nem sokat foglalkozhattak velük, csak lassan haladtak. Egy pillantás az oszlálykönyvbe. A szaktárgyakból sok ötöst meg négyest jegyeztek be, ritka a kettes, alig akad egyas. A magyar nyelvből meg a számtanból már valamivel kevesebb a jó jegy, a történelem rovatában viszont sok egyest látni. Talán szigorú a történelemtanár? — Nem — zúgják a lányok, meg a fiúk. Talán a tankönyvben lenne a hiba? Mutatják. A mezőgazdasági tanuló szakiskoláknak készült és őszintén szólva a gimnazisták, technikumba járók örülhetnének, ha ilyen olvasmányos, jól szerkesztett könyvből tanulhatnának. Meg- I lehet, valahogy a barackter- ! melés iránti érdeklődés csökkenti a fogékonyságot a történelem iránt. Elől ülnek a lányok. Hamvasak és mosolygósak, mint a barack. A fiúk férfiasán komolyak. — A tanulást mind komolyan veszik, az egész osztály jó anyag — jelenti ki a tanáruk — pedig az általános iskolából nem éppen a legjobb A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\v mint a beépített előtapsolók- nak és vihogóknak leesett az álluk. A hallgatóság nagyobbik része tudomásul vette a központi szónok kifejtett véleményét a politikai beszéddel és a női kombinéval kapcsolatban, és hazament. Az elnökség is szedelőzködött, de egy fájdalmas, bár tompított csataüvöltésre mindany- nyian az ügyvéd felé fordultak. Ott állt, teljesen bamba, értelmetlen arccal. Kezében egy nagy rakás géppel teleírt papír, valószínűleg a beszéd vázlata. — Megvan! — kiáltotta —, de hol volt, honnan került ismét a táskámba? — nézett az elnökség tagjaira és szeme egyszerre vádló és kérdő is volt. Senki • sem tudott semmiről.' Hallgattak. Csupán az egyik veterán jegyezte meg nagyon jó kedvűén: — Jó, hogy elveszett ez a brosúra. Ha ezt mind elmondja, holnap se megyünk haza. Nem szabad, kedves elvtársam, a népeket ennyire megbüntetni. Különben Jóska is — s itt a titkárra mutatott — papír nélkül beszélt. Mondhatta volna maga is anélkül. — Ezzel mintha elvágták volna, senki nem törődött többé a megkerült beszédvázlattal és gazdájával. Később néhány öreg harcos vitatkozott még fröccsö- zés közben, de csak egymás között. Sohasem lehetett megtudni, hogy a vitában mire jutottak, mert ezek a veteránok még az illegalitásban megtanulták és megszokták, hogy csöndben beszéljenek. (Folytatjuk.) bizonyítványt hozták magukkal. Feltűnően gondosan öltözöttek. — A keresetükből rukáz- kodnak — jegyzi meg a tanár. Nyolc hónapon át teljesítménybérben átlag 800 forintot kerestek. Ebből 20 forintot szállásra, 310 forintot kosztra adtak, a többiből ruhát vettek, meg könyvet. Így készülnek szakmunkásnak. A tanterem rendes, csak éppen füstszagú. Korommal teli a vaskályha kéménye, s hiába üzennek a kéményseprőért, úgy látszik, nagyon messze van Űjmajor a falutól. A kollégium — nyár végén láttuk, akkor bizony még nem ilyen volt — most ragyog a tisztaságtól. Maguk a növendékek takarítják, azt mondják azért, hogy nagyon tiszta legyen. Kaptak szép szekrényeket, a kopott vaságyakat fehérre mázolták, kidobták belőlük a szalmazsákokat, matrac került helyébe és eltűnt a lópokróc is, van már ágyhuzat, tiszta lepedő. Függöny az ablakon, és ha nem is perzsa, de szőnyeg a padlón. — Sokkal jobb az étel, mint tavaly volt — hangoztatják a tanulók, de panaszolják, hogy kést nem adnak nekik az ebédlőben. Tavaly csak kanalat kaptak, idén legalább i már villát is, a húst azonban [ egyikkel sem szelhetik el. j Az ivóvizet lajtos szekér ; hordja naponta a távoli Her- j ceghalomból. Kerül, amibe kerül, nem lehetne meghosz- szabbítani idáig a zsámbék1. vízvezetéket? Ősszel már három évfolyam lesz. hová teszik a tanulókat, ! amikor az. idei elsősöket is elvitték helyszűke miatt részben Vasadra, az anyaiskolába, részben Nógrád megyébe. Éppen végszóra lép be Török Antal, a megyei mezőgazdasági iskolák szakfelügyelője, meg Kovalszky Ede, a taimló- j iskola igazgatója. Panaszolják. másutt is sok a nehézség, j mind a 11 helyen, ahol e vasadi iskola kihelyezett részlegei működnek. A heree.ghalmi gazdaság igazgatójának, Varga Jánosnak szívügye a baracktermesztő szakiskola. Nelei a baraekerd,öben jól képzett szakmunkások kellenek,. Meg- \ ígérte, még az idén építtet ! Ujmajorban száz tanuló ré- \ szere iskolát, kollégiumot. \ egészen új épületet. De ha ; meg is tudja építtetni, ez még \ a mezőgazdasági szakmunkás- í képzés iskolaproblémáját nem í oldja meg a megyében. Ezer } mezőgazdasági tanuló van ez ; idő szerint Pest megyében és j még sokkal több kellene. Tár- '( gvalnak ugyan arról. hogy £ még az idén megkezdik vala- £ hol egy 120 fiatal elhelyezésé- l re alkalmas kollégium éoité- \ sét. de a végleges megoldás- í hoz bizony ez is kevés. ; Szakmunkások { ezerszámra kellenek a mező- í gazdaságban. Képzésük költ- í séges, de nem haszontalan be- fektetés. Persze, honnan te- remisünk elő pénzt, amikor \ annyi más sürgető problé- 5 mánk is van? Nehéz a válasz. $ Mégis reméljük, nem megvá- í laszolhatatlan a kérdés, hi- ; szén a mezőgazdaság jövőjé- t ről van szó. i Szokoly Endre | --------------Felszabadulási l gyors- és gépíróverseny i A nagy versenymúltra visz- \ szatekintő magyar gyorsírás J és gépírás művelői lelkese- \ déssel csatlakoznak a ha- \ zánk felszabadulásának 20. év* \ fordulója alkalmából rende- í zendő ünnepségsorozathoz. A nevezéseket két példány- ban február 20-ig kell be \ küldeni Budapest és Pest J megye területéről, az orszá- gos gyorsíró és gépíró ver ^senybizottsághoz: Budapest, ' V., Bástya u. 5. címre. 1 f lka Pál elutazott az EAK-ba í % Ilku Pál művelődésügyi mi- niszter kedden délelőtt hi- J vatalos látogatásra az Egye- í sült Arab Köztársaságba uta- á zott. I . 7 , Ipari nemesnyar | A nemes nyárfák elterjedt | telepítési és termesztési mődI szere, hogy a .20 centiméteres dugványokat csemetekertekben gyökereztetik és a következő évben ültetik * végleges helyére. Magyar j \ János, a soproni Erdészeti és | Faipari Egyetem professzora | új telepítési és termesztési y módszert dolgozott ki. | A telepítésre kijelölt terü- f letet 60—70 centiméter mé- lyen szántják meg úgy, hogy a felső humuszréteg a szántás aljára kerüljön. f Az előkészített talajba a \ szántás mélységénél mintegy £ 10 centiméterrel rövidebb si- í ma nyárfadugr ányt helyeznek J úgy. hogy a nap sugarai ne í érjék. Á telepítés helyén dug- £ ványozott kétéves nyárfák jí magassága eléri az 5—7 mé- tért, jóval fejlettebbek, mint [í a csemetéről ültetettek. Három- " éves korban már gyéríthetők, |1 így az ipar részére fát adnak. Az új telepítési módszert már nagyüzemileg is kezdik alkalmazni. — Madridban is van ferde torony, nemcsak Pisában. A $ mór stílusban épült Szent £ Péter székesegyházon talál- ható, a XIV. században í; épült. A torony tengelyéiül hajlása fél méter. V4 ■. fj I X7w vht J V $ 9 91 eresztette szép erős férfihangját, amely határozottan és melegen szárnyalt. A hallgatók érezték, hogy itt most férfiember szól: hittel, a meg- győződéses meggyőző erejével. A nők egy része talán nem is hallotta. De biztos, hogy nem értette pontosan, amit a szónok mondott. Csak nézték szép kemény, markáns arcát, vakító hófehér ingben feszülő domború izmait, s némelyik magaban arra gondolt — de kár, hogy ez az ember minden idejét a politikának szenteli. A szónok mit sem tudott erről, ezért nem is törődött a gondolatokkal. Papírjaiba bele se nézett, csak mondta tisztán, érthetően amit mondani akart. Érezte ő is szavai hatását, az indukációt közte és a tömeg között és a tömeg bámulata visszahatott rá. Szinte szárnyakat kapott. Negyven percig, ha beszélt. Amíg tapsoltak, az elnök bejelentette a következő, a pesti szónokot, Felemelkedett a joviális külsejű, enyhén pocakos ember. Egy kicsit sápadt volt, de ezt lentről nem vették észre. Odament a mikrofon elé és közben állandóan zsebében és aktatáskájában kutatott, láthatólag mindhiába. nak jó beszélni. Az az igazi, az a jobbik pozíció. Az első szónokot, aki utána jön. kedvére kifigurázhatja. Beleköthet, lehúzhatja a sárga földig. Az emberek közben az első szónok szavait elfelejtik és a gúnnyal fakasztott, jóízű nevetéssel mennek haza a gyűlésről. Kínálgatják nagy-udvaria- san az első helyet egymásnak, mintha az egy ajtó volna, amelyen mást előre engedni tapintat és előzékenység dolga. — Nem. nem öregem — sza- bódik a pesti. — Te idevalósi vagy. a város egyik vezetője. Egészen biztos, téged akar először hallani a nép. Én ráérek utánad is. Közben az elnök megnyitotta a gyűlést, s a vörös szeg- fűs ügyvéd örült a győzelemnek, mert mégis csak ő győzött. Csak nem fog ki rajta ez a műveletlen falusi tacskó, ez a pék, vágj' lakatoslegény — gondolta jólesően. Felállt a mi szónokunk, aki alkalmasint titkárunk is volt ebben az időben. Meghúzta a nadrágját övénél fogva, kicsit jobbfa — kicsit balra, egy kicsit felfelé, mindezt alig észrevehetően. Belenyúlt a zsebébe, elővett két darabka papírost. Belenézett, azután kicLj zeü a LeSzédjón a f Akkor, azon a vasárnap dél- előttön már a választások hu- szonnegj’edik órájában jártunk, de még néhány demonstratív nagj'gyűlés hátra volt. Gyönyörű napsütésben ott ácsorgott sok ezer ember a szónoki emelvény előtt. Fent a piedesztálon a város eminens vezetői, a koalíciós pártok képviselői. A polgármester úr. a rendőrkapitány, néhány jobb iparosember, tanárfélék, és a mi részünkről néhány idős, tizenkilences elvtárs. 'Ezenkívül láthattak ott a nézelődők egy idegenből jött úriíórma embert is, bár valljuk be, ez nem nagyon izgatta őket. A két szónok közül a miénk helj'béli, az övék budapesti volt. Ez idő tájt a • zónokok között a leg- gj'akrabban a vita azon folyt, hogy ki beszéljen elsőként. — Parancsolj, kérlek. Te mégis pesti, központi ember vagy. Neked illik előbb szólnod. — És magában arra gondolt, hogyan fogja ő ezt a pesti, úri el vtársat „lelőni”. Minden érvét szétverni, esetleg finoman ki is gúnyolni. Minden valamire való pártember tudta, hogy a végén, utolsó-