Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-10 / 34. szám
rest uecret si/Círlap 1965. FEBRUAR 10, SZERDA „Ne csak sűrűn - többen is Eegyünk" ELVESZETT 2£2 Nem eggyei több tervről van szó! baleset miatt 1350 munkanap esett ki a termelésből, és sokszor nem a dolgozók hibájából. A védőberendezések nem felelnek meg az előírásoknak, a művezetők sem tartják be a szabályokat. A „hogyan“-ról, a javítás módjáról is sok szó esett. Kicsovics József alig egy-két hete vette át az öntöde üzemvezetését, s máris sok mindent módosítani szeretne. Hulladéktároló ládákat akar felállítani — ne keveredjen a hulladék az új anyaggal. Külön olvasztó- kemencében dolgozzák fel a hulladékfémet — s számokban fejezte ki, mit eredményezhet a változás. Bohér István, az öntöde művezetője már elárulta, a dolgozók beszéltek az öntöde átszervezéséről és megállapodtak, hogy ezer óra társadalmi munkával járulnak a gyorsabb átszervezéshez. A fiatalok, a KISZ-esek pedig, dolgozzanak bármely részén a gyárnak, hatezer munkaórát vállalnak, csakhogy olcsóbb és gyorsabb legyen az „átállás". Ebből az összefogásból, a sok felelős javaslatból születik majd meg, ami ma még csak papíron van. Ami ma még csak egy-egy pont a huszonkilenc oldalon: „Felülvizsgáljuk az anyagmennyiséget, megszabadulunk a felesleges készletektől és megkeressük mi a felhalmozódás oka ... A létszámgazdálkodásban a legszigorúbb intézkedések szükségesek. Munkaszervezéssel, szakmai követelmények fokozásával, minőségi cserékkel biztosítjuk a magasabb termelési terv teljesítését...” Magasabb termelési terv! Ez a lényeg. Ezért a huszonkilenc oldalas tartalmas intézkedési, ésszerűsítési terv. Ezért az értekezlet, az izgalom. Az ikladi Ipari Műszergyárnak ez évben tizenöt százalékkal kell többet termelnie. Tizenöt százalékkal többet, ugyanazzal a létszámmal, mint | amennyien tavaly dolgoztak j az üzemben. Azt jelenti ez, I hogy minden embernek tizen- j öt százalékkal többet és jobban kell dolgoznia, mint dolgozott tavaly. Minden embertől legalább ennyivel vár többet a népgazdaság: naponta, havonta, egész éven át. A gyár dolgozói nemcsak a kcnvevorserról. az 'automatákról, a kemencékről beszélnek. Mélyebben keresik a megoldást. Ügy fejezték ki: meg kell szüntetni a csellengést, azt a hitet, hogy a munkabér valamilyen jelenléti díjat jelent. Az elveszett fél órák több millióra nőnek egy esztendőben. S ezek a milliók forintokra váltódnak, amelyek oktalanul hullanak ki az ikladi dolgozók zsebéből is. Valaki azt mondotta a gyárban: sokszor hiába vagyunk sűrűén, az nem jelenti, hogy többen is vagyunk! Akik nem törődnek a kieső percekkel, akik széthányják az amúgyis kevés szerszámot, akik rendszeresen száz százalék alatt termelnek — nagy tehertételei a gyárnak. Azok vélekednek így, akiknek fáj a fejük az üzemért. Azért a gyárért, amely a kenyeret jelenti számukra és szeretnék, hogy hosszú évekig biztos forrása legyen megélhetésüknek. Sági Agnes NAPSZÁLLTA ELŐTT Foto: Gábor ^\\\\\\\\\\v\\\\\m\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\v\\\\v^ A nők egyenjogúsága legyen gyakorlat .t nüianti^s Potti ntvfßtßvi titkárának nißilatkaaata ,M—7"-esok a La Manche csatornán A Magyar Hajó- és Daru- gyár balatonfüredi üzemegységének sporthajóüzemében évek óta gyártják belga megrendelésre az M—7-es típusú tengerjáró vitorlást, amelyet I teljesen hazai tervek alapján építenek. A hajókat húsz- négyzetméteres vitorlázatta! szerelik fel. A balatonfüredi hajók sikerére jellemző, hogy az angolok is felfigyeltek a kiváló műszaki tulajdonságokkal rendelkező M—7-esre. A sziget- országba már elszállították az első tíz hajót, s ezek sikeres próbautat tettek a La Manche-csatornán. Novella, bevezetővel Í gy kezdődött a történet. Anyám szoknyát akart venni nekem. — Sárga csillagosokat nem szolgálunk ki! Lehajtott fejjel sunyítot- tunk ki az üzletből. Anyám megszorította a kezem. — Majd elmúlik, nyugtatott, csak addig megmaradjunk. Másnap már jöttek értünk. Nem volt csillag — ott fönn. „Indulás” — kiáltott a csendőr. „Menjetek mindany- nyian!” — De én szoknyát... — si- koltott anyám. A lövés után arra emlékszem, hogy bedobtak a többi közé. A pályaudvaron egy újságárus rekedten kiabált: „Itt a Magyarság legfrissebb száma; az államtitkár nyilatkozik: — Keresztény lélekkel végezzük kötelességünket. Szemben a külföldön terjesztett rémhírekkel, megállapítom, hogy sem a magyar hatóságok, sem egyetlen magyar embernek kezéhez zsidóvér nem tapad. — Anyám! dangaga dangaga dogg dangaga dangaga dogg meghalsz anyád mint dangaga dogg szoknyád se lesz már dangaga dogg dangaga dangaga dangaga dogg •k T e jobbra mész kiáltott az elosztó tiszt. — Nekünk fogsz dolgozni, kis zsidó lány! Nem vágjuk ! Pártunk Politikai Bizottsá- | gának novemberi határozata a nőniozgalom eddigi eredmé- I nyeiröl, további feladatairól, valamint a nőtanács kongresz- szusának összehívásáról, ismét I az érdeklődés előterébe állí- ■ tóttá a nők helyzetét és munkáját. | Beszámolni jócskán van mi1 ről — mondja Kovács Antal- j né, a Pest megyei nőtahács • ritkára. A megyei aktívák eredményesen dolgoztak az elmúlt fél évben. Létrehozták i a pedagógiai bizottságot, amely aktívan segíti a nőtanács és a szülői munkaközösségek együttműködését a családvédelmi és nevelő munkában. Az őszi-téli hónapok hasznosítására különböző akadémiákat, tanfolyamokat, előadássorozatokat indítottak. Üj kezdeményezés, de máris életképesnek bizonyult az asz- szonyok klubja. A tanulás mellett a munká- ! ban is példát mutatnak az I asszonyok. A nőtanács véd- i rökséget vállalt a baromfi- tenyésztés fölött. Megyénkben a MÉSZÖV és a megyei ; nőtanács értékes jutalmakat I tűzött ki a 11 járás első három helyezettjének. A 11 első díj: repülőúttal egybekötött hatnapos moszkvai kirándulás, l'á második helvezettekVutalma I egyhetes üdülés Harkanyfür- i dón, a harmadik díj pedig egy-egy 300 forint értékű háztartási felszerelés. — A beérkezett adatok szerint öt járásban dőlt el eddig a helyezések sorsa — tájékoztat Kovács Antalné. | — Közülük is magasan ki- I emelkedik a nionori járás első 1 helyezettje. Szakái Lászlóné 1 maglódi lakos. S\\\\W\\\\V\V»\\\V\\\\\\\\\W.\\\\\\\\\\\ Megkértem az egyiket: — Nem bírom, engedjetek ki! S a legvadabb így mondta: ..Kimehetsz a játszótérre, a gyermekek közé. Nézd, ott hintáznak és kerek labdák után futnak". — Mehet az újabb csoport — harsant fel egy kloáka- führer, és kiürült a játszótér, olyan iszonyatos csönd lett, hogy mentek a kis pará- nyok az SS-ek között, s a pettyes labdák odagurultak az új csoport elé. — Ezek majd délután mennek. Hazatántorogtam a blockba, Olgát már nem találtam. Nagyon sűrű, fekete füst jött a kéményekből. A meghosszabbított pogrom három hónapig tartott. — Vége lesz nemsokára — biztattam magam, s nem tudtam, hogy a lágerre, vagy az életemre gondolok. Úgy emlékszem, hogy akkor már csak vánszprogni tudtam, s mikor január közepén nyugat felé indítottak, beálltam a sorba. Olgán kívül még nagyon sokan ottmaradtak. És ment a láb, ahogy hajtották; én bírtam, sokaké megfagyott: szánalmas sereg kínlódott a hosszú úton, és elestek és lőttek, és újra kihulltak, újra lőttek. Mikor már nem bírtam tovább, egy szénakazalban bújtam el. — Szökni akarsz, zsidó? Pedig anyám milyen szép szoknyát akart venni nekem — futott vissza az életem egy pillanatra, s aztán sötétség lett, csillag nélküli sötét. Papp Miklós Munkánkhoz tartozik az analfabetizmus elleni mozgalom. Véleményünk szerint a kezdeti lelkesedés, az utóbbi időben megcsappant. A tanulók körében nagy a lemorzsolódás, s a tanárok emiatt kedvüket vesztették. Nem lehetünk elégedettek az alkoholizmus elleni küzdelem eredményeivel sem. Napvilágot láttak ugyan a helyes és hasznos határozatok, rendele- tek, de hiányoznak azok végrehajtásához a tárgyi feltételek és a következetesség. Vannak o'yan tapasztalataink is, hogy a kényszerei vonókúrára tett javaslatok végrehajtását — helyenként — még maguk az illetékes szakorvosok sem szorgalmazzák eléggé. Harmadik problémánk — a női egyenjogúsággal függ ösz- sze. Az asszonyok téli foglalkoztatásáról van szó. Sokszor vizsgáltuk a kérdést, s arra a megállapításra jutottunk, hogy a tsz-ek egy részében az asszonyokat — még ha tagok is — csupán idénymunkásoknak tekinti a vezetőség. Igazságtalan munkamegosztással, sok tsz-ben alakult ki olyan helyzet, hogy a jól jövedelmező és egész évi elfoglaltságot adó állattenyésztést kisajátítják maguknak a férfiak. Harcra mozgósítjuk hát az asszonyokat. az alkotmányban szentesített jogaik gyakorlati kivívására. Az elkövetkező fél évben elsősorban a nyári-őszi betakarítási időszak két nagy gondja, a gyermekelhelyezés és a közétkeztetés vár megoldásra. Az asszonyok feladata lesz megértetni a tsz-vczetőkkel, hogy az eddiginél jobban támaszkodjanak a helyi erőforrásokra, s a társadalmi ösz- szefogásra. Sok feladat hárul a nőtanácsokra a pályavá’asz- tási tanácsadás területén is. A célkitűzés, hogy a falusi gyermekekkel megszerettessék a mezőgazdasági szakmákat. — Ez évben is meghirdetjük a háztáji baromfitenyész- i tcsi versenyt, a tavalyinál is I értékesebb jutalmakkal. Asszonyaink részt vesznek a felszabadulásunk huszadik évfordulójának tiszteletére indított „Ki mit vállal" mozgalomban; | rövidesen megkezdődnek a i nemzetközi nőnapi ünnepség lelőkészületei is. Ezekből is i látható, hogy munkatervünk i gazdag, de reális programot iölel fel. ny. é. le a hajadat. Harisnyát is kapsz majd, s szoknyát is hozzá. — Anyám! Tetves szalmazsákon hánykolódtam reggelig. Amikor fölébredtem a kábultságból, egy lány vánszorgott hozzám. — Olgának hívnak, norvég vagyok, s hamar haza jogok menni. — Kopasz fejű csontváz reszketett a szemembe. Rongyok lógtak a testén, s lábai, akár a téli faágak, fosztottak, döbbenetesen vékonyak és sebesek voltak. — Már nem tarthat sokáig, a százhuszonharmadik vonást véstem a falra. Haza megyek, haza — és úgy nevetett, kacagott boldogan, hogy sírni kezdtem, s billegő, táncos mozdulatokkal ugrálta körül az ágyam; és kacagott és kopasz volt, és kacagott, és rongyai olyan feketék voltak, mint a krematórium füstje. — Nézd, mennyi kedves kis patkány; majd befogom őket egy szép-szép kocsiba, és hazavisznek Norvégiába. Mikor összeesett,- föltettem az ágyamra, megsimogattam, nevetett eszelősen, rettenetesen nevetett. — Gyerünk — szólt be egy géppisztolyos patkány. — Várnak kis zsidó! — ... Két napig örültek nekem, nem tudom hányán. Az Olga útja ... Igen, enni adtak. Többet, jobbat. Meg _ harisnyát is kaptam, szoknyát is. Föl nem vehettem. 1944 majusa. Vitéz Endre László államtitkár nyilatkozik harmincnégy város gettójában végzett szemleútjáról az Uj Magyarságban: — Olyan intézkedéseket foganatosítottunk, melyek mindig emberséges eszközökkel és az erkölcsi tényezőknek figyelemben tartásával történtek. Baky László, a következő napon: — Az országból minden zsi: dót ki fogunk telepíteni, nem I marad közülük hírmondó I sem. Állíthatom, hogy ez ■ olyan jelentős esemény'a ma- : gyár nép élete szempontjából, '.amelyhez hasonló évszázadok \ óta nem történt. ; Ugyanaznap Endre László j megnyugtat: j — Gondoskodás történt, ! hogy a zsidókkal való bómis- \ mód kifogástalan legyen. ; A szemérmetlen Göbbels a ;Das Heichben: ! „Az ellenség, háborús szel- '' leniünk magas színvonalán \ csodálkozik. Mi mindig arra í törekedtünk, hogy a háború {lovaglás formák között foly- \ jón.’’ Í Az Esti Újság sem marad b1: í ,A mai nagy átalakulásnak f az erkölcs forradalmának kell \ lennier \ A Völkischer Beobachter £ újra idézi a hóhért: „Mögöt- í tünk egy eszményi világ áll.” Eleinte mi tagadás, nem tüzeseden át a terem a nagy lelkesedéstől. Vontatottan indult a vita — illetve nem is volt vita. Ügy látszott hiába igyekeztek a vezetők felrázni a gyár dolgozóit. Hiába készültek hetek, hónapok óta erre a napra, amikor vitára bocsátják a gyár intézkedési térvét. Azt a tervet, amelynek alapján .ebben az esztendőben több üzemet „forgatnak fel” az ikladi Ipari Műszergyárban, csakhogy jobban gazdálkodjanak. Forradalmasítják a termelést, a munkaszervezést. A tervet azonban csak akkor valósíthatják meg, ha nemcsak néhány ember, hanem a dolgozók többsége megérti: nem az eddigiek mechanikus folytatásáról, „eggyel több tervről”, hanem valami újról, többről, sokkal többről van szó. Akik az intézkedési tervet, ■ lesokszorosított huszonkilenc oldalt készítették, már hónapok óta tele vannak az új megvalósításnak nyugtalanságával. A tervismertető tanácskozás elején éppen ezért ültek megdöbbenten: hiába lenne ennyi kísérletezés, jószándék, álmatlanul töltött éjszaka — veszekedés, vita a tervért? S nemcsak a csend, a vontatott indulás ijesztette őket, hanem az is, hogy néhány fontos ember, — a pártbizottság szervező titkára, az agitá- ciós és propaganda felelős, az újítási felelős, a szakszervezet titkára — el sem jött. Szabadságot vettek ki, épp ezen a napon, ebben az időben, amikor az ö szavuk nélkülözhetetlen a terv megértetésében, az újításokra, a munka- verseny szintjére való mozgósításban. A vontatott kezdés azonban csak a szokásos elfogódottságot jelentette, később már számolni sem volt érdemes, ki mindenki szólalt fel, javasolt, veszekedett, tervezett. Ami korábban az igazgatói irodában zajlott — a sok-sok vita, ötlethalmozás, itt megismétlődött. Csakhogy a tanácskozáson már nem néhány, hanem több, minit száz ember gondolkodott és tette hozzá a maga ötletét az 1965-ben megvalósítandó tervhez. Több, mint száz em- : bér tett tanúságot: felelősnek I érzi-e magát a gyár sorsáért, ! vállaiják-e a kockázatot az újabb átszervezésekért. Az idegen hiába olvassa az intézkedési terv húszon- j kilenc oldalát, nem érzi át. í milyen jelentős ügyről van ; ?zó. Csak, amikor egymás \ mellett látja a már átszerve- \ zett, tágas, korszerű, egész-j séges Mező Imre üzemet, s! mellette az egészségtelen. \ korszerűtlen öntödét — érti ? meg: most valóban sürgősen\ cselekedni kell. Már nem- j csak olvassa, hallgatja, de érti; is, hogy jelenleg a vállalati termelésfejlesztésének gátját 1 jelenti az öntödei üzemrész.! Mire vége az értekezletnek; szinte mindenki látni véli,; hogy ésszerűsítik az anyag-; mozgatást, hogyan könnyítik j itt is a nehéz fizikai munkát,; mint tették a Mező Imrei üzemben, hogyan javul meg: végre a dolgozók munkakö-l rülménye. A sajtolóüzem is megváltó- \ zik. Másként szervezik az ] anyagmozgatást, szállítószala- ] gokat szerelnek fel, konveyo- j rókát, csúszdákat, rázószala- : gokat... Azután korszerűsí- i tik az üzemek közötti anyag- i szállítást. Lehet, úgy, ahogy i Hortobágyi alapszervezeti titkár javasolta: esetleg a raktárak áthelyezésével. Hemberger Antal a mérőeszközök megjavítását, sokszor a hagyományos mérőeszközök célszerűbb használatát javasolta. Kérte, vizsgálják felül a szerszámok felhasználásának módját, miért gazdálkodnak sok üzemben olyan felelőtlenül épp a szerszámokkal, amikor a gyárnak a szerszámhiány, a szerszámok minősége okozza a legtöbb gondot?! A munkavédelmi felelős szerint a balesetvédelem miatt is időszerű a korszerűtlen üzemek átszervezése. Az 'elmúlt évben száztizenegy
