Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-27 / 49. szám
1963. FEBRUAR 27, SZOMBAT rur '^/eiritw 3 STERSÜTÉS Szakmájuk nyelvén a pékek nevezik így a bérsütést, vagyis ha kemencéjükben az otthon dagasztott, kelesztett házikenyeret illő díjazás fejében megsütik. Azaz csak sütötték, amíg minden faluban akadt pékség. A több község boltjait ellátó műhelyekben viszont általában annyi a munka, hogy sem lehetőség, sem idő nincs a „stersütésre”. Hát még a kenyérgyárakban hogyan lenne? Így azután faluhelyen, főképpen a gabonafejadaggal rendelkező tsz-tagok régi panasza, nem tudnak kenyeret enni a saját lisztjükből, ha csak meg nem maradt udvarukon a régi kemence. Azt azonban költséges dolog begyújtani. A panaszok orvoslására módot nyújt az új ipartörvény azáltal, hogy a „ster” kenyérsütést szabad iparnak nyilvánítja, szakképzettség nélkül bárki kezébe veheti a sütőlapátot. Erre azután még a múlt esztendő végén a Szobi Járási Tanács ülésén úgy döntött, tegyen meg a járás kereskedelmi felügyelője és ipari előadója minden lehetőt, hogy a községekben akadjon, aki a házi kenyeret kemencébe veti, dalmahosra süti. A Pest megyei Sütőipari Vállalat írásban kijelentette, hajlandó bérbeadni bárkinek, magánszemélynek, termelő- vagy földművesszövetkezetnek, községi tanácsnak az üzemen kívül helyezett valamennyi kihűlt kemencét. Ezek után a Szobi Járási Tanács legutóbbi ülése megint foglalkozott a házikenyér kérdésével. Kiváncsiak a tanácstagok, tudni akarják, mi történt, ha már egyszer döntést hoztak felőle. Nos. meghallhatták, hogy a járás tizenhét községe közül egyedül Mária- nosztrán akadt „stersütésre” vállalkozó, meg is kapja az iparengedélyét. Már most aztán ki a hibás. ha a panaszra van orvosság, de mégsem orvosolja senki.-y -e Szavak és TETTEK ♦ „A Gábor" triumvirátusa ♦ Egy ember ma már kevés ♦ Tegnap, ma, holnap Romantikus ialu ez. Járási \ székhely a rangja, de megmaradt múltjában, jelenében egyaránt romantikus falunak. A Duna két karja öleli körül, a mozdulatlan tutaj, a Csepel-sziget legrégibb települése. Árpád-háziak birtoka, majd szerbek jönnek ide, törökök elől menekül a nép, de újra és újra feltámad a település. Sokféle gazda volt itt, sokféleképpen dirigált. Születéstől a halálig Ráckevei parasztgyerek. Mindenki ismeri: a Gábor. Ha végigmegy az utcán, kétlé- pésenként megáll vagy megállítják. ö dirigálja a falut. — Dirigálni? Nosza, rosz- szul ismeri a hevei népet az, aki azt hiszi, itt dirigálni lehet. Vezetni — az más. De az sem egy ember dolga, egy ember ahhoz nagyon kevés. Csendes a szava, nem a „be- lemenösek” típusából való. Mondatait megrágó, s ezért az okos szóval, nem a hatalom fitogtatásával irányító ember: Tóth Gábor, a ráckevei tanácselnök. Mi is a tanácselnök? — Minden. Ügyintéző hivatalnok. felelős vezető, mások baját orvosló, olyan, aki születéstől haláláig kíséri azokat, akik megbízták. Lassan tíz esztendeje lesz. hogy a keveiek Gáborja a helyi államhatalom és államigazgatás kormányrúdjánál áll. Sok ez a tíz esztendő: gondban is, tapasztalatban is. Belefárad-e az ember? Mechanikussá válik-e a dolga? Elönti-e a közöny, vagy megmarad benne az örökös birkózás iránti akarat? — Az embereknek nem szavak kellenek. Nem szóban kell bizonygatni, mit akar a tanácstestület. Az általáncfs- ságok helyett — immár jó néhány esztendeje — a konkrét. kézzelfogható dolgok kerültek előtérbe. Társadalmi összefogás a mezei pocok irtására Az elmúlt esztendőben a mezei pocok országos méretben tömegesen elszaporodott. Az enyhe tél következtében a kártevő áttelelt és a fertőzés súlyosan veszélyezteti a vetéseket és a fiatal ültetvényeket. A veszély és a kártétel teljes felszámolása érdekében a földművelésügyi miniszter az ország egész területén társadalmi védekezést rendelt el. Eszerint a védekezést a mező- és erdőgazdasági termelő üzemekben, az egyéni gazdálkodók földterületén, a fertőzött erdőszegélyeken, a termények tárolását végző üzemeknél, a raktárak körül, valamint az utak, vasutak, csatornák. töltések, füves és fásított részein • az időjárástól függően 1965. március 5-től legkésőbb április 15-ig kell végrehajtani. A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálata a cinkfoszfid hatóanyag tartalmú Arvalint a megyei tanácsok útján díjtalanul bocsátja rendelkezésre. A társadalmi védekezéshez a lakosságot a községi tanácsoknak a Munka Törvénykönyve 139— 140. paragrafusai szerint kell bevonniok. Ennek értelmében a megvédendő területekhez szükséges számban a 14—50 éves korú nőket és a 14—60 éves korú férfiakat lehet pocok- irtás céljából közmunkára kirendelni. A méreg kiszórására csak 16 éven felüli személyek vehetők igénybe. Az Arvalinozást a megkezdés előtt többször közhírré teszik. Az Arvalint csak lakott területen kívül szabad felhasználni, s az ilyen területekre a védekezéstől számított 14 napig 16 éven aluli gyermekek nem mehetnek. Ugyancsak gondoskodni kell. hogy a vegyszerezett területekre legelő állat, vagy baromfi ne kerüljön. A vegyszerezés ideje alatt elhullott háziállatok vagy vadak húsát fogyasztani veszélyes és tilos. Munkában a honismereti akcióbizottságok Érdekes megbeszélésre gyűlt össze a napokban a Hazafias Népfront budai járási bizottsága, hogy értékelje honismereti akcióbizottságuk munkáját. Piliscsaba, Tárnok és Budakeszi akcióbizottsága ismertette az összegyűjtött források, * visszaemlékezések nyomán elkészült anyagot. Ahogy a részvevők elmondták, a honismereti akcióbizottságok munkáját a vártnál nagyobb siker kísérte. Különösen jól sikerült a budakesziek munkája Nemes Dezső vezetésével. Számos községben kitértek a falu életének régmúltjára, az akkori szokásokra, eseményekre is. A budai járási honismereti akcióbizottságok munkáit március elején adják át a Hazafias Népfront megyei titkárságának. Két éve a község három termelőszövetkezetéből kettő mérleghiánya» volt. Most mindhárom nyereséggel zárta az esztendőt Kézzelíog- ható eredmény? Persze, hogy az! A tanács vezetői, a végrehajtó bizottság tagjai rendszeresen ott vannak a közös gazdaságokban. Nemcsak minden gyűlésen, megbeszélésen, hanem amikor semmi nincs. „Csak” a hétköznapi munka. Az Arany Kalász Tsz elnöke. Varga Kálmán vagy az Ál-pád Tsz-é, Bárdi Lajos a felsőbbség emberén túl barátot, önzetlen segítőtársat is lát a tanácsiakban: az ellenőrzés nem szekatúra, hanem egyet akaró emberek hasznos eszmecseréje. Napi harminc ügyiéi Hadigondozottak, községfejlesztés, marhalevél-kezelés, adó, házasságkötés — oldalakat töltene meg a rögzíthető feladatok felsorolása. Es az, ami szinte megfoghatatlan, s mégis a munka legfontosabbikja? — Sokszor az utca a hivatal. Ott fognak el, ott mondják el, mi gondjuk. Nyolckor kezdődik a munkaidő — de hát bajos ezt betartani. Mennek ki a földekre, előtte még bezörögnek a lakásajtón: hallod-e Gábor... Minden reggel a vb vezetői, az elnök, Kónya István elnökhelyettes és Kovács Katalin titkár megbeszélik a napi dolgokat. Postabontás. Határszemle. vagy helyszíni szemle valamelyik vállalat képviselőjével. Ügyfelek, pártbizottsági ülés, párttaggyűlés, tanács vb, tanácsülés, állandó bizottságok megbeszélése, a járásnál elnöki értekezlet... — Öröm, hogy a múlt gyakorlatával ellentétben a járást tanács vezetői most a hely- színen döntik el a dolgokat. Nem jelentéseket kérnek, nem „berendelnek”, hanem ök jönnek, maguk nézik meg. mit lehet, mit nem. Naponta harminc-harmincöt ember nyitja rá az elnöki szoba ajtaját Ügyfél — mondja a hivatalos megjelölés, de az ügyfél hányféle!? Értetlen és félszeg. elfogult és ravaszko- dó, szemérmes és hangoskodó. Mellettük még számításba veendők a vállalatok képviselői, a TÜZÉP-től az állat- forgalmiig. Nem sok ez? — Sok? Ez a dolgok rendje. Az emberek úgy érzik, ha bajuk van, „bemennek a tanácshoz”, majd ott segítenek. Kz évek múlása, a kévéi világ változása a panaszokat is átalakította: nincs ma már mezsgye-elszántás, de van háztulajdonos és bérlő perlekedése. — Sokan azt hiszik, semmi sem könnyebb, mint itt ügy- intézni. Csúnya szó, tudom, de így mondják. Szavak és tettek egyezése azonban sokkal több, mint ami a rubrikákba, a stemplík ütögetésébe belefér. Es a tanácsok munkájának ezt a részét kevesen látják, s ezért — kevesen is becsülik. Kicsit kesernyésre színező- dik a hangja. Sok még az értetlen ember, nem kevés a követelődző. És jön még papír is, amiben ott áll, „utasítom”, „elrendelem”, ám a valóság és lehetőség más, mint amit a papír küldője elképzelt ... Szív és hozzáértés Tizenkétezer hold a határ — tsz-terület. Az ő gondjuk is. Betársulnak az üzletek létesítésébe, hogy több legyen belőlük. Óvodáért, iskola- bővítésért őket nyúzzák a szülők, ök is örülnek, hogy olyan jól működik a Kossuth- klub, most szervezik a tsz- klubot, mindenhol ott vannak, mert ott kell lenniök, ezt parancsolja a tanácsi munka sajátos követelménye. — Csakis akkor mondunk igazat, ha azt mondjuk: nem egy, de még nem is három ember dolga mindez. Elsősorban a végrehajtó bizottságé. Szép dolog a kollektiv vezetés, de megvalósítása nem könnyű. Mire gondolok? Arra, hogy nem egy tanácstag gondolkozik így: ,.meglesz az nélkülem is”. Meglesz-e valóban ? Többek között ezért is fontos a tanácstagokkal való rendszeres foglalkozás, s ezért öröm, hogy ma már igen sok a kiváló szakember a tanácstestület tagjai között, akik valóban értői dolguknak, akik nemcsak beleszólnak, hanem hozzáértően szólnak bele a község dolgaiba. — Mi kell ehhez a munkához? Szív és hozzáértés. Ez persze, lehet frázis is, ha a valóság nem fedi. Szív kell hozzá, mert anélkül nem lehet. Ha reggel van, ha este, csinálni kell. Este nyolcnál, kilencnél előbb ritkán kerül haza. A vasárnapokat várja: a Duna mellett nevelkedett, víz nélkül nem élhet. A hét és fél ezer lakos mellett hatszáz ví- kendházat népesítenek be hétvégeken a víz szerelmesei — sok ezren. Enni, inni adni eny- nyi embernek — gond. Gond harcolni, hogy a vállalati fejlesztési tervekben is helyet kapjon a kirándulók által már felfedezett ráckevei Du- na-ág. Ö is ott van a pecázók között: sokszor parázs viták törik meg a csendet. Sokféle ember jön itt össze, sokfelől. És nemegyszer a halra van legkevesebb gondjuk, inkább azt feszegetik, mit lehetne jobban, gyorsabban. Itt és másutt is. Munkaidő: ? óra — A tervszerű és kiegyensúlyozott munka az, ami biztos alapot ad. Nem kell túlbuzgónak lenni, nem kell hazahordott aktákkal tüntetni: beleveszem a munkába. Dolgozni kell. Nyugodtan, átgondoltan. Ma már másként nem lehet. Újra csendes, megrágott a sző. Az asztalon babrál, kicsit kényelmetlen, hogy magáról kell beszélnie. Többet kellene színházba mennie — sokszor fáradt. Olvas, az éjszakákból lopja rá a félórákat, órákat. Ott van a művelődési ház rendezvényein, azért is, mert illik ott lennie, s azért is, mert — érdekli... Apja, tsz-tagként, a föld szoigos munkása. Fia már a „nagy föld”, az egész község szorgos munkása lett. Ö is gyomok ellen harcol, jobb, bőségesebb termésért. Munkaidő? Van, persze. Mégis: semmiféle papír nem rögzítheti, mi Tóth Gábor és a Tóth Gáborok dolga. Minden. És ez a minden csak akkor válik tapinthatóvá, ha így, munkától elvett órák alatt lassan kibogozza az ember, hányféle szálból szövődik a hétköznapok erős szövete. Tanácselnök — mondjuk, s legtöbbször a hatalom emberére gondolunk. Igen, a hatalom embere is. És „Gábor” is, mert a hatalom így válik lassan a magunkévá. Értelmileg már régen az, érzelmileg ezek az évek teszik azzá. És ebben annak is része van, hogy a nagy politikát, az országos politikát mind több ilyen „Gábor” valósítja meg a cselekvés igen nehéz posztján, az első vonalban, a községekben. Mészáros Ottó ÓVODÁBAN. (Foto: Wormser) Készülődés a huszadik évfordulóra Üdülőparttá fejlesztik a soroksári Dunaág környékét A holnapra is gondolnak Dömsödön A dömsödi. Hazafias Népfront-bizottság dicséretre méltó aktivitása közismert már a megyében. A járási népfrontelnökség szerint Dömsödön rendre sikerülnek az elnökség kezdeményezései, mert a községi bizottság mindig magáévá teszi a különféle akciók ügyét. A felszabadulás huszadik évfordulójára a szokottnál is aktívabban készülnek a község lakói. Külön tervek írják elő az immár két évtizede álló szovjet hősi emlékműnél tartandó megemlékezést, az ünnepi falugyűlést, a középületek, házak díszítését és a kulturális, sportrendezvényeket egyaránt. A huszadik évfordulóra való készülődés lelkes buzgalma ad lendületet a község távlati fejlesztésének is. Országos tervek szerint ugyanis — a Balaton és a Dunakanyar tehermentesítése érdekébe:’ — hétvégi kirándulóhellyé és üdülőparttá kívánják fejlesz- : feni a soroksári Dunaág le; szebb községeit. Ehhez a- kalmazkodva a községi népfrontbizottság mozgalmat indít annak érdekében, hogy ésszerűbben használják fel a községfejlesztésre már rendelkezésre álló pénzeszközöket. Igyekeznek megakadályozn olyan beruházásokat, amelyek csak ideiglenes meg oldást jelentenek, helyettük olyanokra kívánják fordítani a pénzt, amelyek az igényeknek később is megfelelnek. Nagy Gábor község népfrontelnök elmondotta hogy ennek érdekében orszá gos és megyei szerveknél k- vánnak eljárni, ugyanakkor falu lakosságát nagyobb ári nyú társadalmi munkáin buzdítják. A MÁV az idén tovább folytatja a Székesfehérvár— Tapolca közötti elavult vasszekrényből előreláthatólag nyolcezer darab kerül a tanintézetekbe. Az óvodáknak tízezer fektetőt, tizenötezer kis széket és háromezer asztalkát szállítanak. Kultúrotthonavató 40 ezer pad, 10 ezer fektető JÚNIUS 15-TŐL BUDAPEST-RÉVFÜLÖP 80 kilométeres sebességgel útvonal felújítását. Június 15-ig Révfülöpig korszerűsítik a vágányokat, úgy hogy az idény kezdetétől Buda pesttől Révfülöpig 80 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Még az Idény kezdetéig átépítik Alsóörs állomást és sor kerül Csajág állomás korszerűsítésére is. Bővítik Kápta lan-Füred állomást is, ahol ? nyári forgalomban elég so utas fordul meg. Ebben az esztendőben az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat mintegy kétszázmillió forint értékben juttat az alsó-, közép- és felsőoktatási, valamint a művelődési intézményeknek bútorokat, felszereléseket, szemléltető eszközöket, különböző anyagokat, a gyakorlati munkához szükséges gépeket, szerszámokat. A bútorellátásra előirányzott összeg meghaladja a 110 milliót. Ebből egyebek közt negyvenezer padot, illetve tanulóasztalt, mintegy százezer csővázas széket kapnak az iskolák, egyetemek, művelődési otthonok. Iskola(Tudósítónktól.) — Szombaton hivatalos megnyitóval kezdőtök a KISZ- bá! Kosdon — erről informál a művelődési otthon igazgatója, Mikulai János. — Hatvanháromezer forintos beruházással és a helyi tsz segítségével emeltünk úi kültúrházat. Ettől is reméljük, az egykor pezsgő élet fellendülését m. i.
