Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

4 “JJCírlap 1965. FEBRUÄR 27, SZOMBAT MŰTEREMBEN A MAGYAR REGÉNYÍRÁS ATYJA: Jósika Miklós SZÁZ ESZTENDEJE halt meg Drezdában az a magyar iro, akinél jobban kevesenet fűzött szülőföldjéhez nemcsak a hazaszeretet, hanem a lelki alkat, müvei légköre, egész élete. Ha valakiben életre kel a táj, ha valakinek életében és müveiben meghatározó jel­legű a környezet, amelyben élt, akkor Jósika Miklós az. Az európai szépprózában a romantika megteremti a ma­ga zart műfajai, a romantikus regényt. A gyökerek minde­nünnen egy helyre nyúlnak vissza: Walter Scotthoz, Skó­cia népszerű regényírójához. Hazaszeretet és bájos szerelmi világ, rettenthetetlen hősök, utolérhetetlen daliák, düledező várromok, titokzatos ajtók, ál­ruhás lovagok, s végül mindig a jó diadalma: — íme, előt­tünk a romantikus regény. ÉRDEKES SZESZÉLYE a sorsnak, hogy a' regényíró Jó­sika élete maga is romantikus regénybe illő. A tordai szüle­tésű író első házassága sze­rencsétlen, mindegyik foggal és körömmel ragaszkodik a maga világához, ezért útjaik elválnak, s írónk szurdoki ma­gányába zárkózotton írja mü­veit. Innen ragadja ki a pesti irodalmi élet, a szabad­ságharc, Debrecen, Világos. Külföldre menekül. Nagy sze­génységben tengeti életét má­sodik feleségével; külföldi la­pok munkatársa. Eszther cí­mű regénye 1852-ben jelenik meg, a továbbiak „Eszter szerzője” néven. Lassan-lassan rendbejön anyagilag is. 1864- ben költözik Drezdába, itt is, mint mindenütt, a magyar forradalom és szabadságharc lelkes hive és hirdetője. Nem véletlen, hogy könyveinek olcsó kiadása szinte a sze- münk előtt fogyott el. Megle­pő. homi filmgyártásunk észre­vétlenül halad el Jósika mel­lett, pedig bőven meríthetne nemcsak Jókai, hanem Jósika műveiből is. NAGYON MESSZIRE VE­ZETNE, ha népszerűségének okait kutatnák. Alighanem ott bukkannánk rá, ahol vala­mennyi romantikus történet mindaddig megfogja az em­bereket, amíg világ a világ, és ember az ember. Valami ősi ösztönvilág él bennünk, örök vágy a titokzatos, elérhetetlen és ismeretlen világ után — s ez a vágy csak fokozódik, mi­nél jobban megismerjük a környező világot. A műholdak és űrhajók korában távoli égi­testek tudományos mezbe öl­töztetett lényei izgatnak, s a mai ember éppen olyan bor­zongással fordul világűrt ku­tató hősei sorsa felé, mint a történelmi regények olvasói, s éppen úgy megköveteli hősei­től a szinte emberfeletti nagy­ságot, mindenen diadalmasko­dó ügyességet és leleményes­(Foto: Kotroczó) ...XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'VX.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX MAGYAR PERUT SVÁJCBAN A legújabb építőanyagok egyikének, a perlitnek a fel­dolgozására, duzzasztására al­kalmas berendezést rendelt egy svájci cég a NIKEX ne­hézipari külkereskedelmi vál­lalattól. A' magyar berende­zés szállítására ez évben ke­rült sor. Az üzem 1966-ban kezdi meg a termelést, s órán­ként 16 köbméter kiváló szi­lárdságú épületelemhez ké­szíti elő az anyagot. Ehhez hasonló berendezés hazánk­ban Nyíregyházán működik. A most megrendelt üzemnek az az érdekessége, hogy Svájc­ban a magyar pérlitet dol­gozza majd fel. séget, mint a romantikus könyvek apró és felnőtt olva­sói, vagy (bocsánat az össze- \ vetésért!) a füzetes ponyvare­gények nyálazott-szutykos lap­jait forgató kamaszlegénykék. TERMÉSZETES, hogy e ro­mantika utáni vágy kielégítése mellett nagyobb jelentősége is van a romantikus regénynek, j nálunk Jósika Miklósnak, hi- i szén ha csak ennyi volna ér-; deme, akkor aligha élne 100 esztendővel halála után is. Jósika teremtette meg nem- , csak a magyar regényt, hanem • a magyar regényolvasó közön-' séget is, ő készítette elő Ke-. meny és Jókai, Eötvös és a többiek útját. Rajta csiszoló­dott a regényolvasó közönség Ízlése, tőle tanulta meg sze­retni és ismerni a magyar föl­det és tájat, elsősorban Erdély titokzatos hegyeit, völgyeit, Erdély független és izgalmas történetét. Mert nem szabad elfelednünk, hogy egy időben Erdély maga volt Európa, a műveltség és a szabad gon­dolkozás messze keletre sza­kadt központja, kicsiny szi­get, kiemelkedő oázis a kör­nyező elmaradottságban. BÁR E KIS MEGEMLÉKE­ZÉS éppen csak hogy a port szerette volna letörölni nevé­ről, úgy véljük, hogy a ma­gyar filmgyártás éppen a te- levizióadta lehetőségeit is ki­használva újra megérdemelt fényébe állítja Jósika alakját, aki először hozta el az euró­pai regényt hazánkba, s aki éppen úgy forrása lehet mai romantikus történeteknek, mint ahogy angol rokona és őse: Walter Scott. Ágoston Imre Új campingek épülnek a Dunakanyarban ittOO új férőhely — Honnan jönnek többen ? 4a idei turistaforgalom várható alakulása Az Országos Idegenforgal­mi Tanács a múlt évben ala­kult át Országos Idegenfor­galmi Hivatallá, tehát tár­sadalmi szervből állami szerv­vé fejlődött, és az idegen- forgalom, mint a népgazda­ság egyik fontos ágazata, tulajdonképpen, ezzel kapta meg a törvényes polgárjogot. Az idegenforgalmi területek rangsorolása is megtörtént. Ebben a rangsorban a Duna­kanyar — ezen belül ki­emelten a szentendrei járás, Szentendre várossal együtt, sőt az idén már a Duna bal- partja is — a harmadik helyre került mint „fogadó­hely”. (Az első hely termé­szetesen a Balatoné, a má­sodik pedig Budapesté.) A Dunakanyar eddig első­sorban kirándulóhely volt, a főváros legközelebb fekvő és legkönnyebben elérhető ki­rándulóhelye. Idegenforgalmi szempontból akkpr kap na­gyobb jelentőséget, ha „tartózkodó Hellyé" fejlődik, ennek pedig az az elengedhe­tetlen előfeltétele, hogy ren­delkezzék a szükséges el- i szállásolási lehetőségekkel. A Pest megyei Idegenfor- j galmi Hivatal kimutatása szerint a múlt évben a ven­dégek és látogatók tíz szá­zaléka már huszonnégy órát meghaladó időt töltött a Du­nakanyarban, amely tehát egyre gyorsuló ütemben fej­lődik tartózkodó hellyé. A vendégek közel négyszázezer vendégnapot töltöttek el a Pest megyei Dunakanyar kü­lönböző üdülőhelyein, így 28 + 17 ezer fsz-hallgató Az 1960 óta meghonosodott tsz-akadémiák jól szolgálják a falusi lakosság politikai, ideológiai és szakmai nevelé­sét. Az 1960—1961-es tanév­ben 66 tsz-akadémiai tagozat indult összesen 4500 hallgató­val; ezzel szemben 1963— 1964-ben már 652 — tehát csaknem tízszer több — tago­zatot indítottak, a beiratko­zottak száma pedig megha­ladta a 28 ezret. Mindehhez hozzá kell még számítani a TIT nők részére szervezett akadémiáinak körülbelül 70 százalékát, amelyen kizárólag termelőszövetkezeti asszo­nyok tanulnak: a folyó okta­tási évben 359 tagozaton csak­nem 17 000-en. Az elmúlt évek tapasztala­tai azt igazolják, hogy az aka­démiák azokon a vidékeken töltötték be leginkább műve­lődéspolitikai „missziójukat’, Klímakamra helyett TÖRPE FITOTRON GÖDÖLLŐN A gödöllői Agrártudományi Egyetemen helyezték üzembe az ország első „törpe fitot- ronját”. A botanikai és nö­vényélettani kutatásokhoz ugyanis mindinkább nélkü­lözhetetlenek az olyan helyi­ségek, ahol kondicionáló be­rendezésekkel szükség sze­rint lehet szabályozni a hő­mérsékletet, fényt és más té­nyezőket. Külföldön általá­ban klímakamrákat használ­nak erre a célra, ezekben vi­szont csak kevés és kisméretű növényt lehet elhelyezni. Az Agrártudományi Egye­tem törpe fitotronja egy 30 légköbméteres helyiség, amiben 300 cserép fér el. A hőmérsékletet, a megvilá­gítás erősségét, a fény szín­képi összetételét, a levegő mozgását, pára- és széndioxid­tartalmát nemcsak szabályozni lehet, hanem programozni is, mivel a kondicionáló be­rendezések az előre megadott időpontban önműködően kap­csolnak. , A fitotronban — ellentét­ben az üvegházakkal — a növények környezete tö­kéletesen függetleníthető az időjárástól és a nap­szakoktól. Jelenleg azt vizsgálják benne, hogyan hat a fény színe a nö­vények fejlődésére. Az Agrártudományi Egye­tem növénytani tanszékén elkészült egy nagyobb, blokkrendszerű fitotron terve is. Ez a hasonló rendeltetésű külföldi létesítményekhez ké­pest is újdonság, a környezeti tényezőket az eddiginél ke­vesebb műszerrel, egyszerűb­ben és biztonságosabban le­het benne szabályozni. ahol az előadássorozatok té­maköreit a környék fejlesztési terveivel és agrárpolitikai cél­jaival összhangban állították össze. Lebontják Enrópa iegferdébb tornyát Az NDK Magdeburg kerületé­ben, Stassfurtban lebontják Európa legferdébb tornyát, amelynek dőlése már elérte a 4.4 métert, s tíz centiméterrel meghaladja a pisai ferdetorony ferdeségét. Az 1469-ben épült stassfurti torony egyébként magasságban is túlszárnyalja világhírű olasz testvérét, még­hozzá több mint öt méterrel. mint már százezres nagy­ságrendű idegenforgalmi táj­egység, nemzetközi ranghoz jutott. — A Dunakanyar híre fő­leg a baráti országokban ter­jedt el, és elsősorban Cseh­szlovákiából, valamint Len­gyelországból keresték fel nagy tömegekben a turisták — mondták az Idegenfor­galmi Hivatalban —, de be kell vallanunk, hogy Európa más területein nem sokat tudnak róla, bár szórványo­san a kontinensnek úgyszól­ván minden országából akad­tak látogatói. Számuk azon­ban nem volt jelentős. Az Idegenforgalmi Hivatal gondosan elemezte a múlt év forgalmi adatait és az eredmény meglepő. A különböző elszállásolási ka­tegóriákban a forgalom növe­kedése a múlt évben átlag tízszázalékos volt, ezzel szem­ben a Pap-szigeti camping forgalma az 1963-ban elért hétezer vendégnaprol a múlt évben ugrásszerűen huszon­egyezerre emelkedett, tehát megháromszorozódott. Ez bi­zonyítja, hogy a camping a Dunakanyarban a legnépsze­rűbb elszállásolási forma. A Pap-sziget tarka nemzetközi tábor volt. A huszonegyezer vendégnapnak körülbelül két­harmad részét csehszlovákok töltötték el a hangulatos könyezetben, de a tábor la­kói között szép számban vol­tak amerikai, angol, bolgár, francia, indiai, jugoszláv, len­gyel, kelet- és nyugatnémet, olasz, osztrák, román, svájci, svéd és szovjet turisták is. A Pest megyei Dunakanyar­ion az idegenforgalmi hivatal hat túristaszállót tart fenn, ezekben összesen négyszáz­nyolcvan férőhely van. Ki­használtságuk a múlt évben csaknem száz százalékos volt, forgalmuk már az elszállásolás kulturáltságának veszélyezte­tése nélkül tovább nem fokoz­ható. Az üzemeltetés gazdasá­gossága szempontjából a turis­taszállók országos hálózatában a Dunakanyar fővárosunk és Somogy megye után a harma­dik helyen áll de a növekvő igényeket kielégíteni nem tud­ja. A múlt éri tapasztalatok alapján állították össze az idei fejlesztés programját. Erről az Idegenforgalmi Hivatalban ezeket mondták: — A fejlesztési koncepció lé­nyege az, hogy Pest megye Du- na-parti területe, elsősorban az ártéri erdők, a partmenti szi­getek és az egész Szentend­rei-sziget igen alkalmas cam­pingek létesítésére. Az orszá­gos és a megyei szervek a ren­delkezésre álló anyagi erők je­lentős részét új campingek lé­tesítésére koncentrálták. A megye ebben az évben négy­ezernyolcszáz camping férőhe­lyet kap és ezzel az ország má­sodik campinghelyévé fejlő­dik. A fejlesztés igen nagy­arányú, hiszen eddig csupán háromszáz campingférőhely volt a Pap-szigeten. A Duna­kanyart ehhez a nagyszabású fejlesztéshez az a meggondo­lás juttatja, hogy Magyaror­szág idegenforgalmi központja elsősorban Budapest maga, már pedig a főváros szállodai fölkészültsége egyelőre még gyenge és csak a harmadik öt­éves terv végére, tehát 1970-re várható ezen a téren számot­tevő javulás. A főváros kör­nyékének negyven kilométeres sugarú zónájában tervezett új campinggyűrűnek lesz az a rendeltetése, hogy elszállásolá­si lehetőséget biztosítson, el­sősorban a Budapestre érkező autós túristák számára. Az új campingek helyét a legszebb Duna-parti területeken jelöl­ték ki, Leányfalun, a nagyma­rosi Só/yo7n-szigeten. a váci Paradicsom-szigeten, Szódliget ideális partszakaszán, és Ér­den. A megyei tanács arra tö­rekedett, hogy a campingfej- lesztést olyan területekre irá­nyítsa, ahol a vendéglátóipari és kereskedelmi felkészültség már kielégítő és gondoskodott arról is, hogy mindkét hálózat elsősorban ezeken a területe­ken fejlődjék tovább. Elsősor­ban itt épülnek új önkiszolgá­ló éttermek, bisztrók, ABC- áruházak, vegyesboltok és más kereskedelmi egységek. Az űj campingek tervei már javában készülnek, építésüket pedig olyan ütem­ben kell folytatni, hogy vala­mennyi legkésőbb június else­jén, kaput nyithasson a túris­ták számára. A kormány föl­ismerve az idegenforgalom fejlesztéséhez fűződő nagy népgazdasági érdekeket, gon­doskodott a campingek építé­séhez szükséges kivitelezési kapacitás biztosításáról, vala­mint arról is, hogy a kijelölt építési vállalatok hathatós se­gítséget kapjanak a néphadse­regtől. KÖNYVESPOLC Ketten a „más hangúak" közül Csak a véletlen műve, hogy egyszerre két olyan könyv került a könyvesboltok kira­katába, amelyek szerzője min­den oldalról a kritikák per­gőtüzében áll. Az egyik könyv Franz Kafka: A kastély című műve, a másik Truman Capo- teé, a Más hangok, más szo­bák. Kafka régen halott, Ca­pote alig másfél évtizede rob­bant be az amerikai irodalmi életbe, s ma már a legjobbak között emlegetik nevét, 'Illet­ve, akárcsak Kafkát, sárba rántják. A szélsőségek soha nem vezetnek eredményre. Az irodalom útját nem a viták, a müvek szabják meg. Az iro­dalomtörténet a műveket jegy­zi fel, s csak másodlagosként a köröttük támadt vihart. Ezért indokolt, hogy az évek óta tartó Kafka — újraérté­kelés vitái során végre — a mű is megjelent. A per-1 a Nagyvilág közölte, az Európa Könyvkiadó pedig most Kafka életművének másik kiemelke­dő alkotását adta közre, A kastélyt. A csehszlovákiai Liblicében megtartott Ka/fca-konferencia jelentette azt a fordulatot, amely egészséges légkört te­remtett az elfogultságoktól és félremagyarázásoktól terhes vitában, s amelynek nyomán Ka/ka-művek közlésére került sor a Szovjetuniótól — ha­zánkig. A kastély, akárcsak A per nem könnyű olvas­mány, de Ernst Fischer, az is­mert osztrák marxista esztéta szavaival élve: „Kafka rend­kívül időszerű költő”. Az, mert egyik legjobb ábrázoló­ja a kapitalista világ emberé­ben végbemenő elidegenedési folyamatnak, még akkor is, ha mindezt roppant bonyolult szimbolikával teszi. Ka/fca nem példakép, de nem is ki­átkozandó: mindkét végletre hajlamosak voltunk, vagyunk. Kafka lázadó, polgári lázadó, aki reménytelenül és kiúttala- nul lázad az embertelen világ ellen, de nagy tehetségű mű­vész, akinek hatása rendkívül nagy századunk irodalmára, így, ennek figyelembe vételé­vel kell olvasni A kastély-t is, a titokzatos kafkai világ­ról szóló szuggesztív erejű írást, amelynek hőse, K. a mo­| dern ember szorongásainak, I félelmeinek megtestesítője. I Truman Capote könyve je- j lentőségében nem említhető j/Kafka műve mellett, mégis, | érdekes azonosságok lelhetők J fel benne. Capote könyvének j hőse, a tizenhárom éves Joel j hol lírai realitással, hol a ví­ziók torzító tükrén át nézi a felnőttek világát, az amerikai Dél világát, ahbl valószínű és valószínűtlen alig elválasztha­tó, ahol minden megtörténhet, s ahol — ez rokonítja legin­kább K.-t és Joel-t — az em­ber az egész világgal szem­ben egyedülállónak érzi ma­gát. Capote azóta még inkább eltávolodott a realitásoktól, művei nemegyszer a szélsősé­ges modernség jegyében fo­gantak. Ez. érthetően, jogos vitákat vált ki. Ezért helyes, hogy néhány novella után vég­re a szerző első regénye is el­jutott hozzánk, ha — jelentős késéssel is. A könyv az Európa Könyvkiadó Modern Könyvtár sorozatában jelent meg. (m. o.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom