Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-24 / 46. szám
zeníe IX. ÉVFOLYAM, 15. SZAK 1965. FEBRUAR 24, SZERD PEST MEGYEI HÍRLAP külonki Háziasszonyok voltunk Szentendrén + AMIT NE IS KÉRJÜNK * FÜGE SE JUT A VEVŐNEK ? * HOLNAP SEM KÖNNYEBB A MÚLT HETI ZÁRSZÁMADÁSRÓL JELENTJÜK: Az izmosodó Április 4 Tsz 17 ezer forintnál többet fizetett Tízezer lakos, ötvennégy üzlet. Az ötvennégyből nyolc felel meg a követelményeknek. Az idegenforgalom csúcsszezonjában, nyáron, zsúfoltság. Most, télen, ugyanaz. Az apró, műemlék házakban nem fér el több bolt, nem terjeszkedhetnek, ami van, azzal kell beérni. Kónnyű-e háziasszonynak lenni Szentendrén? Négy óra. Csapjunk fel háziasszonynak. Kosár helyett toll, papír, fényképezőgép. Kísérőnk Kovács Istvánná, a városi tanács kereskedelmi felügyelője. o 2301. számú ruházati bolt. Az Öttagú szocialista brigád gyorsan, udvariasan dolgozik. — Harisnyanadrág? — Sajnos... ezt ne is tessék kérni... régóta hiánycikk! Üjatb pityergés otthon. Hetek óta ezért nyúz a gyerek. De játsszuk csak tovább szerepünket:^ — Egy pár férfizokni kellene ... — Tessék ... csak műanyagot ne tessék kérni, mert az nincsen. Ganz Sándor üzletvezető tizenegy éve áll az üzlet élén. Évi forgalmuk: hatmillió forint. Minden második vevő műanyag-holmit keres. Harisnyanadrágot, banlon-puló- vert. Néhány lépéssel tovább. Az ország első önkiszolgáló illatszerboltja — a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 198-as üzlete — öröm benne vásárolni. Mutatós, szép. Szappan, mosópor, lengyel kézkrém kerül kosarunkba. Jónéhány luxuscikk a polcokon. Mellettünk Szentendrei Gézáné üzletvezető éppen tanácsot ad a fiatal kislánynak, bőre milyen krémet igényel. Mi is kellene még? Megvan. Magdának állandóan szemébe lóg a haja. — Hullámcsatot, hármat... — Az nincsen, hiába igényelünk hetek óta. Ügylátszik. ez a filléres apróság ... — legyintenek. Miló Ferenc tizenhárom éve vezeti a boltot. Reggel fél héttől, este nyolcig a „közönség szolgálatában'. Sokszor kényszerülnek arra, hogy nemleges választ adjanak a vevőknek . .. 197-es iparcikk bolt. A KERAVILL. Szerencsénk van. gombelem most érkezett, kapunk. Zsinór kellene, jobban mozgathassuk otthon az asztali lámpát. — Nincsen. Általában minden szerelési anyag hiány- I cikk. Nem lesz zsinór-hosszabbí- j tás. Vasalózsinór-csere sem, j pedig megtört a drót, ijede- ; zünk, mikor vágja ki a biz- j tosítékot. De az is hiánycikk | — mondja Szűcs József üzletvezető. Más megoldás ! nincs, ez az egyetlen ilyen üz- j let a városban. Mérgelődjünk. Édességbolt. Szobi Ernő- né egyszemélyes birodalma. Valami édesség kellene a gyerekeknek. Füge ... — Nem kapunk. — Datolya? — Azt sem kaptunk. Kialakul a törzsgárda — Ellátják a várost zöldséggel Soha ennyi tej! — Tíz százalék a nyereségrészesedés Kedden a helyőrségi klubban tartotta zárszámadó közgyűlését az Április 4-e Termelőszövetkezet. A vezetőség beszámolóját Farkas Pál, a szövetkezet elnöke tartotta. Egyebek között elmondotta: — Az 1964-es év nem volt könnyű esztendő, sem a termelőszövetkezet tagsága, sem a vezetőség számára. Bár ez A növénytermelés tekintetében a termésátlagunk ugyan a kedvezőtlen időjárás miatt csak kukoricából érte el a tervezett termésátlagot, de a korábbi éveknél mégis lényegesen több mezőgazdasági eredetű terméket értékesítettek. A kenyérgabona 60 százalékát az állam vette át. Rekord- termést értek el a takarmányKönnyű lenne most — friss mérgünkben — elhamarkodottan ítélkezni. A vásárlók többsége ezt teszi, nem latolgatja, hol — miért szűk a „keresztmetszet”, öt mindig arra figyelmeztetik, hogy nem kell a fővárosba utaznia, ha vásárolni akar... Valótlant állítanánk, ha azt mondjuk: a lehetőségekhez képest nem jó az ellátás a városban. Mert jó, s ezt a színvonalat tartani is kell. Azt is megértjük, hogy pénz híján nem lehet mindent szépre, jóra varázsolni. Azt is, hogy majd könnyebbséget jelent a távlati tervben szereplő áruház felépítése. Az üzletekben kétszeresére, háromszorosára nőtt a forgalom. Vagy tízszeresére. És nyaranta ez már lehetetlen helyzetet teremt. És lehetetlen helyzetet teremt, hogy hol egy cső nincs a tv-hez, hol PCL. Egyszer a hullámcsat hiányzik, máskor a füge. A sok apró fogyasztási cikk termelésének rugalmasabb kezelése kell, hogy jelentse a megoldást. Az, amit a Szovjetunióban és Csehszlovákiában ma már úgy fogalmaznak: piacra termelés. Akkor könnyebb lesz háziasszonynak lenni — és nemcsak Szentendrén... Mészáros Ottó A termelőszövetkezet tagságának egyre javuló munkáját bizonyítja az is, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen fejlődött a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Az egy tagra eső átlagkereset ebben az évben meghaladja a 17 ezer forintot és lehetőség van arra, hogy a termelőszövetkezeti tagok évi keresetük 10 százalékát nyereségrészesedésként megkapják a termelőszövetkezettől. Az eredmények mellett a termelőszövetkezet elnöke a termelőszövetkezetet sújtó néhány nehézségről is beszélt, amelyek közül itt a társadalmi tulajdon védelméről elmondottakat említjük meg. Néhány esetben előfordult, hogy magukról megfeledkezett termelőszövetkezeti tagok önmagukat és a közösséget is megkárosítva a termelőszövetkezet kisebb-nagyobb értékeit eltulajdonították, vagy a szövetkezet vagyonával hanyagul bántak. A termelőszövetkezet fegyelmi bizottsága és a becsületesen dolgozó termelőszövetkezeti tagok is erélyesen fellépnek ellenük és a jövőben is határozottan fellépnek a termelő- szövetkezet vagyonának her- dálói ellen. A vezetőség beszámolóját, majd a zárszámadást nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérte a termelőszövetkezet tagsága. A jól sikerült zárszámadó közgyűlés után, a termelőszövetkezet tagjai és a vendégek hangulatos baráti vacsorán vettek részt. (— N —) A jutalmak kiosztása az esztendő megmutatta, hogy egyre inkább összekovácsolódik a közös, kialakul a törzsgárda és megerősödik a szakvezetés is, a termelőszövetkezet munkáját mégis sok nehézség akadályozta, örvendetes, hogy tavaly a munkaképes termelőszövetkezeti tagság egész éven át rendszeresen dolgozott és ezáltal nőtt az egy főre eső termelékenység. Az elnök ezután a termelőszövetkezet termelési ágazatainak munkájával foglalkozott — A mezőgazdasági munkák mellett, a termelőszövetkezet jelentős segéd- és melléküzemági munkát is végzett, de ezek aránya egészségesen csökkent és a termelőszövetkezet munkáját egyre inkább a mezőgazdasági munka jellemzi. 1964-ben a tizenkétmillió s, halmozott termelési értékből több mint ötmillió forintot a növénytermelés és több mint egymillió forintot az állattenyésztés hozott. répából és ez is hozzásegítette a termelőszövetkezetet ahhoz, hogy jelenleg alapvető takarmányhiánnyal nem küzd a termelőszövetkezet. A tervezett bevételt jóval meghaladta a zöldségtermelés azáltal, hogy a zöldséget csomagolva a MÉK útján értékesítették. a termelőszövetkezet bekapcsolódott a város zöldségellátásába. A gazdasági év elején célul tűzték ki, hogy minőségileg fejlesszék az állatállományt. Bár a gazdasági év elején a takarmányozásban, az állatok szakszerű gondozásában fennakadások voltak, minden remény megvan arra, hogy az új intézkedések következtében, mind mennyiségileg, mind minőségileg az állatállomány tovább gyarapodik. Tavaly 92 ezer liter tejet értékesítettek, amire eddig még egyik évben sem volt példa. A termelőszövetkezet 1964. évben 650 mázsa húst termelt, ami a termelőszövetkezet jelenlegi viszonyai mellett nem mondható kis eredménynek. Siker után, siker előtt? Járásszerte már jó ideje nagy a sürgés-forgás az úttörő- csapatoknál. Terveik középpontjában az expediciós feladatok teljesítése mellett a hazánk felszabadulásának tiszteletére rendezendő nagy járási kulturális seregszemlére való felkészülés szerepel. Most folynak az utolsó simítások, sőt legtöbb helyen már a főpróbán is túl vannak. Sok helyütt megtörténtek a helyi bemutatók. így a tahitótfalui úttörőknél is. Náluk egy héttel ezelőtt, vasárnap került sor a műsorra, amely zsúfolásig megtelt kultúrotthonban zajlőtt le, nagy sikerrel. A népes szereplőgárda jóvoltából a nézők pirosra tapsolhatták tenyerüket. Dalok, táncok, szavalatok egész csokra alkotta a műsort. A sikerben a lelkes szereplőgárdán kívül nagy része volt Fonyódi Jánosné csapat- vezetőnek, valamint Csörgő Eszter és Siklóssy lmréné tanároknak, akik úgyszólván minden szabad idejüket feláldozták a siker érdekében. Reméljük a tahitótíalui úttörőknek a járási bemutatón is olyan nagy sikerük lesz, mint amilyent ezen a bemutatón arattak. H. S. GYEREKEK A VAROS PARLAMENTJÉBEN Az elmúlt pénteken kedves színfolt élénkítette a városi tanácsülést. A Bajcsy-Zsilinszky úti általános iskola tanulói jelentek meg a tanácsteremben. A karzatról figyelték az ülés lefolyását. Honismereti tudásukat gyarapították ily módon, mikor „működésben” figyelhették meg lakóhelyük legfelsőbb szervét, Szentendre parlamentjét. Csillogó szemmel figyelték a felszólalásokat. Szerencséjükre ez a tanácsülés bizony nagyon mozgalmas volt. A tanácstagok ritkán hallott szenvedélyes felszólalásaikkal, valóban mozgalmassá tették az ülést. Csak helyeselni lehet a pedagógusok ilyen irányú gondolatait. Reméljük ez az eset nem az utolsó volt. Hadd szokjanak hozzá az emberek már gyermekkorban, 'hogy a tanácsülések — nyilvánosak. ÉLESLÖVÉSZET A városi tanács értesíti a lakosságot, hogy a szentendre- izbégi katonai lőtéren február 24., 25., 26. és 27-én reggel 7 • órától este 10 óráig éles lő- j gyakorlatot tartanak. A lőtér veszélyességi határán felállí- £ tott figyelmeztető táblák mö- 'j götti területre a megjelölt na- pokon és időben belépni élet- 'j veszélyes és szigorúan tilos. ! ----------------} Szellemi vetélkedőt rendez £ a József Attila Művelődési íj Otthon február 27-én, délután íj 5 órai kezdettel a városi klub£ ban. A vetélkedőn bárki in^ dúlhat. A díjakat a városi ta^nács és a helyi üzemek aj áníj lották fel. A négyszakaszos íj vetélkedő első fordulójának í témaköre: nagy felfedezők, a ^ technika története, sport, mű? vészét, logikai feladatok. 1 ---------1 M OZIMŰSOR y íj A művelődési otthon müso- £ tán pénteken az Ének az esö- £ ben című amerikai film sze- ^ repel. íj A filmszínházban ma, szer- dán, Mi olaszok és a nők cií, mű olasz filmet vetítik. Hol- íj naptól csütörtöktől vasárna- í, pig „így jöttem'’ című új ma2 gyár filmet láthatjuk. A városi tanács jól ismeri a város kereskedelmének nehézségeit. Tudják, lehetetlen a raktárhelyzet, a göngyöleget a legtöbb üzlet az áru mellett tartja. Nincs hová tenni. 1963-ban hetven- rnillió volt a forgalom. A Fő téri önkiszolgáló élelmiszer- boltot egymilliós negyedévi forgalomra tervezték. A tény: ^ tízmillió! j A gondokon peremboltok £ építésével igyekeznek segí- ^ teni. Ez évben a Kálvárián.} s a Pap-szigeti campingban \ épül bolt. A hiánycikk azon- í, ban ott is hiánycikk. A íj vevők türelmesebbek, mint j másutt. Megértik, hogy — J a kiszólással élve — ez van.; Az üzletvezetők, a személy- j zet hosszú évek óta végzi ezt í a munkát, rendkívül begya- í korlottak. De sem ők, sem í a vevők nem értik, miért; hiánycikk sok filléres apró-; ság? í o A 25-ös önkiszolgáló élei- ■ miszerbolt. Friss, szép a ke- j nyer, felvágott kerül mellé j — hideg vacsora lesz — sa- : vanyú kellene. — Csemegeuborka1 — Nincs. — Paprika? — Az sincs sajnos. Holnapra férjurv.nk bablevest rendelt. — Milyen babjuk van: fehér, tarka? — Semmilyen. SZÁZ ÉVE SZÜLETETT Dr. Horváth Ákos Harminchai éven át, \ 1944-ig csaknem nyolcvan éves í korában bekövetkezett halá- í Iáig Szentendrén élt, az akko- ! ri Erzsébet téren — ma Rab | Ráby tér — sarkán álló, ütött- í kopott kis családi házában a f népszerű és közismert Ákos \ bácsi. \ Mint annyian, ő is rosszul Í választott életpályát. Budapes- \ ti ügyész volt, igazi eleme ít azonban a dal és a zene. Ze- íf neakadémiát végzett Erkel Fe- j renc tanítványaként. A kisipa- í rosokból és hajógyári munkáéi sokból álló Óbudai Dalkoszorú 'j karmestereként telepedett $ meg 1908-ban családjával 'j Szentendrén. í Néhány év múlva, 1912-ben íj Dr. Ignatovity Miklós ügyvéd- % del és a ma is közöttünk élő í, Piacsek Rezsővel „Szentendre” 4 címen haladó szellemű ellenzéki lapot indított. A lap. amelynek címoldalán ez állott: „Ara 20 fillér, munkásoknak féláron”! — csupán másfél évig bírta a hatósági hajszát és a versenyt a klerikális szellemű „Szentendre és Vidéké”-vel szemben. Az 1918-as forradalom idején részt vett a helyi mozgalmakban. A Szocialista Párt szentendrei csoportjának vezetőségi tagja lett, s az „Üj kor” címen megindult pártközlöny felelős szerkesztője és állandó cikkírója. A Tanácsköztársaság alatt az itteni járásbíróság vezetője, a Forradalmi Törvényszék ügyésze, s a Vörös Munkásdalárda karnagya volt. Természetes, hogy a fehérterror idején bíróság elé került nyolcvanhat harcos társával együtt. A forradalomban betöltött szerepéért háromévi fegyházzal sújtotta az úri törvényszék, az akkor ötvenhat éves embert. S hogy 1922-ben a börtönből kiszabadult, a zene lett a napi kenyérkeresete. A némafilmek korából ma is százak emlékeznek még rá, mint mozink állandó zongoristájára. Emellett zongoraoktatással foglalkozott. Sokan látogatták szamárhegyi lakását, lányok, fiúk, de felnőttek is, hogy beavassa őket a zenetudás szépségeibe. „Társadalmi munkára" is jutott ideje az örökifjú és fáradhatatlan Ákos bácsinak: a Szentendrei Polgári Kör keretében dalárdát szervezett. A dalárda minden tagja munkás ember, egyetlen értelmiségi tagja Kerekes Pali tanító volt. VWWWWXWVWWWWVWXWWWWWWWWWW' } A dalárda nyolc tagjából af később járásszerte közismert- f té vált „Horváth nyolcast" f szervezte meg, amely városi, £ társadalmi, hazafias ünnepé- j lyeken éveken keresztül ki- emelkedő sikerrel szerepelt. A \ Horváth nyolcas kiválóságai;; Szatura Pista, Király Pali, í Bánhegyi János és a már era- í litett Kerekes Pali. } ; Ákos bácsi zeneszerzéssel is í foglalkozott. Szerzeményeit aí rádióban gyakran hallhattuk. í — Megkondult a kecskeméti \ öregtemplom ... — a „Mi a; haza” című ismertté vált me- \ lodrámáját a szentendrei költői Ábrányi Emil költeményére i szerezte. Most, március 11-én \ lesz száz esztendeje annak,“, hogy dr. Horváth Ákos, Szent- \ endre szerelmese megszületett. \ Tehetségével, szorgalmával, \ a ráros és lakói iránt érzett < határtalan szeretetével sokat \ tett Szentendre fejlődéséért. 1958 óta őrzi emlékét Ízbégen egy utcanév.
