Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-25 / 47. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I AZ MSZMP P ESI-M EG | f E í B 1 Z OTTSÁGÁT S' A MEGYE 1 T A N Á C S LAPIA 1 IX. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM ÁBA 50 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 25, CSÜTÖRTÖK FELSZABADULÁSI VERSENYBEN LONDON ÚJ MOSZKVAI NAGYKÖVET Londonban bejelentették, hogy Sir Geffrey Harrisont, az angol külügyminisztérium jelenlegi államtitkárhelyette­sét nevezték ki Nagy-Bri- tannia új moszkvai nagykö­vetévé. A jelenlegi moszkvai angol nagykövet, Sir Humph­rey Trevelyan visszavonul a diplomáciai szolgálatból. MOSZKVA—RÓMA REPÜLŐJÁRAT Megállapodást írtak alá Ró­mában a Moszkva—Róma kö­zötti légiforgalom létrehozá­sáról. KAIRÓ Vietnami kormányküldöttség Az EAK kormánya meghí­vására egyhetes látogatásra Kairóba érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság háromtagú kormányküldött­sége. Vasár itt; vásár ott... VYflhésa teí&í&n *? «» Eíéí hét m&esitótkv. Lehet-e punéi§&t eluúni? Űgybizony, meg kell ismer­kedni a félkészétel után ezzel a fogalommal is: félkész tele­fon. Baglyos Mihály, a bugyi telefonüzem vezetője pana­szolja: — A szerelőszalagon zsinór nélkül állítjuk össze a távbe­szélőket. Egyszerűen nincs! — Hogy lehet bekapcsolni? — Sehogy. ígérték többször. Ha mégis megkapjuk, megint csak szalagra kell tenni. így kétannyi költséggel és fáradt­sággal érünk a végére. A téma folytatást érdemel, de érdemes egy kis pihentető kitérőt tenni. Ez pedig jelen­tés arról: hogy a távbeszélők alkatrészeit gyártó műhely már közeledik a negyedéves munkaprogram végéhez! Az év első napjainak óhaja és versenyprogramja még úgy szólt, hogy év végéig leg­alább kéthetes előnyre akar­nak szert tenni. De mi lesz a félkész tele­fonokkal? — Várunk. És ha minden jól megy, március végére ösz- szejön annyi anyag, hogy két héten át még fölnézni sem Helyet az újnak! Általános igazság, hogy a régi nem adja át helyét harc nélkül az újnak, mégis a korszerű és elavult gyártmányok néha „béké­sen élnek” egymás mellett üzemeinkben. Ez az erőfor­rások szétforgácsolására vezet, megnehezítve az új és a valóban korszerű tér­hódítást. Az a jó fejlesztési terv, amely nemcsak szorgal­mazza az újat, zöld pályát jelez a korszerűnek, hanem idejében tilosra állítja a szemafort az elavult ter­mékek gyártása előtt. A gépipari gyártmányfejlesz­tési tervek összeállításánál az illetékes irányító ható­ságok konkrétan megszab­ták az új termékek beve- aetési határidejével együtt a megszüntetésre ítélt ré­gi és gazdaságtalan cikkek sörét és gyártásuk beszün­tetésének terminusát. Egymagukban még a jó tervek sem mindig célra- vezetőek. Az a tapasztalat, hogy a vállalatok olykor ma is anyagilag inkább ér­dekeltek a megszokott és kiforrott gyártmányok elő­állításában, mint az új fel­adatokkal járó kockázatok, szerszámozási és egyéb többletköltségek vállalásá­ban. Ezért újabban nem­csak ösztönző árkiegészítés­sel serkentik üzemeinket a korszerű és népgazdasági szántén jövedelmező gyárt­mányok termelésére, ha­nem rendkívüli forgalmi adóval sújtják, fékezik az elavult cikkek gyártását. Ez helyes elv, amelynek minél általánosabban gya­korlattá kell válnia, hogy ami káros a népgazdaság­nak, abból ne legyen hasz­na a vállalatnak sem, el­lenkezőleg, a régi terme­lése járjon együtt a nye­reségrészesedés csökkenté­sével, figyelmeztetve ezzel is az egész termelő kollek­tívát az adott visszásságra. Az ilyen negatív irányú anyagi érdekeltség — fő­leg, ha bátrabban és szé­lesebb körben alkalmazzák — fontos eszköz lehet a korszerűtlen termékek szá­mának csökkentésében. Helyet az újnak a gyár­tásban! Persze, többről van szó, mint a fejlesztés és visszafejlesztés mecha­nikus számtani arányainak biztosításáról. A második ötéves terv utolsó eszten­dejének aktuális jelszava: a kevesebbet, de jobban, tehát nemcsak a szerény és megalapozott termelési fel­futásban, hanem a műsza­ki fejlesztés irányában, jel­legében is kell, hogy tükrö­ződjék. Arról van szó, hogy ne fejlesszük vala­mennyi terméket egyidejű­leg, hanem koncentráljuk az erőket néhány gyárt­mányra, amelyet majd az eddiginél nagyobb sorozat­ban és gazdaságosabban le­het előállítani és értékesí­teni. K. J. tudunk. Ez lesz felszabadulási versenyműszakunk, a bajból kisegítő mentőöv. Milyen következménye lesz a mostani, félértékű munká­nak? A telefongyár budapesti központjának megbízottja: — Veszélybe kerül a jövő hónap végére tervezett negy­venmilliós külföldi szállítás. Tízezer készülék sorsáról van szó! Magyar Kábelművek: Var­ga Sándor termelési osztály- vezető: — Nem értem, miért ez a nagy aggodalom. A telefon­! gyár részben ötvenezer méte­res szállítmányt kapott, rész­ben az NDK-ból hozattunk erősítést. A szegedi vállala­tunknál készítendő új mű­anyagzsinórokat pedig egysze­rűen nem szállíthattuk. Az át­vételi előírás átadását csak február közepére jelezték. Ismét a telefongyár közpon­ti üzeme: — A korábbi küldeményt rég felhasználtuk! Január el­ső napjaiban már visszaigazo­ló írást kaptunk Szegedről, a müanyagzsinórok gyártásáról. Ebben jelzik, hogy tudomásul vették igényeinket. A mű­anyag tételből a mai napig nem kaptunk egyetlen métert sem! A dialógus bizonyára olda­lakat tenne ki. De ettől nem lesz biztatóbb a kép. Export- tételünk értéke negyven mil­lió s a panaszt nem lehet el­adni! A gyárak dialógusára pontot csak a gyors megoldás tehet! t. gy. Ülést tartott az alkoholellenes küzdelem Pest megyei bizottsága Tegnap délután ülést tar­tott az alkoholellenes küzde­lem Pest megyei bizottsága. A jelenlevők megtárgyalták az elmúlt évi eredményeket, valamint a bizottság idei mun- '•a tervét. Az eredményes vita során felszólalt Sárosi Imre, az alkoholellenes küzdelem országos bizottságának kép­viselője is, aki megdicsérte a megyei bizottságot eredmé­nyes, országosan is kiemelke­dő munkájáért. Sajtótájékoztatón ismertet­te tegnap délelőtt a Belügy­minisztérium közlekedési cso­portfőnöksége az elmúlt esz­tendő közúti közlekedési hely­zetét és a balesetelhárítás idei tennivalóit Molnár Klek rendőr alezredes többek kö­zött elmondotta, hogy a köz­úti áruszállítás 1964-ben 13,4 százalékkal, a személy- szállítás pedig 8,8 százalék­kal növekedett az előző év­hez képest. Mindez jelenté­keny forgalomnövekedést idé­zett elő, s csak fokozták a zsúfoltságot a személyi tulaj­donban levő járművek és az idegenforgalmi gépjármü­vek. Ez a növekedés a for­galom biztonságára bizonyos mértékig negatív hatást gya­korolt, mert egyidejűleg nö­vekedett a baleseti veszély Noha a közúti közlekedési bal­esetek száma számszerűen nö­vekedett, a növekedés üteme az 1963. évihez viszonyítva, csökkent. 1963-ban 15 ezer 569 közúti baleset történt, 1964-ben 20 ezer 259. Me­gyénkben 1731 baleset tör­tént A balesetek számának emelkedésében kiemelkedő hónapok voltak: január, már­cius, április és június. A leg­nagyobb forgalom idején jú­liusban, augusztusban és szeptemberben alig volt ma­gasabb a növekedés az évi átlagnál. A hét napjai közül tavaly szombaton, hétfőn és pénteken történt a legtöbb baleset. Ezeket a gépkocsive­zetők, a motorkerékpárvezetők és a tehergépkocsivezetők okozták. A legfőbb okok kö­zött a figyelmetlenség, az el­sőbbségi }og meg nem adása. a szabálytalan előzés, és a gyorshajtás szerepel. Az ittas állapotban okozott balesetek száma 12,'. százalékkal növe­kedett. Szikrázik a hó a napsütés­ben, jeges szél fúj. Mégis ott töpofog mindenki a széles mezőn. Monoron csatarendbe állítva traktorok, erőgépek várják, hogy már a tavaszi nagy munkában segíthessék a járás huszonöt termelőszövet­kezetéi. Pest megye legnagyobb gép­állomása a mohori. Június 30- tól gépjavító üzemként mű­ködik tovább, csupán az ara­tás lesz továbbra is az ő gond­juk. Ezért állították ki a na­pokban a mintegy hárommil­lió forintot érő nyolcvankét erőgépet és ezerhatszáz mun­kagépet. Megvásárlásukra az állam hosszúlejáratú hitelt nyújt a termelőszövetkezetek­nek. (Alsó kép.) Tápiószecsőn pedig a Man­cik, Böskék, Kesék, a hajda­ni szép járású lovak várják a gyógyszerárugyár kiküldöttjét, aki szérumtermelésre veszi áí őket négy-ötezer forintért. Tajti Gábor, Balázs János sze­retettel ütögetik régi barátaik szügyét, sökszor megjárták ve­lük a homokos kátai határt. A lovak megöregedtek, ha fájó szívvel is, de meg kell válni tőlük. Mint ahogy Döbrei Fe­renc mondotta: szerettük a zabmotorokat, dehát az Egyet­értés Tsz-ben mégis többre megyünk a Diesel-motorokkal! (Felső kép.) Az ünnepre készülnek Zsámhékon is Ki mit vállalt: Csatornaépítés, parkosítás és kocsifuvar A FELAJÁNLÁSOK LISTÁJÁN A zsámbéki szőlőhegyre ve­zető utat Szuszogónak ke­resztelte a nép, s nem ok nél­kül. Igencsak megdolgoztat­ja izmát-tiidejét annak, aki oda felkapaszkodik. Albert Zoltán bejáró munkás mos­tanában mégis felkaptatott párszor, pedig ilyenkor nem sok munka akad a szőlőben. Csakhogy — aki keres, az talál. Albert Zoltán például úgy ta­lálta, hogy maholnap járha­tatlanná válik a Szuszogó, annyira benőtte a cserje, meg a bozót. Éppen akkoriban kopogtatott nála a körzeti ta­nácstag megkérdezni, mit vállalna felszabadulásunk hu­szadik évfordulójára. Albert Zoltán azt vállalta, hogy a Szuszogót — néhány vasár­napi „műszakban” — meg­tisztítja az akadályoktól. A tanácstagok összesen 219 lakás ajtaján kopog­tattak a Hazafias Nép­front vállalási lapjával, s kétszáztizenhét helyről nem üres kézzel távoztak. Árok- és csatornaásás, faül­tetés, kocsifuvar, parkosítás, sok-sok kétkezi munka sze­repel a vállalások között. Van, aki a portáját csinosítja ki a nagy ünnepre, mások ba­romfit, jószágot hizlalnak a köz asztalára. Egyiknek a mű­velődési ház a szívügye, má­siknak az új sportpálya. Koz­ma József né három napi mun­káját ajánlotta fel a régen áhított művelődési ház építé­séhez, Karácsonyi Antal két napját áldozza a község par­kosítására. A fiatalok közül harminchármán ajánlották fel segítségüket a sportöltöző építkezéséhez. — Nagy segítség a társada­lom ereje, enélkül talán so­sem lenne kész a művelődési házunk — mondja Nagy Sán­dor, a községi tanács elnöke. Lapozgatjuk a vállalási pa­pírokat. Lám, egy kis ötlettel, mi mindent tehet az ember szőkébb hazájáért! Drozd Sándor önkéntes rend­őr például azt vállalta, hogy a község belterületén rendben - tartja a közlekedési táblá­kat, s az átkelőhelyek jelzé­séit. Ozswald Sándor is meg­találta a módját, hogyan .se­gítsen: 200 négyszögöl szőlő telepítésével, s négy újabb méhcsaláddal iratkozott fel a listára. Engler Antal már nem fiatal ember, nyugdíjas. Mégis, úgy ■ érezte, ő is te­hetne valamit. Tett is: taka­rosán visszanyeste, legaly- lyazta a bicskei müút menti fákat. Kerék Anna egy napi munkát vállalt a község par­kosításában. A tanácselnök dossziéjában azonban nemcsak azt tart­(Folytatás a 2. oldalon) Növekedett: a közúti balesetek száma Csökkent: a növekedés üteme Baleseti „csúcsnapok": péntek, szosáat, hétfő 1731 közúti baleset történt tavaly a megyében „MAGLÓD JELENTKEZIK/" Z 2 ff Ezzel csengetett a szer- f koszt őségben az interurbán ff ff telefon. 2 — Szerdai lapjukban ff í „Maglód jelentkezz” — cí- ^ ff men reklamálták, hogy Va- 'f ^ sas Ktsz-iink adós a mű- ff ff anyag retlkülök fogantyúi- ff ff vak Emiatt áll félig készen í ff vagy ezer táska. Most beje- f í leniem, mint a ktsz elnöke, 'j ff hogy szerdán 1500 tételt ad- ff f tunk át. A hozzánk intézett ff 'f felhívásra ez a válasz. Hoz- ^ ff záteszem, hogy senki sem ff ff sürgetett. Ha időben csen- ff ff get a a Pest megyei Vegyi- ff ff és Kézműipari Vállalat, se- í f. gítettünk volna! g V v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom