Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-24 / 46. szám

ix. Évfolyam, <6. szám 1965. február 24. szerda HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA MA: TERVFELADATOK tárgyalása A pártbizottság végrehajtó bizottsága mai ülésén elsőnek a tanácsdemokráciáról szóló jelentést hallgatják meg, majd beszámoló hangzik el az ipari üzemek tavalyi tervteljesítésé­ről. Utána az idei tervfclada- tokat beszélik meg az ülésen. A végrehajtó bizotísági ülés délelőtt kilenc órakor kezdő­dik a pártbizottság nagyter­mében. ★ Műszaki kört szervez az MHS városi elnöksége ebben az esztendőben, hogy a kikép­zésijén messzebbre jussanak. ★ Vasárnap került sor Üröm­ben a Ki mit tud megyei dön­tőjére. Ezen a versenyen vá­rosunkat ketten képviselték; Zsilka Erzsébet és Székely András. ¥ HOL A HETI RÁDIÓMŰSOR? Bár a pénteki számá­ban lapunk választ adott arra a kérdésré, hogy miért nem közli a Pest megyei Hírlap a rádiómű­sort, több helyi olvasónk kérésére mégis megis­mételjük: a szerkesztő­ség csak a napi műsort közli és a heti progra­mot nem, mert az egész heti rádióműsor gyakor­ta változik, eltér a ki­adott programtól, s helyreigazítása állandó zűrzavart okoz. ¥ Élő halat árusítanak a 125. számú húsboltban. Nagy a ke­reslete a halnak, hiszen Kőrö­sön ritkán lehet kapni. Így az elmúlt héten egy mázsa fo­gyott el belőle. ★ A hajómodellezésen kívül autó- és repülőmodellező ver­senyszakosztályt is szerveznek városunkban ebben az észtén- \ dobén. ¥ MEGKEZDŐDÖTT A HÍZÓSERTÉSEK ÁTVÉTELE A Tőrteli és a Kecskeméti út által határolt külterület kivé­telével megkezdődött a hízott- scrtcsek átvétele — kaptuk az információt az Állatforgalmi Vállalattól. A száz kilogram­mon feliiii hízottsertést már átveszik az Állatforgalmi Vál­lalatnál. Az átvétel időpontját a városi tanács mezőgazdasági osztálya tartja számon. Ked­den és pénteken, délelőtt ki­lenctől tizenkét óráig lehet a mezőgazdasági osztályon felvi­lágosítást kapni az átvételre vonatkozóan. ¥ Azok, akik kertjüket gyümölcsfák nevelésével I akarják hasznosítani, | március 20-ig a földmű- i vesszövetkezet irodájá- | ban igényelhetnek cse- I metéket. A földműves- szövetkezet elsősorban meggy, cseresznye, kaj­szibarack, kékszilva és őszibarack csemetéket hozat. ¥ MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Ne hagyd magad Pitkin! Norman Wisdom, jól ismert komikus új, angol filmvígjá- téka. Szélesvásznú. Csak a moziban láthatják, a televízió nem közvetíti. Kísérőműsor: S. Világhíradó. Magyar híradó. Sok bundacipővel és télikabáttal gyarapodott ruhatárunk Körséta a szezon végi kiárusítás után Az utolsó nap végső per­ceit is kihasználva vásárol­tak az emberek szombaton. Csábított a húsz-harminc szá­zalékos árengedmény, a sze­zon végi kiárusítás. Hiszen hétfőn a megmaradt áru­cikkekre már visszakerültek a régi árjelző cédulák. A Tip-Top cipőbolt polcain ugyancsak megcsappant az áru. — Nem kell azért megijed­ni — mondja az elárusító — hamarosan „feltöltjük” új áru­val. Holnap, vagy holnapután már a tavaszi cipőkből válogathatnak a vásárlók. Különben a szezon végi ki­árusításunk jól sikerült, több mint százezer forintot ho­zott. Hogy mi volt a legke­resettebb holmi? Hát a női bundacipői A föidművesszövetkezeti áruházban ugyancsak a női bundacipőket vitték a leg­jobban. De még ennél is na­gyobb keresletnek örvend­tek a nylon harisnyák. Nem is maradt abból egy pár sem. A télikabátok is gazdára lel­tek. Ügy látszik, a tél folyta­tására gondoltak, vagy már a következő télre készülve vásárolták az emberek. A szezon végi kiárusítás alatt az összbevétel meg­haladta az 1 100 000 forin­tot. Az Elegancia ruházati bolt­ban szintén örömmel újsá­golták. hogy jól sikerült a kiárusítás. A bevétel négy­százezer forint körül járt. A legnagyobb sikert a télikabátok aratták itt is. Végül a rövidáruboltban Régóta vitatott probléma, hogy a külterületi letéti könyvtárakban és a fiók- könyvtárakban kik lássák el a kölcsönzés teendőit, kikre lehet rábízni a lakosság könyvellatását. Az igazság az, hogy lelkes ember, aki szí­vesen hoz áldozatot, szívesen rövid ifi meg saját idejét, min­dig a teád. Olyan ember azon­ban már annál kevesebb van, aki a jószándék mellett kellő irodalmi tájékozottsággal, ol­vasottsággal és emberismeret­tel is rendelkezik. Az olvasó, amikor belép a könyvtárba, az esetek többsé­gében tanácstalan, zavarban van, nem tudja, mit is kérjen ki. Ilyen kívánságok hangza­nak el: „valami szerelmesei!”, „valami háborústr', esetleg „meséset” kérnek. A könyv­táros feladata aztán, hogy a látogató érdeklődési körének megfelelő olvasni valót adjon kézbe, sőt, a könyvtáros dol­ga, hogy a gyakrabban je­lentkező olvasót aztán fo­kozatosan bevezésse a ko­molyabb irodáiom berkeibe, a legjobb irodalmi alkotások élvezetébe. Ezt a célkitűzést csak hozzáérte ember való­síthatja meg. elmondták, hogy százhetven­ezer forintot árultak körül­belül a tíz nap alatt, amíg a kiárusítás tartett. Jól példázza ezt Kovács György pedagógus esete. Ko­vács György elvállalta a Szabadság Termelőszövetke­zet alszegi klubjában a fiók­könyvtár vezetését. A koráb­bi könyvtáros becsületes, jó­szándékú és lelkes ember volt, idősebb szövetkezeti nyugdíjas. Ö is szép munkát végzett, de Kovács György szakértelemmel párosult igye­kezete rövid idő alatt tízsze­resére növelte a klub könyvtá­rának forgalmát. Módszerei közé tartozik, hogy megkérdezi rendszeresen az embereket, mit akarnak ol­vasni. A kívánságok birto­kában aztán sajátkezűleg vá­logatja ki a városi könyvtár­ban a csereállományt. Nagy gonddal foglalkozik a klubba járó gyerekekkel is. Köztu­domású ugyanis, hogy azokat a könyveket. amelyeket a gyerekek kérnek, a felnőttek is elolvassák. A közétkeztetés tehát ké­zenfekvő: lehetőleg pedagó­gusoknak kell vezetniük a le­téti könyvtárakat és fiók- könyvtárakat, mert az esetek 1 többségében csak így érhe­tünk el komoly eredményt (tm) Ha az újságban benne leszünk, kiküldjük Kanadába ! — Húsz esztendeje, hogy kertész vagyok. Hat éve tagja a Petőfi Termelőszövetkezet­nek. Eldolgozgatunk ketten az asszonnyal. Minden napra jut munka. Ilyenkor már az ablakkereteket javítjuk, nyolc­van darab van. Közben a ta­lajt készítjük alá, hamarosan a magot kell vetni. Mindig van primőrünk — sorolja Cseh József. — Fiát, bizony sok a mun­ka a három holdon. Nevelünk mi paprikát, paradicsomot, kelkáposztát, karalábét, cék­larépát, krumplit és még ki tudja mennyi féle zöldséget. Segítséget ritkán hívunk, csak akkor, ha ültetünk. A szedés megy könnyen, ketten is bír­juk. — Nincs, aki segítene? — kockáztatom meg a kérdést, a családra gondolva. — Egy fiunk volt. Az tizen­hat éves korában kiment Kanadába. A nyáron nősült — és Csehné már veszi is elő a messzeföldről jött fényké­peket a fiatal párról. — Egyet­len gyermekünk volt, kilenc éve nem láttuk. Azt írta, hogy egy kicsit összekapja magát és szeretne hazajutni. A házaspár szemével simo­gatja a felhőkarcolók alatt eltörpülő fiút, az idegenbe szakadtat. — Kertésztanfolyamra já­rok — hárítja el a fájdalmat Cseh József — háromévesre. Megmutathatom a bizonyítvá­nyomat is! — mutatja. Tele jelessel, kitűnővel a hatvan­éves, idős ember könyvecské­je. — A részesedésünk? Az olyan huszonötezer forint lesz. És tudja mit szeretnénk a legjobban? Egy lovat... És ha az újságban „benne le­szünk”, kivágjuk, kiküldjük Kanadába, hadd lássa, hadd örüljön a fiunk, hogy az öre­geik megállják helyüket a munkában, megbecsülik őket. (végh—papp) Tudja, egy lovat, azt nagyon szeretnék! Biztos hazajön, cs akkor főzök neki hazait! „Én vagyok az utolsó taligás” Beszélgetés Donát Lajos bácsival egy kihaló szakma fénykoráról — LAJOS bácsi egy kicsit nagyothall — jegyzi meg jó­kedvűen a néni. — Dehát ne csudálkozzon rajta. A nyolc­vannégy esztendő sok idő. | Azért jól megvagyunk. úgy í öregesen. Lajos bácsi tekintete felcsil­lan, i amikor a taligakészítésre fordítom a szót. I — Már a jóapám is taligás I mester volt és pontosan ötven | esztendőn keresztül nyomta, az ipart — mondja nagy buzgón. És az emlékezésből megtu­dom, hogy Donát Ferenc het­venhét esztendős korában tet­te le a szerszámot, a faragó baltát, a vonókést és nyugodt öregségben élt még kerek ti­zenöt esztendőt. — Tizennégy gyerököt ne­velt! — folytatja Lajos bácsi. — Közülük ketten választot­tuk a talicskakészítést. Ferenc bátyám elszármazott Pilisre, én meg hűséges maradtam a szülővárosomhoz. Huszonöt esztendős koromban váltottam ki az ipart és harmincnyolc esztendőn át voltam mester. — Amikor önálló lettem, öten voltunk a városban tali- gások. És mindig volt bőven munkánk. Csináltunk ládás taligát a parasztoknak, maite­res taligát a kőműveseknek. A tiszántúli kubikosok nagyon sok körösi taligát megvásárol­tak . .. Egy forint ötven kraj­I cárt kaptam a vásárban éle- I lem első talicskájáért. A KÖRNYÉKEN én voltam j a legjobb vevő a nyárfaderék- I ra. Tuskójáért, gallyáért ki­vágták. Rögtön fűrész alá fog­tuk a fát. Ha volt idő szá­radt, ha pedig nem, akkor azon mód nyersen készült a j taliga. Csak a kerék küllőit ) csináltuk keményfából. Akác­ból vagy kőrisből. A legjobb j keményfát Sáriból hoztuk. — Eleinte fatengelye volt a taligának. A kenetlen faten- gős taliga végigsivította az utat. Később azt’ vascsapot ' ékeltünk bele a fába és azon forgott a kerék. — Évente I:ét százötven-há­romszáz taligát készítettem, mégpedig egymagám. Mert se­gítségem sosem volt. Egyetlen tanulót neveltem. Szegényke, az sem folytatta a mestersé­get, mert fiatalon elvitte a tüdőbaj. — Húsz esztendeje annak, hogy beadtam az ipart. Más­fél hold földön gazdálkodtam. Amikor megalakult a Szabad­ság Termelőszövetkezet, hát beléptem. De én már nem dol­gozok. Kapom, a nyugdíjat és elbabrálok a hatszáz öles stő- löben meg az ezer négyszög- öles háztáji kukoricában. Az első akusztikai modell Az Általános Épülettervező Vállalat vezetősége több ered­ményes kísérlet alapján új módszert vezetett be az épí­tészeti tervek ellenőrzésére. Modellek alapján bírálják el a terveket. Ezek a modellek azonban eltérnek a szokásos makettektől, mert nemcsak az új épületet, hanem annak közvetlen környezetét is be­mutatják. A legérdekesebb az, hogy kísérleti modellt építe­nek előadótermek, színházak, hangversenytermek akuszti­kai vizsgálataira is. Az e'ső akusztikai modell most készült el a 670 személye» pécsi mrzi nézőteréről. Atvyhtiptúk n snaytikét a ktiktfrictiitpli'ttjak Éjszaka, családostól jártak a gazdák földjét dézsád. , Nyerges István már több esetben állt bíróság előtt. Barátja, Szénái József szin­tén. A múlt év szeptemberében a két cimbora megegyezett abban, hogy ki-kilátogatnak a határba, ahol már javá­ban érik a kukorica és meg­vámolják a kukoricatáblá­kat. Az első fogással meg le­hettek elégedve. Halmi Jó­zsef háztáji földjéről három mázsa kukoricát loptak, ami testvérek között is megérte a hatszáz forintot. Csönkös Dénes háztáji földjéről két zsák kukoricával tértek ha­za. Tóth Ambrus és Szűcs József területéről szintén két- két zsák kukoricát szállítot­tak el. A nagy fogásra azonban szeptember 29-én készültek. Erre magukkal vitték a fe­leségeket is. Négyesben tör­ték a tengerit Széli József háztáji földjén, de Grónai György megzavarta őket. Nógrádi István pedig éppen a padláson tartózkodott és véletlenül látta, amint né­gyesben végigszaladtak a dű­lőn. Szendi Józsefet hatá­rozottan felismerte. A lopott terményt több he­lyen értékerítettéic. Nyolc- száztizenkilenc forintot kap­tak, az összegből Nyerges Istvánnak jutott ötszáznegy­venhat forint, Szendi József pedig háromszázáét venkilfinc forintot és három zsák ku­koricát tartott meg. A nyomozás során a rend­őrség a kukorica egy részét lefoglalta. Az ügyet a városi bíróság büntető tanácsa tár­gyalta. Nyerges Istvánt két­évi börtönre ítáüe. Megálla­pította a bíróság, hogy Nyer­ges István lopásért öt éven belül büntetve volt és a büntetés kiállása óta öt ev még nem telt eü, ilyenfor­mán visszaesőnek tekinten­dő. Miután pedig Nyerges Szendi Józsefiéi megállapo­dott a bűncselekmények el­követésére cs azokat szeres­zetlen, együtt követték el, cselekményük bűnszövetség­nek minősült. A bíróság Szendi Józsefre hathónapi börtönt mért. Vele szemben is meg kellett álla­pítani, hogy visszaesőként és bűnszövetségben vett részt a lopásban. A szabadságvesz­tés-büntetés végrehajtását ná­la a bíróság háromévi pró­baidőre felfüggesztette. Nyerges Islvánnét a bíró­ság kétszáz forint pénzbün­tetéssel sújtotta. Az asz- szonynak ugyan tudomása volt arról, hogy férje lo­pásért már büntetve volt az utóbbi öt évben, de ő maga csak kétszáz forintot meg nem haladó kár értékű lo­pásban vett részt. Az ítélet nem jogerős. Munkából is elég ennyi, de a pénzecskéből is. — No és most egy néhány szót, Lajos bácsi a szakmáról, a szakma jövőjéről. — ILYEN nincs. Ez a szak­ma kihal. Nagy ritkán látok még itt-ott új taligát. Azt azonban már a gyár csinálja. Néha vásárban még látok ta- ligást, Félegyházán, Dabason még van ilyen. Ennek a szak­mának azonban már befelleg­zett és biztos vagyok abban, hogy a félegyháziak, dabasiak is felhagynak vele ... | Gríz vagy prézli? f | Ambri nagyon készséges ff f, kisfiú. Gyorsan felkapja % ff a kabátot, sapliát és kész- ff ^ ségesen lódul édesanyja ft, f egyetlen szavára a boltba. ff ff — Szóval, kisfiam, el ne ff ff felejtsd; hozol fél kiló £ f, grízt. A boltban azt mond-4 ff ják, hogy búzadara, de így f ff is megértik. Szóval mon- ff f, dogasd magadban az úton, ff f, hogy el ne felejtsd: „Fél ff ff kiló grízt kérek.” f, Ambri vágtat a bolt felé. ff ff Közben lihegve mondja ff ^ magában: f — Fél kiló grízt kérek ff ff fél kiló grízt kérek, fél ff ff kiló grízt kérek ... f, Amikor pedig kicsapja í f, a bolt ajtaját, nagyot kő- 4 ^ szön, és hegyesen kivág- ff ff ja: ff — Anyukám elküldött, ff ff hogy tessék adni egy fél ff ff kiló prézlit! £ — Zsemlemorzsát! — ja- ff vitja ki a boltos a kisfiú ff 4 szavait és készségesen rá- ff f, mutat a polcra, ahol szép ff ^kaptákban állnak a zsem- 4 f, lemorzsás csomagok. á\\\\\\\\\\\\W.\\\V\\\\X,\\\\\VWV\,\\V Hozzáértő gazdája a könyvtárnak Tízszeresére nőit a könyvkölcsönzés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom