Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-02 / 27. szám

fest

MEGVE I

1965. FEBRUAR 2, KEDD

3

Tizenöt éves a tápiószecsői népi együttes

Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg a tápiószecsői népi együttes. A sok sikert aratott csoport nemcsak a község és a környék lakosságát szórakoztatta színvonalas, hangulatos műsoraival, hanem tevékeny részt vállalt a Tápió-mente népi hagyományainak összegyűjtésében és azok színpadra vitelében. A számos előkelő helyezést és dicsérő oklevelet nyert együttes fennállásának 15. évfordulója alkalmából vasárnap a népi együttes műsoros estjével népművészeti hét kezdődött a községben. Hétfőn az együttes életét, műsorait bemutató fotókiállítás nyílt, ma a táncosok találkoznak a csoport alapító tagjaival, majd a hét végén népviseleti bált rendeznek. (MTI)

Churchill

egyetlen

regénye

Churchill „Savrola” című egyetlen regénye 1900-ban jelent meg New Yorkban, tíz nappal az angol kiadás előtt. A regény első kiadásának egy példánya a napokban egy New York-i árverésen 325 dollárért kelt el.

A rossz árut ki kell cserélni

Néhány példa a kereskedelmi felügyelőség panaszládájából

A boltokban jól látható helyen nyomtatott kartonlapot kell kifüggeszteni, arról mindenki elolvashatja, hová fordulhat panaszával, már ha van. Panasza ugyanis, vagy — tábla. Amit néhol — most már ugyan egyre ritkábban — a vevő szeme elől elrejtenek. Ezen a táblán olvasható, hogy az elégedetlen vevő többek között a Pest megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőséghez is intézheti panaszát. A felügyelőség aztán nyomban megvizsgálja az ügyet és intézkedik. Most pedig év elején számba veszi a tavaly beérkezett panaszokat, s kevesli, bár a megye minden részéből tulajdonképpen sokat kapott. De a legtöbb esetben a vevőpanaszokból, túl az egyéni sérelem jóvátételén a fogyasztók ösz- szességét érhető károkat háríthat el, ezért szeretne még több, természetesen megalapozott és teljes névaláírással ellátott panaszt megvizsgálni.

Penészes zsír

Ha előfordul például olyasmi, ami Pécelen: romlott, rossz szagú, penészes, ' előrecsomagolt zsírt vitt haza délben egy kisleány a földművesszövetkezet Petőfi utcai boltjából, hogy húgocskájának is kenyérre kenje, mert a mama Pesten dolgozik, csak este főz meleget. Kinyitotta a csomagot, de nem evett, elment az étvágya, megvárta anyukát. A mama visszavitte

Bumlizás hajnali fél háromtól

Nagygyűlést tartottak a nagykátai bejárók

Négyszázötvenen gyűltek össze vasárnap délután öt órára a nagykátai járási művelődési ház színháztermében. A jelenlevők: valamennyien olyan emberek, akik Nagykátán laknak ugyan, de Budapesten keresik a kenyerüket. Az ő ügyeik, gondjaik megbeszélésére hívta össze a nagygyűlést a községi tanács, a szakmaközi bizottság és a járási művelődési ház.

A nagygyűlés előadója, Drucker Tibor, a SZOT Eg- ressy klubjának igazgatója, elöljáróban azokról az adatokról beszélt, amelyeket a SZOT gyűjtött össze a bejárók életének tanulmányozása céljából. Megállapította, hogy

Nagykáta előkelő helyen áll az „utazó települések” listáján, hiszen 13 ezer lakosa közül naponta 5 ezer ember ül vonatra s utazik Budapestre.

A bejárók érdekeit szem előtt tartva már eddig is különböző tárgyalások zajlottak le a MÄV-val, s ennek eredményeképpen a menetidőt néhány vonatnál sikerült csökkenteni. így egyes szerencsés emberek egy óra ötven perc helyett egy óra in perc alatt érnek be Budapestre — s ugyanannyi idő alatt érnek Budapestről Nagykátára — ám a MÁV a menetidőt még nem tudta valamennyi vonatnál csökkenteni. Természetesen a MÁV-ot nem lehet elmarasztalni, hiszen a menetrend összeállításakor számtalan tényezőt kell figyelembe vennie. A lényeg: a tárgyalások tovább tartanak, s a csökkentett menetidő rövidesen bekerül valamelyik új menetrendbe.

Az előadó ezután arról beszélt, hogy a bejáró munkások sem a lakóhelyükön, sem a munkahelyükön nem vesznek részt a különböző megmozdulásokban. Ezen is lehetne segíteni.

A hozzászólók elmondották, hogy sokuk szívesen dolgozna itthon, ha biztosítva lennének a megfelelő munkalehetőségek. Nagykátán azonban — és járásban is — alig van ipari munkalehetőség. Felvetették, hogy a rpe- netrend rövidítésére tett lépéseket meg kellene gyorsía zsírt az üzletbe, kérte cseréljék ki a csomagot, ehelyett gorombaságot kapott, a bolt-, vezető kiutasította. Elment erre a szövetkezet irodájába, de már letelt a hivatalos idő, nem fogadták. Másnap az Élelmezéstudományi Intézetbe vitte a zsírt, saját költségén meg akarta vizsgáltatni, ott azonban közölték, hogy csupán orvosi javaslat alapján lehet. Ezek után a kereskedelmi felügyelőséghez fordult, ott meghallgatták a panaszát, kimentek Pécelre és az üzletben még 18 csomag romlott zsírt találtak. Ha már ott voltak a községben, meglátogatták a többi élelmiszerboltot is. Az egyikben 152, a másikban 221, a harmadikban 17 csomagot találtak, itt azonban még 25 kiló csomagolatlan is volt ugyanolyan romlott állapotban. Valamennyi boltvezető elmulasztotta szállításkor megnézni, jó-e a becsomagolt zsír, a vevők reklamációját pedig egy sem vette figyelembe. Ha nem jut el a panasz a kereskedelmi felügyelőséghez, a romlott zsírt talán az utolsó dekáig eladták volna.

solják, amiből nemcsak a panasztevőnek, de minden vásárlónak haszna származik. Mégis legtöbb haszna a kereskedelemnek, mert minél több hiba megszűnik, annál kevesebb a kifogás munkája ellen.

Sz. E.

Kulturális életünk időszerű kérdései

Aktívaülés a megyei tanácsházán

A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága hétfőn délelőtt aktívaülést rendezett a megyei tanács dísztermében. Az ülésen, amelyet a megye népművelői részére rendeztek, megjelent Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szakali József és Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkárai, Varga Péter, a megyei tanács vb-elnöke és Szabó Sándor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Az aktívaülés előadója Köpcczi Béla. az MSZMP KB kulturális osztályának vezetője volt, aki Kulturális életünk időszerű kérdései címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást.

„Kézi“ mérleg

tani. Hiszen nekik sem mindegy az, hogy sokszor a hajftáli fél hármas vonattal kell elindulniok, hogy időben munkahelyükön lehessenek. Az utazás mindenképpen bumlizás, az időt nem lehet hasznos dologgal eltölteni a vonaton.

Ezután ár. Lakatos József, a járási tanács elnöke szólalt fel. Ismertette a tsz-ek eredményeit, megállapítva, hogy a járásban csak kevés közös gazdaság dicsekedhet jó eredményekkel, de a rendszeresen dolgozók minden tsz-ben megkeresnek annyit, mint a nem szakképzett bejárók.

A tsz-ek ezenkívül szakembereket is tudnának foglalkoztatni, akik munkájukkal 1700—2000 forintot is megkereshetnek. Rátkai Sámuel községi párttitkár szintén a járásban fellelhető munkalehetőségekről beszélt, majd Monda János, a községi tanács elnöke hangoztatta: több segítséget várnak a bejáróktól, a község terveinek megvalósításához.

Befejezésül az Egressy klub előadói adtak színvonalas műsort, amelyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. A műsor után még sokáig együtt voltak a jelenlévők, kisebb csoportokba verődve tárgyalták a megoldásra váró feladatokat. Sok ember tömörült Chmely Ödön, a járási művelődési ház igazgatója körül, aki szívügyének tekinti a bejárók helyzetének megjavítását.

Az ő kezdeményezésére alakult meg a bejárók akadémiája, ahol sajátos kérdéseikről hangzanak cl előadások.

ö az egyik motorja annak a járási és községi vezetőkből álló csoportnak, amely a munkaadó gyárak és a járásbeli falvak kapcsolatát igyekszik elmélyíteni.

A jelenlévők elégedetten tárgyaltak arról, hogy egyes üzemekben már — éppen a „bejáró csoport” munkálkodásának eredményeként — sokkal jobb a helyzetük! Figyelembe veszik, hogy ők sokkal nehezebb körülmények között élnek, mint azok a munkatársaik, akik Budapesten laknak, s az üzem, amiben lehet, igyekszik rajtuk segíteni.

(m. j.)

Másik Pécelre vonatkozó panaszt a MÁV utókezelő kórháza egyik betegének hozzátartozója irta. A büfében egy citromot vett három, két narancsot 15 forintért. Az eladó a gyümölcs súlyát a tenyerén „saccolta meg”, így állapította meg az árát. Mi mást csinálhatott volna, ha a büfét ellátó földművesszövetkezettől nem kapott mérleget. A panaszos azonban. megmérte a citromot meg a narancsot és kiszámította, hogy másutt három forinttal kevesebbért megvehette volna. Panaszának meglett az eredménye, azóta a kórház betegei is bolti, nem pedig találomra megszabott áron vásárolhatnak. Mindjárt lett mérleg a büfében ...

Hiánycikk a kenyér?

A Pilisről érkezett levél írója azon panaszkodott, hogy a tejboltban tejet csak a mindennapi vásárlók kapnak, mindennapig kenyérhez pedig az élelmiszerboltokban senki más nem jut, csak az, aki előre megrendeli. Vagyis Pilisen hiánycikk a kenyér. Természetesen a sütőipar bármilyen mennyiséggel ellátta volna az üzleteket, többet azonban a megrendeltnél nem szállíthat. A kereskedők viszont annyit rendeltek, amennyit náluk előjegyeztek. A község lakossága azután egy szép napon arra ébredt,* korlátlan mennyiségben vásá- ^ rolhat kenyeret, s ma sem J tudja, hogy egy pilisi pa-£ nasz alapján a kereskedelmi ^ felügyelőségnek köszönheti ezt j a bőséget. g

Kereskedő panasza a boltos ellen

:

Abonyból kereskedelmi al-; kalmazott tett panaszt a mű- ; szaki bolt ellen, ahol anód-; telepet vásárolt rádiójához.! Hazavitte, de a telep nem | működött, a boltvezető pe-; dig még a kollegájának sem \ volt hajlandó kicserélni. Azt ä mondta, eleget fizetett már! rá a rossz anód tel epekre. í Különben is kipróbálták a j boltban, láthatta a vevő, hogy \ jó, utólagos reklamációnak; még rejtett hiba esetén sincs í helye. A kereskedelmi fel-! ügyel őség ezzel szemben, úgyj találta, mégis csak van, s gon- \ doskodott róla, hogy Abony-\ ban, de másutt is kicserél- j jék a rossz telepeket. Fel- \ lépésének további eredmé-; nye: ^ fokozatosan feszültség- i mérővel is felszerelik az; anódtelepet árusító boltokat, i hogy a vevőnek mindig csak ] jót adhassanak el.

Elég ez a néhány példa,; mindenki láthatja belőle, jogos panaszát gyorsan orvoBEVÁSÁRLÁS

(Foto: Gábor)

Önköltségszámítás

a termelőszövetkezetekben

A termelőszövetkezetek minden év elején a zárszámadással állapítják meg a közös gazdaság előző esztendei termelésének értékét, költségeit, s a kettő különbözeté- ből adódó egész évi jövedelmet. A termelőszövetkezetek egy részében most kibővült a zárszámadás, mert ennek keretében az egyes termelési ágazatok bruttó jövedelmét és a legfőbb termékét önköltségét is kimutatják.

1960 és 1964 között megtízszereződött azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, ahol rendszeres önköltségszámítást végeznek. Az önköltségszámítás természetesen elsősorban közvetlenül a termelőszövetkezetek gazdálkodását segíti. Az idén már a közös gazdaságoknak mintegy kétharmada — több mint 2000 szövetkezet — mutatja ki zárszámadásában, hogy a főbb szántóföldi növényeket és állati termékeket milyen ráfordításokkal állította elő 1964-ben.

Az idei zárszámadások a kenyér- és takarmánygabona, a szemes- és silókukorica, szálas takarmányok, a burgonya és néhány ipari növény, továbbá a sertés-, marha- és baromfihús, a tej, a tojás és a gyapjú önköltségéről adnak képet. A jövedelmezőségi és önköltségszámítási adatokat a szövetkezetek egy része már az idei termelési terve részletes kidolgozásánál hasznosítja. (MTI)

A szép szünetjel

tok. Szemben velünk a németek Messerschmiedt repülő- gépgyára, tőlünk tán száz méternyire egy óriási, bombabiztos óvóhely. Odajárt a nép, ha megszólalt a sziréna és légiveszélyt jelzett. A mi házunk volt az utolsó a sorban, ezután már csak a rendőrőrs következett.

— Szóval, ha baj volt, kitódult a nép a gyárból, meg a környező házakból, leültek az országút betonkorlátjára és ott várták, lesz-e bombázás, vagy sem? Ha jöttek a gépek, akkor uzsgyi, szedték a lábukat és szaladták le a lejtős úton a beásott bunkerek felé.

A m/ családunk is kiült az ablakba, s ott vártuk bőröndökkel, szatyrokkal menetkészen, mi lesz? S hogy addig se unatkozzunk, feledjük az izgalmat, szokássá vált, hogy a rádiót a leghangosabbra állítjuk, hogy a nyitott ablakon keresztül az utcán várakozók is hallják. Mert akkor még nem voltak zsebrádiók. Előírás volt, hogy légiveszély esetén az ajtókat-ablakokat nyitva kellett hagyni, de a józan ész is ezt mondta, mert kevesebb lett a légnyomásos üvegkár.

Egy este szintén vártuk a

repülőket. Bemondta a rádió, hogy „Krokodil vigyázz." Ez volt Budapest e kerületének a fedőneve. de tapasztalatból ismerte mindenki, melyik név mit takar. En csavargattam c. rádiót, valahonnan majd csak jön zene az éterből, hiszen nincs mindenütt egyszerre légiriadó. Hirtelen valami nagyon szép, dallamos hangjelzést fogtam. Még eddig soha nem hallottam. Hagytam hát, és kíváncsian vártam, mi lesz. Elég soká jelzett, míg végül elhallgatott és teljes erővel megszólalt egy alt női hang: „Halló, halló, itt Moszkva beszél. Magyar nyelvű adásunk következik.”

Kóvédermedtünk az ijedt.

ségtől. Nem tudtunk moccanni. A húgom odaugrott a konnektorhoz és kirántotta a dugót. Egy kis balszerencse, valaki a rendőrőrsről, vagy egy nyilas az ablak alatt ha meghallja, lehet, hogy ma nem koccintanék veletek.

— Bizony — bólogatták egyetértőén. — Mázlid volt, hogy simán megúsztad. — De hát —indítványozta a házigazda — igyunk most az akkori ijedtségre.

Komáromi Magda

; A szobában cigarettafüst,

; kávé, bor, fahéjas sütemény 5 illata keveredett. Künn esett a í hó, a bennlevők az asztalnál } egyformán élvezték a védettsé- get, a jó társaságot, a friss, ; eleven beszéd, örömét. Nem $ voltak sokan, mindössze há- í rom házaspár, de olyanok, í akiknek mindig van mondanii valójuk egymás számára.

/

£ A kamaszfiú távolabb ült } tőlük. Buzgón nyúzta a Pacsir- $ tát, tánczenére vadászott az Z éterben. Egyszeresük hangosan, $ dallamos, szép harangjáték % tört be a szobába és elnémítot( ta a beszélőket.

'/

'/f — Pisti — fordult hátra fedí dően a háziasszony. — Ne f bömböltesd a rádiót, csak szor- % dinóban.

% — Szép ez a szünetjel, akár% ki akármit mond — fülelt az £ egyik vendég. — De egyszer í majd kitörtem a nyakam miat- \ta.

| Mivel ez izgalmas történetet o sejtetett, mindnyájan kérni ^ kezdték, meséljen.

% — Negyvennégy novemberéig ben nem sokkal idősebb vol- £ tam, mint a ti Pistitek most — | kezdett a férfi a történetbe. — ^ Lőrincen laktunk akkoriban, a < Ferihegyi országúton. Hogy 'j milyen idők voltak, ti is tudja-