Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-20 / 43. szám

KORMÍÍ TVHATÁROZAT az állami zászló ünnepélyes felvonásáról A Minisztertanács legutóbbi ölesen a honvédelmi minisz­ter előterjesztése alapján ha­tározatot hozott a Magyar Népköztársaság állami zász­lajának ünnepélyes felvoná­sáról. A határozat kimondja, hogy a jövőben minden évben hazánk felszabadulásának ün­nepén, április 1-én; alkotmá­nyunk ünnepén, augusztus 20- án; a munka ünnepén, május 1-én és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lóján, november 7-én, vala­mint a kormány által megál­lapított egyéb alkalmakkor Budapesten, az Országház előtt, ünnepélyes keretek kö­zött, katonai tiszteletadás mellett fel kell vonni a Ma­gyar Népköztársaság állami zászlaját. A zászló mellett a fegyveres erők tagjai díszőrséget állnak, c a zászló előtt az ünnep nap­ján délben 12 órakor zenés őrségváltás lesz. Az állami zászló ünnepélyes felvonására első ízben hazánk felszabadulásának 20. évfor­dulója, 1965. április 4-e alkal­mából kerül sor. A gellérthegyi Szabadság emlékműnél állami ünnepe­ken és egyéb alkalmakkor fel­vonják a nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. (MTI) PEST MEGYEI Wlífi PRflLETÄfUAl, E6YESÖIJETEK! TANITAS UTÁN.. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES. A MEGYETTANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 20, SZOMBAT Ülést tartott a megyei tanács Négy év alatt másfél milliárd a kommunális ellátásra 1099 új lakás - Segítsenek a bérlők a házak tatarozásában 56 község rendezési terve - Az ivóvízellátásról PRAGA Beran biboros Hómába utasait Josef Beran, akinek bíboros­sá történt kinevezését VI. Pál pápa bejelentette, pénteken Csehszlovákiából Rómába uta­zott. Josef Beran részt vesz a bí­borosok beiktatásának február 22-én kezdődő ünnepségein és egyházmegyéjének, valamint a Vatikánnak a kívánságára Rómában marad, hogy teljesít­se bíboros! tisztségével járó feladatait. Fontos, az egész lakosságot érintő kérdések megbeszélé­sére gyűltek össze idei első ülésükre tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács tagjai. Az ülés előtt Varga Péter, a végrehajtó bizottság elnöke emlékezett meg Budapest és egyben Pest megye teljes fel- szabadulásának 20. évfordu­lójáról, majd dr. Lakatos Im­re vb-elnökhelyettes terjesz­tette be jelentését a megye kommunális ellátottságának helyzetéről. Bevezetőben el­mondotta; annak ellenére, hogy a kommunális ellátás­ban még sok a hiányosság, az elmúlt négy év alatt e téren is igen nagy fejlődésről le­het beszámolni. A második ötéves terv során a párt és a kormány gondos­kodása nyomán, állami költ­ségvetésből, Pest megyében egymilliárd 143,5 millió fo­rintot fordítottak az utak, a hidak építésére és karban­tartására, a víz- és csatorna- hálózat fejlesztésére, az egész­ségügyi, oktatási és népmű­velési intézmények fenntar­Népművelők a tanuló felnőttekért Éveik óta napirenden, le­vő probléma: hogyan segít­hetné a népművelés a ta­nuló felnőtteket? A sok­sok kínálkozó lehetőség közül többet kipróbáltak már gyakorlatban is, s az eredmények biztatóak. A megyei népművelési ta­nácsadó csoport keretében, működő ismeretterjesztő szakbizottság most mód­szertani útmutatót ad ki a népművelőknek. Ez a kiad­vány tisztázza majd a még vitatott módszereket, s ta­nácsot ad a felnőttoktatás hatékonyabb segítségének módjaira, például a könyv­tár, a rádió és a televízió által nyújtott lehetőségek széles körű felhasználásá­ra. A lehetőségek között sze­repel a tanulás iránti ér­deklődés felkeltése a nép­művelés eszközeivel: elő­adások, filmek, szakköri és klubfoglalkozások. Uj tí­pusú feladatként jelentke­zik az előkészítő tanfolya­mok szervezése. A legtöbbet az iskolai dktatás kiegészítésében te­het a népművelés. Erre ad­nak alkalmat a tananyag­hoz kapcsolódó ismeretter­jesztő előadások, s az is­meretanyagot élménysze­rűvé tevő filmvetítések. Ugyancsak nagy segítség a tanuló felnőtteknek a konzultációk és korrepetá­lások biztosítása, mint ahogy ezt a momori és a bagi művelődési otthonban megszervezték. A könyvtárak a kötele­ző irodalom megfelelő mennyiségű biztosításával, ismeretkörök és osztályon­kénti bibliográfiák kiadá­sával járulhatnak hozzá az akcióhoz. A televízió és a rádió fel­használása a népművelés­ben még egészen új, kikí­sérletezésre váró módszer. Ezért az iskolarádió és* az iskola'televízáó szervezett, rugalmas alkalmazása a felnőttoktatás segítésében, még nagyobb körütíeücin- tést és energiát követel. Erre azonban rendkívül nagy szükség van, mert például az iskola televízió módszereiben is magasabb színvonalú, érdekes, szem­léltetéssel hatásosabbá tett adásait sem nélkülözni, sem pótolni nem lehet. A népművelés — pedagógu­sok közreműködésével — könnyebbé teheti a mate­matika megértését, nép­szerű nevén a „matek” be­gyakorlását, a vizsgákra való felkészülést. Érthe­tőbbé, világosabbá teszi a konzultáció a másik nehéz tantárgyat, a magyar he­lyesírást, a bonyolult sti­lisztikát, de nem kelhet versenyre a televízióval. A felinőttek oktatása, is­mereteik, műveltségük gyarapítása természetesen nem fejeződhet be egy-egy oktatási szakász elvégzésé­vel. Az ismeretgyarapítás, tudatformálás továbbra is fontos, s ezt az emberek igénylik is, hiszen az élet naponta produkál olyan érdekesebbnél érdekesebb témákat, amelyről többet szeretnénk megtudni még a magasabb iskolai vég­zettségűek is. A lehetőségeket és a több éves kísérleteket fel­dolgozó és rendszerező módszertani kézikönyv bi­zonyára nagy segítséget nyújt majd a megye nép­művelési szakembereinek. Tenkely Miklós tására és fejlesztésére, vala­mint a városok, községek bél­és külterületeinek villamo­sítására. Ebben a hatalmas összegben, — amely 25 szá­zalékkal magasabb az erede­tileg tervezettnél — nem sze­repelnek az állami lakásberu­házások. Ezen a területen is 31 százalékos az emelkedés az eredeti tervhez képest, s ez annyit jelent, hogy 1965 végéig összesen 1099 lakás kerül átadásra. Ha mindeh­hez hozzávesszük a községfej­lesztési alapok 362 millió 429 ezer forintos összegét, amelynek 51 százalékát a kommunális problémák meg­oldására fordították a megye városai és falvai, akkor lemérhető a nagy fejlő­dés. A jelentés részletesen fog­lalkozott az egyes ágazatok helyzetével. Hiányosságként említette meg az állami házak felújításánál, karbantartásá­nál, hogy ezek programja nem mindig kerül időben az illetékes tanácsok elé jóvá­hagyásra, emiatt a kivitelezés műszaki tervei késve készül­nek, s ez gyakran gátolja a munkálatokat. Felhívta a fi­gyelmet arra: a lakók által fizetett bér az állami házakban nem nyújt fedezetet az épüle­tek felújítására, karbantartására, ezért helyes hogy a tanácsok a kisebb ház­ingatlanokat az OTP útján értékesítik. Ugyanakkor a rendelkezésre bocsátott hitel­keret jobb kihasználása ér­dekében törekedjenek arra, hogy a kisebb — főleg fedél­héjazat vagy vízvezeték — hibákat, még nagyobb ká­rosodás előtt kijavítsák. En­nek érdekében célszerű, ha ezekben a munkákban ma­guk a bérlők, a lakók is részt vesznek. A városok és községeik köz­tisztaságáról, parkosításáról Foto: Gábor .v\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V,\\\\\\\\\\\\\ Naponta 25 perc « 4,6 százalék termelékenységnövelés Felszabadulási munkaverseny a MÁ V Dunakeszi Járműjavítóban A múlt évi munkát értékel­ték és az idei feladatokat be­szélték meg csütörtökön este a MÁV Dunakeszi Járműja­vító dolgozói. Bakó Károly igazgató tájékoztatója sze­rint 100,4 százalékra teljesí­tették az 1964. évi teljes ter­melési tervet, s az önköltséget a tervezett szinten túl 0,6 szá­zalékkal csökkentették. Az idei jóváhagyott terv szerint a termelékenységet 4.6 száza­lékkal kell növelni a válla­latnál. Nemcsak a tájékoztató, a hozzászólások is bizonyítot­ták, hogy a terv teljesíthető. A termelékenység növelése érdekében a gyár dolgozói máris jelentős mértékben j csökkentették a normaidő- ! ! két. Kiszámították ha a j | gyár valamennyi dolgozója | I naponta csupán 25 perccel I többet tölt el hasznos mun- 1 kával, azaz ennyivel csökken- | tik a veszteségidőt, máris tel- ! jesítették a 4,6 százalékos ter­melékenységnövelési tervet, ; de ennél magasabb ered­ményt akarnak elérni, J mert az idei eredmények után i is szeretnének nyereségrésze- ! sedést kapni. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a szükséges normaidő­csökkentést nem a munka intenzitásának ' növelésével kívánják elérni, hanem 60 százalékban műszaki intéz­kedésekkel, továbbá a munka Százötvenezer fej saláta Egymillió forint egy szezonban ■ Hét Hajó, meg a nyolcadik Érik a paradicsom a ráckevei Árpád Tsz üvegházában Furcsa, de való, hogy amire ma nagyon büszkék, néhány éve még szégyene volt a rác­kevei Árpád Tsz tagjainak. A több milliós beruházással épült, négyhajós — összekötő­hajós — modern üvegház ak­kor kihasználatlanul állt. Az Árpád Tsz akkor még gyenge, kezdő szövetkezet volt, s bizony jókora kár szár­mazott abból, hogy nem tud­ták megfelelően kihasználni a nagyra tervezett kertészeti üzemet. Ma öröm, felüdülés végigjárni az időköz­ben három hajóval bővült, há­rom dimenziósán kihasznált üvegépítményt. A szemnek legelőbb a téli „csoda”, azaz a vérpiros paradicsomgyümöl­csök fürtje tetszik, de később kiderül, hogy ez a legkeve­sebb. — Amit itt látnak, az leg­alább nyolcvanezer forinttá válik az egyszámlánkon —mu­tat körül az első hajóban Ka­tona László kertész, az üveg­ház „varázslója”. Friss, üde, harapásra ingerlő salátafejek feszegetik élettől duzzadó le­veleiket a melegágyakban há­rom hosszú sorban. A tsz szerződést kötött a MÉK-kel, amely szerint áp­rilis 10-ig legalább százötven- ezer fej salátát ad át a leg­jobb minőségben. Igyekeznek rövidíteni az átadási időt, mégpedig nemcsak a jó ár érdekében, hanem azért is, mert mielőbb hatvanezer pa- radicsompalántát kívánnak ül­tetni a saláta helyébe. Petruskából százhetvenöt- ezer csomót, zöldhagymából is tízezerszámra kívánnak érté­kesíteni a tavasz beállta előtt. Még ez sem elegendő ahhoz, hogy legalább egymillió fo­rintot jövedelmezzen az üveg­ház a télen. Bérpalántát ne­velnek a kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezetnek és a maguk hollandi ágyaiba is megkezdték a palánták kiül­tetését. A virágzó paradicsom­palánták ugyanolyan szépek, mint a kisujjnyi erőspaprikák, amelyeket két hét múlva már a budapesti KÖZÉRT-boltok- ban láthatunk viszont. Sok szépet láttunk, amíg végigjártuk a hét ha­jót, meg a nyolcadikat, amely­ből az előbbi hét nyílik. A sok érdekesség közül nem hallgathatjuk el a talán leg­tetszetősebbet. csupa fiatal ember dolgozott a palánták között. Tizenhat-húsz éves fiúk és lányok serénykedtek meglepő hozzáértéssel és kedv­vel az üvegházban. Az vi­szont igaz, hogy jó volt a ket­tőt együtt látni. Nagymiklós István jobb megszervezésével, a munkafeltételek jobb bizto­sításával teszik lehetővé, hogy a gyár valamennyi dol­gozója hatékonyabban hasz­nálhassa ki a munkában el­töltött órákat, napokat. Mive! az éves jóváhagyott tervet csak az elmúlt napok­ban kapták meg, az előzetes számok ismeretében csak az első negyedévre tudtak mun- kaversenyvállalásokat tenni a dolgozók. Ebben szerepel, hogy felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére minden új vasúti kocsit 300 órával rövid ebb idő alatt készítenek el, mint eddig. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az elmúlt hét esz­tendő során 5400 normaórá­val csökkentették az új vas­úti személykocsik gyártási ide­jét.) A javításra érkező ko­csik kijavítási idejét egy nappal kívánják csökkente­ni. Vállalták továbbá, hogy két Bah személykocsit ápri­lis 4-ig határidő előtt elké­szítenek, hogy ezzel is előse­gítsék az ünnepi forgalom jobb lebonyolítását. A többi járműjavító vállalattal való még jobb együttműködés ér­dekében vállalták, hogy kooperációs kötelezettsé­geiknek időben eleget tesz­nek, » s cserében azt kérték, hogy partnereik is még jobban se­gítsék elő a dunakesziek mun­káját. A felszólaló műszaki és fi­zikai dolgozók kölcsönösen biztositották egymást, hogy ki-ki a maga munkájának gondosabb elvégzésével, jól együttműködve mindent meg­tesz a termelékenység növe­léséért, az önköltség csökken­téséért, a takarékosabb gaz­dálkodásért. Ennek érdeké­ben határozatot fogadtak el, amelynek értelmében a fel­adatok részletes lebontásá­val párhuzamosan a felsza­badulási munkavállalást kiter­jesztik az egész esztendőre. — fi. — szólva a jelentés rámutat: a parikkultúra ott a legfejlet­tebb — Vácott, Nagykörösön, Szentendrén és Cegléden —, ahol kertészetek működtnek. Parkok létesítésére, fejleszté­sére és gondozására a lehető­ségek egyébként kiaknázatla- noik. Javasolta, hogy a közsé­gi tanácsok kérjék fel az is­kolák igazgatóit, vállalják az alkalmas területek parkosítá­sát, gondozását, hiszen az is- kol ásgyermekek szívesein vesz­nek részt s lel'iciismeretasen is végzik az ilyen munkákat. A községek rendezésiével kap- ctscllatban. a jelentés kiemeli: Pest megye 183 községe (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom