Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-17 / 40. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK-' AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 17, SZERDA Bontakozik a jubileumi versenymozgalom Növelik a szén kalróriaátlagát a bányászfiatalok Másfél milliós megtakarítás a Diósdi Csapágygyárban A KISZ Központi Bizottságának akcióprogramja nem érte készületlenül a budai járás ifjúsági vezetőit A végrehajtó bizottság mellett működő ipari osztály társadalmi munkatársai már december elején felhívással fordultak a járás üzemi munkás fiatalságához, hogy széles körű versen yimozgalommaJ, fokozott takarékossággal, kiváló minőségű munkával járuljon hozzá felszabadulásunk huszadik évfordulójának méltó megünnepléséhez. — A felhívás nem maradt hatástalan — mondja Barczi László, a járási KlSZ-bizott- ság munkatársa. — A különböző ipari üzemek KlSZ-szer- vezetei egymás után jelentették be csatlakozásukat a jubileumi versenymozgalomhoz. A részletes, pontos verseny- vállalások jórészt csak most, ezekben a napokban születnek meg az alapszervezeti taggyűléseken, de néhány üzem, munkahely KISZ-istái már beküldték a népgazdaság számára is értékes felajánlásaikat. Mátyus Vendel, a járási KISZ-bizottság titkára a Pilisi Bányaüzem KlSZ-szervezeté- nek vállalásait mutatja. Érdemes belőlük — mutatóba — néhány pontot kiragadni. A t szénfalon dolgozó ifjúsági szocialista brigádok vállalták, hogy a jelenlegi 2523-as kalóriaátlagot 2553-ra emelik, az egy tonna szénre eső palatartalmat pedig két százalékkal csökkentik. Az utóbbival mintegy 120 000—140 000 forintot takarítanak meg év végéig a népgazdaságnak! A bánya KISZ-istái védnökséget vállaltak az elszállító csillék karbantartása, valamint a Kóta-féle szénfelrakógépek biztonságos működése felett; gépi felrakodási tervüket idén 116 százalékra teljesítik. Nyolcórás műszakot véve alapul, a ki- és beszállások, s a munkahelyek távolsága miatt a bányában jelenleg a veszteségidő 5,6 százalékos; a fiatalok év végéig ezt 1,2 százalékkal csökkentik. — Követésre méltó vállalásokat tettek a Diósdi Csapágygyár fiataljai is — sorolja tovább Mátyus Vendel. — Az ifjúsági brigádok idei tervüket három napim! határidő előtt teljesítik. A meó-brigádok fiataljai — a minőség javítása érdekében — segítséget nyújtanak a korszerűbb műveletközi átvétel feltételeinek kidolgozásához; a Karikás Frigyes műszaki if1 júsági brigád munkájával elősegíti, hogy a műszaki fejlesztési terv előírásainak tel-1 jesxtésével legalább másfél! millió forintos megtakarítást érjenek el a gyárban az év \ folyamán; a tmk-brigádok 80 000 forint értékű alap- és importanyag-megtakarítást vállaltak; a KISZ-szervezct tagjai összesen 2500 óra társadalmi munkát végeznek az üzemben. A Törökbálinti Téglagyár munkáját, a nyerstéglagyár- tás folyamatosságát korábban gyakran akadályozta a helyhiány. A gyár KISZ-esei most — egyebek között — 100 000 darab tégla kazalozását vállalták társadalmi munkában, hogy helyet biztosítsanak a folyamatos gyártásnak. A Budaörsi Vegyes Ktsz KISZ- szervezetének tagjai személyenként húsz óra társadalmi munkával rendbehozták, tisz- tántartják a szövetkezet központi irodáját, kultúrtermét, s a különböző részlegek udvarát parkosítják. — A járás valamennyi ipari üzemében nagy az élénkség a KISZ-szervezet háza táján. Kinnjárturxkkor tapasztaltuk, hogy a fiatalok — a gazdasági vezetőkkel karöltve — most Nincs helye az önbíráskodásnak.. . SZÜLETETT VIZSGÁZIK A > TÉLEN CÉLHOZ ER mmmmmmmmmsm A véletlen ismertetett meg néhány tanulságos, még a múlt évben hozott fegyelmi intézkedéssel, társadalmi bírósági döntéssel. A Csepel Autógyár egyik műszaki ügyintézője és a műszaki fejlesztés egyik dolgozója azért kapott büntetést, mert a kettőjük közti „szakmai vitát" ököllel akarták elintézni. Másik üzemben szerelők szólal- koztak össze munka közben, egyre magasabban lobogtak az indulatok és itt is verekedés lett a vita következménye. Előfordult, hogy idősebb, régi szakmunkás ellen kényszerültek fegyelmi eljárást indítani, mert az úgy érezte, hogy fiatal munkatársa — egy ipari tanuló — tudatosan sértegeti, ezért megverte. Igen gyakori még, hogy egyesek vélt vagy valóságos szakmai, esetleg emberi sérelmeiket a gyáron belül is az ököljog törvényével, önbíráskodással akarják megtorolni. Nincs értelme azt kutatni, ki a felelős, ha az üzemben két ember között tettlegessé- gig fajul a vita. Erőltetett érvelés azt magyarázgatni, hogy különböző az emberek vérmérséklete, egyeseknek túlságosan hamar fellobban indulatuk és képtelenek türtőztetni magukat. A verekedések után nem lehet mentőkörülményt keresni, minden esetben szükségesek és indokoltak a fegyelmi eljárások, mert senkinek nincs joga az önbíráskodásra. A vállalati demokrácia tág kereteket biztosít és mindenkinek módjában áll szakmai sérelmeire, panaszaira, ellenjavaslataira választ, vagy tanácsot kérni a műhelyek, az üzemek vezetőitől. A dolgozók kollektívája elé is vihetnek vitás ügyeket és mind a munkabrigádokban, mind pedig a szakszervezeti bizalmicsoportokban, esetleg a termelési tanácskozásokon együttesen dönthetnek azokban. Persze mindehhez több higgadtság szükséges. A verekedéseket, az önbíráskodást a fegyelem fenntartása miatt is súlyosan el kell ítélni. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy hevesebb összecsapás milyen kárt okoz a munka folyamatosságának biztosításában. Az emberek órákig, néha napokig erről beszélnek, ahelyett, hogy dolgoznának. Az is előfordul, hogy szinte két táborra szakad a műhely, két csoport áll szemben napokig, hetekig bosszantva egymást. A termelésben mutatkozó következmény azt hiszem nyilvánvaló. A harmadik, a negyedik, a sokadik ok, amiért nem szabad megtűrni a verekedést, a tettlegességet, az ember méltósága, önérzete. Senki nincs feljogosítva arra, hogy érzéseiben sértegesse társát, senki nincs feljogosítva, hogy lenézze, leszólja a szakmailag gyengébbet, képzetlenebbet, tapasztalatlanabbat és senki nincs feljogosítva, hogy mindezért verekedést kezdeményezzen. Senki, dolgozzék bármilyen beosztásban is... Állítom, ahogy a betegségek, vagy a balesetek, úgy a tettlegességig fajuló viták is megelőzhetők. Alapvető feltétele ennek, hogy gondosan szervezzék a munkát, pontosan az anyag- és a szerszámellátást, biztosítsák a tervszerű munkaadagolást, alakítsák ki a megfelelő emberi bánásmóddal párosuló, korszerű vezetői munkastílust. A jó szervezés és vezetés teremtheti meg elsősorban a jó légkört, a jó hangulatot, s előzheti meg a felesleges vitákat. Mindezt kiegészíti — elősegítve egyben a termelést — ha összeforrnak a brigádok és már csirájában elfojtják az egymásközti súrlódásokat. A módosított Munka Törvénykönyve szigorú előírásokat tartalmaz a fegyelmi felelősségről, a renitenske- dők hosszabb időre veszélyeztetik önmaguk számára a jutalmazást és a nyereség- részesedést. Ezért is gondolja meg, minden hevesebb vérmérsékletű ember, mielőtt bármilyen meggondolatlanságra szánja el magát... Kovács András dolgozzák ki azt a versenyprogramot, amivel a gyárnak és az országnak egyaránt sok hasznot hajthatnak — mondotta befejezésül a budai jáŰgy látszik, mégiscsak igazuk lesz az óvatosabb időjósoknak: nem ette meg a kutya a telet. A tavaszt ígérő január végi enyheség után ismét visszaszokott a hideg, s a zordon hajnalok csillogó jégvirággal cifrázzák ki reggelre az ablakokat. Bármennyire berzenkedik is a tél, ez az erőlködés már csak a végét érző aggastyán próbálkozása. A réteken már rügyfakariásra készül a barka, újul a fű is, a szélvédeti folyópartokon. És hogy csakugyan közeledik a k> kelet, azt leginkább a dinnyések készülődése jelzi. Szemrevételezik már a termesztésre kijelölt tóbláA gyógyszertár előtt mindig megtorpantam. Átlestem a túlsó oldalra, nem érkezem-e túl korán a randevúra? Azután rohantam, mert az óra sokat mutatott. Miért lettünk volna mi különbek másoknál? — mi is ott randevúztunk éveken át. Hányszor találkoztunk a Nemzeti előtt, az óra mellett? Sem mi, sem mások nem számolták, azt hittük abban semmi érdekes, semmi rendkívüli nincs. Mindenki tudta már, mégsem hitte, hogy eljön a nap, amikor nem lesz többé a sarkon óra, nem lesz Nemzeti Színház. Tegnap reggel megkezdték a bontást. Bedesz- kázták az óra testét — a lapjának néhány napra megkeHárom tél az útjelzője. Tavaly a farks sordító hidegben segítették világra — mérnökök, szakmunkások -— s még ezen a jeges decemberen— kát, kutatják, hotá építsék a I kunyhót, nonnét lehet majd legjobban szemmel tartani a környéket. Az asszonyok meg válogatják a magot, csomagolásra készítik a konyhaeszközöket, a bútort, s mindazt, amivel otthonosabbá varázsolhatják a mezei lakot. Tizenöt-húsz nap múlva a férfiak hozzáfognak a kuny hórakáshoz, gyelmeztek, még mutatja az időt. Palánkot emeltek a színház köré. Az ablakok üresen tátongnak. Akinek nincs erre dolga, az is itt ténfereg. Megnézi, igaz-e, amit az újságok írtak? Rápillant a színházra, amely nem színház többé, az órára, amely többé nem találkahely. S, ha nem is érzelgős természetű, akkor is elszomorodik mindenki, hiszen a Blaha Lujza tér, a Nagykörút sarka annyi szerelmes titkát száműzik innen, annyi színházi élményt űznek tova. Megfosztották varázsától a Körút híres sarkát — a színházat bontani kezdték tegnap. s. á. januáron fiatalított meg egy öreg Csepel teherkocsit... A berendezés egyszerű, mint minden igazán jó masina. A hengeralakú test tetején kis s mire a naptár szerint is beköszönt a tavasz, kiköltöznek a dinnyések. Melegágyban csírázik már odakint a mag. Jakab István Cegléd határában, Békés Péter Abony környékén, Tálas József és családja meg a Tápió vidékén ver az idén tanyát. Idős Jakab István, a nagyapakorú dinnyés nagyon várja már a hetvenötödbe kiköltözést. Nyolcvan esztendős é§ ötéves kora óta, akár fújt a szél, esett a hó, vagy langyos meleget árasztott a nap, március elején mindig kiköltözött családjával a dinnyéskunyhóba. Most azt jósolta, korán beköszönt r tavasz. Ez pedig a dinnyetermelőknek csan hasznukra válik. Kevesebbet szenvednek a hidegtől, hamarabb hozzáláthatnak a munkához és előbb érik a turkesztáni, a togó, meg a zöld héjú, piros bélü görögdinnye. Az pedig, hogy most még mínusz 10—12 fokra is lehűl a határ, nem idegesíti az öreget. Hadd adja csak ki mérgét a tél, re tudjon később kárt okozni a hideg a veteményekben. Különben is jobb a iégvirágos február, mint a fehér, havas április! — sp — ■ villanymotor ventillálja a levegőt a gombnyomásra gyul- i ladó olajhoz. A belső tűz a testen át vezetett hűtővizet I melegíti fel s forró gáztermékét ráfújja a fogaskerekeket takaró karterre. Néhány perc alatt saját üzemanyagával melegszik indításra kész a motor — akár negyven fokos hidegben is. — Az idei tél az igazi vizsga ideje — ezt állítja a Mechanikai Művek főtechnológusa, Faragó Béla. S hozzá: — Elkészítettük egyszerűsített, olcsóbb, mégis tartó- sabb változatát. A mi embereink előtt már eldőlt, melyik a jobb, több százórás próba után. Mégis a kívülálló mesterek véleménye dönt. És ezt min Jen órában várjuk. — Mikor kezdhetik a gyártást? — Legalább három hónap kell hozzá És mindenekelőtt az ikladi Ipari Műszergyár segítsége. Az ő feladatuk, hogy háromezres fordulaté, tizenkét voltos kismotorokkal ellássanak. Ha megkapjuk a baráti támogatást, legkésőbb ősszel hozzáfoghatunk, hogy a harmadik télen már sok berendezés céljához érhessen. — Sokan ismerik? — Leghelyesebb, ha azt válaszolom, hogy nem elég sokan. Különben nem kellene arról szólnom, hogy az autóbusz vállalatok és te- herfuvar telepek alig-alig érdeklődnek. Pedig egy-egy ilyen "téri indítóberendezés a könnyű starttal legalább negyedével, olykor harmadával meghosszabbítja a gépkocsik élettartamát! Aki illetékes, gondolkozzék, nem kellene-e már az idei télen benevezni járműveiket az élethosszító kúrára. (t. sy.) rási KISZ-bizottság titkára. ny. é. A DINNYÉSEK MÁR KÉSZÜLŐDNEK... Tíz—húsz nap múlva épül a kunyhó A 75. kiköltözés — Kipattant a barka Kevesebbet szenved a togó és turkesztáni Ott ahol a hatos megáll... v I Karrier előtt a Diesel indító...
