Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK-' AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 17, SZERDA Bontakozik a jubileumi versenymozgalom Növelik a szén kalróriaátlagát a bányászfiatalok Másfél milliós megtakarítás a Diósdi Csapágygyárban A KISZ Központi Bizott­ságának akcióprogramja nem érte készületlenül a budai já­rás ifjúsági vezetőit A végre­hajtó bizottság mellett műkö­dő ipari osztály társadalmi munkatársai már december elején felhívással fordultak a járás üzemi munkás fiatalsá­gához, hogy széles körű ver­sen yimozgalommaJ, fokozott takarékossággal, kiváló minő­ségű munkával járuljon hoz­zá felszabadulásunk huszadik évfordulójának méltó megün­nepléséhez. — A felhívás nem maradt hatástalan — mondja Barczi László, a járási KlSZ-bizott- ság munkatársa. — A külön­böző ipari üzemek KlSZ-szer- vezetei egymás után jelentet­ték be csatlakozásukat a ju­bileumi versenymozgalomhoz. A részletes, pontos verseny- vállalások jórészt csak most, ezekben a napokban születnek meg az alapszervezeti taggyű­léseken, de néhány üzem, munkahely KISZ-istái már beküldték a népgaz­daság számára is értékes felajánlásaikat. Mátyus Vendel, a járási KISZ-bizottság titkára a Pilisi Bányaüzem KlSZ-szervezeté- nek vállalásait mutatja. Ér­demes belőlük — mutatóba — néhány pontot kiragadni. A t szénfalon dolgozó ifjúsági szo­cialista brigádok vállalták, hogy a jelenlegi 2523-as ka­lóriaátlagot 2553-ra emelik, az egy tonna szénre eső palatar­talmat pedig két százalékkal csökkentik. Az utóbbival mintegy 120 000—140 000 fo­rintot takarítanak meg év vé­géig a népgazdaságnak! A bá­nya KISZ-istái védnökséget vállaltak az elszállító csillék karbantartása, valamint a Kóta-féle szénfelrakógépek biztonságos működése felett; gépi felrakodási tervüket idén 116 százalékra teljesítik. Nyolcórás műszakot véve ala­pul, a ki- és beszállások, s a munkahelyek távolsága miatt a bányában jelenleg a vesz­teségidő 5,6 százalékos; a fia­talok év végéig ezt 1,2 száza­lékkal csökkentik. — Követésre méltó válla­lásokat tettek a Diósdi Csapágygyár fiataljai is — sorolja tovább Mátyus Vendel. — Az ifjúsági brigá­dok idei tervüket három nap­im! határidő előtt teljesítik. A meó-brigádok fiataljai — a minőség javítása érdekében — segítséget nyújtanak a kor­szerűbb műveletközi átvétel feltételeinek kidolgozásához; a Karikás Frigyes műszaki if­1 júsági brigád munkájával elősegíti, hogy a műszaki fej­lesztési terv előírásainak tel-1 jesxtésével legalább másfél! millió forintos megtakarítást érjenek el a gyárban az év \ folyamán; a tmk-brigádok 80 000 forint értékű alap- és importanyag-megtakarítást vállaltak; a KISZ-szervezct tagjai összesen 2500 óra társa­dalmi munkát végeznek az üzemben. A Törökbálinti Téglagyár munkáját, a nyerstéglagyár- tás folyamatosságát korábban gyakran akadályozta a hely­hiány. A gyár KISZ-esei most — egyebek között — 100 000 darab tégla kazalozását vál­lalták társadalmi munkában, hogy helyet biztosítsanak a folyamatos gyártásnak. A Bu­daörsi Vegyes Ktsz KISZ- szervezetének tagjai szemé­lyenként húsz óra társadalmi munkával rendbehozták, tisz- tántartják a szövetkezet köz­ponti irodáját, kultúrtermét, s a különböző részlegek udvarát parkosítják. — A járás valamennyi ipari üzemében nagy az élénkség a KISZ-szervezet háza táján. Kinnjárturxkkor tapasztaltuk, hogy a fiatalok — a gazdasági vezetőkkel karöltve — most Nincs helye az önbíráskodásnak.. . SZÜLETETT VIZSGÁZIK A > TÉLEN CÉLHOZ ER mmmmmmmmmsm A véletlen ismertetett meg néhány tanulságos, még a múlt évben hozott fegyelmi intézkedéssel, társadalmi bí­rósági döntéssel. A Csepel Autógyár egyik műszaki ügy­intézője és a műszaki fejlesz­tés egyik dolgozója azért ka­pott büntetést, mert a kettő­jük közti „szakmai vitát" ököllel akarták elintézni. Má­sik üzemben szerelők szólal- koztak össze munka közben, egyre magasabban lobogtak az indulatok és itt is vereke­dés lett a vita következmé­nye. Előfordult, hogy idősebb, régi szakmunkás ellen kény­szerültek fegyelmi eljárást indítani, mert az úgy érezte, hogy fiatal munkatársa — egy ipari tanuló — tudatosan sér­tegeti, ezért megverte. Igen gyakori még, hogy egyesek vélt vagy valóságos szakmai, esetleg emberi sérelmeiket a gyáron belül is az ököljog tör­vényével, önbíráskodással akarják megtorolni. Nincs értelme azt kutatni, ki a felelős, ha az üzemben két ember között tettlegessé- gig fajul a vita. Erőltetett érvelés azt magyarázgatni, hogy különböző az emberek vérmérséklete, egyeseknek túlságosan hamar fellobban indulatuk és képtelenek tür­tőztetni magukat. A vereke­dések után nem lehet mentő­körülményt keresni, minden esetben szükségesek és indo­koltak a fegyelmi eljárások, mert senkinek nincs joga az önbíráskodásra. A vállalati demokrácia tág kereteket biztosít és mindenkinek módjában áll szakmai sérelmeire, panaszai­ra, ellenjavaslataira választ, vagy tanácsot kérni a műhe­lyek, az üzemek vezetőitől. A dolgozók kollektívája elé is vihetnek vitás ügyeket és mind a munkabrigádokban, mind pedig a szakszervezeti bizalmicsoportokban, esetleg a termelési tanácskozásokon együttesen dönthetnek azok­ban. Persze mindehhez több higgadtság szükséges. A verekedéseket, az önbí­ráskodást a fegyelem fenn­tartása miatt is súlyosan el kell ítélni. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy hevesebb összecsapás milyen kárt okoz a munka folyamatosságának biztosításában. Az emberek órákig, néha napokig erről beszélnek, ahelyett, hogy dolgoznának. Az is előfordul, hogy szinte két táborra sza­kad a műhely, két csoport áll szemben napokig, hetekig bosszantva egymást. A ter­melésben mutatkozó követ­kezmény azt hiszem nyilván­való. A harmadik, a negyedik, a sokadik ok, amiért nem szabad megtűrni a vereke­dést, a tettlegességet, az em­ber méltósága, önérzete. Senki nincs feljogosítva ar­ra, hogy érzéseiben sérteges­se társát, senki nincs feljogo­sítva, hogy lenézze, leszólja a szakmailag gyengébbet, képzetlenebbet, tapasztalat­lanabbat és senki nincs fel­jogosítva, hogy mindezért ve­rekedést kezdeményezzen. Senki, dolgozzék bármilyen beosztásban is... Állítom, ahogy a betegsé­gek, vagy a balesetek, úgy a tettlegességig fajuló viták is megelőzhetők. Alapvető feltétele ennek, hogy gondo­san szervezzék a munkát, pon­tosan az anyag- és a szer­számellátást, biztosítsák a tervszerű munkaadagolást, alakítsák ki a megfelelő em­beri bánásmóddal párosuló, korszerű vezetői munkastí­lust. A jó szervezés és veze­tés teremtheti meg elsősorban a jó légkört, a jó hangulatot, s előzheti meg a felesleges vi­tákat. Mindezt kiegészíti — elősegítve egyben a termelést — ha összeforrnak a brigádok és már csirájában elfojtják az egymásközti súrlódásokat. A módosított Munka Tör­vénykönyve szigorú elő­írásokat tartalmaz a fegyelmi felelősségről, a renitenske- dők hosszabb időre veszé­lyeztetik önmaguk számára a jutalmazást és a nyereség- részesedést. Ezért is gondol­ja meg, minden hevesebb vérmérsékletű ember, mielőtt bármilyen meggondolatlan­ságra szánja el magát... Kovács András dolgozzák ki azt a verseny­programot, amivel a gyárnak és az országnak egyaránt sok hasznot hajthatnak — mon­dotta befejezésül a budai já­Űgy látszik, mégiscsak iga­zuk lesz az óvatosabb időjó­soknak: nem ette meg a ku­tya a telet. A tavaszt ígérő ja­nuár végi enyheség után is­mét visszaszokott a hideg, s a zordon hajnalok csillogó jégvirággal cifrázzák ki reg­gelre az ablakokat. Bármennyire berzenkedik is a tél, ez az erőlködés már csak a végét érző aggastyán próbálkozása. A réteken már rügyfakariásra készül a bar­ka, újul a fű is, a szélvédeti folyópartokon. És hogy csakugyan közele­dik a k> kelet, azt leginkább a dinnyések készülődése jel­zi. Szemrevételezik már a termesztésre kijelölt tóblá­A gyógyszertár előtt mindig megtorpantam. Átlestem a túlsó oldalra, nem érkezem-e túl korán a randevúra? Az­után rohantam, mert az óra sokat mutatott. Miért let­tünk volna mi különbek má­soknál? — mi is ott rande­vúztunk éveken át. Hányszor találkoztunk a Nemzeti előtt, az óra mellett? Sem mi, sem mások nem számolták, azt hit­tük abban semmi érdekes, semmi rendkívüli nincs. Mindenki tudta már, még­sem hitte, hogy eljön a nap, amikor nem lesz többé a sar­kon óra, nem lesz Nemzeti Színház. Tegnap reggel meg­kezdték a bontást. Bedesz- kázták az óra testét — a lap­jának néhány napra megke­Három tél az útjelzője. Ta­valy a farks sordító hidegben segítették világra — mérnö­kök, szakmunkások -— s még ezen a jeges decemberen— kát, kutatják, hotá építsék a I kunyhót, nonnét lehet majd legjobban szemmel tartani a környéket. Az asszonyok meg válogatják a magot, csoma­golásra készítik a konyhaesz­közöket, a bútort, s mindazt, amivel otthonosabbá varázsol­hatják a mezei lakot. Tizenöt-húsz nap múlva a férfiak hozzáfognak a kuny hórakáshoz, gyelmeztek, még mutatja az időt. Palánkot emeltek a színház köré. Az ablakok üre­sen tátongnak. Akinek nincs erre dolga, az is itt ténfereg. Megnézi, igaz-e, amit az újságok írtak? Rápillant a színházra, amely nem színház többé, az órára, amely többé nem találkahely. S, ha nem is érzelgős termé­szetű, akkor is elszomorodik mindenki, hiszen a Blaha Lujza tér, a Nagykörút sarka annyi szerelmes titkát szám­űzik innen, annyi színházi él­ményt űznek tova. Megfosz­tották varázsától a Körút hí­res sarkát — a színházat bon­tani kezdték tegnap. s. á. januáron fiatalított meg egy öreg Csepel teherkocsit... A berendezés egyszerű, mint minden igazán jó masina. A hengeralakú test tetején kis s mire a naptár szerint is be­köszönt a tavasz, kiköltöznek a dinnyések. Melegágyban csírázik már odakint a mag. Jakab István Cegléd hatá­rában, Békés Péter Abony környékén, Tálas József és családja meg a Tápió vidé­kén ver az idén tanyát. Idős Jakab István, a nagyapakorú dinnyés nagyon várja már a hetvenötödbe kiköltözést. Nyolcvan esztendős é§ öt­éves kora óta, akár fújt a szél, esett a hó, vagy langyos meleget árasztott a nap, már­cius elején mindig kiköltözött családjával a dinnyéskunyhó­ba. Most azt jósolta, korán beköszönt r tavasz. Ez pedig a dinnyetermelőknek csan hasznukra válik. Kevesebbet szenvednek a hidegtől, hama­rabb hozzáláthatnak a mun­kához és előbb érik a turkesztáni, a togó, meg a zöld héjú, piros bélü görögdinnye. Az pedig, hogy most még mínusz 10—12 fokra is le­hűl a határ, nem idegesíti az öreget. Hadd adja csak ki mérgét a tél, re tudjon ké­sőbb kárt okozni a hideg a veteményekben. Különben is jobb a iégvirágos február, mint a fehér, havas április! — sp — ■ villanymotor ventillálja a le­vegőt a gombnyomásra gyul- i ladó olajhoz. A belső tűz a testen át vezetett hűtővizet I melegíti fel s forró gáztermé­két ráfújja a fogaskerekeket takaró karterre. Néhány perc alatt saját üzemanya­gával melegszik indításra kész a motor — akár negyven fokos hidegben is. — Az idei tél az igazi vizs­ga ideje — ezt állítja a Me­chanikai Művek főtechnoló­gusa, Faragó Béla. S hoz­zá: — Elkészítettük egyszerűsí­tett, olcsóbb, mégis tartó- sabb változatát. A mi em­bereink előtt már eldőlt, me­lyik a jobb, több százórás pró­ba után. Mégis a kívülálló mesterek véleménye dönt. És ezt min Jen órában várjuk. — Mikor kezdhetik a gyár­tást? — Legalább három hónap kell hozzá És mindenek­előtt az ikladi Ipari Műszer­gyár segítsége. Az ő felada­tuk, hogy háromezres fordu­laté, tizenkét voltos kismo­torokkal ellássanak. Ha meg­kapjuk a baráti támogatást, legkésőbb ősszel hozzáfogha­tunk, hogy a harmadik télen már sok berendezés céljá­hoz érhessen. — Sokan ismerik? — Leghelyesebb, ha azt vá­laszolom, hogy nem elég so­kan. Különben nem kelle­ne arról szólnom, hogy az autóbusz vállalatok és te- herfuvar telepek alig-alig érdeklődnek. Pedig egy-egy ilyen "téri indítóberendezés a könnyű starttal legalább ne­gyedével, olykor harmadá­val meghosszabbítja a gép­kocsik élettartamát! Aki illetékes, gondolkozzék, nem kellene-e már az idei télen benevezni járműveiket az élethosszító kúrára. (t. sy.) rási KISZ-bizottság titkára. ny. é. A DINNYÉSEK MÁR KÉSZÜLŐDNEK... Tíz—húsz nap múlva épül a kunyhó A 75. kiköltözés — Kipattant a barka Kevesebbet szenved a togó és turkesztáni Ott ahol a hatos megáll... v I Karrier előtt a Diesel indító...

Next

/
Oldalképek
Tartalom