Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-09 / 7. szám

Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1965. JANUAR 9, SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜL ÖN KIADÁSA Nagy a készülődés a szövetkezeti parasztság közös fórumára MIT VÁRHATUNK A TÉLI TANFOLYAMOKTÓL? Járásunkban először tavaly januárban nyílt lehetőség ar­ra, hogy termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok a téri tanfolyamokon tanácskoz­hassanak politikai kérdésekről, mezőgazdaságunk helyzetéről, továbbfejlesztésének lehetősé­géről, valamint az általános és a helyi feladatokról. Most januárban a Kisoroszin, Tahi- tőtfaluban, Pócsmegyeren. Szigetmonostoron, Pomázon. Budakalásson induló hathetes téli tanfolyamok ismét lehető­séget nyújtanak arra, hogy kö­zös fórumokon vitassák meg egyéni és közös problémáikat A téli tanfolyamok előtt párt-, állami és tömegszerve­zeti vezetőink azon versenyez­nek, hogy ki tud többet és jobbat nyújtani a szervezésben, dolgozó parasztságunk mozgó­sításában. Budakalászon és Pomázon a meleg, barátságos és ízlésesen berendezett he­lyiségekben a szellemi táplá­lék mellett, a helyi nőtanács, vöröskereszt és szakszövetke­zetek esetenként boros teával kedveskednek az előadás hall­gatóinak. E kedvesség és fi­gyelmesség mellett, sokkal na­gyobb jelentőségű az, hogy tö­megszervezeteink vezetői ott­honukban keresik fel dolgozó parasztságunkat, hogy szemé­lyesen hívják meg őket a téli tanfolyamra. Az iskolák igazgatói és ne­velői, szemléltető eszközöket, filmvetítögépet és kezelőt ad­nak az előadásokra. Tanítvá- nyaik és a szülői munkaközös­ség révén még segítik is a szervezést. Miről ad tájékoztatást a téli tanfolyam? Megismertet az időszerű bél­és külpolitikai eseményekkel, tájékoztat a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokról, ezenbelül elsősorban a szak- szövetkezetek gazdasági, er­kölcsi és politikai megszilárdí­tásáról. Nincs ma már olyan em­ber, akit ne érdekelne a nagy­üzemi szocialista gazdálkodás továbbfejlesztésének kérdé­sei. Mindenki keresi azt az utat, amely a szakszövetkeze­tek eyors felvirágzásához ve­zet. A téli tanfolyamok hozzá- sesítik parasztságunkat ah­hoz. hogv a közöst valóban sa­játjuknak érezzék, benne kö­zös és emiéni boldonulásuk le­hetőségét lássák. A szakszö­vetkezeti demokrácia talaján jó politikai és szakvezetés mellett, közös összefogással nyílik lehetőség járásunk szo­cialista nagyüzemű mezőgazda­ságának gyors ütemű felvirág­zására. Bállá Benjámin SZERKESZTOSEGUNK ' ÚJ CÍME Szerkesztőségünk január 3- án új helyiségbe költözött. Címünk: Somogyi—Bacsó­part 16, földszint 8. Telefonszámunk: 138. Hiva­talos idő: hétfő—szerda 16 órától 19 óráig. Patikáink modernizálása nem tűr halasztást! A járási főgyógyszerész nyilatkozata Ügyeletes orvos szombat délután és vasárnap dr. Gyre- kó János körzeti orvos. Ügyeletes állatorvos: dr. Madarász Lajos. A járás ügye­letes állatorvosa dr. Kova- nián Haratyun. Villanyfény a Szarvashegyen Hol pokol-éjben gyertya sem volt —: ott fény önti el a Szarvas-dombot... villany világít a tájon szerte — havazott — ruhás december este! Mily remek kép ez — messzünnen nézve! Adassék áldás a munkáskézre s ki elgondolta s keresztül vitte! Szarvasok jönnek csodálni szinte, bársonyos szemmel szemlélve e tájt: erdös-világuk-éjjel: mire vált?! Kékibánya, 1964 decemberén D. B. Téli kupaktanács Megkértük Hetényi Ferenc járási főgyógyszerészt, adjon felvilágosítást olvasóink szá­mára, a város területén levő két gyógyszertár működéséről és gyógyszerrel való ellátott­ságáról. A főgyógyszerész elmondta, hogy a tavalyi év folyamán a lakosság gyógyszerellátásában fennakadás nem volt. A váro­si gyógyszertár a behozatalra engedélyezett külföldi gyógyszerekkel is el van látva, valamint az új gyógyszereket folyamatosan megkapja, így a lakosság a legújabb gyógysze­reket azonnal beszerezheti. A legnagyobb nehézséget a gyógyszerellátás terén az je­lenti, hogy mindkét gyógyszertár kor­szerűtlen, szűk és szinte a kötelező gyógyszerek raktározására is képtelen. 1950-ben az államosítás ide­jén, a két gyógyszertár a je­lenlegi helyén, a mostani he­lyiségekben működött. Akkor a két gyógyszertárnak, — te­hát a „Városinak” és a „Ráby Mátyásénak” — összes forgal­ma évi hatszáz-hétszázezer fo­rint volt! Ez az összeg válto­zatlan körülmények mellett, 1959-ben egymillió-kilencszáz- nyolcvanötezer forintra 1964- ben pedig hárommillió-három­százötvenezer forintra emel­kedett! Ezekből az adatokból is világossá válik, hogy mind­két gyógyszertár korszerűsíté­se halaszthatatlanná vált! A Pest megyei Gyógyszertá­ri Központ a gyógyszerszük­ségletet a raktározási nehéz­ségek miatt úgy igyekszik biz­tosítani, hogy a havi kétszeri szállítás helyett hetenként szállítja a gyógyszert Szentendrére. Ez azonban nem változtat so­kat a tarthatatlan munkakö­rülményeken. sőt. adminisztrá­ciós téren többletmunkát je­lent. Hetényi Ferenc főgyógysze­rész tájékoztatását azzal fejez­te be, hogv a két szentendrei gyógyszertár alkalmazottai és vezető gyógyszerészei, a ne­hézségekre való tekintettel, teljes elismerést érdemelnek. Kató György (A nyilatkozathoz várjuk a Gyógy szeri ár Vállalat vélemé­nyét. — A szerk.) Csípjük nyakon a modern vandálokat! A nemtörődömség, felelőt­lenség rengeteg bajt zúdított már az emberiség fejére. Köz­vetve vagy közvetlenül a ha­ladás, a kulturált élet meg- rontójává vált. E rövid eszme- futtatásra, sokak számára ta­lán nevetségesen apró, jelen­téktelen dolog késztetett. Az orr bánkereszti autóbuszmeg­álló „hányatott sorsa”! Jól emlékszünk még azok­ra a dülivel vegyes sirámokra amelyekre különösen őszi esős, zimankós napokon a környékbeli lakók, vagy láto­gatóik fakadtak. És igazuk volt! A szabad ég alatt kellett a meglehetősen laza menet­rend szerint járó autóbuszo­kat várniuk. A sok-sok panasz végül meghallgatásra talált és a városi tanács jóvoltából né­hány tízezer forintos költség­gel felépült az annyira áhí­tott autóbuszmegálló. Szépen beüvegezték, menet­rendet is kifüggesztettek, ké­sőbb két pad is beépült, és, hogy a szétszórt jegyek százai ne tegyék szemétdombbá a kellemes külsejű váróhelyisé­get, egy hulladékkosár is ke­rült a közeibe. De! És most kezdődik a tulaj­donképpeni történet: az üve­get már az első éjjel „ügyes” kezek kitördelték és elvitték. Még arra is volt gondjuk, hogy helyi gittegyleteik felvirágoztatása érdekében az összes gittet is elvigyék. A legapróbb mor­zsáig. Ezt követte a hulladék- kosár „kivégzése”. Nincs is annál szebb, mikor egy sár­gára festett vadonatúj sze­métládában meggyújtják a beledobált jegyeket! Illatosán füstöl és csaknem teljesen használhatatlanná ég ... Az­után felkerültek a szebbnél szebb freskók, melyeket nem is annyira művészi, mint in­kább ostoba fajankók por­nográf keze rajzolt és vés­tek, helyesebben vésve-raj- zoltak a fehérre meszelt falra. Később az is megesett — sőt megesik —, hogy a váróhelyi­A TÜDŐSZŰRÉS MINDENKINEK ÉRDEKE Városunkban január 4-töl február 5-ig tartják a kötelező I tüdőszűrést. 1 A vizsgálat helye: Szentend­re. Városi Körzeti Orvosi Ren­delő, Bükkös-part, 27. szám. A tanács egészségügyi cso- I portja felkéri a város lakossá- i gát. hogy minden 14 éven fe- j lüli személy, a részére kiküi- ; dött idézésben megjelölt idő- | ben. pontosan jelenjen meg. A j behívás úgy történt, hogy t>é- ! rakozni ne kelljen. I A tüdőszűrést naponta 8— j 12-ig és 3—6 óráig tartják. A i megjelenés kötelező, az igazo- | lattanul távolmaradókat há- j romezer forintig terjedő pénz- 1 bírsággal büntetik. Az idézést és a tavalyi tüdőszűrési lele­tet mindenki vigye magával. Az egészségügyi hatóságok az ernyőfénykép-szűrést azért tették kötelezővé, mert a mai modern vizsgálati módszerek és gyógyszerek segítségével, minden idejében felderített *!)(' guóo ntható. Az 1963. évi tüdőszűrés során, a járásban tizennégy emberről derjjlt ki, hogy olyan tbc fertőzésük volt, amelyről ők maguk sem tud­tak. Azóta gyógykezelik őket, illetve, jó részük már meg is gyógyult. A tüdöszűrésre az év folya­mán a járás összes községei­ben sor kerül. Az időpontról később adunk tájékoztatást. Egy foghíjas kiállítás margójára (Foto: Gábor) MESELNEK AZ ÖREGEK. l^áhj 1/Y}atyád utóda yaó NAGY ÜR VOLT vata- mikor Szentendrén a város­gazda. Akadtak köztük olyanok, akik értették a módját, hogy lehet szert tenni egy kis pénzmagra, ök rendelkeztek a legelők felett, valamint a közmun­kákat is ők végeztették. Persze ők utalták ki a pénzt is. Abban az időben a ta­nácsba és a város vezetősé­gébe nagyon nehéz volt be­jutni idegennek. Hogy-hogy nem, valahogyan mégis be­került a tanácsba Lieber bácsi, a nyugalmazott tan- felügyelő, f. vele együtt a nyugtalanság. Nagyon be­csületes ember hírében állt. Nem szívelte a korrup­ciót. ö képviselte az ellen­zéket a tanácsban. Akkor a városnak még 2300 hold erdeje volt. Bi­zony ez nagy vagyonnak számított. Ezt a vagyont dézsmálgatni viszont feltű­nés nélkül lehetett. Leg­alábbis így gondolták, akik megtették. A FALOPÁSOK problé­mája az üléseken többször szóba került, de nem tettek ellene semmit. Minek is mikor a városgazda húzta belőle a legtöbb hasznot! Lieber bácsi végül meg unta a dolgot. Nem szé- gyellte, vette a fáradságot és kiült az izbégi út szélére és bizony megállított min­den fát fuvarozó kocsit Megkérdezte, honnan való a fa, no meg hogy hová vi­szik? Azután bement a ta­nácsba és kérte az irato­kat. Követelte, mutassák meg neki a kiutalást, mert szeretné tudni, igaz-e a fu­var!? Az ilyen „kellemetlenke­déseknek” persze nem volt j nagy sikere sem a város- j gazdánál, sem a tanácsnál. J Több hasonló eset után, !• egyszer aztán betelt a po- ' hár. LIEBER BÁCSI ugyanis szóvátette a tanácsban, % hogy a városgazda a köz-% munkára felvett embere- ^ két — akiket természetesen ^ a város fizetett — a maga jj földjén dolgoztatja! Ezért a; sérelemért a városgazda j személyes elégtételt vett, a takarékpénztár előtt, fé- £ nyes nappal. Lieber bácsit £ <ól elverte egy bottal. Lieber bácsi kénytelen ^ volt elszenvedni a verést, í mivel gyengébb volt a vá- $ ’■osgazdánál, s emellett még% sánta is. úgyhogy még el- 'ütni sem tudott. , y így szenvedett az igazsa- j gért Lieber bácsi Rab Rá- byhoz hasonlóan. $ A Ferenczy Károly Múzeum­ban december végén nyílt , meg a ,.Felszabadulási emlék­. kiállítás”. A beküldött és feldolgozott anyag elrendezése ízléses, jól • áttekinthető, lelkiismeretes munka. Elismerés illeti a két ren­dező művészt, Balogh Lászlót és Deim Pált. Ugyancsak elismerés illeti Onódy Bélánét a múzeum ; igazgatóját, és Jászai Béla mű- i velődési felügyelőt. Meg kell azonban állapíta­nunk, hogy a feldolgozott anyag korántsem teljes. Egyes üzemek sokkal több anyagot I küldhették volna. Különösen a | tanács részéről érthetetlen, I hogy csupán egy tablóval sze­repel. A város fejlődése min­denki számára a legérdeke­sebb és nem hisszük, hogy a ta­nács ne rendelkezne meg­felelő anyaggal. , Különösképpen azért, mert a múzeumba nemcsak a váro­siak — sőt, főleg, nem a vá­rosiak — járnak, nagyon sok turista láMgatja őket, pedig elsősorban a város érdekli! Az sem mentség, hogy a tanács áprilisban külön kiállítást rendez és arra tartalékolják az anyagot! A kiállító üzemek, vállala­tok közül a legváltozatosabb és átfogóbb anyaggal, az er­dészet szerepel. Tudomásunk szerint a kiállí­tás áprilisig lesz nyitva. Még nem késő. hogy ami hiányzik, azt — pótolják! * 2 * 4 Női kerékpár keresi gazdá­ját. Igazolt tulajdonosa átve­heti a járási rendőrkapitány­ság illetékes osztályán. Jó eredménnyel fejezték be a II. évfolyamot a kertészeti technikum hallgatói. A sike­res vizsgák után huszonnyol­cán folytatják tovább tanul­mányaikat a III. évfolyamon. ASZTALITENISZ HÍREK (sztara) A járási asztalitenisz-baj- noliságot a Budakalászi Tex­tilművek kultúrtermében ren­dezik meg. A verseny vasár­nap délelőtt 9 órakor kezdő­dik. Az indulóknak délelőtt tél 9-ig kell jelentkezniük a ver­senybíróságnál. ■k Hétfőn indul a járási körze­ti asztalitenisz-bajnokság, amelyen négy község sporto­lói vesznek részt. Ugyanakkor indul a városi körzeti bajnok­ság is. Körzetbeosztás: 1. Budakalászi Gyapjú, Bu­dakalászi Textil, Pomázi KSK. Pomázi KISZ. 2. Visegrádi Gizellatelep, Vi- segrád Erdészet, Kisoroszi KSK. Dunabogdányi Építők. 3 Pócsmegyeri KSK. A- és B-csapat, Szigetmonostor KSK Városi körzet: 4. Cementipar, Papírgyár. BHÉV vontatás, Kéziszerszám­gyár, Állami Gimnázium. A mérkőzéseket február 25-ig kell lejátszani, hármas csapatokkal. A körzetgyőzte­sek járási döntőn vesznek részt. séget valaki összetévesztette a nyilvános illemhellyel. Hát igen, az ízlések és a ... meg­állóhelyek különbözők. Most legutóbb újabb „át­alakítás” eredményeinek örül­hettünk. Toldi Miklós késői „követői“ a falba épített padot rángat­ták ki a helyéből. Julius Fucik szavai jutnak eszembe: „Emberek, legyetek éberek!”, amelyet ez alkalom­mal így alkalmaznék: „Embe­rek, legyetek emberek!’’ Embe­rek és ne vandálok, akik sok keserves munka, rengeteg pénzáldozat gyümölcsét pilla­natok alatt semmivé teszik! Fogjunk össze végre a tár­sadalmi tulajdon gonosz ron- gálói, pusztítói ellen. Csíp­jük nyakon a rongálókat, a vandál pusztítókat és vigyük őket a törvény elé. Hadd pusztuljon közülünk a mo­dern vandálok undorító tál­kája. Horányi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom