Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-09 / 7. szám
KIS TÉLI KÉPES ÚJSÁG Mindig szezon van &> •<< ■v'*» ■ az állattenyésztésben. Se ünnep, se vasárnap, a jószág olyankor is éhes. Zatykó József és Horváth Antal a Dózsa Tsz hízóit gondozzák. „Öregember — nem vénember“ tartja a közmondás. 'És így is van. Szűcs Balázs bácsi, a maga hatvanhét évével tavaly is megszerezte az ötszáz munkaegységet. Három év múlva lép nyugdíjba, de addig az időt ugyancsak ki akarja használni. Most éppen ládát szállít a tsz fogatával a konzervgyárba. Nincs is ott idegeskedés, ha ö ül a bakon. Nem késik olyankor a szállítmány. Mindenki tudja, hogy rá lehet számítani. És akik már a tavaszi várják ‘í A Dózsa földjeire pedig már most naponta hetven mázsa trágya kerül. Kell az a hajtatott burgonya alá — magyarázza munkájáról Szecsei Antal fogatos. — azok mi vagyunk — mondja Kerekes Ferenc és Kisprumik Imre. Rendben tartják a Dózsa Tsz szuper-zetorjait, hogy mire beköszönt a jó idő, nyomban munkába pöfögjön az erőgép. HÍREK Vetik a paprikamagot a Rákóczi Termelőszövetkezet melegházában. Városunk lakói az elmúlt évben hatszázharminchétezer forint társadalmi munkával szépítették városunkat. Egy felnőtt lakosra harminchét forint hatvan fillér értékű munka jutott. Az új „tojásgyár” üzembeállításával tízezerre növekszik a Dózsa Termelőszövetkezet baromfiállománya. MA: TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓJA Lőcskai Lajos, a II. Rákóczi Ferenc általános iskolában délután 4 órakor. Vajda János és Kovács Ambrus a Kossuth általános iskolában (Kossuth utca) 5, illetve 6 órakor, dr. Jano- vics Tibor a Petőfi Termelőszövetkezet irodájában délután 5 órakor tartja tanácstagi beszámolóját. IX ÉVFOLYAM, 7. SZÄM 1965. JANII Au 9. SZOMBAT AZ ÍHÉHKT SZÉP SZÓ. - . Nem készült el a korcsolyapálya 3Miért íffvrívk ■ hu nem esinúljúk ? Eddig ugyan az enyhe időjárás nem kedvezett a korcsolyázóknak, de reménykedünk, reménykedünk. Igaz, hiába is kedvezett volna ... Ugyanis úgy alakult a dolog, hogy a csónakázó jégpálya, amely évtizedek óta a körösi korcsolyázók paradicsoma, nem készült el. Az ígérgetések, a társadalmi munkafelajánlások kellő számban megvoltak. A vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek pontosan ezerhatszáz munkaórát ígértek. Ami bőven elegendő lett volna jégpályához. Egyszer a konzervgyárbó1 négy ember „kiszállt a helyszínre”. Nézelődtek, kedvetlenül tettek-vettek, de kevesen voltak. Mert négy ember nem csinál, nemhogy tavaszt, de még valamire való rendezett csónakázót sem. A tó azután magára maradt, feléje sem nézett senki. Időnként — amikor jobban fagyott — egy-egy naiv korcsolyázni vágyó próbálkozott, de hiába. S az ígéret, a társadalmi munka? Volt üzem, ahol — amikor az illetékesek érdeklődtek a munkáról — kereken kijelentették: eszük ágában sincs a csó- nakázónál munkálkodni. Az igaz, hogy annak idején megígérték, de azóta másként gondolkodnak. A fiatalok, a KISZ-isták is felajánlották segítségüket november elsején, a városi küldöttértekezleten. Az is csak ígéret maradt. Pedig nem kétséges, hogy télen a legegéaíségesebb sportok egyike a korcsolyázás. Városunkban csupán erre adódik lehetőség. Az iskolában, otthon a gyerekek állandóan a négy fal közé vannak szorítva, s ezt a korcsolyázás kitűnően ellensúlyozná. Kiegészítő sportnak is rendkívül alkalmas, a tavasszal megkezdődő sportok előkészítőjeként. Horváth László régi kor- csolyarajongó. Ű mesélte: — Úgy a huszas, harmincas években volt a csónaká- zón a legélénkebb korcsolyaélet. Főleg délután, este népesedett be a szépen kivilágított pálya. De még a széle is, mert a gyönyörű korcsolyatáncokban sokan gyönyörködtek. Szombaton, vasárnap zene szórakoztatta a közönséget, akik százával jöttek. Kezelték a jegyzéket, de akkor is a pénzért, valamint. Minden napra előkészítették a jeget, működött a büfé, a melegedő, az öltöző. Ilyen „luxusról” most álmodni sem mernek a korcsolyázni vágyó fiatalok, de azt határozottan kívánják — s ebben igazuk van —, hogy télen, Nagykörösön, korcsolyázhassanak! SZAKKÖRÖK Kézimunka-, bábjátszó-, kosárlabda-, kézilabda-, ének- és céllövőszakkörökön vehetnek részt munkájuk után a konzervgyár hatórás műszakjaiban dolgozó fiatalok. HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA MA: PÄRTBIZOTTSÄGI ÜLÉS Az év első pártbizottsági ülését ma, január 9-én reggel 9 órakor tartják a pártbizottság székhazában. A napirend első pontja a város tsz-einek állattenyésztési terve 1970-ig. Sor kerül a pártbizottság és a végrehajtó bizottság első félévi munkatervének elfogadására, majd a párt Központi Bizottságának a múlt év végi határozatainak ismertetésére. ★ ELSŐ A MEGYÉBEN A decemberi felmérések során megállapították, hogy városunk lakossága a legtakarékosabb megyénkben. Az egy lakosra eső átlagos takarékbetét összege városunkban 1307 forint. ★ Zenés, táncos összejövetelt rendeznek kéthetenként a Rákóczi Termelőszövetkezet KISZ-istái. ■k A HÉTVÉGE SPORTJA Asztalitenisz: A Kinizsi asztalitenisz-csapata vasárnap délelőtt Cegléden játszik a járási bajnokságért. Ökölvívás: A Pest megyei Test- nevelési Sportszövetség ma és holnap megyei felnőtt ökölvívó-bajnokságot rendez városunkban. a Kinizsi Sportott- honban. A mérkőzés ma délután 5 órakor kezdődik. Vívás: Vívóink vasárnap délelőtt Nagykátán lépnek pástra, kard, tőr egyéni bajnokságért. ★ MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Limonádé Joe. Csehszlovák film Szélesvásznú. Kíséröműsor: Mindenki segít Teddynek. Milu bocsánatot nyert Jucika néni maga a türelem. Soha nem ideges. Soha, senki sem hozza ki a sodrából. Ha véletlenül túlterhelik a „türelmét", enyhe, bánatos mosoly jelenik meg az arca szögletében. Hónapok óta figyelem. Természetes, hogy nem állom meg szó nél- I kiil. Megérdeklö- I döm hát tőle, tud-e mérgelődni. — Már hogyne tudnék — villan fel a szeme. — Képzelje el kedves, mi történt velem valamelyik nap! — és már mondja is. — Megyek a spájzba. Ott ül a polcon egy egér. Még jó, hogy nem félek tőle. Visz- szasietek a konyhába, hívom a Milu cicát. Rám sem hederít, csak lustálkodik. Fogom a hónom alá, rohanok az éléskamrába. Az egér még most is ott ül. Apró szemeit zavartalanul forgatja felém. „Milu — parancsolok rá a macskára. — fogd meg." A macska csak bámul rám. Az egér is. és én mind a kettőre. Érzem, hogy elönt a méreg. Rácsapok az egérre. Az ijedten ugrik a macska elé. „Most!” — rikoltom el magam Milu felé. Az néz rám, várakozó szemekkel, akkor szokott így, amikor a csirkebélre, vagy májacskára vár. — Az egér egy másodpercig der- medten álldogál, majd felfogva a macska bárgyúsá- gát, iszkiri, rohan az irháját menteni. — Iszonyú mérges lettem és úgy kivágtam Milut a spájzból, hogy a konyha túlsó felén találta magát. „Hát én fogjak helyetted egeret?" — mérgelődtem és a seprűvel még a konyhából is kizavartam. — De, tudja kedves, három napig tartott a harag. Milu addig nem kapott semmit. De joga volt órákat az éléskamrában tölteni. — Azóta az egér eltűnt és vele az én mérgem is. Milu pedig bocsánatot nyert... (bíró) Kit, hogyan érint a Munka Törvénykönyvének módosítása ? Több kérdés érkezett hozzánk a Munka Törvénykönyvének január 1-i módosításáról. A leggyakoribb problémákra az alábbiakban válaszolunk. Mindenki kiléphet A Munka Törvénykönyv első és leglényegesebb módosítása az, hogy munkahelyén mindenki szabadon felmondhat, a vállalat viszont csak meghatározott indokok alapján. Mik azok az indokok, amikor a vállalat mondhat fel? Ilyen például, amikor átszervezés történik, vagy a vállalatnak létszámfeleslege van, vagy maga a munkakör szűnik meg, az illető alkalmatlan a munkakör betöltésére, vagy pedig eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt. A 65 százalékos táppénz Ha a vállalat helyezi át alkalmazottját, az megtarthatja a minden eddigi jogát, s fizetése az új munkahelyen természetesen emelkedhet is. Ellenben, ha a vállalattól úgy megy el valaki, hogy ö mond fel — amit legalább tizenöt nappal korábban kell közölnie — megszakad a munka- viszonyának folyamatossága, egy éven belül az új munkaadó indoklás nélkül felmondhat neki, szabadságát új munkaviszonyának kezdetétől számítják, s arra csak hat hónap után tarthat igényt. Ha közben megbetegszik, betegsége idején csak 65 százalékos táppénzt kaphat. Csak hat hónap elteltével jogosult munkaruhára, s egy év után üdülő beutalóra, természetbeni juttatásra, vagy kedvezményes beszerzésre. Végül: aki maga lépett ki a vállalattól. as első hat hónapban nem kaphat magasabb alapbért, mint amennyit az előző munkahelyén kapott. Mit jelent a „kilépett” bejegyzés? Annak, aki felmondás nélkül megy el a vállalattól, az új szabályok szerint a „kilépett” bejegyzés kerül a munkakönyvébe, és ezt úgy kell tekinteni, mintha munka- viszonya fegyelmi elbocsátással történt volna. Az indokolt megszakítás Felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha valaki más városban, faluban köt házasságot, gyermeket szül, vagy esetleg főiskolára, vagy egyetemre. a nappali tagozatra iratkozik be? Ilyenkor a „munkaviszony megszűnt” bejegyzés kerül a munkakönyvbe, ami indokolt távozásnak számít és ha harminc napon belül új munkaviszonyba lép, munkaviszony-folyamatossága minden tekintetben megmarad. A fegyelmi skála A Munka Törvénykönyv módosításával bővítették a fegyelmi eljárások, illetve büntetések skáláját. Például az eddigi megrovást másodszori szigorú megrovás követheti, ezt a kedvezmények és juttatások megvonása követi, majd alacsonyabb munkakörbe helyezhetik a fegyelmezetlen embert, végül fegyelmi úton el is bocsáthatják. Az új rendelkezés szerint az alacsonyabb munkakörbe helyezés véglegesnek is tekinthető, a vállalat nem köteles az illetőt egy év múltán az eredeti munkakörébe visz- szahelyezni. A munkafolyamat megszakítása Mit von maga után az elbocsátás? Legelőször is az elbocsátott ember munkaviszonyának megszakad a folyamatossága. Másodszor: egy éven belül indoklás nélkül el lehet bocsátani új munkahelyéről, egy évig nem kaphat munkaruhát, egy évig nem kereshet többet, mint az előző évi átlagkeresete volt, rendes szabadságra csak egy esztendő múlva van joga, két évig nem kaphat nyereségrészesedést és egyéb juttatást, s ha továbbtanul, az esetenként biztosított útiköltségtérítést sem kaphatja meg. nem jár neki tanulmányi munkaidőkedvezmény, és a tanulmányi szabadság idejére munkabért nem kap. A Munka Törvénykönyv módosítása előírja, hogy ha valaki nem tartja meg a gyártási előírásokat, a műsza-, ki átvétel rendelkezéseit és ezzel kárt okoz, havi keresetének ötven százalékáig kártérítésre lehet kötelezni, amennyiben a kár okozása előtt harminc napon belül már többször elkövetett hasonló mulasztást. A törzsgárda védelme Felmerül a kérdés, mi lesz az eddigi egyeztető bizottság feladata. Az új rendelkezés gyorsabbá teszi munkájukat. Megszüntette a szavazat egyenlőségét. A bizottságok há- romtagúak lesznek, és azonnal határozatképesek. Elsőtökön a munkaügyi vita a vállalati döntőbizottság hatáskörébe kerül, másodfokon pedig a területi döntőbizottság elé. A bíróság elé három esetben kerülhet a vita: ha leltárhiányt állapítottak meg, ha bűncselekménnyel okozott kár a vita tárgya, vagy ha a dolgozó élete, egészsége, testi épsége megsértéséből származik a kár. Az új rendelkezés kimondottan hangsúlyozza a törzsgárda védelmét, akik elsősorban jogosultak a fizetés emelésére, a jutalmakra, juttatásokra. A törzsgárda tagjait az új Munka Törvénykönyv megkülönböztetett módon védi, nekik felmondani, átszervezés esetén is csak különleges indokok alapján lehet.
