Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-09 / 7. szám
A P“E s rí MEGYE I H I REAP K U L O N K I ADAS A VII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1965. .JANUÁR 9, SZOMBAT Huszonötmillióval tsz-eink bevétele A tsz-párttitkárok előtt ösz- szegezte csütörtökön Guba Pál, a járási pártbizottság titkára tsz-eink elmúlt évi gazdálkodásának eredményeit. Elmondotta, hogy az 1964-es év valamivel jobb volt, mint a megelőző, az időjárás, a felkészültség, a munkaszervezés szempontjából is. Tsz-eink lépést tettek előre ismét, a megerősödés útján. A fejlődést először is a pénzügyi mérleg alakulásával kívánta érzékeltetni az előadó. Elmondotta, hogy 1963- ban 100 milliós kiadás mellett, 135 millió volt az ösz- szes bevétel a járás tsz-ei- ben. Az elmúlt évben pedig 111 millió forintos ráfordítással, 160 millió forintos értéket termeltek meg, tehát a bruttó bevétel 25 millióval több. Ez a szám lehetne magasabb is, ha egy kicsit jobban takarékoskodnánk, s csökkentenénk a kiadásokat. Erre számtalan lehetőség kínálkozik, többek között a túlzottan magas létszám csökkentése, az eszközök (föld, gépek, szállító- eszközök stb.) jobb kihasználása. Az előrelépést az is mutatja, hogy bár ebben az évben is kilenc gyenge tsz- ünk lesz még, mérleghiánynyal csupán a tápiósápi Petőfi zár az idén. Az' egy tsz-tagra eső jövedelem is jelentősen, 1103 forinttal nőtt meg ebben az évben. Ez eredményezte a tsz-tagok munkakedvének, hangulatának megjavulását, s azt, hogy a munkákat időben sikerült elvégezni. Elmondotta az előadó, hogy bár egészében teljesítették tsz-eink az 1964-es tervet, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben van némi Minden kapható. Piaci időszámítás szerint már későre járt, mikor kimen- tünk a monori piacra szerdán. Bőven elmúlt már nyolc óra. A vásárlókat ez azonban nem zavarta, mert változatlan hevességgel alkudoztak, az eladókat pedig még anyagira sem, mert ők változatlanul tartották az árakat. A tojás ára még kilenc óra tájt is keltőnegyven és két tőötven között ingadozott. A burgonya is stabilan tartotta magát, csak a gyengébb minőségűt lehetett három forintért kapni. A zöldségfajták bősége kielégíthette a háziasszonyok igényeit, a gyümölcsöt viszont egyedül csak az alma képviselte. Láttunk sok lencsét és babot is. Viszont az is igaz, hogy a bab literjéért tizennégy forintot kértek. A csípős szélben álldogáló árusok gyakran dörzsölték kezüket. Csak azt nem tudjuk, hogy a hideg, vagy a várható bevétel késztette őket erre? (—is—) elmaradás; a többletbevételt a segédüzemágak és a kertészet adják. A növénytermesztésben a tervezettnél alacsonyabb termésátlagok okozzák a kiesést. Kenyérgabonából irreálisan magas, 11 és fél mázsás volt a holdan- kénti tervezés, ezzel szemben csak 9,3 mázsás átlagot sikerült elérni. Kukoricából 15 mázsát terveztünk holdanként, de csak 14,4 ; mázsát sikerült elérni. Azon- [ ban ez az eredmény is ma- j gasabb az előző évinél. Az állattenyésztésben az alapanyaghiány és a nagyszámú elhullás a lemaradás oka. 1965-ben elsőrendű feladatunk, hogy tsz-eink saját nevelésből tudják előállítani a hízóállatokat. Összegezte a járási párt- ; titkár azokat az intézkedő- j seket, amelyeket a járási ! párt-végrehajtóbizottság tett I az elmúlt év folyamán a gazdasági eredmények megjavítására. Elmondotta azt is, hogy a tsz-pártszervezetekben javult a politikai munka, s ennek kihatása is érződik a jobb eredményekben. Végezetül ismertette azokat a főbb feladatokat, amelyek 1965-ben a mezőgazdasági termelésben ránk várnak, és szólott a zárszámadások jó politikai előkészítésének fontosságáról. Mesebarlang, kultúrpresszé, tánciskola A járási művelődési ház hírei Mesebarlaiig műsort rendez a járási művelődési ház vasárnap délelőtt 10 órakor Gyomron. Mesefilmek vetítésén kívül a művelődési ház M H ígér a «zik üsora árciiisig? Januárban és februárban a MONORI mozi két újabb magyar filmet tűz műsorára. Ezek: Mit csinált felséged 3- tól 5-ig? és az amerikai koprodukcióban készült Aranyfej. Szerepel még ebben az időszakban a műsoron Walt Disney színes rajzfilmje, a 101 kiskutya; a Két vasárnap című szovjet; a Limonádé Joe eímű csehszlovák és az Elcsábítva és elhagyatva című olasz film is. VECSÉSEN bemutatják a Hehéz emberek és a Rab Ráby című új magyar filmesét. A régi, sikeres magyar filmek közül felújítják a Talpalatnyi földet, a Körhintát és a Mese a 12 találatról eírhű fílmvígjátékot. Játsszák — többek között — a Sándor Mátyást, a Don Carlost, a 101 kiskutyát és a Moszkvai sétát. GYÖMRÖN az újabb magyar filmek közül a Ha egyszer húsz év múlva, a Másfél millió, a Négy lány egy udvarban kerül műsorra és itt felújítják a Körhintát. Műsoron szerepel még a Morál 1963, a Kallódó emberek és a Doni elbeszélés. Az ÜLLŐI műsorból a Robin Hood új kalandjai számíthat nagy érdeklődésre, amelyet épp ezért négy napon át vetítenek. MA) Mlí SOR Mozik Ecser: Bálvány. Gomba: Nápoly négy napja. Gyömrő: A halál neve Engelclien. Maglód: Bakfis. Monor: Egy nő a hajón (szélesvásznú). Nyáregyháza: Méhkirálynő. Pilis: Ha egyszer, húsz év múlva. Tápiósáp: A pénzcsinálc. Tápiósüly: Minden megtörténhet. Őri: Talpalatnyi föld. Üllő: 101 kiskutya. Vasad: Sodrásban. Vecsés: A világ végéig (szélesvásznú). Mende: Nyáron egyszerű. bábozói és a zeneiskolások szerepelnek a műsorban. A A kultúrpresszó következő műsorát ugyancsak vasárnap délután rendezik meg. A műsorban Práger György tánc- dalénekes és Patkós Attila, a művelődési ház irodalmi színpadának tagja lép fel. ★ Tánciskolát indít a járási művelődési ház január 18-án Gombán és 19-én Gyömrőn, a művelődési otthonban. Gyömrőn a gimnazisták és a nyolcadik osztályos tanulók részére diákkurzust is rendeznek, Lukácsné Hajdú Jolán tánctanárnő vezetésével. Ügyeletes orvos vasárnap Monoron: dr. logh József, Vecsésen: Pauchli Géza. Badr. CL tüzé krOKÍk-Ct/üL^ ZÁRLATOK ÉS LELTÁRAK HETE (r.) Az új év első napjai, hetei, mindenkor a lejárt, kiszolgált esztendő összegezésének, értékelésének jegyében telnek. Így van ez most is. A boltok ajtaján megszaporodtak a „leltár miatt zárva” táblák; a pénzzel bánó emberek lázasan készítik a zárlatot. Költőnő ismerősöm is felkeresett a napokban, hogy bemutassa élete „főművel” — X. község múlt évi pénzügyi végösszesítőjét. Másik ismerősöm, egy társadalmi szerv szerény pénzösszegeinek kezelője, napokig törte a fejét, hogy mit vegyen egy forint 80 fillérért. Annyi maradt ugyanis a múlt évről, s azt vissza nem fogadják az istenért sem; jóra, rosszra, de el kell költeni. A gondot tetézte, hogy a filléres áruk tárháza, a papírbolt is leltározott a héten. Végül mégis csak odafolyamodott, s a megértő papírboltiak — leltározás ide vagy oda, — adtak neki húsz borítékot, amire nem volt ugyan szükség; meg egy számlát egynyolcvanról, — amelyre viszont igencsak szüksége volt. Apropo, papírbolt! A nagy karácsonyi játékvásár idején állandó volt a tumultus a monori papírboltban, s a nagy tolongásban egyik siető vevő otthagyta a fél fülbevalóját, a másik pedig a kesztyűjét. Csináljon hát ki-ki gyors leltárt otthon, s a ha hiányzik egy pár kesztyű, vagy a fél fülbevaló — jelentkezzék érte a papírbolt „megőrző"-ben! EMLÉKEZÉS ÉS KÖSZÖNTŐ A héten töltötte be 60. életévét Földes Mihály, József Attila-díjas író, aki gyakori vendég Gyömrőn: a társadalmi szervek hívására sarun kilátogat előadást vagy ünnepi beszédet tartani, együtt ünnepelni a gyömröiekkel. A születésnap, s az eszel kapcsolatos kormánykitüntetés alkalmából szívből gratulálunk neki, s kívánjuk, hogy még sokszor ünnepelhessünk együtt. A másik évforduló, amelyről emlékeznünk kell, bizonytalan és szomorú. Bizonytalan, mert ma sem tudjuk pontosan, mikor is halt meg Gelléri Andor Endre, a XX. századi magyar prózaírás kiemelkedő egyénisége. Annyit tudunk, hogy 1944 végén hurcolták ki az országból a fasiszták, s már nem tért vissza többé. Szomorú, hogy a szál, amely ideköti hozzánk, olyan gyászos emlékezetű: Nagyká- tán és Aszódon kívül ugyanis itt Monoron is volt lágerben 1944 nyarán __ A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ma rendkívüli ülést tart, amelyen a Központi Bizottság legutóbbi ülésének anyagát vitatják meg. PANASZ — Nem fogy a szén! — panaszolta a héten tudósítónknak Aradi Ferenc, az üllői TÜZÉP-telep vezetője. — Pedig ötezer mázsa brikett és négyezer mázsa különböző szén várná a kedves vevőt. Aki azonban nem jön ... Jó dolog, hogy az idén nem a vásárlók, hanem a TÜZÉP-esek panaszkodnak! A FELVÁSÁRLÁS elmúlt évi eredményeiről és az 1965. éves szerződés- kötésekről tárgyalt tegnap ez évi első ülésén a járási tanács végrehajtó bizottsága. Jelentés hangzott el a téli gépjavításokról és a traktorosképzésről is. Szóbeli tájékoztatót kapott a testület arról, hogyan osztják el a gépeket a gépállomás átszervezése után. PARTKLUB PILISEN E héten ülésezett az egységes pártvezetőség Pilisen. Elhatározták, hogy a gyöm- rői példa nyomán ők is megszervezik a pártklubot. TÉLEN SEM PIHENNEK a gombai Uj Élet Tsz tagjai. Ezen a héten már megkezdték a földekről a tüskék kiszedését, magános fák és bokrok kiirtását. ÚJRA AZ ISKOLÁBAN A hét elején ismét benépesültek iskoláink padjai, s a gyerekek újult erővel kezdték meg a tanulást. HONVÉDESKÜ Ünnepélyes keretek között tesznek esküt ma délután fél három órakor Gyömrőn, a tanácsháza előtti téren, a helyi honvédségi alakulat újoncai. Az eskütételt a bevonultak vidám műsora és éjfélig tartó tánc követi a művelődési házban. A GOMBAIAK IS sok húst adtak át az állami felvásárló szerveknek a héten. Többek között: negyven hízott sertést, amelyből húsz darab már terven felüli volt. Hízott marhákat is adtak le, tervüket ezen a téren is teljesítették, ezzel is pótolni kívánva a más területeken mutatkozó kieséseket. MI ÜJSÄG A HUNYADIBAN? A héten adott át a pilisi Hunyadi Tsz az Állatforgalmi Vállalatnak 150 hízott sertést. (A múlt évben 420 hízott disznót értékesítettek 600 mázsás súlyban.) — Harmincöt hízott bikát is átadtak a felvásárló szerveknek. A bikák összes súlya 137 mázsa volt. Mar- hahizlalási tervüket 110 százalékra teljesítették. — Befejezték a sertésfiaztatók téliesítését 33 ezer forintos költséggel. Éppen időben, mert húsz koca már meg is kezdte a fialást. — A jó gazdálkodás eredményeképpen több mint egymillió forintja van a tsz-nek a banki számlán. „Forrásban van a nép../' Forradalmi parasztmozgalom Péteriben 1848-ban A Jánosik című kétrészes csehszlovák filmet a veesési és a (ápiósülyi mozikban láthatjuk majd. bátorsági Bizottmányokat, amelyek bár a forradalmi időszak szervei voltak, erősen őrködtek a nemesi érdekek felett. Ilyen bizottmány alakult meg Pest megyében is. a már említett jellegű moz- rí galmak azonban itt a megyében is jelentkeztek, s főként járásunk területén. 1848. április 11-én Szilassy István, p pesti járás föszolgabí- rája jelentette a Bizottmányhoz: ..Kerületemben több helyütt, jelesül Maglódon, Péteriben, Gombán forrásban van a nép, úgyhogy a rendes napi foglalkozások, miket kinek-kinek állapotja igényel, ez időben megszűntek ... Gombán a lakosok között az elöljáró tudta nélkül gyűlések és tanácskoz- mányok tartatnak, de a gyűlések iránya és tárgya felől bármit igyekeztem is, tudományt nem szerezhettem. Hírlik, miszerint némelyek ezek közül állítanák, hogy ők tudják az időt, melyben a földibirtokok a nép között egyenlően fel fognak osztatni. Sokan pedig a Péteri és mendei lakosok közül a szabadságot rosszul értelmezvén, vagy a szabadság eszméjét a jog eszméjével ösz- szezavarván, kocsmákat nyitottak és bort mérnek. És bár az italmérési jog gyakorlatában általam eltiltattak, mindamellett is e jogot bitorolni meg nem szűntek, s az elöljáróknak olyan fennen felelget- vén vissza, hogy nekiek se törvény se megyei tisztviselő nem parancsolnak.” A szolgabírói jelentés híven tükrözi, hogy milyen állapotban volt a parasztság 1848 tavaszán és milyen eszmék vezérelték a forradalom útján. a z eszmék hamarosan a /í gyakorlatban is jelentkeztek: április 17-én, Péteriben, a nincstelenekből álló tömeg Veszteg György vezetésével betört a földesúrnő udvarába és követelte a feles földek közöttük való felosztását. Amikor válaszul az úrnő hajdúkkal szólíttatta fel a tömeget távozásra, a kastély megrohanásával kezdtek fenyegetőzni. Megtorlásul a szolgabíró Veszteget és egy másik lázongót vasraverve a pilisi börtönbe küldött. Augusztus folyamán, amikor Kákán komolyabb megmozdulásra került sor, az oda kiszállt katonaság és megyei bíróság átvonult Űri, Mende, Gomba és Péteri községekbe is a nyugalom biztosítására. A hónap végén pedig a bíróság Péteriben, bújtogatás címén, Kalina Márton bírót, Csiba Pál törvénybírót, Bolcsik Márton, Hornyák Mátyás földműveseket és Valent János zsellért hosszabb-rövidebb börtönre ítélte. ízzel az ítélettel az utolsó paraszti megmozdulás szikráját is eltaposta a hatalmát és vagyonát féltő megyei nemesség. (Források: Ember Győző: Iratok az 1848—49. évi parasztmozgalmak történetéhez Bp. 1951. Pest és Nóg- rád Megye Állami Levéltára; Pest m. levéltára Acta Politica.) Gecsényi Lajos E ^\\\\\\\.\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\v ^ mZ 1848. március 15-ét kö- íj /i vető hetek, sok más for- íj radalmi vívmány mellett, íjmeghozták a jobbágyság vár- í va várt felszabadítását is. A $ jobbágyfelszabadítás azonban íj nem jelentette a hatalmas íj földesúri birtokok felosztását, íj Így az addig is nincstelen rettegek továbbra is föld nélkül íj maradtak. Különösen így volt íj ez a zsellérség esetében, íj amelynek egy talpalatnyi földije sem volt. Ebből a rétegből í kerültek ki azután 1848 tava- íj szán azok a forradalmárok, íj akik szerte az országban köve- íj telni kezdték a földek felosz- íj fását, hogy a felesművelésre íj kiadott földeket ők kapják íj meg bérbe. Ugyanakkor köve- íj telték a szabad bormérés jo- íjgát is, amelynek hiánya a bor- íj termelő vidékek lakosságát érzékenyen sújtotta. 1848 előtt íj ugyanis a falvakban csak a íj földesúr mérhetett szabadon íjj bort. í Ezek a követelések élénken íjérintették a megyei köznemesség érdekeit, amelynek forra- < dalmisága csak az egyéni ér- jdekek határáig ment el, — j néhány kivételtől eltekintve. E íj nemesség március 15-e után íj megteremtette azoluit a Köz-
