Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
2 ™Tjűr§ap 1965. JANUAR 22, PÉNTEK KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről „Nem oly merész, nagyvonalú és lelkesítő, mint Kennedy volt..." Brit vélemények Johnson avatási beszédéről (Folytatás az 1. oldalról) erői a nyugatnémet kalandortervnek részesévé igyekeznek tenni az Egyesült Államokat és a többi NATO-országot. Minden olyan kísérlet azonban, amely atomfegyverek segítségével igyekszik érvényt szerezni a nyugatnémet re- vansista követeléseknek, ma- i gára a német népre jelenti a legnagyobb veszélyt. E kísérletek ugyanis elkerülhetetlenül atomháborúvá íajulnának, amely nem Németország egyesítését. hanem atomsivataggá válását eredményezné. A Varsói Szerződés tagállamai teljes határozottsággal fellépnek az ellen, hogy a nukleáris fegyvereket bármilyen alakban, közvetlenül, vagy államok csoportosulása révén közvetve kizárólagos rendelkezésre vagy a rendelkezésben való részvétel bármilyen formájában a Német Szövetségi Köztársaság birtokába juttassák. A Varsói Szerződés tagállamai teljes mértékben támogatják a Német Demokratikus Köztársaság békeszerető politikáját és úgy vélik, az NSZK részvétele a sokoldalú NATO-atomhaderőben azt jelentené, hogy az NSZK kormánya leveszi a napirendről Németország egyesítését. Csak a feszültség enyhítése, valamint Németország és Európa leszereléséről kötött hatékony egyezmények útján lehet megteremteni a fennálló két szuverén és egyenjogú német állam egyesítésének feltételeit a potsdami egyezmény elveinek szellemében. Az egyesített NATO-atom- haderő létrehozása nemcsak az európai béke és biztonság ellen irányul. Növelné az imperialista lés neokolonialista nyomást a felszabadult és a függetlenségükért harcoló népekre is. Minden nép alapvető érdeke azt követeli, hogy mondjanak le a sokoldalú NATO- atomhaderő létrehozásának tervéről. Ha azonban a NA- TO-államok a béke érdekeivel szemben létrehozzák a sokoldalú atomhaderőt — történjék ez bármilyen formában — a Varsói Szerződés tagállamai, tekintettel azokra a súlyos következményekre, amelyekkel az Európa békéje és biztonsága szempontjából járna, kénytelenek lesznek biztonságuk érdekében megtenni a szükséges védelmi intézkedéseket. Népköztársaságnak azt a kezdeményezését, hogy hívják össze az európai országok értekezletét az európai kollektív biztonságot szolgáló intézkedések megvitatása végett. A Varsói Szerződés tagállamai továbbra is készek megnemtámadási szerződést kötni a NATO tagállamaival, ami nagymértékben hozzájárulna a feszültség enyhüléséhez Európában és az egész világon. A Varsói Szerződés tagállamai az európai béke biztosítása érdekében támogatják a német kérdés békés rendezésére irányuló erőfeszítéseket. E cél elérését elősegítené o jelenlegi határok elismerése, valamint a két német állam olyan kötelezettségvállalása, hogy nem látják el fegyveres erőiket atomfegyverekkel és leszerelési intézkedéseket hajtanak végre. A Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé ugyancsak támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak azt a javaslatát, hogy a két német állam mondjon le az atomfegyverekről. Nasszer elnök az EAK nemzetgyűlésében szerda este elmondott beszédében meghatározta az arab forradalom feladatait az elkövetkező hat évre abból az alkalomból, hogy hivatalosan jelölték a közelgő elnökválasztásokra. — Fő feladatunk — mondotta —, hogy előkészítsük az utat az új nemzedék számára, amely megvívja majd harcát politikai, gazdasági és szellemi téren egyaránt. Szerves része vagyunk az arab népnek, amelynek közös a történelme, a harca, a sorsa. Ebből az következik, hogy az arab nép biztonsága oszthatatlan egységet alkot és az arab világ egy része ellen intézett támadás az egész arab nép elleni támadást jelent.” Nasszer hangsúlyozta az EAK szerepét az arab felszabadító küzdelemben és rámutatott, sem az imperialisták, | A Varsói Szerződés tagállamai támogatják a Kínai Nép- I köztársaság kormányának azt | a javaslatát, hogy hívják ösz- sze a világ kormányfőinek értekezletét és azon vitassák meg a nukleáris fegyverek teljes betiltását és teljes megsemmisítését, valamint első lépésként e fegyverek alkalmazásának megtiltását. A Varsói Szerződés tagállamai ugyancsak támogatják az el nem kötelezett országok kairói értekezletének javaslatát leszerelési világkonferencia összehívására. A politikai tanácskozó testület kijelenti, hogy az imperializmus fenyegetéseivel szemben a szocialista országok teljesen egységesek és szolidárisak és az imperialista körök próbálkozásai, hogy ezt az egységet aláaknázzák, kudarcra vannak ítélve. A Varsói Szerződés tagállamai a jövőben minden erejükkel arra törekszenek, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a feszültség enyhítéséhez és a leszereléshez, a békés egymás mellett éléshez és biztosítsák a békés jövőt minden nép számára. (MTI) sem Izrael nem vonul ki az arabok területéről a maga jószántából. Emlékeztetett az EAK kötelezettségeire a szabadság és a béke megvédését illetően az egész világon. Kiemelte: az EAK nemcsak a rokonszenv alapján kíséri figyelemmel a kongói eseményeket, hanem földrajzi szükségszerűség folytán is. A független Kongó nem fogja megengedni, hogy támaszpontként használják fel a többi afrikai nép ellen. Nasszer figyelmeztette Egyiptom népét, hogy újabb áldozatokat kell vállalnia az ipari fejlesztés politikájának végrehajtása érdekében. A nemzeti jövedelem megkétszerezését célul kitűző tízéves terv második felének végre- j hajtása az eddigieknél na- \ gyobb erőfeszítéseket követel J az egyiptomiaktól — mondotta. Az angol közvélemény langyos óvatossággal fogadta Johnson avatási beszédét, világosan éreztetve, hogy kímélni akarják a nagy szövetséges érzékenységét, annál in- inkább, miután Anglia a fontválságban rászorul az amerikai hivatalos jóindulatra. Azonban az angol megjegyzések gondosan válogatott szavaiból mégis kicsendül a csalódás és a bírálat hangja. A Sun washingtoni tudósítója hangsúlyozza, hogy Johnson beszéde olyan volt, mint egyszerű, mindennapi öltönye: szürke, szerény, drámailag hatástalan, ellentétben Kennedy harsány békeszólamával. A Daily Mail washingtoni tudósítója szerint Johnson a világi hitszónok egyszerű szavait intézte a nemzethez. Beszéde inkább erkölcsprédikáció volt, mint politikai akció tervrajza. Nem villanyozta fel hallgatóságát olyan lelkesedésre, mint Kennedy. Johnson kiváló tulajdonságai nem vitásait, de nem rendelkezik elődjének azon képességével, hogy lelkesedést, ihletet tud nyújtani. Johnson hangját alig lehetett hallani, amidőn az esküszöveget elmondta, sőt izgalmában elfelejtette jobb karját felemelni. , A Times washingtoni tudósítója szerint a beszéd nagyon bonyolult volt. Az amerikaiak csalódtak, ha Lincoln beszédeihez hasonló szónoki remekművet vártak. De legalább most jobban megtudhatták, hogy milyen embert választottak elnökké. Megérthették a beszédből, hogy ha amerikai életeket kell feláldozni alig ismert országokban, úgy ez a változások ára. A Daily Mail vezércikke kétkedéssel fogadja Johnson Cassandra, a Daily Mirror szemleírója panaszkodik, hogy Anglia óriási költséggel épít néhány búvámaszádot, amely csak az elavult Polaris-raké- tákat hordozhatja, holott az amerikaiak ezeket már kimustrálták. „Ismét becsaptak bennünket az amerikaiak, akárcsak a skybolt-rakétával, amelynek azon ígéretét, hogy csökkenteni fogja a fegyverkezési kiadásokat. Ez jóformán lehetetlen manapság, amidőn alig fejezik be valamely tömegirtó fegyver tervezését, már újabb, még nagyobb pusztító erejű és még költségesebb fegyver követi azt. A Daily Telegraph vezérVéres fejjel vonult vissza az angol nácik vezére egy londoni politikai gyűlésről, amely az ő jóvoltából fulladt botrányba. Gordon Walker munkáspárti külügyminiszter szerdán este a kelet-londoni Leyton szavazókörzetben utoljára állt választói elé a csütörtökön esedékes pótválasztás előtt. Gordon Walkert tavaly a Birmingham kerületi Smethwick- ben kibuktatták, amikor az angol nácik fajüldöző jelszavaikkal közbotrányt okoztak. A botrány megismétlődött. Colin Jordan, az angol nácipárt „führere” szerdán este „rangrejtve” besurrant a leytoni politikai gyűlés színhelyére, ahol már vártak rá hívei. Amikor Gordon Walker a szónoki emelvényre lépett, a tömeg éljenzését elnyomta a nácik fújolása. Aztán valaDél-Vietnam helyzetéről tájékoztatta csütörtökön Hoang Bao Son, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete a magyar sajtó képviselőit. A többi között hangsúlyozta, hogy kormánya a dél-koreai csapatok bevetését Dél-Vietnamban az gyártási programját törölték és ezzel kihúzták a talajt légi haderőink alól. Most még amerikai vadászgépeket is rendelünk! Ismét kiderül, milyen feneketlen ostobaság volt Douglas Home fellengös elmélete a „független angol atomfegyverről!” — írja a lap. cikke szerint Johnson beszédének harsogó közhelyeiben az az intelem rejlik, hogy szükségét érzi a további ál landó készenlétnek és ameri kai életek kockáztatásának Vietnamban és hogy még több amerikai pénzt kell köl - teni a „szabad világ védelmére”. ki harsányan bekiáltott: „Mars vissza Smethivickbe! ' — majd megszólalt a náci szavalókórus: „Ha néger szomszédot akarsz, szavazz a munkáspártra!” Az óriási hangzavar pillanatok alatt tömegverekedésbe csapott át. A terem közepén rugby- pályára illő jelenetek játszódtak le, majd — Lady Sorenson, egy volt helyi képviselő feleségének lábánál — riasztóbomba robbant. Amikor a vihar elült, azt lehetett látni, hogy a kétség- beesetten kapálózó Colin Jordánt kezénél, lábánál fogva cipelik ki a teremörök. A munkáspártiak sovány elégtétele az volt, hogy Colin Jordan vért ontott eszméiért: a nagy kavarodásban valaki beverte az orrát. koreai csatlósaik nyílt agressziójának tekinti, amely sérti az 1954-ben megkötött genfi egyezményt. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya mélységesen elítéli és a világ haladó közvéleményével együtt tiltakozik az amerikai imperialisták és a dél-koreai bábkormány provokációi ellen. A világ békeszerető erőivel együtt követeli az agresszió beszüntetését és az idegen csapatok kivonását Dél-Vietnamból. A nagykövet a továbbiakban válaszolt az újságírók kérdéseire, majd a megjelentek megtekintették. a Dél- Vietnami Felszabadítást Front stúdiójában készült. dokumentumfilmet a dél-vietnami hazafiak szabadságharcáról. (MTI) ^kXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXX^XXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Az arabok biztonsága egy és oszthatatlan — mondotta Nasszer Ismét becsaptak mi a jenkik... Politikai „riigbymeccs** kidobott fasisziavezérrcl Beverték na angol fonóéi orrait Sajtótájékoztató a vietnami nagykövetségen amerikai imperialisták és délA Varsói Szerződés tagálla- mainak fő politikai célkitűzé- ff se békés feltételeket biztosíta- ff ni a szocializmus és a kom- ff munizmus építéséhez hazá- í jukban, valamint a békeszere- ;í tő népek együttes erőfeszíté- ff seivel megóvni az emberisé- f, get az atomháború veszélyé- ff töl. A Szovjetunió és a Varsói ff Szerződés többi tagállamai ff eddig is a javaslatok egész ff sorát tették a nemzetközi í helyzet javítására. A Varsói 'f> Szerződés tagállamai a jövő- ff ben is támogatni fogják azo- ff kát az intézkedéseket, ame- lyeknek megvalósítása a nem- tj zetközi feszültség enyhülésé- ff hez vezetne és kedvező félté- % teleket teremtene a fegyver- í kezési verseny beszüntetésé- ff hez, valamint az általános és ff teljes leszereléshez. f. y A Varsói Szerződés tagálla- // mainak európai politikai ta- ff nácskozó testületé korunk el- ff engedhetetlen követelményé-, ^ nek tekinti, hogy biztosítsák ff az európai békét, amelyet a ff sokoldalú atomhaderő létre- j hozásának tervei súlyosan fe- ff nyegetnek. Az európai béke biztosi- ff fásának célját hasznosan ^ szolgálná az atomfegy- f verek befagyasztására, s a ff közép-európai atomfegy- f, vérmentes övezet létre- ff hozására tett javaslatok ff megvalósítása. A politikai tanácskozó tes- ff tület támogatja a Lengyel f A pétervári véres vasárnapról Hatvan ev, kerek emberöltő, a történelemben rövid útszakasz, tele küzdelemmel, véráldozattal, háborúkkal, válságokkal, két világháború földrengető kataklizmájával, milliók meg-megújúló nekigyűrkő- zésével a sorsdöntő birok- nak, elbukott és győztes forradalmakkal. A nyitány: 1905. Keleten folyt az orosz—japán háború, az európai országok újságai hónapok óta első olAdy látnoki szeme nemcsak a magyar holnapot jövendölte meg: messzire, a világ más tájaira is ellátott. A „cári ágyú” már valóban filozofált: miért irányítsa tüzét idegen partokra, amikor a legfőbb rossz otthon van, az orosz birodalom határain belül? A század első éveinek súlyos gazdasági válsága és a japán háború, ellenállásra késztette a népet: a hatvan év előtti január Péter- várött a Putyilov sztrájkjával kezdődött. dalon közölték az onnan érkezett híreket: Port-Artúrnál bekerítették a cári flottát, hősi halált halt Veres- csagin, a nagy festő, a japánok százharmincezer katonát vesztettek, Moszkvában, Harkovban, Bakuban háborúellenes megmozdulások voltak... Azon a reggelen — Magyarországon január 22-ét írtak — a Budapesti Napló Ady Endre „A cári ágyú filozofál” című versét közölte. Á forradalomellenes szervezetek a cár könyörületé- fcen bíztak, a felvonulókkal egyházi zsolozsmákat énekeltettek, szentképeket, templomi zászlókat cipel- tettek. Békesség és alázat ült az embereken, amikor Gapon pópa a másfélszázezer néma tüntetőt megállította , a Téli Palotánál: kérvényt vittek a cárnak. Ezen a reggelen a sor_ tűz ötezer embert tarolt le, több mint ezer halott maradt a tér kövén. Mi volt a munkások kérvényében? „Mi, Pétervár munkásai, asszonyainkkal, gyermekeinkkel, gyámoltalan öreg szüléinkkel eléd járultunk uralkodónk, hogy igazságot, védelmet kérjünk Koldusokká lettünk, elnyomnak bennünket, inunk szakadtáig dolgoztatnak. kigúnyolnak, nem vesznek emberszámba bennünket. Mindezt türelemmel viseltük, de most már fojtogat bennünket a nyomor, a jogfosztott- ság, elzárják előlünk a művelődés útját, a zsarnokság és önkény igájában vergődünk. Türelmünk véget ért: elérkezett az a rettenetes perc, amikor már úgy érezzük, meghalni is jobb, mint továbbra is elviselni e pokoli megpróbáltatásokat." Vásárnap volt, a pópa a küldöttség élén a palota kapujához ért. Mögötte a téren másfélszázezer éhező, fázó proletár szorongott. Az Alekszander tér fáin gyerekek gubbasztottak: fagyos- kodó, csipogó verebek. A csendőrök és katonák golyói először őket szedték le: véresen, hangtalanul puffantak szüleik nyakába. Aztán „A cári ágyú úgy dohog: Miért visztek engem Napkeletre? Az orosz ágyúnak ma már csak itthon van ereje, kedve. Gyújtsatok a szívembe itt, hol a céltábla nem japáni. Próbálgassátok sűrűén: Meglássátok, fogok találni!...” a sűrű sorokat tizedelték a lövedékek. A Vaszilevszkij-szigeten emelkedtek az első barntaaok A munkások fegyvereket szereztek, megütköztek a cári csapatokkal. — A munkásosztály átesett a forradalmi tűzkeresztségen — mondta Lenin, aki akkor Genfben tartózkodott. így írt erről az eseményről: „Az orosz proletariátusra tekint lázas türelmetlenséggel az egész világ proletariátusa. A cárizmus megdöntése Oroszországban — ezt a harcot munkásosztályunk hősiesen megkezdte —, fordulópont lesz valamennyi ország történelmében .. ” Magyarországon váJasz_ tási előkészületek folytak ezekben a napokban, folyt a látványos vetélkedés Tisza István és az Andrássy, Bánffy, Appo- nyi vezette „ellenzéki’* koalíció között. A szavazások óráiban terjedt el a hír: Oroszországban kitört a forradalom, a „véres vasárnap” elindította azt a lavinát, amelynek útját, hatását senki se tudja felmérni. Megmozdultak az ózdi munkások, a pécsiek, a szegediek, a nagy gyárak munkásai és a nincstelen falusi nép, mindazok, akik se Tisza, se Andrássy mellett nem tettek hitet, akiknek az úri választáshoz nem volt közük, de a messziről jött hírek hallatára felforrósodott a szítaik. Gyűléseket tartottak, éltették a forradalmat, kibontották a vörös zászlókat. A „véres vasárnap”-ot a lodzi felkelés, az Ivanovo Voz- nyeszenszk-i hatalmas sztrájk, az első szovjetek megalakulása, a litván, az észt, az ukrajnai és Volga vidéki parasztmegmozdulások, a Patyomkin cirkáló lázadása követték. Nálunk, minden korák :ál nagyobb erejű sztrájkok — harmincezer vasmunkásé, majd a pécsi bányászoké, a dél-dunántúli földmunkásoké — rázták meg az országot. Ady nem tért napirendre a „véres vasárnap” tanulságai fölött. „Január 22-én pedig — írta egy későbbi cikkében — az egész világ proletársága ünnepre készült. Ünnepelni a forradalom Moszkváját. El kell halasztani az ünnepet. Egyelőre és bizonyosan csak egyelőre ...” A magyar munkásosztály legjobbjai, a nemzetközi forradalmi mozgalom részeseiként, fokozódó erővel, céltudatossággal vettek részt abban a küzdelemben, amely 1905 óta egy emberöltőn át, vereségeken és győzelmeken keresztül a nagv 1917-es október diadaláig, 1945-ben Magyarországon és egy sereg más országban a dolgozó nén felszabadulásáig, a világ erőviszonyaiban máig bekövetkezett kedvező változásokig vezetett. Vadász Ferenc
