Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

2 ™Tjűr§ap 1965. JANUAR 22, PÉNTEK KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről „Nem oly merész, nagyvonalú és lelkesítő, mint Kennedy volt..." Brit vélemények Johnson avatási beszédéről (Folytatás az 1. oldalról) erői a nyugatnémet kalandor­tervnek részesévé igyekeznek tenni az Egyesült Államokat és a többi NATO-országot. Minden olyan kísérlet azon­ban, amely atomfegyverek se­gítségével igyekszik érvényt szerezni a nyugatnémet re- vansista követeléseknek, ma- i gára a német népre jelenti a legnagyobb veszélyt. E kísér­letek ugyanis elkerülhetetlenül atomhá­borúvá íajulnának, amely nem Németország egyesí­tését. hanem atomsivatag­gá válását eredményezné. A Varsói Szerződés tagálla­mai teljes határozottsággal fellépnek az ellen, hogy a nukleáris fegyvereket bármi­lyen alakban, közvetlenül, vagy államok csoportosulása révén közvetve kizárólagos rendelkezésre vagy a rendel­kezésben való részvétel bár­milyen formájában a Német Szövetségi Köztársaság bir­tokába juttassák. A Varsói Szerződés tagál­lamai teljes mértékben tá­mogatják a Német Demokra­tikus Köztársaság békeszere­tő politikáját és úgy vélik, az NSZK részvétele a sokol­dalú NATO-atomhaderőben azt jelentené, hogy az NSZK kormánya leveszi a napirendről Németor­szág egyesítését. Csak a feszültség enyhítése, valamint Németország és Európa leszereléséről kötött hatékony egyezmények útján lehet megteremteni a fenn­álló két szuverén és egyen­jogú német állam egyesítésé­nek feltételeit a potsdami egyezmény elveinek szelle­mében. Az egyesített NATO-atom- haderő létrehozása nemcsak az európai béke és biztonság ellen irányul. Növelné az im­perialista lés neokolonialista nyomást a felszabadult és a függetlenségükért harcoló né­pekre is. Minden nép alapvető érde­ke azt követeli, hogy mond­janak le a sokoldalú NATO- atomhaderő létrehozásának tervéről. Ha azonban a NA- TO-államok a béke érdekeivel szemben létrehozzák a sokol­dalú atomhaderőt — történjék ez bármilyen formában — a Varsói Szerződés tag­államai, tekintettel azokra a súlyos következmények­re, amelyekkel az Európa békéje és biztonsága szempontjából járna, kénytelenek lesznek biz­tonságuk érdekében meg­tenni a szükséges védelmi intézkedéseket. Népköztársaságnak azt a kez­deményezését, hogy hívják össze az európai országok értekezletét az európai kol­lektív biztonságot szolgáló intézkedések megvitatása vé­gett. A Varsói Szerződés tagálla­mai továbbra is készek meg­nemtámadási szerződést köt­ni a NATO tagállamaival, ami nagymértékben hozzájá­rulna a feszültség enyhülésé­hez Európában és az egész világon. A Varsói Szerződés tagál­lamai az európai béke bizto­sítása érdekében támogatják a német kér­dés békés rendezésére irá­nyuló erőfeszítéseket. E cél elérését elősegítené o je­lenlegi határok elismerése, valamint a két német állam olyan kötelezettségvállalása, hogy nem látják el fegyveres erőiket atomfegyverekkel és leszerelési intézkedéseket haj­tanak végre. A Varsói Szerződés tagálla­mainak politikai tanácskozó testületé ugyancsak támogat­ja a Német Demokratikus Köztársaságnak azt a javas­latát, hogy a két német állam mondjon le az atomfegyve­rekről. Nasszer elnök az EAK nem­zetgyűlésében szerda este el­mondott beszédében megha­tározta az arab forradalom feladatait az elkövetkező hat évre abból az alkalomból, hogy hivatalosan jelölték a közelgő elnökválasztásokra. — Fő feladatunk — mon­dotta —, hogy előkészítsük az utat az új nemzedék számára, amely megvívja majd harcát politikai, gazdasági és szel­lemi téren egyaránt. Szerves része vagyunk az arab nép­nek, amelynek közös a törté­nelme, a harca, a sorsa. Eb­ből az következik, hogy az arab nép biztonsága osztha­tatlan egységet alkot és az arab világ egy része ellen in­tézett támadás az egész arab nép elleni támadást jelent.” Nasszer hangsúlyozta az EAK szerepét az arab felsza­badító küzdelemben és rámu­tatott, sem az imperialisták, | A Varsói Szerződés tagálla­mai támogatják a Kínai Nép- I köztársaság kormányának azt | a javaslatát, hogy hívják ösz- sze a világ kormányfőinek értekezletét és azon vitassák meg a nukleáris fegyverek teljes betiltását és teljes meg­semmisítését, valamint első lépésként e fegyverek alkal­mazásának megtiltását. A Varsói Szerződés tagálla­mai ugyancsak támogatják az el nem kötelezett országok kairói értekezletének javasla­tát leszerelési világkonferen­cia összehívására. A politikai tanácskozó tes­tület kijelenti, hogy az impe­rializmus fenyegetéseivel szemben a szocialista országok tel­jesen egységesek és szoli­dárisak és az imperialista körök próbálkozásai, hogy ezt az egységet aláaknáz­zák, kudarcra vannak ítélve. A Varsói Szerződés tagálla­mai a jövőben minden ere­jükkel arra törekszenek, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a feszültség enyhítéséhez és a leszereléshez, a békés egymás mellett éléshez és biztosítsák a békés jövőt minden nép számára. (MTI) sem Izrael nem vonul ki az arabok területéről a maga jó­szántából. Emlékeztetett az EAK kötelezettségeire a sza­badság és a béke megvédését illetően az egész világon. Ki­emelte: az EAK nemcsak a rokonszenv alapján kíséri fi­gyelemmel a kongói esemé­nyeket, hanem földrajzi szük­ségszerűség folytán is. A független Kongó nem fogja megengedni, hogy támasz­pontként használják fel a töb­bi afrikai nép ellen. Nasszer figyelmeztette Egyiptom népét, hogy újabb áldozatokat kell vállalnia az ipari fejlesztés politikájának végrehajtása érdekében. A nemzeti jövedelem megkétsze­rezését célul kitűző tízéves terv második felének végre- j hajtása az eddigieknél na- \ gyobb erőfeszítéseket követel J az egyiptomiaktól — mon­dotta. Az angol közvélemény lan­gyos óvatossággal fogadta Johnson avatási beszédét, vi­lágosan éreztetve, hogy kímél­ni akarják a nagy szövetsé­ges érzékenységét, annál in- inkább, miután Anglia a font­válságban rászorul az ameri­kai hivatalos jóindulatra. Azonban az angol megjegyzé­sek gondosan válogatott sza­vaiból mégis kicsendül a csalódás és a bírálat hangja. A Sun washingtoni tudósí­tója hangsúlyozza, hogy John­son beszéde olyan volt, mint egyszerű, mindennapi öltönye: szürke, szerény, drámailag hatástalan, ellentétben Ken­nedy harsány békeszólamá­val. A Daily Mail washingtoni tudósítója szerint Johnson a világi hitszónok egyszerű sza­vait intézte a nemzethez. Be­széde inkább erkölcsprédikáció volt, mint politikai akció tervrajza. Nem villanyozta fel hallgató­ságát olyan lelkesedésre, mint Kennedy. Johnson kiváló tu­lajdonságai nem vitásait, de nem rendelkezik elődjének azon képességével, hogy lelke­sedést, ihletet tud nyújtani. Johnson hangját alig lehetett hallani, amidőn az esküszöve­get elmondta, sőt izgalmában elfelejtette jobb karját fel­emelni. , A Times washingtoni tudó­sítója szerint a beszéd nagyon bonyolult volt. Az amerikaiak csalódtak, ha Lincoln beszé­deihez hasonló szónoki re­mekművet vártak. De leg­alább most jobban megtud­hatták, hogy milyen embert választottak elnökké. Megért­hették a beszédből, hogy ha amerikai életeket kell feláldozni alig ismert or­szágokban, úgy ez a vál­tozások ára. A Daily Mail vezércikke kétkedéssel fogadja Johnson Cassandra, a Daily Mirror szemleírója panaszkodik, hogy Anglia óriási költséggel épít néhány búvámaszádot, amely csak az elavult Polaris-raké- tákat hordozhatja, holott az amerikaiak ezeket már ki­mustrálták. „Ismét becsaptak bennünket az amerikaiak, akárcsak a skybolt-rakétával, amelynek azon ígéretét, hogy csökken­teni fogja a fegyverkezési ki­adásokat. Ez jóformán lehe­tetlen manapság, amidőn alig fejezik be valamely tömeg­irtó fegyver tervezését, már újabb, még nagyobb pusztító erejű és még költségesebb fegyver követi azt. A Daily Telegraph vezér­Véres fejjel vonult vissza az angol nácik vezére egy londoni politikai gyűlésről, amely az ő jóvoltából fulladt botrányba. Gordon Walker munkás­párti külügyminiszter szerdán este a kelet-londoni Leyton szavazókörzetben utoljára állt választói elé a csütörtökön esedékes pótválasztás előtt. Gordon Walkert tavaly a Bir­mingham kerületi Smethwick- ben kibuktatták, amikor az angol nácik fajüldöző jelszavaikkal közbotrányt okoztak. A botrány megismétlődött. Colin Jordan, az angol náci­párt „führere” szerdán este „rangrejtve” besurrant a leytoni politikai gyűlés szín­helyére, ahol már vártak rá hívei. Amikor Gordon Walker a szónoki emelvényre lépett, a tömeg éljenzését elnyomta a nácik fújolása. Aztán vala­Dél-Vietnam helyzetéről tá­jékoztatta csütörtökön Hoang Bao Son, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövete a magyar sajtó képviselőit. A többi között hangsúlyozta, hogy kormá­nya a dél-koreai csapatok bevetését Dél-Vietnamban az gyártási programját törölték és ezzel kihúzták a talajt lé­gi haderőink alól. Most még amerikai vadászgépeket is rendelünk! Ismét kiderül, milyen feneketlen ostobaság volt Douglas Home fellengös elmélete a „független angol atomfegyverről!” — írja a lap. cikke szerint Johnson beszé­dének harsogó közhelyeiben az az intelem rejlik, hogy szükségét érzi a további ál landó készenlétnek és ameri kai életek kockáztatásának Vietnamban és hogy még több amerikai pénzt kell köl - teni a „szabad világ védelmé­re”. ki harsányan bekiáltott: „Mars vissza Smethivickbe! ' — majd megszólalt a náci szavalókórus: „Ha néger szomszédot akarsz, szavazz a munkáspártra!” Az óriási hangzavar pillana­tok alatt tömegverekedésbe csapott át. A terem közepén rugby- pályára illő jelenetek ját­szódtak le, majd — Lady Sorenson, egy volt helyi képviselő feleségé­nek lábánál — riasztóbomba robbant. Amikor a vihar elült, azt lehetett látni, hogy a kétség- beesetten kapálózó Colin Jordánt kezénél, lábánál fog­va cipelik ki a teremörök. A munkáspártiak sovány elég­tétele az volt, hogy Colin Jordan vért ontott eszméiért: a nagy kavarodásban valaki beverte az orrát. koreai csatlósaik nyílt ag­ressziójának tekinti, amely sérti az 1954-ben megkötött genfi egyezményt. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya mély­ségesen elítéli és a világ ha­ladó közvéleményével együtt tiltakozik az amerikai impe­rialisták és a dél-koreai bábkormány provokációi el­len. A világ békeszerető erőivel együtt követeli az agresszió beszüntetését és az idegen csapatok kivonását Dél-Vietnamból. A nagykövet a továbbiak­ban válaszolt az újságírók kérdéseire, majd a megje­lentek megtekintették. a Dél- Vietnami Felszabadítást Front stúdiójában készült. doku­mentumfilmet a dél-vietnami hazafiak szabadságharcáról. (MTI) ^kXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXX^XXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Az arabok biztonsága egy és oszthatatlan — mondotta Nasszer Ismét becsaptak mi a jenkik... Politikai „riigbymeccs** kidobott fasisziavezérrcl Beverték na angol fonóéi orrait Sajtótájékoztató a vietnami nagykövetségen amerikai imperialisták és dél­A Varsói Szerződés tagálla- mainak fő politikai célkitűzé- ff se békés feltételeket biztosíta- ff ni a szocializmus és a kom- ff munizmus építéséhez hazá- í jukban, valamint a békeszere- ;í tő népek együttes erőfeszíté- ff seivel megóvni az emberisé- f, get az atomháború veszélyé- ff töl. A Szovjetunió és a Varsói ff Szerződés többi tagállamai ff eddig is a javaslatok egész ff sorát tették a nemzetközi í helyzet javítására. A Varsói 'f> Szerződés tagállamai a jövő- ff ben is támogatni fogják azo- ff kát az intézkedéseket, ame- lyeknek megvalósítása a nem- tj zetközi feszültség enyhülésé- ff hez vezetne és kedvező félté- % teleket teremtene a fegyver- í kezési verseny beszüntetésé- ff hez, valamint az általános és ff teljes leszereléshez. f. y A Varsói Szerződés tagálla- // mainak európai politikai ta- ff nácskozó testületé korunk el- ff engedhetetlen követelményé-, ^ nek tekinti, hogy biztosítsák ff az európai békét, amelyet a ff sokoldalú atomhaderő létre- j hozásának tervei súlyosan fe- ff nyegetnek. Az európai béke biztosi- ff fásának célját hasznosan ^ szolgálná az atomfegy- f verek befagyasztására, s a ff közép-európai atomfegy- f, vérmentes övezet létre- ff hozására tett javaslatok ff megvalósítása. A politikai tanácskozó tes- ff tület támogatja a Lengyel f A pétervári véres vasárnapról Hatvan ev, kerek em­beröltő, a történelemben rö­vid útszakasz, tele küzde­lemmel, véráldozattal, há­borúkkal, válságokkal, két világháború földrengető kataklizmájával, milliók meg-megújúló nekigyűrkő- zésével a sorsdöntő birok- nak, elbukott és győztes forradalmakkal. A nyitány: 1905. Keleten folyt az orosz—japán hábo­rú, az európai országok új­ságai hónapok óta első ol­Ady látnoki szeme nem­csak a magyar holnapot jö­vendölte meg: messzire, a világ más tájaira is ellátott. A „cári ágyú” már valóban filozofált: miért irányítsa tüzét idegen partokra, ami­kor a legfőbb rossz otthon van, az orosz birodalom ha­tárain belül? A század első éveinek súlyos gazdasági válsága és a japán háború, ellenállás­ra késztette a népet: a hat­van év előtti január Péter- várött a Putyilov sztrájkjá­val kezdődött. dalon közölték az onnan ér­kezett híreket: Port-Artúr­nál bekerítették a cári flot­tát, hősi halált halt Veres- csagin, a nagy festő, a japá­nok százharmincezer kato­nát vesztettek, Moszkvában, Harkovban, Bakuban hábo­rúellenes megmozdulások voltak... Azon a reggelen — Ma­gyarországon január 22-ét írtak — a Budapesti Napló Ady Endre „A cári ágyú fi­lozofál” című versét közölte. Á forradalomellenes szer­vezetek a cár könyörületé- fcen bíztak, a felvonulókkal egyházi zsolozsmákat éne­keltettek, szentképeket, templomi zászlókat cipel- tettek. Békesség és alázat ült az embereken, amikor Gapon pópa a másfélszáz­ezer néma tüntetőt megál­lította , a Téli Palotánál: kérvényt vittek a cárnak. Ezen a reggelen a sor_ tűz ötezer embert tarolt le, több mint ezer halott ma­radt a tér kövén. Mi volt a munkások kér­vényében? „Mi, Pétervár munkásai, asszonyainkkal, gyermeke­inkkel, gyámoltalan öreg szüléinkkel eléd járultunk uralkodónk, hogy igazságot, védelmet kérjünk Koldu­sokká lettünk, elnyomnak bennünket, inunk szakadtá­ig dolgoztatnak. kigúnyol­nak, nem vesznek ember­számba bennünket. Mind­ezt türelemmel viseltük, de most már fojtogat bennün­ket a nyomor, a jogfosztott- ság, elzárják előlünk a mű­velődés útját, a zsarnokság és önkény igájában vergő­dünk. Türelmünk véget ért: elérkezett az a rettenetes perc, amikor már úgy érez­zük, meghalni is jobb, mint továbbra is elviselni e poko­li megpróbáltatásokat." Vásárnap volt, a pópa a küldöttség élén a palota ka­pujához ért. Mögötte a té­ren másfélszázezer éhező, fázó proletár szorongott. Az Alekszander tér fáin gyere­kek gubbasztottak: fagyos- kodó, csipogó verebek. A csendőrök és katonák golyói először őket szedték le: vé­resen, hangtalanul puffan­tak szüleik nyakába. Aztán „A cári ágyú úgy dohog: Miért visztek engem Napkeletre? Az orosz ágyúnak ma már csak itthon van ereje, kedve. Gyújtsatok a szívembe itt, hol a céltábla nem japáni. Próbálgassátok sűrűén: Meglássátok, fogok találni!...” a sűrű sorokat tizedelték a lövedékek. A Vaszilevszkij-szigeten emelkedtek az első barntaaok A munkások fegyvereket sze­reztek, megütköztek a cári csapatokkal. — A munkásosz­tály átesett a forradalmi tűz­keresztségen — mondta Lenin, aki akkor Genfben tartózko­dott. így írt erről az esemény­ről: „Az orosz proletariátusra tekint lázas türelmetlenséggel az egész világ proletariátusa. A cárizmus megdöntése Orosz­országban — ezt a harcot mun­kásosztályunk hősiesen meg­kezdte —, fordulópont lesz va­lamennyi ország történelmé­ben .. ” Magyarországon váJasz_ tási előkészületek folytak ezek­ben a napokban, folyt a látvá­nyos vetélkedés Tisza István és az Andrássy, Bánffy, Appo- nyi vezette „ellenzéki’* koalí­ció között. A szavazások óráiban terjedt el a hír: Oroszországban ki­tört a forradalom, a „véres va­sárnap” elindította azt a lavi­nát, amelynek útját, hatását senki se tudja felmérni. Meg­mozdultak az ózdi munkások, a pécsiek, a szegediek, a nagy gyárak munkásai és a nincste­len falusi nép, mindazok, akik se Tisza, se Andrássy mellett nem tettek hitet, akiknek az úri választáshoz nem volt kö­zük, de a messziről jött hírek hallatára felforrósodott a szí­taik. Gyűléseket tartottak, él­tették a forradalmat, kibontot­ták a vörös zászlókat. A „véres vasárnap”-ot a lodzi felkelés, az Ivanovo Voz- nyeszenszk-i hatalmas sztrájk, az első szovjetek megalakulá­sa, a litván, az észt, az ukraj­nai és Volga vidéki paraszt­megmozdulások, a Patyomkin cirkáló lázadása követték. Nálunk, minden korák :ál nagyobb erejű sztrájkok — harmincezer vasmunkásé, majd a pécsi bányászoké, a dél-du­nántúli földmunkásoké — ráz­ták meg az országot. Ady nem tért napirendre a „véres va­sárnap” tanulságai fölött. „Ja­nuár 22-én pedig — írta egy későbbi cikkében — az egész világ proletársága ünnepre ké­szült. Ünnepelni a forradalom Moszkváját. El kell halasztani az ünnepet. Egyelőre és bizo­nyosan csak egyelőre ...” A magyar munkásosztály legjobbjai, a nemzetközi for­radalmi mozgalom részesei­ként, fokozódó erővel, céltuda­tossággal vettek részt abban a küzdelemben, amely 1905 óta egy emberöltőn át, veresége­ken és győzelmeken keresztül a nagv 1917-es október diada­láig, 1945-ben Magyarorszá­gon és egy sereg más ország­ban a dolgozó nén felszabadu­lásáig, a világ erőviszonyaiban máig bekövetkezett kedvező változásokig vezetett. Vadász Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom