Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

19Í5. JANUAR 22. PÉNTEK SZÉKELYEK A BUDAI HEGYEK KÖZÖTT II. Elnémul az Azt már Telkin megtudtuk, hogy az együttes alapítói, ve­zetői: a Szabó-házaspár. Őket keressük Budajenőn, de rossz hír íogad bennünket: Szabó Ferenc tanító úr beteg. Szana­tóriumban feleszik. Feleségét a tanácsházán találjuk. Tőle halljuk a második rossz hírt: az együttes — feloszlik. Néz­zük meg — biztat — legalább fényképen. — Messze laknak? — aggo­dalmaskodom. — Nem a’, csak itt a domb­oldalban, a tanácsháza felett. — Ehejt?! — Világért se’ — nevet Szabóné — sokkal közelebb! Csakugyan, már tárja is az előszoba ajtaját. A lakás nincs bezárva. — Nem fél, hogy ellopnak valamit? — Nem szokás az, errefelé. Különben is, ide inkább hoz­hatnak, mint vihetnek. Szeré­nyen élünk: egy fizetésből — hat gyermeket neveltünk, is­koláztattunk. — Mikor alakult az együt­tes? — 1947-ben, „felsőbb kíván­ságra” — meséli a tanítónő. — Május elsejére szerepelni hit­tak bennünket a hűvösvölgyi Nagyrétre. Néhány hetünk volt mindössze a felkészülésre, egy­két székely nótával, meg a marosszéki tánccal. A siker adta az ötletet: alakítsunk állandó együttest. zették az együttes tagjai, ha szerepelni mentünk. A pró­bákhoz fűtött helyiség, vil­lanyvilágítás kell. A művelő­dési ház költségvetéséből azonban legfeljebb tizenkét mázsa szénre futja egész tél­re. Kevés. Az árammal is takarékoskodni kell. Más baj is van: az idősebbek kiöre­gednek, a fiatalokat pedig nehéz összehozni: Pesten dol­goznak, három műszakban. Kovács József tanácselnök veszi át a szót — A község mindössze 870 lelkes, anyagi lehetőségeink igen erőst szerények. Az egész évi községlej lesztési alapunk csupán 35 000 forint, s évek óta vízvezeték-hálózatra ku- porgatjuk,' hogy egészséges, jó ivóvizünk legyen. Bárhogy fáj a szívünk az együttesért, nem tudunk számára anyagi: támogatást biztosítani, hiszen í egy pár csizma is száza-: sokba kerül, hát még húsz; pár .egyszerre! Még azt is; jól meg kell gondolnunk, hogy; rendezzünk-e műsoros estet;j előfordult, hogy tízforintos ? belépődíj mellett, még á ze-! nekart se’ bírtuk kifizetni, j Hiába: akinek televíziója; van — egyre többnek van a ; községben —, az ki sem moz- \ dúl hazulról esténként. Aki-; nek nincs, az meg Pestre í jár szórakozni. Teheti: húsz; forintért hétszer utazhat oda— í vissza hetente. De minden- ; nél nagyobb baj a pénztelenség.; A többivel megbirkóznánk, ; de az anyagi gondok ellen j — mit tehetünk? Szabó Fe- \ renc tanító megtette, ami / tőle tellett, még többet is. í Annyit vállalt magára, hogy az ; egészsége tönkrement... Nyomasztó csendben néz- • zük egymást, s valószínűlegí egyre gondolunk: Igaz lenne tehát, hogy sen- ki sem próféta a saját ha- j zájában? \ Olyan gazdag a mi nép-; művészetünk, hogy könnyű í szívvel lemondhat arról a j kincsről, amit a székely; folklór képvisel? Vagy any-; nyira szegények volnánk, í hogy egyetlen forintot sem\ tudunk áldozni ; ai együttes megmentéséért ? í Hagyjuk örökös feledésbe í merülni mindazt, amit né- í hány tucat lelkes ember két í évtizeden át megőrzött, meg- ? mentett? \ Telki község tanácselnöke; így búcsúzott tőlünk: „Még j szerencse, hogy van egy szó- j kely együttesünk, másképp \ az unokáink má’ azt se tud- $ nák, mi a székelység”. \ Most még van. De ha nem j segítünk — lesz-e? Nyíri Éva ; í Az eiső negyedévben megkezdődik a KOST-csávázógépek sorozatgyártása A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban a KGST ajánlá­sára ez év első negyedében új­fajta csávázógép sorozatgyár­tását kezdik meg, amelyek­nek alkalmazásáról a külke­reskedelmi szervek több szo­cialista országgal megállapod­tak. A gyártási dokumentációt az NDK-tól vettük át, az új gép ugyanis az NDK-ban használatos vetőmagelőkészi- tő gépsorhoz kapcsolódik. Ugyanakkor azonban Cseh­szlovákiában és más országok­ban is jól tudják használni az új berendezést, amely órán­ként 2,5 tonna vetőmag csá- vázására alkalmas. A gyárban minden előké­születet megtettek a sorozat­gyártás megkezdéséhez, s te­kintve, hogy a gépet a legkor­szerűbb porelszívó-berende­zéssel is felszerelik, a gyár­tásba a Szellőző Művek is bekapcsolódott. Az idén ösz- szesen 1000 újfajta csávázó­gépet szállít Magyarország az NDK-nak és Csehszlovákiá­nak. (MTI) Utolsó simítások a Pávás lány — Szabó Emőke — ruháján (Foto: Gábor) Az egész székelység felkarolta az ügyet. Ládák mélyéből, szekrényekből adták össze a népviseleti ruhadarabokat, a férfiak fehér harisnyáját — így hívjuk a vitézkötéssel dí­szített halina nadrágot — meg a szőttes szoknyákat, gyöngy- himzéses fekete bársony láj- blkat. öregek, fiatalok jöttek táncolni, énekelni. Az ősi szé­kely nótákat az öregektől ta­nultuk. A táncokat saját lá­nyaim gyűjtötték, még otthon, Gyergyóditrón. Az 1948-as járási kültúrver- senyen Székelykaláka című fo­nójelenetükkel nagy múltú j együttesek elől vitték el az el- I ső díjat Törökbálinton. Boldo­gult Küsmödi Bálint bácsi, a székely nótafa még ráadást is énekelt örömében a hangos- bemondóba. A megyei tanácson ők szerepeltek a népművelő­dési előadók számára rende­zett mintabemutatón. Kakasd- ról, Bonyhádról, Tevelenről jött a meghívás, az ott élő szé­kelyektől: ők is látni akarták a budajenői együttest. Aszó­don, Budakeszin, Pilisvörösvá- ron az egész megyéből össze­gyűlt hallgatóság tapsolta vé­gig műsorukat. Tavaly mindössze egyéves volt, ami­kor szülei életre hívták az együttest. Tavaly még ötvenen vol­tak, új táncok bemutatá­sára készültek, tervezget­tek. Emőke Csíkországba ké­szült, tánctudását bővíteni. Most pedig — végóráit éli az együttes. Dehát mi történt? A tanítóné csüggedten szám­lálja az okokat: — Lassanként j kikopunk a ruhákból, csizmákból: elnyű- nek, tönkremennek. Újat csi­náltatni nincsen pénzünk. Anyagi támogatást sehonnan se’ remélhetünk. Tizennyolc éven át még az útiköltsé­get is saját zsebükből fí­t'ij számot tanultak be. a Pávás lányt. Jókai Mór regénye a filmvásznon Filmgyártásunk az utóbbi években ismét felfedezte Jó­kai Mórt. A „Szegény gazda­gok“ után filmre viszik „A kőszívű ember fiai’’-1, amely­ből már csak néhány felvétel van hátra, a napokban pedig a mozik vásznára kerül a „Rab Ráby", A felnőtt nézők igénylik — teljes joggal — az ilyen szóra­kozást. A gyermekek pedig, akik igen kevés ifjúsági fil­met láthatnak, egyenesen kö­vetelik az ilyen alkotásokat. Ha mindemellett a film vala­mire tanít is, valamilyen szép emberi tulajdonságra nevel, akkor hasznos is. Mi kell en­nél több? Csak helyeselni le­het, hogy fiatal rendezőnk, Hintsch György előkereste a könyvtár polcáról és filmre vitte a Rab Rábyt. Jókai sok­szálú cselekményéből egy mondanivalóra építette föl a történetet, mégpedig arra, hogy a hős nem hősnek szüle­tik, a körülmények teszik az­zá. Hiszen Ráby Mátyás tulaj­donképpen gyáva ember volt, félt a börtöntől, a meghurcol­tatástól, s csak a felismert igazság adott neki erőt ahhoz, hogy ne adja fel a harcot, vállalja a bilincseket, a rab­ságot, az üldöztetést. Azt, hogy hőssé vált, maga sem tudta, erre egy francia kiskatona sza­vai döbbentették rá. „Ilyen hőst én még sohasem láttam.” Kár, hogy a film elsősorban televízióra készült: s így a ren­dezőnek igen sok premier-plant kellett fényképeztetnie, ami sok helyütt lelassította a cse­lekményt. Ennek tulajdonítha­tó a sok „szobaielenet” és párbeszéd is. amit nem olda­nak fel nagvobb. litvánvosabb tömegielenetek. Sik Igor ooe- ratőr szintén a tv módszereihez alkalmazkodott, sokat Időzött az arcokon, ha azonban kis«é ötletesebben, mozgalmasab­ban dolgozott volna a kamerá­val, még a tv-műfajon belül is sikeresebb munkát végezhe­tett volna. A címszereplő Kál­mán György a színpadon látott szeretjeihez hasonló kitűnő ala­kítást nyújtott. Milyen kár, hogy csak most első ízben akadt rendező, aki filmfősze­repet bízott rá. Hányféle ar­cot és alakot ölt. A fáradt, nyugalomra vágyó emberét, az igazságért harcoló, a tehetet­lenség dühével fűtött, a bör­tönből megtört vagy menekülő Ráby Mátyásét. Meszléry Ju­dit kiválasztása rendezői téve­dés. Már alkatilag sem illik Kálmán mellé, s ezt játékával sem tudta feledtetni. Emléke- ^ zetesen jó alakítást láhattunk £ Páger Antaltól, Balázs Samu• 0 tói, Módi Szabó Gábortól, ln-% ke Lászlótól, Szirtes Ádámtól.fy s a kis szerepében is igen jó| Pálos Györgytől. Sebes Erzsébet TELEFON MAGÁNÜGYBEN — Üdvözlöm, hogy van, mi új­ság? Rég nem lát­tam. — En is magát. Nincsen semmi különös, jól va­gyok ... — Jaj istenem, hogy múlik az idő, már az öt­éves terv utolsó évében járunk... Mikor is találkoz­tunk legutóbb? — Azt hiszem, tavaly júniusban, amikor meghívott egy kávéra az Emkébe. — Stimmel. Ak­kor mesélte ne­kem azt a macs­kaügyet. Vala­mi Manciről volt szó... Mi van vele? — Nem tudom. Mióta lebabázott, nem találkoztam vele. — Hogy él, mit csinál? — Bosszanko­dom. — Nocsak, mi bántja? — Mióta fel­emelték a tan- tusz árát, ször­nyen ideges va­gyok ... — Sose bán­kódjék. Ha úgy vesszük, a kenyér ára ugyanannyi­val olcsóbb lett. __ 11 — Eddig öt tan­tuszért kapott egy kiló kenyeret, most kaphat há­romért. — Ez igaz, de nem itt van a kutya elásva. Ne­kem az nem tet­szik kérem, hogy a dolgozók azóta a vállalat kárára majdnem kétszer annyit telefonál­nak magánügy­ben a hivatalból, mint azelőtt. Ügy- annyira, hogy ha valaki hivatali fontos dolgot sze­Schmidt Hugó faszobrász munka közben Szobarészlet — a visegrádi Faipari Ktsz termékeiből (Foto: Gábor) / I . Évi négymillió — export A visegrádi Faipari Ktsz-t gyakran keresik fel Svájcból, ; Ausztriából, Norvégiából a megrendelők. A ktsz az A RT EX ! Külkereskedelmi Vállalaton keresztül a világ sok tájára jut- ( tatja el termékeit, különösen kolóniái stílbútorait. A szövet- í kezet negyvenhárom fővel dolgozik és évi 4 millió forintos - exporttervet teljesít. Címszerepben a legkisebb i Szabó-lánnyal, Emőkével, aki j retne elintézni, 4 nem jul készülék-f hez. Ezt valamifé-% le radikális mód- ^ szerrel meg kel-% lene mielőbb f szüntetni. Ki ké-% ne adni egy kör- £ levelet, hogy ha ^ valaki magán- ^ ügyben telefonál, £ dobjon be nepj/- á ven fillért a közös f spóricasszába. ? — Maga bedob- ^ ná? % — Be én, min- ^ den teketória nél- £ kül. % — És ha nincs £ magánál apró- ( pénz? i — Kölcsönké- £ rek valakitől, de bedobom. — És ha más- $ nál sincs? Vagy^ tegyük fel, egye- £ dűl van a szoba- í ban... £ — Akkor, ki £ látja, hogy telefo-% nálok? __ í y Z wada András í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom