Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
Aláírták a varsói értekezlet közös közleményét A Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozótestülete — amint arról már beszámoltunk — megtartotta zárófilését, amelyen a megvitatott kérdésekről közös közleményt írtak alá. Hazánk részéről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke írta alá az okmányt (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) KÖZLEMÉNY7 a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A M EGYE I TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. JANUÁR 22, PßNTEK Csökkent a mérleg" hiánges tsfs-e Tovább gyarapodott a közös vagyon — Eredményesebben gazdálkodtak tavaly a Cegléd környéki szövetkezetek A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé 1965. január 19—20-í varsói ülésén megvitatta az Északatlanti Szövetség egyes tagállamainak a sokoldalú NATO-atomhaderő létrehozására irányuló tervével kapcsolatban kialakult új helyzetet, valamint ama lehetséges következményeket, amelyek e tervek megvalósítása esetén a béke ügyét érintenék. A nemzetközi helyzet alakulásának fő tendenciája jelenleg a béke megőrzéséért és megszilárdításáért küzdő erők gyarapodása. Állandóan növekszik a következetes békepolitikát folytató szocialista országok ereje. Határozottan fellépnek a nemzetközi helyzet javításáért az európai és más országok kommunista pártjai és néptömeged. Hathatósan segítik a béke rhegszilárdítását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független államai. Az imperialista erők ugyanakkor fokozzák aktivitásukat és makacsul törekszenek a nemzetközi helyzet élezésére a világ különböző részein. Az Egyesült Államok változatlanul folytatja ellenséges politikáját a Kubai Köztársaság ellen. Folytatódnak az Egye- j sült Államok veszélyes provo- | kációi a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A Varsói Szerződés tagállamai és az összes szocialista országok határozottan elítélik ezt az agresszív politikát. Az imperialista erők beavatkoznak a független álla-, mok belügyeibe, a gazdasági és katonai politikai nyomás módszereit alkalmazzák. Felhasználják katonai csoportosulásaikat a nemzeti felszabadító mozgalmak elfojtására. Ennek példái: a Dél-Vietnam népei elleni háború, a kongói intervenció, a gyarmatosítók agresszív cselekményei Malaysiában. A Varsói Szerződés tagállamai kinyilvánítják szolidaritásukat a szabadságuk és függetlenségük kivívásáért, valamint a függetlenségük megszilárdításáért küzdő népekkel. Az imperializmus agresszív politikájában különleges szerepet játszik a sokoldalú NATO-atomhaderő létrehozásának terve. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a sokoldalú NATO-atomhad- erö, amelynek létrehozását az Egyesült Államok és NyugatNémetország vezető körei szorgalmazzák, komolyan veszélyeztetné Európa és az egész világ békéjét. A sokoldalú atomhaderő bármely formában történő megteremtése a nukleáris fegyverek elterjedését, és többek között azt jelentené, hogy a nyugatnémet militaristákat e fegyverek birtokába juttatnák. Ez vonatkozik mind az Egyesült Államok sokoldalú atomhadierőtervére is, amelyet a Német Szövetségi Köz- j társaság támogat, mind pedig az „atlanti haderők” angol tervére. Mindkét változat összeegyeztethetetlen a népeknek és a békeszerető országoknak ama törekvésével, hogy megszüntessék az atomfegyverkezési versenyt, elhárítsák az atomháború veszélyét és megvalósítsák az általános és teljes leszerelést, összeegyeztethetetlen több állam erőfeszítésével, hogy a föld különböző körzeteiben atom mentes övezeteket létesítsenek. A sokoldalú NATO-atomhaderő célja a külön amerikai—nyugatnémet tömb megszilárdítása az Észak-atlanti Szövetségen 'belül. Ez sajátos alku, amellyel az Egyesült Államok ' biztosítani igyekszik katonai és politikai hegemóniáját Nyugat-Európában, az NSZK előtt pedig az amerikai törekvés támogatásának viszonzásául megnyílik az út az atomfegyverekhez. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, a - magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével, a Varsói Szerződés tagállamainak értekezletén részt vett magyar küldöttség tegnap este elutazott a lengyel fővárosból. A központi pályaudvaron a magyar küldöttség búcsúztatására megjelent Josef Czyrankiewicz, a lengyel minisztertanács elnöke, Adam Rapacki külügyminiszter, Marian Naszkowszki, külügyminiszter-helyettes, Jenzi Bordzilowski hadseregtábornok, vezérkari főnök, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, továbbá a tábornoki kar Az NSZK hozzájuttatása az atomfegyverhez akár a „sokoldalú”, akár az „atlanti" atomhaderő kereteiben. esak lépcsőfok ahhoz, hogy a nyugatnémet militaristák saját atomfegyverrel rendelkezzenek. Az NSZK miután az északatlanti paktum tagja lett, lehetőséget kapott arra, hogy a hitleri Németország feltétel nélküli kapitulációja után megkötött potsdami egyezmények megszegésével agresszív katonai potenciált hozzon létre. Az atomfegyver megszerzése kétségtelenül arra ösztönözné Nyugat- Németország revansista erőit, hogy megváltoztassák a második világháború után Európában kialakult helyzetet és érvényesítsék a Német Demokratikus Köztársasággal és más államokkal szemben támasztott területi igényeiket A nyugati hatalmak semmiféle fogadkozása nem nyújthat garanciát a világot fenyegető e veszéllyel szemben. Az NSZK igazi szándékairól tanúskodik a Bundeswehr vezetőinek provokációs terve j a keleti határ mentén létesí- ; tendő atomaknazárról, valamint az úgynevezett „előretolt határok stratégiájának” meghirdetése, amely atom- | fegyver alkalmazását követe- ; li bármilyen közép-európai I háborús konfliktus kirobba- ! nása esetén. Ez azt bizonyítja, | hogy az NSZK revansista I (Folytatás a 2. oldalon) több tagja, a külügyminisztérium fötisztviselői, Jenzyk Zielinszki, a budapesti lengyel nagykövetség első titkára. Jelen volt a magyar küldöttség búcsúztatásánál Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, a Lengyelországba akkreditált magyar diplomaták, újságírók, foto- és rádióriporterek. Kádár elvtárs és a magyar küldöttség tagjai hosszasan elbeszélgettek a lengyel vendéglátókkal és szívélyes, meleg búcsú után a küldöttség különvonata 18 óra 06 perckor kigördült a varsói pályaudvarról. (Munkatársunk telefonjelentése.) Huszonegy termelőszövetkezet készül pontot tenni múlt esztendei gazdálkodására a ceglédi járásban. A határidőre és gondosan elkészített leltár után több helyütt a mérleg is megvan, hét-nyolc nap múlva a zárszámadási közgyűlések is megkezdődnek. Az előzetes felmérések alapján érdemes szemügyre venni és összehasonlítani a korábbi eredményekkel, hogyan dolgoztak tavaly, mennyit fejlődtek, esetleg milyen hibát követtek el, mit tudtak volna jobban csinálni a Cegléd környéki közös gazdaságok. 1963-ban négy termelőszövetkezet zárta mérleghiánynyal az évet, 3 millió 302 ezer forint összeggel. Tavaly viszont — s ez mindenképpen az előbbrehalad ást bizonyítja — már csak két termelőszövetkezetben, a jászkaraje- női Lenin és a nyársapáti József Attila tsz- ben volt mérleghiány, körülbelül egymillió forint. Persze jobb munkaszervezéssel. a tagok serényebb munkájával, s a vezetőség több odaadásával ez a két tsz is jobb eredményt tudott volna elérni. Az általános fejlődést, amit a járás közös gazdaságai elértek, még plasztikusabban mutatja o közös vagyon növekedése. 1962-ben a huszonegy termelőszövetkezet tiszta vagyona 105 millió forint volt. 1963-ban már 147 millióra növekedett — a múlt évben pedig a hozzávetőleges számítások újabb 42—45 millió forintos közös vagyonnövekedéssel számolnak. Nemcsak a szövetkezeti vagyon gyarapodott a múlt esztendőben, hanem a tagok jövedelme is több volt. Tavalyelőtt a járási munkaegységátlag 29 forint 40 fülért tett ki. Tavaly ez az összeg is növekedett, arról nem szólva, hogy a szorgalmasabb tagok jövedelme ma már sok helyütt túlhaladja vagy legalábbis eléri az ipari munkások keresetét. Az egy dolgozó tagra jutó járási átlagjövedelem —’amely korántsem mutatja a munkában rendszeresen résztvevő szövetkezeti tagok tényleges keresetét — 1963-ban három forinttal haladta meg a 10 ezer forintot. 1964-ben — nem tudni még mennyivel —, de ez a szám is tovább növekedett. A ceglédi járás közös gazdaságai tehát általában sikeresebben gazdálkodtak tavaly. jobban kihasználták a nagyüzem adta lehetőségeket, arról nem is beszélve, hogy a tsz-ek általában gondosabban összeállított terv alapján működtek. Jó példa erre az nbonyi Kossuth Termelőszövetkezet, ahol a közelgő zárszámadáson körülbelül 41 forintot osztanak munkaegységenként. A csemói Rákóczi Termelő- szövetkezet amellett, hogy most is kifizeti tagjainak a már hagyományos 40 forintot — de lehet, hogy ennél többet is — tetemes összeget tartalékol az idei biztonságosabb gazdálkodáshoz. A dán- szentmiklósi Micsurin Tsz szintén sikeres esztendőt zár. Jól jövedelmezett a gyümölcskertészet, a szőlőiskolájuk, s a legtöbb üzemág nyereséget hozott. Éppen ezért munkaegységenként 40 forinton felül oszt a gazdaság. Több olyan termelőszövetkezet is van ma már a gyorsabban fejlődő Cegléd környéki közös gazdaságok között, amely egy-két éve még a leggyöngébb tsz-ek közé tartozott. Ilyen a csemői tJj Élet Termelőszövetkezett amely 1962-ben nagy nehézségekkel küszködött és mindössze 22 forintot osztott tagjainak. Tavaly már elérte a gazdaság a 40 forintot. A törteit Rákóczi és az Aranykalász termelőszövetkezetek korábban ugyancsak a gyönge gazdaságok közé tartoztak, 1963-ban és tavaly felküzdötték magukat a közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek közé. Erősödött a ceglédberceR Egyetértés Termelőszövetkezet. Ugyanakkor van olyan gazdaság is, ahol némi visz- szaesés mutatkozik. Az nbonyi Lenin Termelőszövetkezetben például nem használták ki a kedvező adottságokat, ennek tudhatják be, hogy nem lesz meg a betervezett jövedelem. Természetesen vannak még gyönge gazdaságok is a ceglédi járásban, ahol igen sok a tennivaló. A jászkarajenöi Űj Barázda, vagy a nyársapáti Kossuth, vagy a kocséri Üj Élet Tsz-ben. Ezeknek a gazdaságoknak feltétlen le kell vonniuk a húsz esztendő tanulságait. Természetesen a végső eredmény a zárszámadásokon derül majd ki, amelyeket általában február első felében tartanak Cegléd környékén. Ezekben a hetekben a zárszámadások mellett a terv- készítésre összpontosítják figyelmüket a járási tanács mezőgazdasági osztályának munkatársai, a termelőszövetkezetek szakemberei. Az elmúlt év tapasztalatait bizonyára valamennyi közös gazdaságban felhasználják, s aszerint alakítják ki az idei terveket. ___________ (s. p.) M agne tofonszalagon a földosztás Pest megye községeiben honismereti akcióbizottságok alakultak a felszabadulás eseményeivel kapcsolatos emlékek, dokumentumok összegyűjtésére. A bizottságok tagjai — népművelők, pedagógusok, a községek egykori vezetői — beszélgetések alapján írják össze az adatokat. Cegléden és több más helyen magnetofonszalagra rögzítik ezeket a" beszélgetéseket a 20 év előtti eseményekről, például a közigazgatás megszervezéséről, a pártok, a nemzeti bizottságok megalakulásáról, a földosztásról. Ezenkívül összegyűjtik az írásos dokumentumokat, az első újságokat, a földosztás iratait és a korabeli fényképeket. A PEST MEGYEI TANÁCS az idén több mint 20 millió forintot költ lakásépítkezésre. Ebből az összegből 206 lakás készül, amelyek közül 178-ba még az idén beköltözhetnek tulajdonosaik. A legtöbb lakást — 81-et — Vácott építik, a többit pedig Szentendrén, Cegléden, Nagykőrösön, Gödöllőn és Dabason. A megyei tanács ezenkívül 12 millió forintot költ lakóházak tatarozására. (MTI) Okosabban, hasznosabban Vasasok, bányászok, építők — mindenféle szakmabeli szocialista brigádveze- tök tanácskoznak most az országban. Egymást követik a fontos megbeszélések, számadások az eddigi tettekről, s a készülődés jegyében új, országos jelentőségű munkák előtt. A kép, amelynek első vonásait alig néhány hete kezdtük megrajzolni, most, e megbeszéléseken is formálódik, s mind teljesebbé válik: milyen legyen ez az esztendő, mit kell megoldanunk? így készültünk már a múlt év végén, s mondjuk jelenleg is: az ötéves terv befejezésének idejéhez értünk. Most teljesednek be négy esztendő munkájának eredményei, s most kell megtenni az első lépéseket a következő tervidőszakra is. A részletek elemzése — e mostani tanácskozások lényeges témája — munkára, tettekre hív. Országos mozgalommá kezd bontakozni az a munkaverseny, amely- lyel a gyárak népe készül köszönteni a haza felszabadulásának huszadik évfordulóját. S a vállalásokban, amelyekről most hallunk, refrénként ismétlődik — sokféle módon kifejezve — egy közös gondolat: okosabban, hasznosabban, hatékonyabban. Okosabban — halljuk a tanácskozások szónoki emelvényein. E szónak esztendőnkben az a lényege, hogy számolnunk kell erőinkkel és lehetőségeinkkel, meg kell fognunk az eddig ismert és ismeretlen csatornákon elguruló forintokat, idővel, anyaggal, erővel beosztóan, számitóan, jól kell gazdálkodnunk. Hasznosabban: erőinket — szellemiekben, anyagiakban egyaránt — csak arra szabad fordítanunk, ami népgazdaságunknak jó, ami a vásárlónak itthon és külföldön kell. Ne illethesse most érdem és elismerés azt, aki bár magas százalékot teljesít, de munkálkodásának eredménye az el nem adható áru lesz. És hatékonyabban kell most dolgoznunk: jobban értékesített idő, megszűnő csellengés, átfogóbb korszerűsítés, gyorsabban felhasznált tudományos eredmény adja a munka e jellemzőjének tartalmát. Nem meglepően újak ezek, nem is valami homlokegyenest más, mint ami eddig is célunk volt. A terv utolsó esztendejében azonban e vonásokat, jellemzőket élesebben, világosabban látjuk. S ha túl a felismerésen a három fogalom mindennapunk középpontjába kerül, jelentős lépéseket tettünk... 0) \ Kádár János vezette magyar küldöttség elutazott Varsóból
