Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
rtJJ MEGYEI 1965. JANUÁR 17, VASÁRNAP Klubok vagy otthonok? Néhány gondolat a népművelés új formáiról FALU TAMAS: Felkiáltójelek A háztetőn, az ereszen, Lássátok, emberek, A kis és a nagy jégcsapok: Felkiáltójelek. Kiáltanak, kiáltanak, Más hangot meg se hallj, Hogy a szíved a tél ölén Olvadjon, mint a vaj. Mert vannak bús, otthontalan Árvák és vándorok, Ember, nyisd meg a szivedet, Ha rajta könny kopog. m, H ni-m '4 m- rlil % *”5 teli MÉSZÁROS OTTÓ: BETONZÁSZLÓ — Ide hallgas Bartos! . Én kértem, hogy vállaljátok, mert tudtam, nincs ember, aki ezt elbírja. Csak ti. Nem azért mert istenek vagytok, hanem mert a harmincegyből tíz a kommunista. Érted te ezt? Bartos nézte. Mit akar? — Ha ti most azt mondjátok, hogy kész, csinálja a jóisten, akkor én ... én ... — elcsuklott a hangja. Bartos nézte: — Ki mondta? Olyan volt ez az ember, mint a fa. Rezdületlen, mozdíthatatlan. Nyugodt. Alit. Alit? Magasodott, valami hihetetlen fölénnyel és nyugalommal, mint aki tudja, a legtöbbet az ér, ami belül kalapál. A szív. Ha van. — Hát akkor minek telefonáltál? — Az más. Minek? Beszédem van veled. — Hallgatlak. Bartos nézte az embereit. Most már mindannyian köréjük gyűltek, Bartost nézték. — Először: intézd el a pallót, mert én ehhez kisfiú vagyok. Tudod mit mondott az a taknyos firkász? Hajaj Bartos bácsi, ha mí minden szóra küldenénk a kocsi pallót... Mi! Érted: mi? Ki az a mi? Pojáca vagyok én itt, vagy mi az úristen? Nincs jobb dolgom, azért telefonálgatok be? Fújt egyet, látszott, visszagyűri a feltüremkedő cifrákat, talán feleslegesnek érezte ezzel tölteni az időt: — Tehát palló — ismételte meg a nyomaték kedvéért — azután: cseréljék le ezt a gyereket a Cicusról, mert ennek reszket a térde, ha egy centit csúszik a gép, s adják vissza a Robit, mert ha teremtett az isten markolóst, akkor az az. Arra ‘én — mutatott egyet — hogy nők után koslat. Hát ml az istent csináljon? Feküdjön a hátán, s bámulja, hány repedés van a plafonon? Azután, de ezt csak neked mondom, az istennek ne szólj senkinek, mert akkor fuccs. Ha nem vág be, akkor te is végül: no akkor kezdjék Bartosék... Ilyenkor mindig arra gondolt, milyen szép is a könyvek fehér lapja. Milyen szép hősök trónolnak ott, fene újmódiak, mintha ott lenne rajtuk a cégjelzés: tisztára sikált munkások gyára. Ez a Bartos úgy káromkodik, hogy a nap is felhő mögé bújik, de ha egyszer elvállalta a kettest, akkor itt fordul fel, de nem megy el innen. Se ő, se az emberei. — Nézd! Bólintott csak Bartos szavára. Látta. A híg lé aláfolyt mindennek, agyag keveredett a homokkal, betaposott papírzsákok csücske ágaskodott itt- ott ki. Különben: sártenger. A markolónak nem látszott a lánctalpa, csak a sártömeg sejtette, valahol ott van. — Kértetek pallót? — Naná. — És? — Nem adtak. Azt mondták, ide nem kell. — De hát megmondtam nektek ... — Hajaj — legyintett Bartos. s ebben benne volt, hogy más az, amit te mondasz, meg az is más, ami történik. Sokféle útja van az életnek. Ez is az egyik. Hogy pallót kérnek, s valaki két kilométerrel odébb legyint rá: ugyan. Mint Molnár. A molnárok ... Valaki szólni akart, Bartos leintette: — Nincs panasznap. Hallgass! Az emberek álltak. Nem---------------------- voltak dühösek, ahhoz is fáradtak voltak. Hát nem azoknak volt igazuk, akik megléptek innen, s most markukba röhögve száraz földön, tetővel a fejük felett öntögetik a betont, rakosgatják a vasakat, nézik a zsalut, passzol-e? Ezek meg itt... ember. Kubikos volt. Tizenöt éve járnak együtt. Most már betonozó. A Fürst Sándor szocialista betonozó brigád vezetője. Jaj de szép, az ember örülni is tudna, ha most valami ünnepség lenne. De a szerencsétlenek harmadik napja tapodtat sem mozdulnak előre. A süllyesztésre szánt ciszterna mindent csinál, csak nem süllyed. — Vagyok. Benne volt ebben minden. Hívtatok, jöttem. Meg: tudom, ez nem szanatórium. És: én kértelek benneteket, vállaljátok, három brigád is megbukott már itt. Ha embernek sikerül, nektek igen. És most? Álltak körülötte az embe-----------rek, rossz volt rájuk n ézni, nem tudni, hol végződik a sár, hol kezdődik a ruha. Itt-ott szürke, kemény foltok. Cementpor — megkötve. Az ember úgy tördelheti, mint kiszáradt hal pikkelyét. Öt nézték, mintha a megváltó lenne, Bartos is hallgatott. — Kérem elvtársak én is csak egy mérnök vagyok, mémö- köcske... Objektív nehézség. Bevenni a jelentésbe: kérem, nem teljesítettük, mert az idő, a cement minősége, a járhatatlan utak, a szállítás ütemtelensége ... jaj, de szép! De kinek kell ez a maszlag? Vízkiemelő kell vagy menjenek mindannyian a pokolba! — Nem megy — mondta Bartos. Az ember tízszer, százszor nekiugrik: nem megy. Kiszakad a tüdeje, vörös meg fekete karikák a szeme körül, betörik a körme, véresre horzsolja fa, vas a tenyerét, s mégis: nem megy. — Kérném tisztelettel ugye ezt tudományos alapon kellene csinálni. Elővenni a logarlécet, kiszámítani, mondani, hogy a lejtésszög sinusa, abrakadabra, s : Legszívesebben hátrakö• --------------------------- pött volí na, mert érezte Molnár sunyi ! vigyorát. A töppedt eszével : megint azt gondolja: a párt- i titkár úr furikázni megy. [Utálta, nem szenvedéllyel, ha- ; nem hideg értelemmel. Meg- i érezte benne a skorpiót, ott • mar, ahol nem várják. Mindig j lejjeb csúszott. Amikor még ! .miniszteriális” ember volt, ! senki nem lehetett nála vonalasabb. így elvtársak meg úgy ! elvtársak. Amikor huppant 'egyet, s a trösztnél találta ma- ;gát, már kisebb lett az öntu- ;dat, igaz, a fizetés is. Itt meg, ! ebben a felvonulási épületnek í csúfolt barakkban az lett, (ami volt: koszos kispolgár, l szemben alázatos, ha meg nem (látják, nagyfiú. ! Már az ajtóból szólt vissza: ; — Ha keresnek, a ketteshez ; mentem. í Molnár bólogatott, közben a (papírjával matatott, lássák, (soha nem pihen. \ A vízkiemelő. Az ember (legszívesebben elbőgné magát (a tehetetlenségtől. Kettes. Egy (szám a térképen, de ki tudja, í mit kínlódnak már ott két he- ; te Bartosék. Terv meg valósság. Hol kalkulálták azt be, (hogy zuhogni fog az eső, hogy \ minden elakad a rohadt sáriban, s vállon hordják az em- (berek a cementet, meg hogy (geodéta nélkül készítették a ; tervet, s csak a helvsz'ínen de- (rült ki, hogy hordalék az egész, J ha itt mélyítenek ott dől, ha ; meg ott, akkor ez a sarka billen meg. A szépen eltervezett í napi adag! Hol vannak attól?! (Valami laboratóriumban, ott (lehet, hogy menne. De itt? í A rozoga, nyöszörgő 125-ös ! Csepel hajmeresztő cikcak- ( kokban kerülgette a nyakig ! érő pocsolyákat. Sár, sár. ! Mindenhol, mindenütt. Ut? (Valahol a rajzon. De itt? í Bartos. Inas, nagycsonté ügyi cserport, a városi művelődési ház, másrészről a különböző szervek, intézmények, gazdaságok között. Nagykőrösön hat termelő- szövetkezet működik, s többségük áldoz a tagság kulturális igényeinek kielégítésére, például a klubra is. A Szabadság Termelőszövetkezet Alszegen rendezett be klubot. Művelődési szobát, klubszobát biztosít a feketei dűlőben és a hangácsi részen, a kiterjedt tanyavilágban lakó tagok részére is. A Dózsa Termelőszövetkezet a Tormásközön, a Hunyadi Termelőszövetkezet a Felszegen tart fenn klubot. HOGYAN MŰKÖDNEK ezek a klubok? öttagú vezetőségük és választmányuk van. A vezetők felelősek a programért, valamint a különböző szervekkel tartott kapcsolatokért. A klub minden este látogatható. A földművesszövetkezet televíziót adott használatra (a tulajdonjog fenntartásával), tehát a tv-né- zés rendszeresen biztosított. A városi könyvtár fiókkönyvtárat rendezett be, tehát helyben kapható olvasni való, sőt kölcsönözni is lehet könyvet. A klubot anyagilag finanszíró termelőszövetkezet újságokat és folyóiratokat járat. Van társasjáték és kártya. Itt rendezik meg a hároméves mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam foglalkozásait, a termelőszövetkezeti akadémia előadásait, s minden más ismeretterjesztő előadást és gyűlést. Gyakran rendeznek családi esteket, közös vacsorákat és műsoros esteket. A nagykőrösi termelőszövetkezeti klubokhoz hasonlóan szervezhető meg a zenebarátok klubja, a bélyeggyűjtők, s általában a gyűjtők klubja, a fotosok, amatőr festők, természet- járók, magnótulajdonosok, irodalombarátok klubja stb. A KLUBMOZGALOMNAK kétség. j telenül nagy jövője van. ! Ezt a jóslatot erősítik a már ■ ismert hazai és külföldi pél- l dák is. A klubmozgalom ( széles körű térhódítása tér- ! mészetesen nem megy má- > ról holnapra. A népművelők \ kicsit félnek tőle, mert nem i ismerik eléggé, s meglehe- j tősen sok munkával is jár \ a szervezés, valamint a meg- j felelő vezetők, vezetőségi ta- i gok biztosítása. Ahhoz azon- ! ban, hogy népművelési tévé- • kenységünket színesebbé, dif- j ferenciáltabbá, hatásosabbá í tegyük, feltétlenül szükséges j a klubok sokasága is. Tenkely Miklós j _ s 4 művelődési otthonok rossz be- osztása és \ helyiséghiánya ott is, ahol gyakorlatilag ugyan van művelődési otthon, de az szinte kizárólagosan egy nagyteremből áll. Ez az építkezési mód egy korábbi téves koncepció sajnálatos következménye. A népművelés előtt álló feladatokat azonban még így is el kell látnunk, mert ezt követeli tőlünk az élet. Igen, de hogyan? Erre nincs más megoldás, mint a népművelési tevékenység „kihelyezése”, „decentralizálása”. A gondolat nem új, bár sajnos kevés követője akad még. Előbbre léphetnénk ugyanis, ha klubot szerveznénk a volt gazdaköri épületben, ahová korábban odaszoktak az emberek; vagy ahol lehetőség nyílik az állami gazdaság, termelőszövetkezeti major, gépállomás valamelyik épületében, esetleg már működő kultúrtermében. Akkor sem végzünk „szívességmunkát”, ha a tömegszervezeteken belül támogatjuk a társasélet kialakulását, például a falusi KlSZ-szervezet- ben az ifjúsági klub létrehozását, vagy más klub szervezését. Bizonyságul lapozzuk fel a Népművelési Tájékoztató 1961. szeptemberi számát. A lap vezető cikke már akkor foglalkozott ezekkel a gondolatokkal, s értékes tanácsokat, gondolatokat adott a falusi népművelés tervezéséhez és szervezéséhez: „... A művelődési otthonokat — általában — a falu lakosságának csak kis százaléka látogatja rendszeresen ... Több színes, változatos forma alkalmazására lenne szükség a megszokott előadások, rendezvények mellett. Növelhető a látogatók száma, ha a rendszeres klubélet feltételeit megteremtik és propagálják... A rendszeres klubélet feltétele, ha az emberek megszokják, hogy es- téiket olyankor is kelleme- [ sen tölthetik a művelődési otthonban, ha „csak” olvasgatni, sakkozni, vagy rádiót hallgatni térne be oda. Ahol a művelődési otthon falain belül nincs lehetőség a klubéletre, a művelődési otthon vezetősége segítse más helyiségekben létrehozni a feltételeket és színvonalas szórakozást biztosítani”. A sok jó példa közül ragadjuk ki a Nagykőrös városban működő termelőszövetkezeti klubok hálózatát, amelyről már hírt adtunk lapunkban. Nagykörösön igen jó kapcsolat alakult ki egyrészről a városi művelődésAZ UTÓBBI hónapokban sok szó esett a népművelés eddigi gyakorlatáról, valamint új módszereiről, formáiról. Egyes helytálló vélemények szerint a népművelés korábbi formái — értjük alatta az úgynevezett nagytermi rendezvényeket — elavultak, pontosabban: kevésnek bizonyulnak. A népművelés új hajtásaként — sok egyéb mellett — így került sor a klubok szervezésére, a klubmozgalom széles körű propagálására. Mi ennek a lényege? A hasonló érdeklődésű emberek klubja, a valamilyen nemes szenvedélynek hódolók szervezett asztaltársasága közelebb hozza egymáshoz a különböző társadalmi rétegű embereket is. Fejlődik közösségi magatartásuk, szemléletük, kedvezően hatnak egymásra, bővül látókörük, gyarapszik tudásuk, ugyanakkor kellemesen, hasznosan töltik el szabad idejüket. A klub, mint a népművelés új formája, kötetlenebb módszere, intenzívebbé, közvetlenebbé teszi magát a népművelési tevékenységet. A klubmozgalommal kapcsolatosan olyan kérdések várnak eldöntésre, hogy most végeredményben mit szorgalmazzunk: a kulturális centrumok, művelődési otthonok építését, vagy a klubhálózat megteremtését? Véleményünk szerint a kettő nem zárhatja ki egymást. A község kulturális életének központja nyilvánvalóan csak a művelődési otthon lehet, mint ahogy a község szellemi-kulturális életének egyszemélyi gazdája is a művelődési otthon igazgatója. Ezt hangsúlyozza az erők egyesítésének, a népművelési tevékenység koordinálásának gondolata is. A KLUBHÁLÓZAT ott, ahol művelődési otthon működik, s élén függetlenített, vagy félfüggetlenített igazgató áll, a művelődési otthon tevékenységének szélesítését. hatékonyságának növelését szolgálja, s a kistermi rendezvények sokaságának biztosítása természetes követelmény. Ahol pedig nincs művelődési otthon, mint Pest megye sok kisebb községében, ott elsősorban a klubmozgalom ad lehetőséget hatékony népművelési tevékenységre. Ezekben a községekben szinte semmi más, csak a klub, a szakkör, az asztaltársaság nyújt lehetőséget, mert a viszonylag kisebb létszámú speciális érdeklődésű emberek csoportjának elhelyezéséről, rendszeres összejöveteléről kell gondoskodnunk. Nagy gondot okoz népművelési szakembereinknek a
