Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

2

I

MC6

tViwíap

1965. JANUAR 1, PÉNTEK

ÉPÜL AZ ÓRIÁS

+ +-Ttr

Mindenütt az áram útját készítik Százhalombattán. Felállították az óriás oszlopot, amelyen át vastag kábelek kőtik az országos energiahálózathoz a Dunamentl Hőerőműveit. A képen a többmázsás porcelánszigetelőt húzzák a magasba

' (Foto: Gábor)

+ +

SZILÁRD ALAPOKON

(Folytatás az 1. oldalról.)

kentésére, a takarékosság elveinek betartására. Egyszóval, — ahogy mondani szokás, javítjuk: a gazdasági tevékenység hatásfokát, Tehát:

— megszilárdítjuk és kismértékben tovább emeljük a lakosság eddig elért élet- színvonalát, még több erőfeszítést teszünk a megfelelő áruellátás biztosítására;

— gondolunk a jövőre is, ennek megfelelően tovább építjük az országot. Bővülnek a meglevő termelőüzemek, az építők és szerelők szorgos munkája révén új gyárak kezdik meg a termelést. Uj lakótelepek, középületek, utak könnyítik és szépítik az életet;

— fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal, és változatlanul törekszünk gazdasági kapcsolataink szélesítésére a nem szocialista országokkal.

Az ipari termelés mennyiségét a terv szerint 4,5 százalékkal kell emelnünk. Az elmúlt évnél kisebb mértékben, noha általában a termelés növelésének ennél gyorsabb ütemére törekszünk. Most mégis az „inkább kevesebbet, de jobbat’’ elvét kell elsősorban hangsúlyoznunk. Vagyis a kitűzött mennyiségi feladat mellett, kedvezőbb feltételek teremthetők a termékek minőségének javítására, a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére. Mindezt figyelembe véve ipari dolgozóink feladata 1965-ben nem lazább, hanem feszesebb. Egyes iparágakban, üzemekben pedig a termelés mennyiségét is jelentősen. 8—10 százalékkal vagy nagyobb mértékben kell emelni, különösen az exporttermékekben.

Az ipari termelés növelését úgy kell megvalósítani, hogy a dolgozók létszáma az elmúlt évekhez mérten lassabban emelkedjék, s a termelékenység fokozásából származzon a termelés növekedésének nagyobb része, mintegy 70 százaléka. Ez a cél kemény munkát igényel.

Ilyen eredményt az ipar még egyetlen évben sem ért el. A munkatermelékenység növelését „frontálisan” kell előmozdítanunk: kulturáltabbá tenni a termelés szervezettségét, előrelépni a műszaki haladás útján, fokozni a munkateljesítményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyanazért a keresetért * nyújtott munkateljesítmények nagyon különbözőek. Itt az ideje a teljesítmény- normák felülvizsgálatának és megszigorításának ott, ahol azt az elmúlt években elhanyagolták. Egyes munkaterületen a munkaidő kihasználása, a munka intenzitása, & teljesítménybérben dolgozók munkája kielégítő, de a gyár eredményét mégis lerontja a szükségtelenül nagy segédüzemi és adminisztratív létszám. Ezek felülvizsgálatát a vállalatoknak ebben az évben el kell végezniük. A felesleges* létszámot olyan helyre kell átcsoportosítani, ahol erre a népgazdaságnak szüksége van. Naponta láthatjuk azt a fonákságot, hogy amíg az egyik üzemben létszámhiány miatt akadozik a termelés, másutt „szociális” okokra hivatkozva pazarolják a munkát. A termelékenység emelése, a fegyelem javítása megkövetel néhány munkajogi intézkedést. Például a munkahelyüket indokolatlanul gyakran változtatóktól meg kell vonni bizonyos kedvezményeket és egy időre megtiltani, hogy az új munkahelyen magasabb bért kaphassanak. Hatásosabb intézkedések bevezetése is indokolt: a fegyelmezetlenek, a hanyagul dolgozók, a se- lejtgyártók alacsonyabb munkakörbe helyezése, esetleges elbocsátása a közösség érdeke. Ezek a rendszabályok — a munkáját lelkiismeretesen végző nagy többség igazságérzete és akarata alapján — a fegyelmezetlen és hanyag emberek nevelésére és büntetésére szolgálnak. Ugyanakkor anyagilag és erkölcsileg jobban becsüljük meg a jól és hosszú időn át egy helyben dolgozókat.

Az önköltség csökkentése, a termékek minőségének javítása a vezető beosztásban és a munkapad mellett dolgozók közös erőfeszítésével valósítható meg. Iparunk termelése megnőtt, hatalmas mennyiségű anyagi érték és munka áll mögötte. Ma már az önköltségcsökkentés terén ! nem az egész százalékért, hanem a tizedszázalékokért folyik a kemény fizikai és szellemi munka. Egytized százalék költségmegtakarítás az iparban ma már meghaladja a 200 millió forintot, 1965-ben az ipar önköltségcsökkentési feladata 0,6 százalék, ami több mint egymilliárd forintos megtakarításnak felel meg.

E feladatok megoldása elengedhetetlen feltétele a népgazdaság • kiegyensúlyozott fejlődésének, az életszínvő- nal biztos megalapozásának. Ezért kell a gazdasági tevékenység hatékonyságát eny- nyire hangsúlyozni. A lakosság jövedelmének színvonala 1965 végén kissé meghaladja az ötéves terv végére kitűzött színvonalat, ugyanakkor az önköltségcsökkentés feladatát, a munkatermelékenység emelését, a mezőgazdaság termelési feladatát hiánytalanul még nem teljesítettük.. Jelenleg ezért nem tűzhető ki a jövedelmek további jelentő« növelése, hanem azok megszilárdítása és kis méretű emelése reális. Nem erőltetjük a beruházások növelését sem, itt is az elért színvonalat stabilizáljuk. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt években a lakosság fogyasztásának biztosítása, a beruházások megvalósítása céljából igénybe vettünk bizonyom népgazdasági tartalé- | kokat, ami csak átmenetileg engedhető meg.

Fő feladatunk tehát a termelés mennyiségének olyan növelése, amely együtt jár a gazdaságosság javulásával. Enélkül az anyagi javak fel- használása — az elért élet- színvonal megszilárdítása és emelése, a beruházási feladatok megvalósítása — nem lehet megalapozott.

Bálint Józseí,

az MSZMP KB államgazdasági osztályának helyettes vezetője

NAPIRENDEN; 1965

*

Nehéz, de eredményes mezőgazdasági esztendő után a további sikerekért

Beszélgetés Jámbor Miklós elvtárssal, a Pest megyei Pártbizottság titkárával

Eltelt 1964, jön 1965! A két esztendő fordulópontján, immár szokássá vált, hogy számvetést készítsünk az óesztendőről, s körvonalazzuk az újesztendő feladatait. A megye mezőgazdaságának múlt évi eredményeiről, a mezőgazdaságra háruló feladatokról beszélgettünk Jámbor Miklós elvtárssal.

O Milyen feladatok álltak 1964-ben a megye mezőgazdasága előtt?

—- Több alapvető célt tűztünk az év elején magunk elé. Az egyik a közös, nagyüzemi gazdaságok erősítése, s ezen belül jelentős eredményeket elérni a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek megszilárdításában. Célunk volt továbbá a kenyér- gabona-, a kukorica- és a cukorrépatermelés fejlesztése, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítési programban az 1964. évre meghatározott feladatok teljesítése, az állattenyésztésben az előző évben megindult egészséges fejlődés gyorsítása. A gazdasági eredmények javítása mellett célunk volt a termelőszövetkezeti parasztság nevelése, hogy további lépéseket tegyünk az egységes pa- t iaszti osztály kialakításához Is mindezek megvalósítása ériekében a mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek erösí| tése, munkájuk további javí; tása.

— Előre kell bocsátani, hogy ! pontos számadataink még nin- í csenek, mert a termelőszövet- ! kezetekben most folyik a zár- : számadás előkészítése. Az év- I közi adatok azt bizonyítják, | hogy az 1964-es esztendő a továbbfejlődés éve volt a megye mezőgazdaságában. Az előrehaladás értékét növeli, hogy az elmúlt év a mezőgazdasági j termelés szempontjából nehéz I év volt. A késői kitavaszodás, I a nyár eleji aszály, a szokott- | nál csapadékosabb őszi idő- [ járás következtében szó szo- I ros értelmében úgy kellett el- j hódítani minden kilót, min- ! den mázsát a természettől.

©

Hallhatnánk számszerű adatokat az elért ered- . ményekről?

— A szövetkezeti mozgalom fejlődéséről: a szövetkezeti parasztság öntudata növekedett, javult a közösségi élet, a munkafegyelem, a közös vagyon megbecsülése. A közös vagyon 1964-ben ismét több mint 360 millió forint értékkel növekedett. A gazdálkodás fejlesztését a termelési eredmé- I nyék javulása mellett az is I mutatja, hogy a mérleghiány összege a meg nem erősödött tsz-ekben mintegy 40 százalékkal csökkent és a mérleghiányos szövetkezetek száma.

is közel egyharmaddal kevesebb lett. Az elmúlt évben minden területet megműveltek a megye mezőgazdasági üzemeiben. A szövetkezeti tagok mellett sok családtag is be- : kapcsolódott a közös munkába. Ezt az anyagi érdekeltség helyes alkalmazása nagymér- ] lékben elősegítette.

— A termelési eredmények- j ről: 1964-ben sikerült hazai

i termésből biztosítani az or- ( szág kenyerét. Ez nagy gazdasági és politikai sikere a mezőgazdaságnak. A kenyérgabonatermesztés fejlesztése érdekében tett erőfeszítések a megyében is eredménnyel jártak. 1963-hoz képest holdanként 80 kilóval növekedett a termésátlag, ugyanakkor a kenyérgabona vetésterülete Is több mint 8000 kh-val nagyobb volt az előző évinél. így a megye is hozzájárult az or- j szág kenyérgabona-ellátásá- ! nak megoldásához.

— A kukoricatermesztésben a 14.5 mázsás tervvel szemi ben a szövetkezetek megyei j átlagtermése 15 mázsa fölött I van májusi morzsoltban. Je- i lentősnek tartjuk, hogy több i üzem fejlett technológiát —

; teljes gépi művelést alkalma- i zott a kukoricatermesztésben — igen jó eredménnyel.

— Cukorrépából 1000 holddal növekedett a vetésterület. A termésátlag 160 mázsa fölött alakult. Az öntözött területek termése megközelíti a 300 mázsát is. A korai növények egyre javuló termés- eredményeiben — az anyagi érdekeltség helyes alkalmazása mellett — nagy része van annak, hogy a holdanként/ tőszám évről évre növekszik.

— Szőlőből “és gyümölcsből az utóbbi évtized legjobb termése volt. Az éves telepítési feladatainkat maradéktalanul teljesítettük.

— Az állattenyésztésben az előző' évben megkezdődött egészséges fejlődés tovább folytatódott: a sertésállomány 56.6, a szarvasmarha-állomány 8.3 százalékkal növekedett, az 1964. márciusi létszámhoz képest. Jelentős a fejlődés a baromfitenyésztésben is.

— A háztáji állatállomány fejlesztésére tett helyes intézi kedések megértésre találtak. A termelőszövetkezeti vezetők felelősséget éreznek a háztáji állományért, annak takarmánnyal való ellátásáért. Ennek is_ köszönhető a háztáji állatállomány számszerű fejlődése. Az állatállomány fejlődését — közösben és háztájiban — jó kezdetnek tekinthetjük.

— A termelőszövetkezeti pártszervezetek teljesítették a rájuk háruló feladatot. Segítséget nyújtottak -a gazdasági vezetőknek, felvilágosító munkát folytattak a termelőszövetkezeti tagság között, lendítői voltak a termelésnek. A mindennapi munkában a pártszervezetek tovább erősödtek. Szövetkezeti pártszervezeteink több mint 75 százalékkal több tagjelöltet vettek fel, mint az előző évben.

O Minek tulajdonítható az elért eredmény?

— A szövetkezeti parasztság érti és magáévá tette a párt politikáját. Javult a termelőszövetkezetek gazdasági és szakmai vezetésének színvonala. Eredményesebben dolgoznak a pártszervezetek.

Hozzáértéssel alkalmazzák az anyagi érdekeltség okát. Egyre több az olyan szövetkezet, ahol csorbítatlanul érvényesül a szövetkezeti demokrácia. Ezekben a szövetkezetekben a tagság valóban a termelőszövetkezet gazdájának érzi rpg- gát, s részt vállal annak gondjaiból. Sokat javult a megyei és járási irányító szervek és azok apparátusának tevékenysége is.

O Milyen eredményeket értek el az állami gazdaságok és a gépállomások?

— A megye állami gazdaságai szintén jól gazdálkodtak. Gazdasági eredményeik alapján országosan is előkelő helyezést értek el. A megye gépállomásai eredményesen segítették a termelőszövetkezeti parasztságot feladatai megvalósításában. Mindez a dolgozók és vezetők munkáját dicséri.

— Az 1964-es esztendőről még egyszer el kell mondani: sok nehézséggel kellett megküzdeni, de a küzdelem eredményes volt, megérte a fáradságot.

©

Milyen feladatok állnak 1965-ben a megye mezőgazdasága előtt?

A párt politikája változatlan a mezőgazdaságban is. A politika végrehajtóival szembeni követelmény, hogy azt következetesebben juttassák érvényre. Maradéktalanul érvényre kell juttatni a termelési biztonságot, növelni kell az üzemek" önállóságát a tervek teljesítése érdekében, a . lehetőségek maximális kihasználásával. Korszerű, nagy termést és jövedelmet biztosító gazdálkodást kell folytatni. Ennek megfelelően a eaz- | dálkodás konkrét feladatai | sem változnak. A politika alapvető kérdésében és a feladatokban éppen az helyei! ha azok nem változnak sűrűm ha annak ismeretében közeli és távlati terveket biztonságosan lehet készíteni!

— A mezőgazdaság dolgozói előtt is ismeretes, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megtárgyalta és jóváhagyta az I960, évi tervjavaslatot. A mezőgazdaságban a teljes termelési érték 1964- hez viszonyítva 1,5—2 százalékkal növekszik. A tövény- termesztés növekedése gyorsabb lesz, 3,4 százalékos. E feladatokat megyénkben is teljesíteni kell. A mezőgazda^ ság alapvető feladata az ország élelmiszerszükségletének megteremtése. Legyen elegendő kenyér, hús, tej, tojás, zöldség, gyümölcs, cukor stb. A megyének olyan a termelési adottsága, hogy minden tei miket eredményesen termelhet. A népgazdasági tervből ^ megyére jutó feladatokat a járások, valamint az üzemek között felosztottuk. Minden üzemben elkészült, — s néhány héten belül jóváhagyásra kerül — a terv", üzemenként ez legyen az éves tevékenység programja.

— Az 1963-ös esztendőt gazdaságilag előkészítettük. A kenyérgabonát az üzemek a tegezed területen elvetették. Az őszi esőzések következtében azonban a kenyérgabona 25—30 százaléka késve került földbe. A mélyszántásban mintegy 15 százalékos az elmaradás. Egyes- üzemeknek takarmánygondjai vannak. E nehézségek ellenére megvan a reális feltétele annak, hogy a népgazdasági és üzemi tervek maradéktalanul megvalósuljanak. Ehhez viszont az kell, hogy az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket tegyünk a termelés fejle _se érdekében, s a tervek végrehajtásához nyerjük meg a szövetkezeti tagokat.

— Továbbra is legfontosabb feladat a termelőszövetkezetek gazdasági erősítése. Ebben vállvetve kell dolgozni a szövetkezeti vezetőségnek és tagságnak. Ez képezze a pártszervezetek legfontosabb feladatait is.

— 1965-ben tovább kell növelni a termésátlagot és cső .