Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-24 / 301. szám
BOLDOG KARÁCSONYT! I. ÉVFOLYAM. 33. SZÁM 1964. DECEMBER 34. CSÜTÖRTÖK Újszilvás húsz éve szabad Földosztás — újjáépítés Jó érzés látni a fejlődő, egyre szépülő Újszilvást. Hosz- szú volt az út, amíg eljutottunk odáig, hogy egy tanyavilágból, egy szétszórt, több községhez tartozó településből villamosított, egészségesen fejlődő szocialista falu legyen. A mai Újszilvás területét négy urasági birtok foglalta el. A Rejly-, Gombos-, Gyöngyei- és Prónay-birtokra szegődhettek el cselédnek a parasztok. 1945 előtt két kézen meg lehetett volna számolni, hány parasztember rendelkezett valamire való földterülettel. 1945 tavaszán itt is szétosztották a földet. Ezerkétszáz újgazda összesen mintegy hatezer katasztrális hold földterülethez jutott. (Átlagosan öt hold egy újgazdának.) Megtörtént tehát az, amire ezer évig hiába vártak a magyar parasztok: övék lett a föld. Micsoda tavasz volt az! Mindenki örült, hogy vége a háborúnak. A falut a fővárosból leutazott lelkes agitátorok járták. Sokan eljártak a kastélyból lett pártházba, ahol nagyon sokszor volt izzó hangulatú munkás-paraszt találkozó. Az újgazdák ilyen jelmondatokat kiáltottak: ..Azé a föld, aki megműveli.'” ..Földet vissza nem adunk!”. ..Ásóval. kovával is megvédjük a földet!". Mindenki hozzálátott saját földje mt^műveléséhez. Igavonó jószág kevés maradt a faluban, traktor pedig mindössze kettő. Befogták a megmaradt néhány szarvasmarhát is. Sokan voltak, akik ásóval és kapával forgatták meg a talajt. Kevés volt a vetőmag is. Az urasági magtárakból osztottak ki árpát, kukoricát és napraforgót, s ezt vetették el. Élelem sem sok volt a kamrákban. Az akkori úignzdák közül egyet — Jónás Mihályt — megkérdeztem, hozván °mlékszik azokra az időkre? Így válaszolt: — Nehéz idő volt az. A földet egy csont-bőr lóval szántottam. Bizony, sokszor magam is a rúd mellé álltam és úív biztattam. A nehéz munkában az lelkesített, hogy most már az enyém az áhított föld. Bizony, akkor még nem gondoltunk arra. hogy a földművelésnél is összefogásban van az erő. 1960-ban Jónás Mihály is belépett hat holdjával a szövetkezetbe. Az újjáépítés időszakában szinte az egész település épített. Volt ezekben az építkezésekben, beleértve a saját lakásépítést is, komoly tervszerűség már akkor. A kommunisták előre látták és tudták, hogy a szétszórt településből hamarosan önálló község lesz. Ennek megfelelően kellett a szükség-középületeket is alakítani. A györgyei kastélyból pártház, a Rejly-tanyán postaépület, községháza, szövetkezeti központ és tejcsarnok lett. Ezeket a középületeket jórészt társadalmi munkával alakították át a megfelelő célra. Az ivóvízellátás megjavítása érdekében helyrehoztak két artézi kutat, egy új kutat pedig a falu leendő központjában fúrtak. A jegesi és az újföldi részt két és fél kilométer hosz- szú úttal kötötték össze. A falujárók nemcsak agitátorokat, hanem műkedvelő csoportokat is hoztak le hozzánk. Több esetben filmekkel is kedveskedtek nekünk. Az első film, amit Újszilváson játszottak a Talpalatnyi föld volt. A létrehozott helyi politikai és társadalmi szervezetek egyre jobban megerősödtek A párt kezében tartotta a kezdeményezést. Irányította az EPOSZ munkáját, segített a társadalmi szervezeteknek, segített az új falut létrehozni. De erről majd legközelebb. Dudás István SZENTLÖRINCKÁTAN útfeltöltés, óvodaépítés társadalmi munkával Visszanyeri értelmét, becsületét a társadalmi munka Szentlőrinckátán. A tettek azt bizonyítják, hogy a község lakossága szívesen megy segíteni, ha arra szükség van, mert látja, hogy amit csinál, azt magának csinálja. Az elmúlt hónap végén két alkalommal is soha nem tapasztalt lelkesedéssel ragadtak a község lakói lapátot, ásót, targoncát lakóhelyük szépítése, gazdagítása érdekében. Egyik vasárnap utcafeltöltést végeztek, majd két munkaszüaz uj neti napjukat áldozták óvoda építésére. A társadalmi munka megszervezésénél. de magánál a munkánál is élen jártak a szcntlőrinckátai tanácstagok, Gyetvai Sándor, Balázs István. Kókai Kálmán, a község, a szövetkezet vezetői, Punyi József tanácselnök, Kókai Márton tsz-elnök. Nagy István vb-titkár, Imre Sándor iskolaigazgató és Vincze Pál, a községfejlesztési állandó bizottság elnöke. A szövetkezet adta a szállítóeszközöket. Hali hé, hali hó! Száguld velem Őz anyó! Szánkónk talpa ragyogó Repülünk majd Mint a hó. Minden háznál Meg-megállunk, Ajándékot visz a szánunk; Szeretetet minden szívbe Boldog békét A jövőbe, Minden ember megtalálja: Békesség lesz a világban. Karácsonynak fényessége Maradj velünk mindörökre! (Juhász Imre verse, Pataki Tibor rajza.) .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXNXXXVXví MII RAK TÉLAPÓ A KARÁCSONYFA ALÁ ? Ne hagyjuk az utolsó percre ! Évről évre igen sok bosszúságot és kellemetlenséget okoz elsősorban az utazó közönségnek, de a vasút dolgozóinak is, hogy az ünnepek utolsó napján a délutáni óráktól kezdve az utolsó esti személyvonalig hosszú sorok várakoznak a vasúti személypénztár előtt, hogy visszautazáshoz a jegyüket megváltsák. Mivel az állomásokon általában csak egy személy pénztár, s így csak egy személy pénztáros van egyszerre szolgálatban, érthető, ha nem tut, minden igényt hiánytalanul kielégíteni. Ez azt eredményezi, hogy az utasok szidják a vasutat, szidják a személypénztárost és végül jegy nélkül kénytelenek szállni a vonatra. Ott aztán jön az újabb kellemetlenség. én igen. Két hónapja. — Ezért búsul? — Összevesztem Gizikével, a feleségemmel. Az bosszantott fel, hogy elveszítette a kesztyűjét, s ráadásul megkért, hogy dörzsöljem meg a kezét, mert fázik. — Most mit fog cselekedni? — kérdeztem. — Utolsó csöppig megiszom a boromat. Aztán kesztyűt veszek ajándéknak és ha ezt is elhagyja, nem dörzsölöm meg többet a kezét — olyan erősen. Giziké, az előbb említett fiatal férj még fiatalabb felesége szomorúan mondja, amikor vele is találkozom: — Első veszekedésünk volt a kesztyű miatt. Most mivel békítsem ki a férjemet? — Mit mondjak: — Ha véletlenül nincs a férjének kesztyűje, vegyen maga is neki egyet. K. Anikó idegesen nézi a kókai kirakatokat. Nem tudja, mivel ajándékozz^ meg katona vőlegényét. Most vonult be, karácsonykor teszi le az esküt. Anikó is megy a fiú szüleivel az eskütételre ARANYVASARNAP — Es a moher sál? (Pataki Tibor rajza) és nem tud határozni, nem tud választani. Tőlem kérdi: — Minek örül legjobban egy kiskatona? — Szerintem az első szabadságnak, de mivel maga azzal nem tudja megajándékozni, egy szép borotvakészletnek is biztosan fog örülni. R. J.-né, a tóalmási tanács gazdasági vezetője a szülő szeleteiével beszél gyermekeiről, Robiról és a kicsi szö- szi Zsuzsiról. — Divatterí- tőre várnak már nagyon régen, hát most... Robi hatéves, első osztályos. Szorgalmas, jól tanul. A szünet előtti utolsó tanítási napon beszéltem vele. — Robika, mit adsz szüleidnek karácsonyi ajándékul? — Kicsit meglepődve válaszol. — ötösöket, amit eddig kaptam. Zsuzsika •még óvodás. Úgy hallom, szépen szaval és énekel. — Mit vársz anyukáék- tól ajándékul? — Diavetítőt kértünk Robival együtt. ! Robika már látta is, hogy ! megvan! — És mi lesz a te < meglepetésed? — Ha majd ! karácsony este megkapjuk a ! vetítőt, megcsókolom anyu- ! káékat és azt mondom: — ! Kedves anyuka és apuka, I kellemes karácsonyi ünnepe- ! két kívánunk! t Urban László ! / — HÍREK í ! A lápióbicskei művelődési ; ház színjátszói Borda Imre \ igazgató rendezésében holnap \ és holnapután előadják az ! És bekopog a szerelem című ; háromfelvonásos zenés víg- ; játékot. ' Üj cipöboltot építenek Tá; piószelén. Az üzlethelyiséget ' rövidesen átadják rendelte- \ tésének. ; A tápióbicskci Április 4. ; Termelőszövetkezetben Po', csai Istvánt választották meg í elnöknek. akiknek már ott volt ; a kislány — nem \ tudlak ajtót mutatni j az Ismét beteg, lerom lőtt állapotú kis- j gyereknek. így lett', a gyermektelen Ben-', de Mihályékból két-', gyermekes család. j Ma Jancsika hat.'j Zsuzsika ötéves, van \ édesanyjuk és édes- \ apjuk. Minden ál- j műk és vágyuk telje- i sül, gondolataikat le-l sík o szülök. Zsuzsi-í ka babát és baba-j ágyat, Jancsi villa- j most és Zetort kap ; karácsonyra. ; Bendéék mindent\ elkövetnek, hogy a\ most már Bende Já- \ noska és Bende Zsu-! zsika ne érezze többéi a szeretet hiányát.', Bendéék példája', juttatta eszembe azt', a régen látott fii- í met, és most móri értem, hogy mit is; jelent az „édes mos-; toha”. j. i. : teljesült álmát zúzta szét pillanatok alatt. A tárgyaláson résztvevők szemében a meghatottság köny- nyei csillogtak, amikor a nevelőapa kis házukra összekupor- gaiolt ötvenezer forintját kínálta fel a gyermekért. Bendtné nem tudott többé gyermek nélkül élni. Azonnal újabb után érdeklődött, akit örökbe fogadhatnak. Megtudta, hogy Soroksáron van egy leányanya, aki lemondana kislányáról. És másnap már boldogan ölelte szívére Bendéné az akkor kilenc hónapos Zsuzsikát. De fél él múlva megjelent Jánoskával az „édesanya". Bendéék — kében „mostoha szülét" mindent elkövetlek. Egy hónap alatt több, mint egy kilót hízott. Bendéné nagyon megijedt a hirtelen kerekdedség láttán, és azonnal orvoshoz vitte a kisfiút. Az orvos megnyugtatta, hogy az egészséges fejlődés, a jól táplálás, a gondozás jele ez. Bot hónap alatt Jánoska annyit változott, hogy rá sem leheteti ismerni. Ekkor érkezett meg az .édesanya" és gyermekét visszakövetelte. Bende Mihály erről természetesen hallani sem akart. A kecskeméti bíróság nagy törvénykönyvei azonban megfosztották szemük fényétől Az ítélet az évek beinoótola Még mint kisgyermek, láttam egy nagyon szép filmet, aminek a fenti címet adták Akkor nem egészen értettem, mii jelent. A közelmúltban. módomban volt ezt tökéletesen megérteni. Tápiószőllősön él Bunde Mihály feleségével. Huszonkét évi házasságukból gyermek sajnos nem született. Végül elhatározták, hogy örökbe fogadnak egy gyermeket. Bende Mihály Cegléden dolgozott, igy kérésükkel a ceglédi tanácshoz fordultak. Kérésüket teljesítették, igy sikerült a kilenchóna pos Jánoskát — aki i egyébként alig volt ; hit kiló — maguk- : hoz venni. A bete- ; ges, sovány kisgye- \ rek felépülése érde, A karácsony a béke, a szeretet és az ajándékozás ünnepe. Az elmúlt napokban a járásunkban levő üzleteket is ellepték az emberek, öregek, fiatalok, vásároltak, s még ma is vásárolnak — ajándékot. Sz. M.-né, a Nagykátai Szabó Ktsz vezetője kimondhatatlan örömmel újságolja: — Arany karórával ajándékozom meg a kisfiámat. — Boldogan beszél kisfiáról. — Iskolás? — kérdezem az ismeretlen félénkségével. — Igen. Elsős. — Ezt az ,.elsős" szót olyan büszkén mondja: — Első éves a tudományegyetem biológia-kémia szakán. B. Gy. a tápiószecsöi föld alatti borozóban szomorko- dik. Fiatal férjek dühével iszogat búsan, egymagában. Kicsit félek a szecsői hevességtől, de azért asztalához ülök. — Leiszom magam — dörmögi mackó hangon, kínos szünet után. Inkább magának mondta, mint nekem, de azért megkérdem tőle. — Miért? — Visszakérdez: — Maga nős? — Nem. — Na látja, amikor a kalauz pótdíjjal számolja a jegyet. Mindezek elkerülése érdekében az a vasutas dolgozók kérése, hogy akik a harmadik ünnepen szándékoznak elutazni, már elővételben vásárolják meg jegyüket. Elővételnél csak azt a napot kell közölni a pénztárossal, amely napon elutazni kívánnak. így elkerülhető lesz a torlódás cs az eszzcl járó sok bosszankodás. S nem utolsósorban megköny- nyítik ezzel a vasutasok amúgy is nagyon nehéz, fárasztó és felelősségteljes munkáját. [ VADEMBEREK j | Tápiószelén a helyi föld- /, | művesszövetkezet kultúrcso- ^ I portja nagy sikerrel adta elő ^ í Tabi László Vademberek cí- ^ mű vígjátékát. A siker ré-1 szesei voltak: Náday Gyula $ művelődési ház igazgató, ^ Koncz Anna, Jónás Ilonka, $ Nagy Sándor és Koncz Sán- f dór. '■> A darab bemutatása jelen- j tős esemény a község kultu- ^ ralis életében. Tervezik a da/ rab megismétlését Tápiósze- ^ lén, ellátogatnak Tápiószőllős- ^ re és Farmosra is. í------- j E lszokott a munkától $ A tápiószecsöi Németh Já- % nos két év óta nincs munka- £ viszonyban, elszokott a mun- í kától. Az italra viszont an- ^ nál inkább rászokott. Napon- J la lerészegedett és még azt a ; pénzt is elvette két gyermeke elöl, amelyet felesége kenyér- í re hagyott otthon. Ifjúság el- \ ■ leni bűntett miatt félévi bőr- ^ főnre ítélte őt a bíróság. Né- meth maga is beismerte a ^ bűncselekmény elkövetését és ^ kérte, hogy a bíróság köte- ^ lezze őt kényszerelvonó ke- 2 zelésre. 2 így is történt.----------------i
