Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-09 / 288. szám
MEGVci hírlap különkiadása VIII. ÉVFOLYAM, 388. SZÁM 1964. DECEMBER 9. SZERDA hallottuk írunk róla NAPIRENDEN: A JÖVÖ ÉVI MUNKATERV A városi tanács és szerveinek jövő évi munkatervéről hangzik el javaslat csütörtökön a végrehajtó bizottsági ülésen. Majd beszámolót hallgatnak a vb-tagok a sütőipari vállalat nagykőrösi telepének munkájáról. * A Gödöllői Fémtömegcikk- ipari Vállalat készíti a pipakupakokat a faárugyár rés.é- re. it Megnyílt a konzervgyárban a műszaki klub. it Tízezer forint édességre. Az édességboltban eddig tízezer forint értékben vásároltak édességet az ajándékozók. ★ Háromszáz-négyszáz mázsa hízott sertéssel túlteljesítik az állami gazdaságban az idei sertés leadási tervet. •k A gép- és gyorsíró iskola felszerelését, a közeljövőben a gimnázium kapja meg. * PÉNTEKEN: NŐK AKADÉMIÁJA Pénteken, délután 6 órakor kerül sor a nők akadémiájának következő előadására, amely zenei tárgyú lesz. Bálint Ferenc, a zeneiskola igazgatója Erkel Ferenc életével és művészetével ismerteti meg a hallgatókat. Műveinek legszebb részletei hanglemezekről, vagy zongoráról meg is szólalnak. ★ Csapatban városunk birkózói hatszor I, háromszor II és kétszer III helyezést értek el félév alatt. ★ A napokban kéttonnás, zárt teherautót kapott a sütőipari vállalat a pékárú higiéniku- sabb szállítására. ★ A városi tanács egészségügyi osztályának vezetője munka- értekezleten tolmácsolta, a városi tanács végrehajtó bizottságának elismerését, az eddig végzett jó munkájukért a szó- J ciális otthon dolgozóinak, !; * | ÜJ BOLT A RÉGI HE- 3 LYÉN í V A Vegyesipari Javító- f és Szolgáltató Vállalat a Deák téren (a volt ^ Székely-féle fényképé- szét helyén) nyitotta meg ^ korszerű, újjávarázsolt j üzletét. Mintegy öt- venezer forintot fordi- ^ tottak az üzlet bel- és külső csinosítására. Üj ^ gépekkel, szép berende- ^ zéssel és neonvilágításos j kirakattal tette vonzóvá ff az amúgy is népszerű ^ üzletet. á x 2 Precíz munka - valódi kép Holnap kezdődik termelőszövetkezeteinkben a leltározás A ískmozók a zárszámadást készítik elő December tizedikén, holnap kezdődik meg a gazdasági év eredményeinek felmérése közös gazdaságainkban. Leltároznak minden mozdítható, vagy nem mozdítható, álló és fogyóeszközt. Mérnek, számlálnak, számba vesznek mindent, az állatállománytól kezdve egészen a legutolsó szegig — ez most a feladata a leltározó bizottságoknak, amiket termelőszövetkezetenként a vezetőség és a tagság legjobban dolgozó embereiből állítottak össze. Minden darabról leltári jegyet állítanak ki. Ezek a leltár jegyek egyenesen a termelőszövetkezetek központi irodájába kerülnek, ahol az adminisztrátorok folyamatosan feldolgozzák azokat. Kibernetikus számológép is elkelne ilyenkor az irodákban, hogy segítenék a kisebb kaliberű összeadó-kivonó, szorzóosztó gépeket, annyi számadat gyűlik össze naponta az adminisztrátorok asztalán. Az év utolsó napján a tervek szerint a leltározások befejeződnek, utána a feldolgozásra kerül sor. Ezzel párhuzamosan az értékelést végzik. Majd a felvett készleteket összehasonlítják a könyv szerinti készlettel, vagyis egyeztetik. Ekkor derülnek ki a leltározás hibái. Az egyeztetés' szolgál az esetleges hiányok, vagy éppen többletek felderítésére, és még időben való korrigálására. Az évvégi leltározások következő lépése a zárszámadások érdemi munkája. MegálMegjött a tél (Godány felv.) lapítják a jövedelem felhasználását és a részesedés mértékét. Ez az egyik legizgalmasabb pontja a zárszámadásoknak, de az egész évi munkáknak is. Itt számadatokkal látják munkájuk eredményét a termelőszövetkezetek tagjai. Majd a felülvizsgáló közgyűléseknek lesz a feladata, hogy az egész tagság előtt aprólékosan, számadatsze- rűen feltárják a konkrét tényeket; mit is végzett ebben a gazdasági évben a termelőszövetkezet tagsága, mennyi vagyonnal növekedett a közös gazdaság stb. Nagy felelősség hárul a leltározó csoportokra, amikor munkájukat végzik. A leltárfelvevő csoportoknak legfőbb erénye a pontosság. Precíz munkát kell végezniük, hogy a termelőszövetkezet vagyoni képét reálisan láthassák a tagok és vezetők egyaránt. Az évi mérleg serpenyőjébe nem kerülhet sem kevesebb, sem több, mint a valóságban van, mert akkor hamis képet kapnánk. (gh) Lesz, vagy nem lesz víz ? Immár — ki tudja, hányadszor — tesszük fel a kérdést, hogy mikor lesz iható víz a tormási városrészben? Két hónappal ezelőtt a télre hivatkozva sürgettük a víz bekapcsolását. A tél már beköszöntött, de iható víz még mindig nincs Tormáson. Holnap, csütörtökön döntenek a szakemberek a lakónegyed vízellátásának sorsáról. Ha a víz iható, akkor átadják a lakóknak, ha pedig nem, két kisebb kutat fúrnak ideiglenesen. De vajon mikor? Ők kelten Nagykőrösről Városunkban két női, egy férfi és egy utánpótlás kosárlabdacsapat működik. '’’Tví>n -d ■ VÁROSUNK egyik kongresszusi küldötte Káló József, a városi KISZ-bizottság titkára. ' — 1949 óta veszek részt az Szépségével, hangulatával azonban már az első ailzalómmal megragadott. Hamarosan megszerettem Kőröst, kedves, nyílt szívű lakóival együtt. ifjúsági mozgalomban — mondja. — Kezdetben a SZIT- ben és a DISZ-ben voltam ifjúsági vezető, 1957 óta pedig KlSZ-funkcionárius vagyok. Nagykőrösre négy éve került Budapestről, ahol a Lánggépgyárban dolgozott, mint rádióműszerész. Saját kérésére jött vidékre, pártmunkára. Választása Nagykőrösre esett. — Azelőtt nem sokat tudtam a városról — mondja. — XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV'^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXFenyőfaünnepélyt és de' r cember 31-én szilvcszter-es-^ tét rendeznek a DÄV üzlet- ^ igazgatóságának KISZ-istái. 4 * ^ Meleg hangulatú Mikulás- j délután színhelye volt a szó- íj ciális otthon. A Petőfi Általa- $ nos Iskola VII. c. osztályos út- ^ törői rövidke műsorral és 4 ajándékokkal kedveskedtek azf idős embereknek, akik mégha- í, tódva köszönték meg a kis $ pajtások figyelmességét. 4 * * MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Vigyázat feltaláló! (A „Szó- ^ rakozott professzor” folytató- ^ sa.) Amerikai filmvígjáték. ^ Szélesvásznú. g Magyar híradó. “ A szüretről még meg kell jegyezni, hogy szedőnek nem fogadtak napszámost, hanem a rokonok, a szomszédok, az ismerősök meghívása volt szokásban. Fiatalok. öregek egyaránt voltak a szedők között. A szőlőszedés kosarakba történt. A puttonyosok nem mindenütt jártak puttonnyal, hanem nagyobb kosárral, vagy a telt kosarakat vitték el a kocsihoz. A szüreti ebéd birkapörkölt volt. Egy-két birkát azért tartott a szőlősgazda, hogy szüretre levágja. A régebbi időben köleskásával szolgálták fel a birkapörköltet. Az ebédhez óbort adtak. A murci ivása az újabb idők gyakorlata. A nők a szőlőt jobban kedvelték, mint a bort. Ezért az elálló szőlő szépét külön gyűjtötték, melyet felkötözve télire tároltak. A böngekiváltás a fiatalok tréfálkozásával kapcsolódott. A szüretelök nótázása is emlegetett szokás. A körösi ember házánál mindig volt bor. A vendégeit megkínálta. A jó borra büszke volt. De a beszélgetés céljából összejött szomszédok, rokonok részegségig való itatása nem volt szokás. A tobzódást ételben és italban megvetett dolognak tartották. A szőlőskunyhók előtt katlan állt, de volt olyan kunyhó, ahol belül is készítettek tüzelöpadkát. A szőlőben élő, vagy dolgozó ember eledele a tarhonya, a lebbencs, a köleskása, s amióta a burgonytermelés a kölestermelést a háttérbe szorította — a paprikás krumpli, a krumplikása, a szalonna-kenyér volt. A vasárnapi ebédet a szőlőben élő ember is a városban ette meg. Tisztálkodni haza kellett mennie. Az öreg szőlők nem voltak összefüggő szőlők, voltak közöttük kisebb-nagyobb üres földek. Az első világháború után, de főként a második világháború után sok szőlőt kiirtottak és konyhakertészetet alakítottak a helyén. Az öreg szőlők ma már pusztulóban vannak. A kunyhók közül sok összedőlt, vagy szétszedték. A gyümölcsfákból is sokat kiirtottak, vagy kiszáradtak és nem pótolták. E szőlők felújításával ma már keveset foglalkoznak. Helyüket a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermelés foglalja el. Hivatásukat betöltötték. Sok évszázadon át adták az üdítő gyümölcsöt és a jó bort. A három várost, köztük Nagykőröst is — túlzás nélkül mondhatjuk — a bor mentette meg, vészes időkben. Az öreg szőlők adták a csemetét, az újra települt Ma már egyáltalán nem sajnálom, hogy otthagytam Pestet. — Amikor ide kerültem, először úgy éreztem, hogy erőmet meghaladó feladatra vállalkoztam. De kezdettől fogva bíztam a fiúkban, lányokban: bíztam abban, hogy lehet velük dolgozni. így is volt. Jó érzés, hogy ma már a városon kívül, a megyei KlSZ-bizott- ságnál is elismerőleg értékelik munkártkat. Legfrissebb bizonyíts lai ennek, hogy a hatodik kongresszuson városunk is képviselheti magát. Ha alkalmam nyílik a felszólalásra, Ígérem, hogy ott is elmondom majd: hogyan dolgozunk mi, nagykőrösi fiatalok ... k 'GÁL TERI, az Irodagéptechnikai Vállalat elsőéves tanulója alig töltötte be a tizenkilencedik életévét. Munkásszülők gyermeke. A KISZ-tag- jai sorába a gimnáziumban került. Négy éven át városi csúcsvezetőségi tag volt. Érettségi után irodagépműszerész lett és most az Irodagép- technikai Vállalat II. alap- szervezetének KISZ-titkára. Ott volt a megyei értekezleten és végül az országos kongresz- szuson is képviseli Nagykőröst. — Nagyon örültem amilcor megtudtam, hogy részt vehetek az országos KlSZ-kong- resszuson, ahová elviszem a város és a vállalatok KISZ- fiataljainaik kérését, panaszát is. — Szerintem a kongresszuson szóvá kell tennünk azokat a gyengeségeket is, amelyek megszüntetése a KISZ gyorsabb fejlődését eredményezi. Ezzel a gondolattal indulok néhány nap múlva a kongresszusra. Összeállította: Szalisznyó— Pintér és Godány szomszédos falvak szőlőskertjeibe és a szőlővesz- szőt a telepítéshez. Ha valaki meg akart ragadni a városban, annak két feltétele volt. Az egyik, hogy a homokon szőlőt telepített. A szőlő pénzt adott, házat vehetett, vagy csináltathatott. Innen már csak egy lépés volt, hogy jószágokat szerezzen és földet béreljen a várostól. Ez az életforma a XVII. századtól a XX. századig haladó volt, de a korunk túlhaladt rajta. Sok száz holdas almás, barackos és szőlőskert települt a város határában. A gyümölcsös szőlőtermelés tudományos eredményeit is felhasználták a telepítéseknél. A gyümölcscipeléstől nem görbülnek el a lábak, a körösi asszony mellkasát sem nyomja össze az előre és hátra nyakba akasztott gyümölcsöskosár. A tündérszép madárdalos gyü- mölcserdő és az öregszőlők romantikája lassan a múlté lesz, de helyére lép az új, a mai világ tiszta, világos felfelé törekvése ... (Vége) Dr. Balanyi Béla: öte$ szßißk Hol van már a romantika! IV. rész
