Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-09 / 288. szám

Szentendre r VIII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1964. DECEMBER 9, SZERDA PEST MEGYEI H í R L A P K Q LÖN K IÁD A S A JVésry év után Egy termelőszövetkezet gondjai és eredményei Négy év egy ember életében nem nagy idő, röppenő hó­napoknak számít egy közösség történetében is, de mégis sok minden lemérhető ennyi idő alatt. Különösen megmutat­kozhatnak eredményei és el­maradásai, örömei, gondjai egy termelőszövetkezet életé­ben; annál is inkább, mert az egész magyar termelőszövetke­zeti mozgalom sem idősebb húsz évnél. Szentendrén a Mathiász János T ermelőszövefkezef 1965 januárjában ötödik éve kezdi meg a közös munkát. Érdemes visszatekinteni, mi­lyen gyarapodás látható meg­alakulása óta. 1961-ben kétszáz ember kezdte meg az új paraszti élet építését ebben a ^közösségben, ma már 239-en vannak. Az el­múlt években természetesen akadtak távozók is, de mindez nem gyengítette a kollektívát, sőt, sok tekintetben hozzájá­rult megerősödéséhez. A taglétszám növekedésével egyidejűleg töretlen fejlődés tapasztalható a szövetkezet va­gyonának alakulásánál is. Míg 1961 végén 800 ezer fo­rint volt a termelőszövetkezet vagyona, ma ez már meghaladja a 4 millió 400 ezer forintot. Az állóeszközök értéke négy évvel ezelőtt éppen, hogy el­érte a 600 ezer forintot, s ma az 5 millió 300 ezerhez köze­ledik. ötszörösére emelkedett a tagok részesedése is. Az egy munkaegység után fizetendő összegnél alig történt változás, de csökkenés sem, s a négy év előtti 50 forint helyett az idén 51 forint. A négy esztendő fo­lyamán összesen 4 967 536 fo­rintot ruházott be a közösség, ebből 1963-ra esett a legna­gyobb összeg — 2 278 937 fo­rint. Ami a legjobban bizonyítja a szövetkezet jó gazdálkodá­sát, hogy a közel ötmillióból hárommilliót saját erőből ru­házott be. 1961-ben 15 hold egrese volt a termelőszövetkezetnek, ma ezenkívül magáénak mondhat 35 hold almást, 63 hold őszi- barackost, 60 hold diót és 25 hold szőlőt. A 183 hold szőlő és gyümölcsös a közeli évek­ben kezdi visszafizetni a rá­fordított munkát és a gondos­kodást, ami nagymértékben emelni fogja mind a közösség, mind pedig az egyes tagok jö­vedelmét. A szövetkezet bevétele négy évvel ezelőtt félmillió forint volt, 1963 végén pedig már 3 millió 800 ezer forint. Állat- állományának értéke a 77 ezer forintról 415 ezerre növeke­dett, járművei egyáltalán nem voltak, ma viszont ezek érté­ke 200 ezer forint, összes gé­peinek pedig egymillió fo­rint, tehát minden egyes szö-: vetkezeti tagra 4200 forint gép­érték jut. Mindenképpen és minden tekintetben erősödött, gyarapodott a szövetkezet az elmúlt négy esztendő folyamán. Ezek az eredmények azonban nem ma­guktól születtek, sokszor ko­moly nehézségekkel kellett megküzdeni, olykor egyes ta­gok meg nem értésével, félre- állásával, kishitűségével, más­kor az időjárás viszontagságai­val. A jó akarat, a megfontolt tervezés, az összefogás túlsegí­tette a közösséget a hullám­völgyeken, s ez biztosíték, hogy a jövőben még jobb ered­mények várhatók. Mezőgazdasági szakmunkásképzés a Mathiász Tsz-ben A Mathiász János Tsz veze­tősége a mezőgazdasági szak­munkásképzés fejlesztése ér­dekében már két évvel ezelőtt megszervezett egy szakmun­kásképző tanfolyamot, .melyen 24 hallgató n3'erte el az „ezüstkalászos gazda” címet. Nemrég kezdődött a harma­dik évfolyam, amelynek rész­vevői szőlőtermesztő és bor­kezelő szakmunkások lesznek. A tanfolyamon Balogh Já­nos, a párt városi bizottságá­nak titkára 20 órában politi­kai ismertetőt tart, Jerney Pál, az agráregyesület titkára 58 órában a szőlőtermesztés­ről, Horváth Antal, a járási tanács főagronómusa 32 órában kertészeti géptant, Tóth Géza, a termelőszövetkezet agronó- musa számtant-mértant. Ti- cher István 18 órában munka- szervezés-munkaegészségtant ad elő. A tanfolyam tavasszal be­számolóval ér véget és a hall­gatók,1 mint szőlész-borász szakmunkások megnövekedett HÍREK HOLNAP DÉLELŐTT tartja ülését az MSZMP városi vég­rehajtó bizottsága. Napirend: a párt- és KISZ-oktatás ta­pasztalatairól szóló jelentés megtárgyalása és az újjává­lasztott pártvezetőségek meg­erősítése. „Fekete“ vízvezetékek Komoly gondot okoz napok óta a Béke-étterem vízellátá­sa egy csőrepedés miatt. A Péter-Pál utcában végzett vil­lanyszerelés közben megsérült egy évtizedekkel korábban le- ralsott vízvezeték, amelyről a hivatalos szervek és a vízmű­vek sem tudtak. Ez a vízveze­ték egy magánerőből létesí­tett vízmű részét képezte, melyre az 1950-es években rá­kapcsolták az állami vízmű hálózatát is. A hiba kijavítá­sa megkezdődött. A további zavarok elkerülésére azonban szükséges ezeknek a magánjel­legű hálózatoknak a felderíté­se és jelentése. Ezek a rej­tett hibák súlyos károkat okoz­nak az épületekben, sőt, nem egy esetben életveszélyes süly- lyedések is keletkezhetnek. Kérjük azokat, akik régen le­fektetett hálózatokról tudnak, vagy térkép van birtokukban, jelentsék a tanács építési osz­tályának. Szombaton délután tartja évzáró századgyűlését a mun­kásőrség járási parancsnoksá­ga az egyesített tisztiiskola kultúrtermében. Hangversenyt rendez decem­ber 13-án 17 órai kezdettel a művelődési otthon ifjúsági zenekara a tanácsteremben. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. TEGNAP ESTE tartotta köz­gyűlését a Mathiász Termelő­szövetkezet tagsága. A vezető­ség beszámolója után szerve­zeti és személyi kérdésekről tárgyaltak. Az év utolsó tanácsülésének előkészítésével foglalkoznak e héten a tanácsok végrehajtó bizottságai. A városnál a köz­ségfejlesztés idei programjá­nak teljesítéséről és a jövő évi munkatervekről tárgyalnak, míg a járás programján a munkatervek jóváhagyása mellett a népművelési kérdé­sek szerepelnek. így készültek a KISZ kongresszusára A hamarosan megnyíló or­szágos KISZ-kongresszus tisz­teletére a Móricz Zsigmond állami gimnázium KlSZ-szer- vezete kiválóan sikerült kong­resszusi hetet tartott az elmúlt napokban. A hétfői ünnepé­lyes megnyitó, után egymás után következtek a szellemi és sportversengések. Ezeken a tanulóifjúság teljes számmal részt vett. A helyesírási versenyt Bor­bély Júlia III. c., Budai Mihály II. c. és Antal Géza I. a. osz­tályú tanulók, a szavalási ver­senyt Újlaki Ferenc II. b. osz­tályú tanuló nyerte, míg a sportversenyeken — ahol a lányok röplabdában, a fiúk pedig kosárlabdában mérték össze erejüket és tudásukat — a lányoknál a III. a. osztály, a fiúknál a W- osztály vívta ki a győzelmet. A versenyek végén, az ered­ményhirdetéskor Simon János járási titkár ismertette a KISZ-kongresszus jelentőségét és célkitűzéseit, majd elisme­rő szavakkal adózott a kong­resszusi hét megszervezéséért a KISZ vezetőségének és a lelkes részvevőknek. Az ünnepi hetet szombaton délután táncos összejövetel fejezte be, melyen a jól vég­zett munka után vidáman szó­rakoztak a gimnázium tanulói. BEJEGYZÉS a hírlapterjesztés panaszkönyvébe Nem tudom, miért kell állandóan bosszankodnunk játé­kos egyszerűséggel kiküszöbölhető emberi hibák miatt? Hosszú, részben elfogadható magyarázatot olvashattunk a legutóbbi, postahivatalunk vezetőjének njúlatkozatában a postai kézbesítési zavarok és késedelmek tárgyában. Öröm­mel vettük a nagyon Ízléses kiállítású új hírlapboltunk meg­születését a Fő tér közelében, a Durntsa Jenő utca sarkán. Nem tudom azonban, hogy az illetékes hírlapterjesztő, a postahivatal vezetője mivel magyarázza meg a következőket: Vasárnap reggel Schőmer Ottóné üzletében már 11 óra­kor nem lehet egyetlen újságot sem kapni. A tíz-húsz pél­dány fél óra alatt, előjegyzésben elkel. A szép hírlapbolt már délben bezár, mivel nincs újságja. Ugyanakkor, ha az ember dacol hófúvással, barátságta­lan hideggel és fájós lábbal kibiceg a vasútállomásra, a két hírlapárus mindegyikénél délután pontosan négy órakor még olyan bőségesen áll a Népszabadság, hogy tapasztalatból tu­dom, hétfőn délelőtt is kényelmesen kapok belőlük. Nagyon boldog lennék, ha e tárgyban megnyugtató ma­gyarázatot, s főleg újságot kapnék vasárnap délelőtt, anélkül, hogy a vasútállomásra kéné lefáradnom. Elég nekem az hét­köznap! Horváth Levente Szentendréről... A havas Preobrazsenszka (Szánthó Imre linómetszete) A közelmúltban érkezett vissza görögországi tanul- mányútjáról dr. Füves Ödön a Műszaki Egyetem Idegen- nyelvű Lektorátusának veze­tője, aki több tanulmányában foglalkozott már a hazai és közte a szentendrei görögség történetével, múltjával. Leg­újabban az Antik tanulmá­nyok 1964/1—2 számában: „A pesti görögök önállóságáért folytatott harca 175 évvel ez­előtt” címmel közölt hosszabb tanulmányt, amelyben szá­mos szentendrei vonatkozás található. Hallom, Balogh bácsi, Dévai Gábor zenetörténészt — aki több tanulmányt jelen­tetett meg a szentendrei ne- umás könyvekről —, az egye­sült államokbeli Yale Uni- versi.ty-n tevékenykedő dr. Milos Velimirovic professzor felkérte, hogy a magyar szár­mazású dr. Egon Wellesz ox­fordi egyetemi tanár, bizanti- nilógus 80. születésnapján megjelenő emlékkönyvbe ír­jon . tanulmányt A vonatko­zó szaktanulmányban az EN VII. jelzésű kódex, a helyi püspöki könyvtár kézirattárá­nak egyik értékes darabja is szerepel majd. k A helyi állami múzeum név­adójának, Ferenczy Károlynak fia: Ferenczy Béni nyerte el a VIII. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításon, a Miskolci Városi Tanács 8000 forintos nagy diját, „Fiú” című bronzszobrával. k Barcsay Jenő Kossuth-dí- jas festőművész, városunk közismert és nagyrabecsült művésze grafikai alkotásai­ból a Képcsarnok Vállalat Dürer—termében kiállítást rendeztek. A tárlatot dr. László Gyula egyetemi tanár nyitotta meg. k A Rádió és Televízió Újság 49. számának címlapját Mesz- léri Judit, a bemutatásra vá­ró Rab Ráby tv-film egyik főszereplőjének képe díszíti. Reméljük, hogy mielőbb lát­juk majd az ugyancsak szent­endrei vonatkozású tv-filmet. Megkezdték a járdaépítéseket az Aszfaltútépítő Vállalat szakemberei. Az első szakasz szegélyeinek lerakása meg­történt a Péter-Pál utcában. A vállalat közlése szerint december 31-re a munkálatokat befejezik (Berek János felvétele) Azonnal felveszünk gépésztechnikust, automats gépbeállítót (Tomos-rend- j szerű gépekhez), rajzkihú- : zót. fém- és műanyag szer- j számszerkesztőt. Jelentke- j zés a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat mun- 1 kaügyi csoportjánál. Szent- I endre. Dózsa György úi 36/b szám alatt. J randalíroznak éjszakánként a2 utcákon és nem tördelik de­rékba a forgalmi és tilalmi táblákat, a moziban nem kö­pik az előtteülők nyakába a tökmagot és nem röhögnek ordítva, mikor a hősnő éppen az utolsókat vonagol szerel­me karjai között, ha egy cse­rép fellazul a tetőn, a lake nem ír feljelentő levelet a rá­diónak, meg a televíziónak és telente a járdáját mindenki gondosan felhinti, hogy em­bertársai a talpukon és nem másfajta, ülésre és szaglásra való testrészein közlekedjék. Soroljam tovább? Vagy ele­gendő ennyi is? Jól mellébeszéltem a témának, ahelyett, hogy tisztességesen feleltem volna a nekem sze­gezett kéi-désnek? — Attól tartok, Balogh bá­csi, hogy ez a maga haland­zsája nem elégíti ki sem a le­vélírót, sem olvasóink zsúfolt táborát. — Pedig ennél többet nem mondhatok, így is eléggé pu­cérra vetkőztettem magamat ezzel az önkritikával. Csak egyet még, amit az én ked­ves levélíró barátom is meg­pendített: hogy ugyanis jót akarunk mindketten. Csakhogy míg szerény megítélésem Sze­rint ő a legjobbat akarja, én megelégszem a közepes jó­val is. szeltem összevissza, hogy ha a fáskamrám deszkafala nem lenne kitapétázva, az újságból kinyesett Balogh bácsikkal, magam sem tudnám, mikor döntöm magamat szégyenbe. Én olyan szemérmetlen dolgo­kat hazudtam erről a város­ról, hogy másunnan biztosan a hóhérral seprűztettek volna ki, de itt senki soha semmit el nem hitt, csak kacarászott önfeledten, még abban a rit­ka esetben is, ha lódításaimat nyugodtan magára vehette vol­na. Mert maga is meggyőződ­hetik róla, öcsém, hogy ná­lunk egyetlen lyukas csatorna nem akad, az autóbuszok nem spriccelik tele latyakkal a frissen festett házfalakat, a MÁVAUT-on gyönyör utazni, Bunyó néni soha nem marak- szik össze a szomszédjaival, dr. Hárpiánovits Tepertőné nem vonítja közélelmezési pa­naszait a piac kellős közepén, Italos Alajos nem kap egy korty szeszt sem a talponálló­ban, ha történetesen kancsa­lit egy keveset a belső feszült­ség miatt, a HÉV előtti bü­fében olyan tisztes, szolid, előkelő hangulat uralkodik, mint egy tragédia szünetében' a Nemzeti Színházban, a fa­csemetéket és kies városi parkokat nemhogy a lakók, de a kóbor ebek is messze kike­rülik, Sróf Jani és társai nem : hogy nyílt levél érkezett a ímaga címére újságunk hasáb- | jain. : — Nagy figyelemmel olvas­: tam ezt a levelet, öcsém, és \ nem tagadom, jóleső érzések : töltötték el belsőségemet, : mondjuk úgy, mintha disznó- i toros vacsorát kebeleztem ; volna be. Kitüntetésnek ve- i szem a levél azon kitételeit, hogy megnyilatkozásaim és észrevételeim megnevettetik az olvasókat, de a levél írójának mégsem tudok kielégítő vá­laszt adni. Attól félek, hogy tovább kell élnie a zavaros bizonytalanságban. Ha ugyanis elárulnám titkomat, megszűn­ne személyes varázsom, mely úgy árad szét lapunk olda­lairól, mint közderű egy jó, pofozkodós film kockáiról. Így csak annyit mondok, hogy notórius hazudozó vagyok — és ez mindent megmagyaráz. Ahogy a közmondás tartja: még az ellenkezője sem igaz annak, amit én magának Oly­kor elmesélek, sőt, ha valami olyan esetről esik szó, ami valóban igaz, azt is hazugság formájában teszem közhírré. Ez alatt a hét esztendő alatt, mióta maga engem a helyi ügyekről faggat, annyit be­jövedelmükön is látni fogják a tanulás eredményét. Kató György

Next

/
Oldalképek
Tartalom