Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

1964. DECEMBER 1. KEDD PEST megyei v/é/Wfltp 33 máregellenőr működik Pest megyében Föftft ómíiffisúffnt a ««vén»/»-«*#/«- savrvknél! — fV7rí «mi«tut ti mvfjsßtii Amikor az igazság sántít 4» Figyelemre méltó szervezési kísérletet folytatnak néhány hete Pest megyében a me­zőgazdaságban és iparban használatos különböző mé­regtartalmú anyagok raktá­rozásának, forgalombahozata- lának és felhasználásának el­lenőrzésére. Az utóbbi években a me­zőgazdaságban egyre na­gyobb mérvben vesznek igénybe különböző vegysze­reket növényvédelemre, gyom­irtásra, és ezek között az em­beri szervezetre ártalmas ha­tású, mérges anyagok is van­nak. Éppen ezért tárolásuknál és kezelé­süknél fokozottabb gon­dosság, elővigyázatosság szükséges. A megfelelő óvintézkedése­ket törvények rendeletek ír­ják elő, de hogy a rendel­kezéseket pontosan betart­ják-e, annak ellenőzésére ez idő szerint az országban még nincs megfelelő szak­képzett, speciális szerv — kivéve Pest megyét, ahol ideiglenes hatállyal ugyan, de máris működik. A méregtartalmú mező- gazdasági védőszerekben és ipari segédanyagokban rej­lő veszély elhárítására dr. Békés Zoltán, megyei fő­orvos és dr. Kádár Tibor, me­gyei főgyógyszerész, a megyei KÖJÁL és gyógyszertári köz­pont bevonásával ellenőrző gárdát szervezett és állított munkába a megye terüle­tén működő gyógyszerészek­ből. Foglalkozásuknál fogva nemcsak egyetemi szinten szakképzett, de olyan em­berekből tehát, akik hiva­tásuk gyakorlása közben megszokták a lehető legna­gyobb pontosságot. Egyelőre 33 gyógyszerészt neveztek ki méregellenőrnek, s kötelességükké tették, hogy a számukra kijelölt területen vizsgálják fe­lül a mérgező anyago­kat árusító boltegysége­ket, és az azokat felhasználó me­zőgazdasági, illetve ipari üzemeket. A méregellenőrök vizsgálatairól szóló első je­lentések most érkeznek be a megyei tanács egészség- ügyi osztályára. Kiderül azokból, hogy a legtöbb bolt­ban és üzemben nincs kü­A kimutatás seerimt az elő­irányzott 17 mázsa baromfi helyett 43 mázsát, a tervezett 141 0Q0 darab tojás helyett 253 ezret vásárolt fel a háztáji gazdaságokból a Zsámbok és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet az idén. Mi a siker titka? Erről be­szél Mezei Józsefivé, a helyi nőtanács titkára, a földműves- szövetkezet dolgozója. — A nőtanács elvállalta a baromfi- és tojásfelvásárlás feletti védnökséget. Ez azt je­lenti, hogy tevékenyen részt vettek a naposbaromfi beszer­zésében, valamint annak meg- | szervezésében, hogy a terme- , lőszövetkezetek baromfitápot | k ás őrlet lön méregraktár, az erős mérgeket pedig nem az elő­írásnak megfelelő zárt szek­rényben külön tartják. — Ahol nincs raktár, el- képesztőek a körülmények — idézhetjük az összefoglaló jelentésből, amelyben egye­lőre a tsz megnevezése nél- ! kül az is olvasható, hogy egy helyen 880 kg HCH, te­hát erősen mérgező hatású szert találtak a szabadban, a kukoricagóré tövében. Külön megemlítik a gödöl­lői agráregyetem tangazda­ságában tapasztaltakat, ahol a rendelkezések pontos be­tartása éppen az üzem jel­legénél fogva elvárható len­ne. Megállapította az ellen­őrzés, hogy a méregraktár rendetlen, a védőszereket nem tárolják mérgező ha­tásuk szerint csoportosítva külön. Nincs védőruha, vé­dőkesztyű, sőt vizsgázott mé­regkezelő sem. A képesített méregke­zelő általában sok helyen hiányzik. A megye területén 161 különböző bolt árusít növényvédőszereket, s ahol megfordultak az ellenőrök, sok szabálytalanságot ész­leltek. A mérgező anyago­kat csak kevés bolt tartja külön raktárban, sőt egy­két vegyesbolt élelmiszerek­kel együtt tárolja. Sok he­lyen a szabadban, idegenek A Magyar Galambtenyész­tők Szövetsége december 12— 14 között Budapesten, a me­zőgazdasági kiállítás pavi­lonjaiban nemzetközi galamb- kiállítást rendez, amelyre eddig 10 ország nevezett, 100 fajtába sorolható, kö­rülbelül 4500 galambbal. A szakemberek szerint a ki­állításra kerülő galambok gazdag forma- és színválto­zatait, főleg pedig a részt­vevő országok számát te­juttassanak a szerződőknek, így történt, hogy mintegy 6000 naposcsibével kicserélték a körzet baromfiállományát, a táp felhasználása következté­ben pedig meggyorsult az ál­lomány fejlődése: kisüzemi te­nyésztés mellett is két hónap alatt jól fejlett, 2 kg-on felüli csirkéket lehetett átadni fel­vásárlásra. A táp használata következtében elhullás sem volt. Az eredmény értékét növeli az a tény, hogy 1963-ban az összes baromfifelvásárlás nem egészen 7 és fél mázsát tett ki, az idei mennyiség november végéig ennek hatszorosa. által is könnyen hozzáfér­hető helyen raktározzák el a mérges anyagokat. Néhol erősen méregtartal- mú szert magában az el­árusító helyiségben is ta­láltak. Többek között az egyik önkiszolgáló bolt pol­cán ... A megvizsgált boltokban, de még a néhány kifejezet­ten csak növényvédőszert árusító egységben sincs fo­lyóvíz, hogy a dolgozók egész­ségük védelmében, a mérges anyag kiszolgálása után leg­alább kezet moshatnának. Védőruházat, védőeszköz szintén hiányzik a leg­több helyen, ahol pedig van, ott sem igen hasz­nálják. Az óvintézkedésekre általá­ban nem fektetnek sehol sem nagy súlyt. A megyei tanács egészség- ügyi osztálya a legközelebbi napokban tárgyalást kezd a kereskedelmi, mezőgazdasági és ipari szervekkel, hogy a méregellenőrök tapasztalatai alapján sürgősen egységes, átfogó intézkedéseket léptes­senek életbe a növényvédő­szerek, kártevők pusztítására szolgáló anyagok, méregtar­talmú ipari segédanyagok forgalomba hozatalát, raktá­rozását és kezelését illetően. (sz. e.) kintve Európában még sehol nem volt hasonlóan nagy­szabású galambkiállítás. Mint­egy félezer külföldi tenyész­tő érkezik a kiállításra, amelynek külön érdekessé­ge lesz a galambvásár. Ha­zánkban most első ízben a kiállításra benevezett ga­lambok jó részét, a hazai és a külföldi tenyésztők megvá- sárolhatjáJt. Az előzetes je­lentések szerint 800—1000 ga­lambot bocsátanak áruba a katalógusokban feltüntetett áron. Hangverseny felsősödön Az 1920-ban alakult felső­gödi munkásdalkör vasárnap „Opera-operett hangversenyt” rendezett a községi művelő­dési otthonban, neves fővárosi vendégművészek közreműkö­désével. A vasutasszakszer­vezet szimfonikus zenekara — Hamary András karnagy ve­zetésével — Verdi Nabuccó című operájának nyitányát és Offenbach Orfeusz az alvi­lágban című nyitányát adta elő. Urbán Eta és Ottó Márta operaénekesnők és Simon Fe­renc operaénekes a hazai és külföldi zeneirodalom nép­szerű műveiből állította össze nagy tapssal fogadott műsorát. Az £M. 41. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel lelvesz: víz- és gázvezetékszerelőket, központifűtés- és villanysze­lőket, burkolókőt központi | fűtésszerelő csoportvezetőt, | 1 kubikosokat. kőművesek és szerelők mellé férfi és női segédmunkásokat, valamint mg. tsz-tagokat időszakos munkára. Jelentkezni lehet a vállalat központjában (Buda­pest V.t József Attila u. 18.) A jelentkezőknek munkaköny­vét, tanácsi munkavállalási engedélyt, vagy tsz-vezetőség­től meghatározott időtartamra szóló munkavállalási enge­délyt kell hozniuk. Vidéki dol­gozóknak szállást biztosítunk. A levél — amit Kaszai Bá­lint írt brigádja nevében Nagykovácsiból — eleggé ne­hezen volt érthető, de vádjai hajdani munkaadójuk, a Vö­rös Hajnal Termelőszövetkezet vezetősége ellen súlyosaknak látszottak. S amikor egy hét­tel később a panaszttevók sor­ra lekezeltek a szerkesztőségi szobában, az ember úgy érez­te — bizony, ami velük esett elég csúnya ügy. íme, ezt mondták el a bri­gád tagjai: Kaszai Bálint ve­zetésével Budai György, Sza­bó József, Filai Frigyes és ifj. Freind Márton valamennyien kőbányászok voltak a terme­lőszövetkezet mészüzemében. Kaszai, Filai és Szabó terme­lőszövetkezeti tagokként dol­goztak, úgyszintén Végvári Péter bányamester is, akinek ügye szorosan kapcsolódik az övékéhez. Legtöbbjük évek óta kőbányász, munkahelyük­kel, keresetükkel a legtelje­sebb mértékig elégedettek. Szeptember 4-én, mivel a kőbányában meglássál! a munka, a termelőszövetkezet vezetősége másodállásban a brigádot átengedte az Erzsé- bet-híd építkezéséhez, bon­tásra. Egy csapással két le­gyet ütöttek: foglalkoztatták az embereket, ugyanakkor nagymennyiségű építőanyag­hoz jutottak, amiből felhúz­hatták a daráló falait. Ami­kor a termelőszövetkezetnek — az ő munkájuk nyomán — leszállították a bontott anya­got, egyszeriben visszarendel­ték őket és azzal sem törőd­tek, hogy megkezdett mun­kájuk után a Hídépítő Válla­lat a bért csak akkor fizeti ki a brigádnak, ha a teljes bon­tással végeznek. Ezért a tsz felszólítására szeptember 28- án reggel nem vették fel a munkát, mert a bontást csak aznap estére tudták befejez­ni. A tsz ekkor önkényes kilé­pő bejegyzéssel munkaköny­vüket kiadta és a már ledol­gozott munlcáért járó bérüket megcsonkítva fizette ki. Hiúba szaladgáltak, az ítéletet nem másították meg. A vezetőség a közgyűlést is félrevezette, amikor az ügyet úgy ismer­tették, hogy ők kértek kilépé­süket Végvári Péter bányaműsza­ki vezető ellen azért indítot­tak fegyelmi eljárást, mert nem rendelte vissza az embe­reit, holott a termelőszövet­kezet erre írásban és szóban utasítást adott. Ugyanakkor közölték vele, hogy mezőgaz­dasági munkásként kívánják a továbbiakban foglalkoztat­ni. — Hogy kenyér nélkül ne maradjunk, elszegődtünk vég­leges munkásnak a Hídépítő Vállalathoz — mondották Ka­szaiék. ® Kovács Lajos tsz-elnök, Kis­teleki Antal főkönyvelő, Gu­ides! Tibor mezőgazdász és dr. Bállá Lajos jogtanácsos merő­ben mást állítottak. Átmeneti­leg valóban volt egy kis pan­gás a mészégetőben. Ezért egyeztek bele Kaszai Bálint javaslatára a hídépítésnél vál­lalt másodállásba. Azonban ez csak három napra szólt, mert a személyes megbeszéléskor mindössze egy épület bontásá­ra engedték át a brigádot. Kaszaiék a megállapodás elle­nére, miután lebontották a felvonulási épületet, átmentek a budai oldalra a jó kereset re­ményében. így a megengedett három nap helyett tizennégyet töltöttek a bontásnál. A ter­melőszövetkezet töbhszöri fel­szólítás után közgyűlés elé vit­te az ügyet kizárási javaslat­tal. a huzavona miatt a tsz-t nagy anyagi veszteség érte, mert időközben a bányában is­mét teljes lendülettel meg­kezdődött a munka. Kaszaié­kért nem kár, a brigádvezetö pityókás, gyenge munkaerő volt. Igaz, hogy az ő révén ju­tottak olcsó építőanyaghoz, de távolról sem annyihoz, ameny- nyit Kaszaiék tartanak szá­mon. Annál inkább vásároltak anyagot a brigádtagok, ez is csábította őket a fegyelemsér­tésre. — A jó szivemért itt a kö­szönet — indulatoskodott a tsz-elnök. Végvári Péter esetében — mint mondották — ez csak az utolsó csepp volt a pohárban. Sorozatosan fegyelmi vétsége­ket követett el. A bányafel­ügyelőségen elvették elsőszámú robbantási betétlapját. A mun­kát nem jól szervezte, veze­tése alatt sok volt a fennaka­dás. Durva magatartásáért többször panaszkodtak rá. Ez év júniusában már egyszer fel­függesztették állásából. Külö­nösebb sérelem nem érthette, azzal, hogy mint tagot foglal­koztatják, mert szakmai kép­zettsége nem túl sok, azt is a termelőszövetkezetben szerez­te. Kezdetben kőművesek mel­lett dolgozott a tsz-ben, onnan emelték ki vezetői tisztségre. 0 A községi tanács hogyan vé­lekedik? Azt sem tudták, hogy Kaszaiéknatk panaszuk van a tsz ellen. Elbocsájtásukról va­lamit hallottak, de azt hitték, szóbeszéd. A brigádtagok va­lamennyien régi nagykovácsi lakosok, jól ismerik őket. Tud­ják, hogy Kaszai Bálinttal nem könnyű kijönni, de különösebb kifogás nem volt ellene a falu­ban soha. — Csak a fedél közös fe­lettünk a termelőszövetkezettel — mondotta a tanácselnök. — A problémák nem, mert nem ismerjük azokat. Külön világ a tsz-iroda, kívülállónak nem engednek betekintést a dol­gaikba. m A kőbányába hosszú, csú­szós, kanyargós út vezet. Te­herautók, Zetorok vágják a sarat. Pipálnak a mészégető kemencék, fekete korommal terítik a magas fenyők csú­csát. Fenn a félkör alakú krá­terben volt Kaszaiék munka­helye. Most mások dolgoznak itt. Az ő nevükben is beszélt Polczer robbantásmester. Tag­ja volt a Kaszai-brigádnak, dolgozott velük a bontásnál, de időben visszajött. — Nem kár Kaszaiért. Már alig bírta az iramot, csak a magasabb nyugdíjért nyúzta magát. Helyettük másnap akadt ember, a termelésben nem volt kiesés. Király Mihály brigádvezető­nek, a hídépítés szakszerve­zeti bizalmijának és Bakó Elek raktárvezetőnek az a vé­leménye, miután a termelőszö­vetkezet elnöke is ott volt a munka átadásánál, láthatta, több épület lebontására van szükség. Sürgős volt a munka, hogy a kertészek megkezdhes­sék a tereprendezést. A híd ünnepélyes megnyitására már a parkírozással is el kellett készülniük. Ezért, amikor a pesti oldalon az ebédlőt és a raktárt Kaszaiék elbontották, megbízták őket a budai oldal bontásával is. A termelőszö­vetkezet kirendelt munkave­zetőjének, Augusztin Károly- nak ez ellen nem volt semmi ellenvetése, mivel úgysem volt munka a bányában. Bakó Elek raktárvezető pedig azt bizo­nyította, hogy a termelőszö­vetkezet pár vasbetongerenda kivételével, közel ötvenezer forint értékű építőanyaghoz ju­tott Kaszaiék munkája nyo­mán. Ha azok nem bontanak, a tsz nem vásárolhatott vol­na. A brigádtagok némelyike szintén vett pár száz forint ér­tékű bontási anyagot. — Kaszaiékat jól ismertük régebbről — mondották. — Dolgoztak már a vállalatnál, kifogás nem merült fel elle­nük. Azért is fogadtuk szíve­sen vissza őket. O Dr. Boza István járási ügyész a törvény embere. Ka­szaiék náluk is jártak, s elő­hozakodtak panaszukkal, ami végül annyira módosult, hogy sérelmezték az önkényes kilé­pő bejegyzést. A termelőszö­vetkezetnek és a Hídépítő Vállalatnak nem lett volna jo­ga az ilyen másodállásos szer­ződéskötéshez. Ahhoz viszont a termelőszövetkezetnek joga van, hogy a munkafegyelmet megkövetelje és dolgozóinak elsősorban az ő utasításait kell végrehajtaniuk. Kaszaiék tá­volmaradása súlyos fegyelem- sértés, amellyel szemben a megfelelő eréllyel kellett fel­lépni. Végvári Péter ügyével nem foglalkozott, mivel ó néra járt nála jogorvoslásért — Kaszaiéknak is van mit takargatniuk. Spekuláltak, ha­zardíroztak — summázta szi­gorú véleményét. íme, a különböző — egymás­nak ellentmondó — vélemé­nyek. Arra valók az illetéke­sek — hogy elrendeljék a min­den részletre kiterjedő vizsgá­latot. Néhány tényt azonban még illik bevetni a mérleg két serpenyőjébe. Biztos, hogy Kaszai Bálint sem ma szüle­tett, szelíd bárány. Legalább négyszer vágta már a munka­könyvét a termelőszövetkezet asztalára, hol ilyen, hol olyan ürüggyel. Akkor nem volt olyan elégedett a munkahe- lyével-keresetével, ahogyan most állítja. Viszont ember- emlékezet óta málnaszörpön kívül mást nem láttak a kezé­ben. Végvári Péter bányamester a „nehéz emberek” közé tar­tozik. Indulatos természetű. De az az igazság, hogy a kőbá­nyába, üzemvezetői beosztás­ba, a tsz-vezetőség kérte ki, s áthelyezéssel jött ide. Szak- képzettségét sem kéthónapos tanfolyamon a tsz-ben szerez­te, hanem bányamérnöki ké­pesítéséhez már csak a diplo­mát kell megvédenie. Semmi­képpen sem indokolt tehát —• még akkor is, ha lenne ok a fegyelmire — hogy gyalog­munkás legyen valamelyik munkacsapatban. Júniusi fel­függesztéséről csak a jegyző­könyv tanúskodik, mert vele sem szóban, sem írásban nem közölték. A szembesítéskor hallott róla először. Végül azt a szabálytalanságot, amiért betétlapját elvették, a terme­lőszövetkezet utasítására haj­totta végre a tervteljesítés ér­dekében. Augusztin Károly munkave­zető szerepe teljesen hom;í- lyos. A termelőszövetkezet őt bízta meg a bontási munka idejére az építésvezetői tiszt­séggel. Elsősorban is neki kell felelnie mindenért, ami ott történt. Mégis róla szót sem ejtettek, semmiféle büntetés­ben nem részesítették! A Vörös Hajnal Termelőszö­vetkezet és a Hídépítő Válla­lat közötti megállapodásban más dátum nem szerepel, csak a megkötésé. Egyetlen szóval sem rögzítik, az emberek mit és mennyi ideig bonthatnak, mennyi időre szó! a másodál­lás tartama. Pedig a szerző­dést a két fél iogásza állítot­ta össze. A Hídépítő Vállalat bajban volt, munkaerőt kért. A Vörös Hajnal Termelőszö­vetkezet is bajban volt, feles­leges munkaerőt adott át. Mindegyikük tudta, hogy kö­zös megállapodásuk szabályel­lenes s a ködös másodállás megfogalmazást a kölcsönös kibúvás eszközének tekintet­ték. Kettejük „nemes küzdel­mének” a paragrafusokhoz nem értő, a több jövedelem után futó kisemberek itták meg a levét... Komáromi Magda AZONNALI FELVÉTELRE KERESÜNK öntő, villanyhegesztő, laka tos, esztergályos, targonca- vezető. villanyszerelő szak- j munkásokat és 18 éven fe­lüli férfi segédmunkásokat Cím: Budapest X., Gyömrői út 76—80., felvételi Iroda. Továbbá igényelünk XIV., Egressy út 20/c. szám alatti gyáregységünkbe eszter­gályos szakmunkásokat, va­lamint XIII., Rokolya u. 7—9. szám alatti gyáregy­ségünkbe villanyhegesztő­ket és betanított munkáso- 1 kát Elemes autóépítő 185,— Ft Elemes autóépítő, összeszerelve 170,— Ft Közlekedési játék 98,— Ft Hullámvasút 88,­Ft Peti baba 64,­Ft Marika baba 230,— Ft Porcelánkészlet 46—60,— Ft AZ ÖSSZEFOGÁS SIKERE Nemzetközi galambkiállítás Budapesten: tíz országból 4500 galamb érkezik

Next

/
Oldalképek
Tartalom