Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

ft»» Mccm kúrián 1964. DECEMBER 1. KEDD Központi irányítás és önállóság A Lenfonó és Szövőipari Vállalat összevonási tapasztalatai dós költséget, stb. adja ki, a felhasználásról a gyárak igaz­gatói döntenek. A vezérigazga­tó persze nemcsak pénzt, ha­nem meghatározott feladato­kat is ad a gyáraknak, s az ösztönzésül biztosított összege­ket csak a kapott feladatok teljesítése után lehet felhasz­nálni. Az összevont gyárak vezetői nemcsak végrehajtói, hanem alkotó részesei is a határoza­toknak, intézkedéseknek, részt vesznek az igazgatói ta­nács rendszeres ülésein, ahol a főkérdéseket; például a ter­veket, mérlegbeszámolókat stb. megtárgyalják. A vezető testület jó együtt­működésének is nagy szerepe van abban, hogy a már ismer­tetett termelési eredményeket a létszám növelése nélkül ér­ték el. Ha nem a létszám növelésé­ből, akkor valamilyen más forrásokból kell származnia a jó eredményeknek. Ilyen for­rás például a profiltisztítás, amelynek végrehajtására már a második évnegyedben rész­letes tervet dolgoztak ki. Ezt a tervet a szövödékben teljes egészében végrehajtották. Száz szovjet automata szövőgépet állítottak munkába, a megle­vő gépek egy részét átcsopor­tosították. Így csaknem teljes egészében megszüntették a párhuzamos gyártást az össze­vont szövödékben. A gyártási technológiákat is egységesítet­ték, így mindenütt a lehető legjobb módszerekkel termel­nek. A fonodákban már sokkal bonyolultabb feladat a profil- tisztítási terv végrehajtása, de már e téren is jelentős ered­ményeket értek el. A gyárak közötti koope­rációra nem készítettek külön tervet, azonban megteremtet­ték a három szövődé együtt­működését. Távlati elképzelés, hogy műveleti összevonásokra is sor kerül, például a két bu­dapesti szövődé termékeinek nedves kikészítését egy helyen végeznék el. Az ilyen intézke­déseket azonban mindenre ki­terjedő vizsgálatok és gazda­ságossági számítások előzik meg. A fonodákra gyártmányfej­lesztési tervet dolgoztak ki, amelyhez technológiai fejlesz­tési terv is kapcsolódik. Kí­sérleteznek például szintetikus szál lenbe való bekeverésével. Győrben már az ezzel össze­függő szövődéi kísérleteket is elkezdték. A gyártmányfejlesztés irá­nyát a HUNGAROTEX Kül­kereskedelmi Vállalat mintá- zási és gyártmányfejlesztési igényei szabják meg. Ennek köszönhető, hogy hét-nyolc­szorosára nőtt a külkereskede­lemnek átadott minták száma, ami természetesen a gyártmá­nyok iránti igényt is jelentő­sen megnövelte. A vállalati központban létrehozott műsza­ki fejlesztési osztály munkája nagymértékben elősegíti a fejlesztési elképzelések kiala­kítását, illetve végrehajtását. Az ismertetett eredmények nem jelentik azt, hogy min­den a legnagyobb rendben megy. Cikkünk elején szóltunk a Könnyűipari Minisztérium nagyon pozitív szerepéről az összevonás előkészítésében. Az eltelt időszak azonban olyan tapasztalatokat is hozott, hogy a korábbinál bonyolultabbá vált az összevont vállalat kap­csolata. Régebben egy ipar­igazgatósághoz tartoztak a gyárak, most azonban több fő­osztállyal tart kapcsolatot az összevont vállalat, ami nehéz­kesebbé teszi a munkát, a dön­tések eléggé elhúzódnak. Az is megállapítható, hogy á válla­lati hatáskör nem növekedett lényegesen. További nehézség, hogy a beruházás útján ka­pott importgépeket még min­dig csak a prospektus alap­ján kell megrendelniük. Még akkor sem nézhetik meg elő­zetesen a gépeket, ha a szál­lító cég meghívja a vállalatot. Ezeív és még néhány más negatív tapasztalat azonban semmit sem von le az általá­nos eredmények értékéből. Va­lamennyi gond a minisztérium segítségével megszüntethető, s akkor az elkövetkező eszten­dőben további jó eredmények igazolják az összevonás he­lyességét. Farkas István Szenzáció Tóalmáson A pesti ember már hozzáed­ződött a szenzációkhoz, néha­napján mégis hatalmas tömeg verődik össze, ha filmet forgat­nak az utcán: a filmfelvétel csábító látványosság. Elképzelhető, mekkora erővel hatott a hír Tóalmáson, hogy november 22-től egy hétig a Tizedes és a többiek című film­hez forgatnak az üdülőben. Pá­los György, Sfnkcrvits Imre, Major Tamás, Raksányi Gel­lert, Cs. Németh Lajos, Dar­vas Iván, Kozák László és a betegségéből nemrég felépült Szabó Gyula, a film szereplői, a közönség állandó ellenőrzése alatt játszott. Keleti Márton rendező és Pásztor István ope­ratőr voltak a felvételek „fő­szereplői”. A tóalmásiak legnagyobb sajnálatára a szenzáció tovább vonult, hogy legközelebb Far­kashegyen, majd Budaörsön tűnjék fel újra. Tóalmáson pedig csak az a vágy maradt,, hogy minél hamarabb filmen láthassák vi­szont az ismerős jeleneteket. <tm) Film Greta Garbo életéről Dino de Laurentiis olasz filmproducer bejelentette, hogy filmet készül forgatni Greta Garbo életéről, felesé­ge, Silvana Mangano játssza majd a világhírű svéd művész­nőt. Laurentiis kijelentette: megpróbál személyesen talál­kozni Garbóval és megkéri, segítsen a film előkészítésé­ben. Tv-magno Két angol mérnök találta fel a „tv-magnetofont” a tv-műso- rok házi rögzítésére és vissza­játszására szolgáló, ötletes és nem is túl drága készüléket. Gyártását rövidesen megkez­dik az Egyesült Államokban, ára mindössze 170 dollár lesz. A túrái példa A jövő évi helyi zöldségel­látás a háztáji gazdaságokra épül. Erről tanúskodik a Túra és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet igazgatóságának legutóbbi elhatározása a jövő évi zöldségellátást biztosító szerződéskötés előkészítésére. Kimondták, hogy a zöldség árualap bázisa a íöldművesszö- vetkezeti tagság háztáji gazda­sága lesz. Szénási Zoltán, igazgatósági elnök tájékoztatása szerint el­ső lépésként a jövő évi nö­vényvédelmi igények felméré­sével egyidejűleg „feltérképe­zik” a háztáji gazdaságokat is, aszerint, hogy hol, mit ter­melnek s ennek alapján állít­ják össze a szerződéskötési tervet. A túrái intézőbizottsá­gi ülésen a vezetőségi tagok máris példát mutattak a tag­ságnak, mert elsőként jelen­tették be, hogy a háztáji gaz­daságukban termelt vöröshagy­mát, salátát, korai retket, zöldhagymát, zöldbabot és ko­rai nyári burgonyát szerződé­ses alapon kívánják értéke­síteni. A földművesszövetkezet ve­zetősége arra az álláspontra helyezkedett, hogy bármilyen kis tételű ánvt átvesz, s gon­doskodik annak beszállításá­ról. A házi gyümölcsöskertek fej­lesztéséhez is segítséget nyúj­tott a földművesszövetkezet: a gyümölcsfatelepítéshez ugyan­is beszerezte a kívánt facse­metéket, Ennek eredménye­ként közel kétezer különböző fajta gyümölcsfával gyarapo­dik a házi kertek állománya. Üjabb termelési ág megho­nosítására is sor kerül: a kör­zetben gombatenyésztő telepet létesít a földmüvesszövetke- zet. LEÁNY, GITÁRRAL Az utcán Őszi levelek szőnyegén (Foto: Kotroczó) Kifosztotta a lakást és eltűnt a vőlegény Számtalanszor beigazolódott már, hogy a nők hiszékenysé­gének úgyszólván — nincs ha­Az utolsó akkord PUCCINI HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJÁRA ráját a másik után fogadta szivébe a közönség. Hattyú­dalát azonban, amelyben a művész utolsó szavát készült kimondani, nem sikerült be­fejeznie. Az egész életmű záróakkordját, azt az utolsó szót, amelyben a művész egész életét felméri és megleli azt az igazságot, aminek kimon­dására született, s megoldja azt, amit életében megoldhat. Minden olyan művészre rá­mered ez a számonkérés, aki nem utat mutató lámpás volt, hanem kiszolgálta a közönsé­get: könnyen vetted az életet s most nehéz a halál. így je­lentkezett ez a kérdés Pucci­ninél is, aki utolsó müvét akarta válaszul, nagy bizony­ságul adni. Zenevilága, ha nem is mélyült el, csodálato­san meggazdagodott ebben a darabban. A melódiák szi- várványos ragyogása, a hang­szerelés sejtelmes finomsága, bizarr szellemesség, gyöngyö­ző futamok: mind egy rendkí­vüli művészi tehetségnek, egy színes fantáziának alkotása. De a maestro ekkor már sú­lyos beteg volt. Az alkotás tit­kának abba a legbelső szen­télyébe, ahova csak a legna­gyobbaknak adatott meg eljut­ni, ebben az utolsó művében sem tudott belépni. Így is gazdag, zsúfolt feje­zetét jelenti az opera történe­tének. Idézzük csak vissza, mit jelentett Puccini a zene- történetben. Például a Pillan­gókisasszonyban. A nézőtér elsötétül. A ze­nekar játszani kezd: futamok, trillák, izzóan kiemelkedő me­lódiák, finom harmóniák, si­mogató dallamok gyöngyöz­nek, úsznak a zenekarból ki­áradó hanghullámokon. Foj­tott, érzéki muzsika ez, a dia­dalmasan felsikoltó hangok közé a panasz bugása vegyül. Túlcsorduló fantázia dallam- zuhataga után halk, finom bá­nat könnypermete hull. Suhan a függöny s a szín­padon japán teaház képe bon­takozik ki. Közben szállnak a melódiák s kötetes leírások nem mondanak el annyit Ja­pánról, mint Puccini néhány akkordja Butterfly l. felvoná­sából. Groteszk, csiklandós, varázslatos zene ez, egy isme­retlen világot lop be pár perc alatt az elsötétített terembe. Ott ül a néző fehér cseresz­nyevirágok, sárga emberek között egy távoli világban. tára. A példák sorát szaporít­ja az a legutóbbi eset is, amely Kistarcsán történt. K. M. 21 ■y éves lány, a közelmúltban Néhány üteme a muzsikának \ megismerkedett egy 20 éves feloldotta, kiváltotta az embe-1 fiatalemberrel, aki a HÉV-já- rekböl mindazt, ami tudatuk £ raton volt kalauz. A fiú előbb mélyén Japánról bennük rej- 4 udvarolgatott a lánynak, majd tozött elraktározva, az emle-4,. ... , kezés egy homályos zugában, 2 ha,zaf;sag0‘ ígért neki es hoz- olvasmányokból, emlékekből. í zakoltozott Kistarcsara. Ter­ri» „ * mészetesen a lány családja is De a japan kert cseresznye- í , , ,, .... — virágai felett kék itáliai ég '} komolyan vette az igeretet. En- mosolyog. Egy virtuóz olasz ^ nek azonban a férfi szerint művész mesél a nézőknek a $ egy akadálya volt: azt állítot- japánokról. A melódiák, mint % ta ugyanis, hogy egyszer már színes tarka raj kergetik egy- £ megházasodott s a másodszori mást, édes szerelmi dal rop- templomi esküvőhöz pápai en- pen fel, gyermekes sóhaj és 4 get}ély szükséges a katolikus ’ unV utemb?nl egyház előírásai szerint. Ezért ktbomlo erzesek aranyesoje 4 .. . hull, mint tavaszi zápor. Majd \ a ,flu .azon a címen hogy _ „a dermesztő hangszínek kerge- ^ római papának elküldi , pénzt töznek: felszakadt sikoly, kín- $ kért a lány családjától. Erre zott üvöltés tép az idegekbe $ a célra kapott is 800 forintot. és beszél a hősnő haláláról. £ Menyasszonya sógorától A szerelem édessége, a vá- 4 ugyanakkor még két öltönyt is gyak soha jós vergődése után 4 kölcsönzött. Ezek után egy szép harakiri borzalmat sikoltjak, v. _ b úaiák a hanaszerek '/ napon, október 30-an, amikor jegyedül volt a lakásban, a ru- Sokszínű, forró muzsika Z hásszekrényből magához vett Puccini zenéje. A zenei fantá- $ 36 méter ágyneművásznat, egy zia könnyedén, ezer virágú $ nagykabátot, és az ott találha- tarka köntösben szökdécsel, í tó készpénzt, majd minden bú­benne színek, hangulatok bű- $ Csú nélkül távozott. vészi keveréke, minden meló- $ Nem sokáig éivezhette azon- diájában igazi hangulat csil-y., .. log.. A Bohéméletben éppen- íban az modon Vlssza* úgy, akár a Turandotban. ? szerzett „szabadsagot”: a rend­Puccini müvei MagyarorAórség néhány nap műiva őri- szágon is állandó műsordara-ze _e ve^e- Barate Istvánról, bök. Zenéjének varázsa évről %a házasságszédelgő ifjúról az évre sok ezer nézőnek nyújtás kiderült: egy ízben már tíz- élményt. ^hónapi felfüggesztett szabad­Kiss István 4 ságvesztésre ítélték. Negyven évvel ezeíőtt haU meg Puccini, az olasz opera- irodalom csillogó értéke. Mu­zsikája, a nagy sikerek köze­pette is, még életében sok vi­tát váltott ki. Zenéjének izzó szépségét, egyéni hangját azonban nem lehet elvitatni. Utolsó művén, a Turandoton dolgozott, amikor gégebaja annyira elhatalmasodott, hogy műtétet kellett végrehajtani rajta. Orvosainak húsz napi életért könyörgött, hogy befe­jezhesse művét. Nem sikerült, a maestro 1924. november 29- én meghalt és operáját Alfano fejezte be. A milánói Scalá- ban került a Turandot bemu­tatásra. A premieren Tosca­nini vezényelt, Liú áriájánál megállt karja a levegőben, le­tette a karmesteri pálcát és a nézőtér felé fordulva sírástól elcsukló hangon jelentette be: ennél az akkordnál szakadt meg a mű alkotójának élete. A nézőtér minden részéből zokogás tört fel a bejelentés­re. Ezen az előadáson a csonka operát mutatták be, a továb­biakban azonban már az Al­fano által befejezett, teljes Turandot került színre. Küzdelmes fiatalsága volt Puccininek. Heten voltak test­vérek. Élete nehéz éveken át bukdácsolt a cél felé. Aztán a milánói szegényes diákélet, ; eredménytelen kísérletek után i kivirágzott a siker. Egyik ope­P®3* megyében működő minisztériumi iparvállalatok összevonása 1963. december 31-ig befejeződött. Közeleg en­nek a jelentős eseménynek az első évfordulója, tehát az első tapasztalatok leszűrése is le­hetővé és aktuálissá válik. A tanulságok tárháza olyan ter­jedelmes, hogy egyetlen cikk nem vállalkozhat az általános tapasztalatok közreadására, hi­szen egyetlen összevont nagy- vállalat tapasztalatait is elég nehéz csokorba foglalni. A Lenfonó és Szövőipari Vállalatot választottuk cik­künk alanyául, annál is inkább, mert annakidején, amikor el­indultak a fejlődés új útján, megírtuk, milyen elképzelé­sekkel látnak munkához. Nos, örömmel rögzíthetjük, hogy a nagyvállalat teljes mértékben megfelelt a várakozásnak, s maradéktalanul teljesítette az eltelt időszakra kitűzött fel­adatokat. Az eredményeknek nemcsak az az alapja, hogy a textilipar viszonylag szervezet­tebb, hanem az is (s ez általá­nos megyei tapasztalat), hogy a Könnyűipari Minisztérium ■nagyon jól előkészítette-a vál­lalati összevonásokat, ebben a felelősségteljes munkában jól együttműködött az illetékes partszervekkel. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat Budakalászon székelő vezetősége a hozzá tartozó gyá­rak vezetőivel együtt biztos alapon láthatott munkához. Az alapok azonban csak félig biz­tosították a sikert, amely a vezető testület hozzáértése, rá­termettsége nélkül korántsem lett volna elérhető. Az összevonás óta nemcsak a termelés teljes mennyisége, ha­nem az egy munkám jutó napi termelési érték is jelentősen növekedett, s ami legalább annyira lényeges — ha csak két tized százalékkal is —, de csökkent a termékek költsége. Aki ismeri a textilipart, jól tudja, a számadatok alapján szerénynek tűnő eredmények manapság milyen nagy erőfe­szítéseket igényelnek. A válla­latnál is tényezők sokasága ve­zetett el az eredményekhez. Az első ilyen tényező a he­lyes vezetési stílus, a helyes vezetési módszerek következe­tes kialakítása. Tömören úgy lehetne megfogalmazni ennek lényegét, hogy szigorú központi irányítást valósít meg, s ugyanakkor biztosítja a nagy- vállalathoz tartozó gyárak ön­állóságát. Igen jelentős eredményes­ségi tényező a szellemi erők, elsősorban a műszáki szellemi kapacitás koncentrációja. Nagy erőpróbája volt az összevont műszaki erőnek a komáromi gyár átszervezésének megter­vezése. Már az első vizsga jól sikerült, s azóta több újabb példa bizonyítja, hogy helyesen cselekedtek amikor a műsza­kiakat valóban műszaki fel­adatok megoldásával bízzák meg, s az is bebizonyosodott, hogy az érők összpontosításá­val nagyobb eredményeket le­het elérni. A feladatköröket nagyobb­részt központosították. A funk­cionális központi szervek a vállalat működési szabályzata és ügyrendje alapján napi munkakapcsolatban vannak a központhoz tartozó gyárak érintett osztályaival, utasítást azonban csak a gyámk igaz­gatóin keresztül adhatnak ki. A gyárigazgatók egyszemélyi felelősséggel vezetnek, csak a vezérigazgató irányítja őket. A gyárak önállósága az ösz- szevonás következtében termé­szetszerűleg csökSkent. Az ön­állóság csökkenésével azonban nem szűnt meg a felelősség és az azzal járó hatáskör sem. A központhoz tartozó gyárak ne­gyedéves operatív tervvel és önálló negyedéves gazdálkodá­si előirányzattal rendelkez­nek, ennek alapján dolgoznak. A gyárak, az üzemi eredmé­nyig bezárólag, az elszámolást is önállóan készítik el. Mun­kájukat egyeztetik a központ mérési eredményeivel, s csak ezt követően kerülnek az ada­tok a vállalati mérlegbe. A vezérigazgató csak a teljes béralapot, igazgatói alapot, prémiumkeretet, reprezentá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom