Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

mm D:l J AR A S E S C E G L VÁROS R|S Z É RE VIII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1964. DECEMBER 13, VASÁRNAP Nteagv ér^@lslé«lés, szorgos leltározás előzi meg a zárszámadásokat Nagy érdeklődés előzi meg az idén a 1sz-ek zárszámadás­ra való felkészülését. A zár­számadás beszámol a tsz va­gyoni helyzetéről, ismerteti az év gazdálkodásának jellemző adatait, kimutatja a bruttó jö­vedelmet és azt, hogy a pénzt mikép használják fel bőví­tett újratermelésre, a felhal­mozásra. A tsz-tagokat persze az is érdekli, hogy a fennma­radó jövedelmet miként oszt­ják fel, mennyit fizetnek egy munkaegységre, mennyi lesz a természetbeni és a pénzbeli jö­vedelem? Ez a várakozás minden év végén megismétlődik. Mégis az idén valahogyan más hangu­lat előzi meg ezt a nagy szám­vetést. Valamilyen ünnepies komolyság csendül ki abból, ahogy az emberek készülnek a zárszámadásra. Különösen komolyan veszik a leltá­rozást, amely már minden tsz-ben megkezdődött. A felmérések mind gazdasági, mind számviteli vonalon se­rényen folynak. A gazdasági vezetők előse­gítik a leltározást azzal, hogy közreműködnek a termény és egyéb készletek rendezésében, kiválogatják a növendékállato­kat. összegyűjtik a gépeket és felszereléseket, valamint azok tartozékait. Bizottsági­lag kiselejtezik az elkopott ál­ísa • húrnm bianttsníff Szóba kerül: mire mit fizetnek ás elmük naponta ellenőriz lóeszközöket, felmérik a befe­jezett építkezéseket s értékü­ket, hogy ezek pontosan sze­repeljenek a tsz leltárában. Egyeztetik a tagok munkaegy­ség kimutatását, hogy annak alapján mindenki pontosan meg­kapja a végzett munkája után járó részesedést, ne legyenek utólagos rekla­mációk. Ugyanakkor már most megvitatják, megbeszé­lik a tagokkal a jövő évi ter­vezést. Azt, hogy a jövőben egyes munkafolyamatokat mi­lyen jövedelmi formák alkal­mazásával végeznek majd. Kint jártunk a Vörös Csillag Tsz-ben. Itt a leltározást Tu- gyi Géza főkönyvelő szervezte meg. Három leltározási bi­zottságot alakítottak. A tsz elnöke, Szabó Fe­renc az egész felmérést naponta ellenőrzi. Kint a területen a tsz főag- ronómusa, Dani Mátyás járja a határt, az istállók körül pe­dig a főá'.lattenyésztő Pólya Gyula és munkatársai válogat­ják és minősítik az állatokat. Sok dolguk van, mert az idén i __uü__lii'T ". -■______________ j elentősen megnőtt a tsz-ben az állatlétszám. Ez a komoly előkészület biz­tató. Bíznak benne, hogy az idén időben elkészülnek a zárszámadások és az eredmé­nyek be is váltják a hozzájuk fűzött reményeket. Helyes Lajos a tanács mezőgazdasági osztályának főkönyve­lője SÍRNAK a hegedűk Zeneiskolánkban 637 nö­vendék tanul. Egy-egy elő­adás keretében városunk zenekedvelőinek élményt, szórakozást nyújtanak. Igen ám, de sajnos idővel a hang­szerek is elkopnak, kisebb- nagyobb javításra szorul­nak. Hogy akkor el kell vin­ni a hangszer javítóhoz? Igen, de hová? Igaz, van Ceglé­den a Bocskai utcában egy eldugott kis konyhácska, ahol Farkas Béla hangszer­készítő, az ételek gőzfelhő­jében javítgatja a hegedű­ket. Ezek a hangszerek az étel nedves párájától keser­vesen sírnak, egy elfogadha­tó, modern, vagy legalábbis kulturáltabb helyiség után. i _________ I N em alamizsnára, jo szara van szükségük Ragadjuk ki őket a megaláztatás mocsarából — Kárpáti Aurél-portrét ajándékozott a „Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaságnak” Szigethy István budapesti fes­tőművész, az író egykori ba­rátja. Agrárszakembereink új vezetősége A Magyar Agrártudományi Egyesület ceglédi csoportja pénteken új vezetőséget vá­lasztott. A vezetőségválasztó közgyűlést érdekes előadással kapcsolták össze. Zsuffa Er­vin, a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője a termelőszövetkezetek jövede­lemelosztásáról tartott elő­adást. Az előadáshoz több tsz- agronómus és főkönyvelő szólt hozzá. A mezőgazdasági szak­embereken kívül a gyűlésen megjelent több városi és járá­si vezető is. Kiváló munkás, kiváló sportoló Hamvasbarna és a neonszóke Modern frizurában nem lesz hiány Merész vállalkozásba kez­dett a Dél-Pest megyei Fod­rászszövetkezet, amely új cég magába foglalja a ceglédi és nagykőrösi fodrászokat is. El­határozták, hogy városi nívó­ra hozzák fel a vidéki fodrá­szok munkáját. ' — Nem akarjuk mi lebeszél­ni a vendéget, aki kér egy modern hajszínt, sőt mi pro­ponáljuk azt — mondja Zá­hony István ceglédi fodrász, a szakma továbbfejlesztő bi­zottság elnöke. Az ő érdeme, hogy megszervezték a fodrász­továbbképzést. Budapestről a yil. kerületi „Vénusz” fodrászszövetkezet­ből Roder Tibor hajfestő spe­cialistát kérték meg, legyen a segítségükre. Papp József pe­dig, aki magyar fodrászbaj­noksággal dicsekedhet, a fér­fiaknak segít. Mi is megragadjuk az alkal­mat és véleményüket kérjük az olyan sokat vitatott frizu­radivatról. Roder mester . a nőkről nyilatkozik. — A legdivatosabb két szín a hamvas barna és a neon- szőke. Ezt a két színt mutat­juk be és tanítjuk meg az it­teni fodrászkollégákkal, elmé­letileg és gyakorlatilag. A hangsúly a fésülésen van. Krausz Zsuzsa fodrásznő itt egy új vonalú kontyot fésül. Érdekessége, hogy modern, si­ma, lágyan hullámos. HÍREK — Az „Opera” Illatszerbolt értesíti a kedves vevőket, hogy ma 8-tól 2 óráig, arany- vasárnap pedig reggel 8-tól este 6 óráig tart nyitva. — Elmarad az Ötösfogat. A városi, művelődési ház értesíti a színházlátogató közönséget, hogy a hétfőre hirdetett Ötös­fogat című vidám műsoros est technikai okok miatt elmarad. A megváltott jegyek a színház jegypénztáránál visszaváltha­tók. — No és mi a helyzet a fér­fiaknál? — Nyakban „kissé” növesz­tett frizuráról, talán a hang­súlyt a „kissére” teszem, mert itt nem a bozontos hajról be­szélek. Fejtetőn egészen rö­vidre nyírt, picit homlokba fésülve. Tessék hát befáradni, höl­gyeim, uraim, csak folyton- folyvást, modern frizurában Cegléden már nem lesz hi­ány ... (szalisznyó) Pákozdi Rudolf marós alapító tagja a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnak. Tizenhárom év alatt többször ré­szesült jutalomban, kitüntetésben. A sportban is kitesz magáért, mint a Ceglédi Építők tekeszakosztályának tagja sősorban felelősek értük. A szülőket vagy a nevelőket kell előszednünk, ez bizo­nyára eredményes volna. De még ez is kevés. Ha őket is meg akarjuk tanítani a jó­nak és a szépnek, a mesé­nek, a játéknak, a nemes terveknek örömére, akkor en­nél többet kell tennünk. Általános szokás mostaná­ban az, hogy különböző ügyek, események és ren­dezvények fölött védnökséget vállalnak. Miért ne vállal­hatnának védnökséget pél­dául ezek fölött a szomorú és megalázott gyermekek fö­lött? Volna ennek is olyan jelentősége, mint a hulladék- gyűjtésnek! Állhatna a kezdeményezés élére a KISZ, vagy az ifjúság- védelmi bizottság. A maga módján segíthetne a gyámha­tóság is, különösen most, az ajándékozás időszakában. És még sok mindent lehetne és kellene tenni. De mindenek­előtt meg kell értenünk, mi­előtt bármit is tennénk, hogy ha tényleg koldusok ezek a gyerekek, akkor elsősorban megértést, jó szót és segítő szándékot koldulnak, s ezt mi egy vagy két forinttal nem intézhetjük el. Lencsés Gábor Szívesen válogat a vevő Kevés olyan forgalmas üzlet van Cegléden — különösen így ünnepek előtt — mint a Rákóczi úti Cipőbolt. Szósze- rint értendő: egymásnak ad­ják a kilincset a vevők. Az újonnan átalakított üzletben udvarias kiszolgálás mellett a modern „próbapadokon” szí­vesen válogat a vevő. De van is miben! A nagyon divatos és szép kivitelű bundacsizma a legkelendőbb, ám nem ma­rad el mögötte a bundacipő sem. Sokatmondó adat: csak tegnap 44 ezer forint forgal­mat bonyolítottak le. Hát még mi lesz ott ma délelőtt, s — A kukoricabétakarítás befejeződött a járás termelő­szövetkezeteiben. A legna­gyobb holdankénti termésát­lagot az abonyi Kossuth Tsz érte el 41,2 mázsával. Fölényes Abonyi győzelem Emlékezés láncosbombákra és egy újszülöttre Lassan tradiciószámba megy, hogy birkózásban az út­törők is megrendezik a me­gyei bajnokságot. Az elmúlt vasárnap Abonyban került sor az úttörők és a serdülők megyei bajnokságára. Eredmények: 32 kg-bam: 2. Lipák László, 3. Mákká László. 35 kg-ban: 1. Mészáros László, 3. Petrezselyem László. 40 kg­ge üzlet, a Bába és Monori fé­le ház. A vasútnál egy lősze- res szerelvény rakománya durrogott. Volt eset amikor egyidejűleg tizennyolc helyről jeleztek kárt. — A légollalmi segédszol- gálatosokkal — Platz Gyula, Pipi József, Szabolcsi László, Strázsi György még ma is megmondhatója — emberfe­letti munkát végeztünk. Töb­ben közülük, akik később tűzoltók lettek — Temesi Jó­zsef, Gyura József és jónéhá- nyan — ekkor választották hivatásnak a bajbajutottakon való segítés nemes szolgálatát. — A front közeledett. A ha­tóság kiürítést rendelt el. Az akkori parancsnok Szalay László az értékesebb anyago­kat felrakatta egyetlen gépjár­műfecskendőnkre és a men­tőautóra. Ügy látszott zsákmá­nyát nem kívánta másokkal megosztani, ezért szép titok­ban evakuált. — Egy újabb légitámadás a laktanyánkat döntötte romba. Ennek lett áldozata Juhász Ferenc városi kocsis, aki az itteni gazdasági udvarban tevékenykedett. Társát, Biró Jánost, Csete István segít­ségével a halál mezsgyéjéről hoztuk vissza.- A felszabadulás abban a — sokak által táplált — hitben ért bennünket is, hogy a szenvedések után jobb idők jönnek. Az újjáalakított vá­rosi elöljáróság felhívására felvettük a szolgálatot és hoz­záfogtunk a romok eltakarí­tásához. A régi tűzoltók is csaknem mindannyian össze­jöttek. Vezetőnkül Szűcs And­rást választottuk, akiről tud­tuk, hogy demokratikus gon­dolkodású ember. Ö az el­lenállási és a munkásmoz­galomban is régebb óta részt vett. Megmaradt, kez­detleges felszereléseinkkel a volt rendőrségi fogdában kezdtük meg a szolgálatot. A tűzvédelmi készültség mel­lett ránk hárult a mentő­szolgálat is. Mentőautó híján, kerékre szerelt hordágyon szállítottuk a betegeket. Lak­tanyánkat részben lakhatóvá tettük. Visszaszereztük fel­lelhető felszereléseinket, ké­sőbb motoros fecskendőt is kaptunk. Ezekben segítsé­günkre volt a szovjet ka­tonai parancsnokság, vala­mint Szelepcsényi Imre, mos­tani tanácselnökünk is. Iskolaköteles gyerekek kó- dorognak az utcán. Szána­lomra méltó külsejükkel és erőszakosságukkal hívják fel magukra a figyelmet. Ketten- hárman a Délibáb Cukrászda, néhányan a Szabadság mozi előtt tanyáznak. Fürgén nyü­zsögnek a járókelők között és kéregetnek. Napjában száz­szor is elmondják, hogy mo­ziba akarnak menni, hogy kenyeret akarnak venni. Gyakran találkozom velük és megvallom őszintén, hogy ilyenkor nagyon kellemetle­nül érzem magam. Szégyen- kezem a kéregetö gyerekek szülei helyett is, de szégyen­keznem kell azért is, mert ezt az állapotot megtűrjük. Azon tűnődöm, vajon mi­lyen becsületérzés alakulhat ki ezekben a gyerekekben ilyen életmód mellett? Vagy olyan erős a félelem bennük azok irányában, akik pénz- szerzési szándékká l küldik őket az utcára koldulni, hogy az az iskolai nevelést is le­győzi? Egyáltalán: ki és mi kényszeríti őket az utcára? Mi lesz ezekből a gyerme­kekből? Most megszokják a pénzszerzésnek ezt a könnyű módját, de mi következik, ha felnőnek és számukra ez a lehetőség megszűnik? Igen, a válasz kézenfekvő. Keresnek majd olyan lehe­tőséget, olyan utat maguk­nak, mely a teljes lezüllés- hez — esetleg bűncselek­ményekhez vezet. Ne várjuk meg ennek lehetőségét! Ra­gadjuk ki őket a megalázta­tás mocsarából! Ismertessük meg velük az élet szebbik, jobbik, örömtelibb oldalát is. Ma még csak azért harag­szanak ránk ezek az apró­ságok, mert nem adunk nekik egy vagy két forintot. De va­jon később megbocsátjuk-e városunk közösségének, hogy „hagyta” őket elzülleni. Ak­kor már keservesebb lesz a do­log, ha e fiúk lopni-csalni kezdenek, a lányokból pedig örömlányok lesznek. Nem a gyermekeket kell i elkergetni az utcáról. Fölös- j leges ijesztgetni>o' öketva -■ Ez -esetleg 'ídeig-óráig hatásos. ; de később újra •■■megjelennek és erőszakosán követelőznek. A környezetüket kell tüzete­sebben megvizsgálni. Felelős- j ségre vonni azokat, akik el­I A második világháború bor­í zalmaiból Cegléd város lakos- i ságának is alaposan kijutott. : A bombázórepülők korában ; már nincs nagy különbség a I front és a hátország között. I Katonáink ugyan bőségesen ; 'hullatták vérüket az esztelen I kalandban, de akik itthon ma- ; radtak, azokra is a halál l'esel- ; kedett. 1944 szeptemberében ; már másodízben zúdították terhüket városunkra az angol­szász bombázógépek. Az állomási bombázlak kez_ di el visszaemlékezését Ma­gyar Ferenc tűzoltó százados. — Üjonc tűzoltó voltam akko­riban és a Iégoltalmistákkal tartós szolgálatot teljesítettem. A hatalmas méretű láncos bombák felszántották a vásár­teret és a Szűcs-telep szegé­nyes házaiban nagy pusztítást végeztek. Kigyulladt az ország egyik legnagyobb hengermal­ma. — Még várható volt újabb ; hullám érkezése, de a bizton- : ságos 'helyen székelő parancs-. ! nokság rohamra indított ben- i nünket. A hősködés fiatal baj- ; társunk Tessényi István éle- | tébe került. A legénység több ; tagja és a fecskendőnk is meg- í sérült. A malom tüzét minden I igyekezetünkkel sem sikerült : eloltani. Napokig fáklya- j ként világított az éjszakában. ; — Októberben már foszfo­I ros bombák is hullottak. [Lángba borult a Szabó cseme­— Sok balesettel járt a \ cseré-berélők népvándorlása.: Vonatról, teherautóról po- í tyogtak le a fázó, meggém- : beredett éhező emberek. Volt,; akit szándékosan löktek le, j hogy portékáját elrabolják.; De a mentőszolgálat is ja- \ vult. Stráfkocsi, majd ké-j sőbb „kétlóerös” csukott ba-1 tár állt rendelkezésünkre; Az i elcsigázott lovak után néha; bizony tolni kellett a nem; könnyű alkotmányt. Sok eset- ■ ben voltunk orvosok, első-; segélynyújtók, de még bá-; bák is.- Emlékezetes ma rád száJ momra, mikor egyszer a; Végh-telepről kellett egy szü- ; lő asszonykát a kórházba be- j szállítani. Előrehaladott stú-! diumban volt már, s az ör-! vendetes eseményt a batár; rázása még csak siettette. A; szülést levezettem és a kli-; nikán dolgozó madámoknak a \ beteggel együtt a kis ember- í csemetét is átadtam... Az- \ óta is sokszor gondolok rá,; vajon hol lehet most ez a; már húszéves fiú vagy leányul Az élet nem állt meg s : egyre sokrétűbb lett. Végül) eljött az a nap, amikor már \ fúvószenekart is szervez-; tünk. Talán még emlékez- í nek rá, hisz’ nem volt akkor í más zenekar a városban. Be- ! ugrásképpen még a tam- \ burmajor botját is rángatnom 1 kellett... \ J. Z. í ban: 1. Petrezselyem Antal, 52 kg-ban: 1. Valkó Ferenc. 2. Annók Ferenc. 58 kg-ban: 1. Hernák János, 2. Dévai János. Nehézsúlyban: 1. Farkas Vin­ce. Pontversenyben: 1. Abony (31), 2. Monor (8) és 3. Nagy­kőrös (5 pont). Pontot szerzett még a Csepel Autó és a Du­nakeszi. , Ugyancsak öt sportkör kö- ! rülbelül negyven versenyzője í lépett szőnyegre a serdülők ! versenyében. Eredmények: 50 ! kg-ban: 2. Földi László. 53 > kg-ban: 1. Bene László, 56 ; kg-ban: 1. Gönczöl László, 3. í Jagri István, 62 kg-ban: 2. : Földi György. 66 kg-ban: 1. í Petrezselyem István, 70 kg- ; ban: 1. Petrezselyem Sándor. 574 kg-ban: 1. Farkas Vince, í Pontverseny: 1. Abony 32), ! 2. Dunakeszi ISK (23), 4—5. ! Monor (9), 4—5 Nagykőrös (9 ; pont). ; — gyim. ! » t t : Olimpiai est Cegléden í Nagyszabású sportrendez- : vényre kerül sor a hét végén. : szombat este 7 órakor a Kos­• suth művelődési ház színház- í termében. A ceglédi Építők j SE tornaszakosztálya ekko Jrendezi meg hagyományúi '•dísztornáját a Tokióban jár, í olimpikonok részvételével. • Csányi Rajmund és Mák ■ Gyöngyi tornászolimpikono; ; mellett itt lesznek a tornász- [ válogatott tagai is, valamin: jaz aranyérmes öttusázó Török ; Ferenc, Pólyák Imre és az i ezüstérmes gerelyhajító Kul- i csár Gergely is. A Hazafias ; Népfront segítségével rende : zendő estet a 600 éves váró! : sportszerető közönségének fi' I gyeimébe ajánljuk. Jegyek 14, 12 és 10 forintoi árban válthatók a gimnázium' ' ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom