Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

£ „Dolgozni csak pontosan, szépen...“ A VIZÉP vecsési gépjavítóműhelyében sokan vall- ^ ják — a költő szavaival —, hogy dolgozni csak pontosan, f szépen érdemes, úgy, ahogy a csillag megy az égen. Ez í V a csillag járásnyi pontosságú munka nálunk sok brigádra % jellemző. Közöttük nemes versengés folyik a magasabb | termelékenység eléréséért, egymás túlszárnyalásáért, a * V szocialista cím elnyeréséért. Ez utóbbi eddig már nem is í y egy brigádnak sikerült as üzemben! í ? A vetélkedő brigádok közül kívánunk néhányat be- \ mutatni alább, szóban és képben: •viliin A rE S tr<M f'GY.EI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA á VI. ÉVFOLYAM, 262. SZÄM 1964. NOVEMBER 7, SZOMBAT Emlékezés és számvetés A Május 1. asztalos brigádnak tizenkét tagja van, valamennyien kitűnő munkások. Szorgalmas és ügyes kezekkel szinte a gondolat gyorsaságával darabolják fel a faanyagot, és állítják össze az ablakkeretet. A szocia­lista címet két éve nyerték el. A Petőfi brigád 1961-ben alakult, fiatalokból. Nagy Sándor brigádvezetö irányítása alatt szépen fejlődtek és tavaly már ők is a szocialista brigádok sorába kerültek. Jó kedélyük, fiatalos lendületük pótolja az esetleg gyen­gébb szakmai tapasztalatokat és mindig határidőre meg­javítják a gépeket. Kettős ünnepet ül ma a járás lakossága: a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 47., járásunk felsza­badulásának 20. évforduló­ját ünnepeljük. Húsz éve annak, hogy járásunkat 1964. november 2-a és 27-e között felszabadította a dicsőséges szovjet hadsereg. Felszabadult népünk meg­értette, hogy a kapott sza­badság nemcsak ünneplést, hanem helytállást, példás ki­tartást, s hősies munkát igé­nyel. A mi járásunkban is éppenúgy, mint bárhol az országban, első feladat volt a lerombolt ipari üzemek helyreállítása, az ipar ter­melésének megindítása. A második feladat volt a hős szovjet katonák vérével ön­tözött magyar föld megmű­velése. Az új kenyér mag­jának elvetése valóban hő­sies helytállást követelt. A mi járásunkban Is sokan ásóval, vagy egy tehénnel vontatott ekével készítették el a magágyat. A szabadság öröme itt nem is­mert akadályt, az áldozat- készség példátlan volt. A há­ború kegyetlenül megtize­delte állatállományunkat, amit nem pusztítottak el a gyilkos fegyverek, annak je­lentős részét elvitték a né­metek. Gazdasági épületein­ket lerombolták, az amúgy is kis számban levő mező- gazdasági erőgépeket elhur­colták, vagy elpusztították. Ilyen körülmények között szerveztük a járásban az új élet boldogabb feltételeinek megteremtését. A termelés megszervezése mellett. ..előttünk állt a pro- letárnataiom kivívásának har­ca, a régi államgépezet le­rombolása, s az új állam- igazgatás felépítése. Hős munkásosztályunk, pártunk vezetésével ezt a harcot is eredményesen vívta meg. Járásunk a felszabadulás előtt iparilag elmaradott volt. Jelentősebb üzeme csak a Monori Kefegyár és a Mag­termeltető Vállalat volt. Ezek a vállalatok a fejlődés során alapvetően . átalakultak. Ter­mékeik nemcsak országunk­ban, hanem külföldön is is­mertek és kedveltek. Az el­múlt húsz esztendő alatt olyan új ipari vállalatokat hoztunk létre, mint a Maglódi Gépgyár, a Kézműipari Vállalat, a ve­csési vízgépjavító, amelynek termelése igen fontos helyet foglal el a népgazdasági ter­vekben, sőt az exportra va­ló termelésben is. A felszabadulás következté­ben végbement változások között a legjelentősebb a me­zőgazdaság átszervezése. Az írta: SZIJJÁRTÓ LAJOS országgyűlési képviselő járási tanácselnök egykori nagybirtokok felpar­cellázása után 1959-ben a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság összefogásával, pár­tunk vezetésével, megvalósí­tottuk a szocializmus felépí­tésének egyik alapvető fel­tételét, létrehoztuk a szocia­lista nagyüzemi mezőgazda­ságot. Ma járásunk paraszt­sága húsz mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben tömörül­ve 43 500 holdon végez nagy­üzemi gazdálkodást. A nagy­üzemi mezőgazdaság megte­remtése új tartalmat adott a járás dolgozó parasztsága életének is, megszabadult az évszázados fizikai munkától. Ma már több mint 300 traktor áll rendelkezésére a külön­böző talajmunkák végzésére. Az aratást ma már csaknem teljes egészében géppel vé­gezzük. Évről évre szilárdul­nak közös gazdaságaink, a járás termelőszövetkezeteinek 186 milliós közös vagyona van jelenleg. Államunk ed­dig több mint 125 millió forint beruházással segítette tsz-einket a termelés jobb feltételeinek megteremtésé­ben. Eredményesen gyarapo­dik állatállományunk, nőnek a hozamok, nő a tagság jö­vedelme. Megvalósult régi álmunk, a nyolcosztályos iskola. Rö­vid időn . belül teljesen fel­számoljuk az analfabétiz­must. Több mint 3500 fia­tal részére megteremtettük a munka gyakorlati ismereté­nek elsajátítását, a politech­nikai létesítményekkel. Hét- százhatvan gyermek rés'zesül iskolai napközi otthoni ellá­tásban, 1506 gyermek ré­szére biztosítottunk óvodai férőhelyet. Külün említésre méltó járásunk büszkesége, a monori gimnázium. Öröm az is, hogy Monor mellett ma már Gyomron és Ve- csésen is működik gimná­zium. Alapvető változás követ­kezett be az egészségügyi ellátottságban. Ma járásunk lakosságának 97 százaléka ré­szesül szervezett egészség- ügyi ellátásban. A betegsé­gek magasabb szintű kezelé­se céljából Gyömrőn és Mo- noron szakrendelőket létesí­tettünk. Ezek éves forgalma meghaladja a 200 000 főt. Járásunkban tizenöt ágyas, szülőotthon van, melyet a szülőanyák 85 százaléka vesz igénybe. Bölcsődéink össze­sen 134 gyermek részére biztosítják a szakszerű gon­dozást, s egyben könnyítik a dolgozó anyák helyzetét. Megjavult járásunk lakos­ságának anyagi helyzete is, megnőtt a vásárlóerő. A fel- szabadulás előtti évi 50—100 lakásépítéssel szemben ma 400—‘450 lakóház épül évente A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 47. és járá­sunk felszabadulásának 20. évfordulóján nagyszerű ered­ményeinket nem elég csak nyilvántartásba venni és az elért eredményekből eredő előnyöknek örülni. Ezek az eredmények további áldozat­hozatalra köteleznek bennün­ket, hogy hazánk még szilár­dabban álljon a béke ügye mellett, hogy népünk még egységesebben küzdjön pár­tunk, munkásosztályunk nagy­szerű célkitűzéseinek, a szo­cializmus felépítésének meg­valósításáért. Gyermekjáték Jól felkészült a nagy kará­csonyi. játékvásárra Monoron a Papír- és írószerbolt. Közel négyszázezer forint értékű já­tékáru várja a vevőket. A vá­sárlók a szép játékok közül is több mint száz fajtában válo­gathatnak. Ügyeletes orvos Gombán — Úriban dr. Pén­zes János (Gomba). Monoron, 7-én dr. Pálfy Ferenc, 8-án dr. Péterffy Gusztáv. Üllőn 6-án délutántól, 8-án reggel 7 óráig dr. Leyrer Lóránt, 8-án 7 órá­tól dr. Csik Pál. Versesen dr. Imreh Pál. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. Kézimunka-kiállítást rendez Monoron a községi ta­nács nagytermében a nőta­nács. A kiállítás szombaton délben nyílik és vasárnap es­te zár. A kiállítás megtekinté­se ingyenes. MŰSOR Mozik Ecser, Sz: Gyilkosság Szicíliá­ban. V: Hogyan lettem vezérigaz­gató? Gomba, Sz—V: Elektra. Gyömrő: Sz—V: özvegy menyasz- szonyok. Matiné: Fűre lépni sza­bad. Maglód, Sz—V: Űzött vad (szélesvásznú). Matiné: A hét da­da. Monor, Sz—V: A hazudós Büly (szélesvásznú). Matiné: Tücsök. H: Minden megtörténhet (szélesvász­nú). Nyáregyháza, Sz—V: Félúton. Pilis, Sz—V: Trubadúr. Tápiósáp, Sz—V: Csodálatos vagy Júlia. Sz. Ifjúsági előadásra: Hüvelyk Ma­tyi. Tápiósüly, Sz—V: Codine. Űri, Sz—V: A generális, üllő, Sz—V: A. szeretet jogán. Matiné: Kis búvár. Vasad. Sz—V: Egy taxisofőr halá­la. Vecsés, Sz—V: Pogányok ideje (szélesvásznú). Matiné: Pár lépés a határ. H: Másfél millió (széles­vásznú). Sportműsor 7- én, Népstadionban: Pilis—Bu­daörs'„Szabad Föld Kupadöntő” (labdarúgás). Üllőn: Járási úttörő­bajnokság döntője (kézilabda). Mo­nor— Abony megyei bajnokság. Gyömrő—Ecser, Tápiószele—Mende megyei területi bajnokság (labda­rúgás). 8- án: Űri—Tápiósüly, Péteri— Gyömrő II. járási körzeti bajnok­ság (labdarúgás). a légitámadás útközben ért. /i Holtraváltan hasaltunk az árak ragadós iszapjában a Kossuth Lajos utca sarkán, hallottuk a szívünk riadt dobo­gását, amikor dobhártyát re- pesztö bögéssel zuhanni kezd­tek a stukák, s fejünk fölött oldották ki vijjogva hulló bombáikat. Hallottuk a halált- hozó suhogást is... Aztán megrázta hátát az öreg föld és millió felé hullott a József At­tila utcában egy ház... A visszahulló törmelék szemfe- ddként borult a beomlott pin­cére, ahol huszonkét ember életét oltotta ki ez az egyetlen bomba. Ezalatt a borzalmas félóra alatt, 1944. november 9-án, a feketekeresztes német gépek által szórt bombák hu­szonöt házat találtak telibe Ül­lőn és a községen átvonuló front 344 polgári áldozatának halálát nagyrészben ez a légi­támadás okozta. A tanácsháza anyakönyvébe utólag bejegyzett adatok sze­rint a pusztulást mindössze egy induló élet ellensúlyozta. Koblencz István született egyedül ezen a napon. a szél, amely vitte a bom- /i bak égett olajszagú füst­jét, az összedült házak füllesz- tö porát, Hosszuberken lángok­kal ölelkezhetett. Égett az ut­casor ... A betonút túlsó ol­dalán már szovjet katonák géppisztolyán táncoltak a nap­sugarak, itt a házak között kormosarcú német katonák benzinnel permetezték a fala­kat, a szobák közepére meg vederszám locsoltak belőle. Aztán lángcsóva repült be a keretestől betört ablakon át és A műszakiak is brigádba tömörültek, Ábrahám Gé­za vezetésével. A Pattantyús műszaki brigád tagjai: Var­ga Gyula, Helmeczi Tivadar, Schiszler Géza, Nagy Sán­dor, Csepregi István sok • elfogadott újítással szereztek jó hírnevet és megbecsülést maguknak. A darabolóműhely Rákóczi brigádja szorgalmáról híres. Eddig nem sikerült még a szocialista brigád cím birtokába kerülniük, de a legjobb úton vannak ehhez, hiszen a harmadik negyedéves versenyt ők nyerték meg. (Kútvölgyi Mihály képriportja) A tsz-ek őszi versenyében Csévharaszt és Gyömrö kibérelte az első helyet A november 4-i állapotnak megfelelően az alábbiak sze­rint alakult a tabella a járás 20 tsz-ének őszi versenyében: Betakarításban: 1. Csévharaszt, 2. Vecsési Ezüstkalász, 3. Gyömrö, 4. Ecser. 5. Gomba, 6. Vecsési Zöld Mező, 7. Monori Üj Élet, 8. Nyáregyháza, 9. Pilisi Hunyadi, 10. Bénye, 11. Pé­teri, 12. Monori Kossuth, 13. Úri, 14. Üllő, 15. Mende, 16. Mag­lód, 17. Tápiósüly, 18. Tápiósáp, 19. Pilisi Űj Élet, 20. Káva. Vetésben: 1. Gyömrö, 2. Csévharaszt, 3. Ecser, 4. Nyáregy­háza. 5. Üllő, 6. Monori Kossuth, 7. Vecsési Zöld Mező, 8. Pilisi Hunyadi, 9. Úri, ló. Maglód, 11. Mende, 12. Bénye, 13. Monori Üj Élet, 14. Vecsési Ezüstkalász, 15. Gomba, 16. Tá­piósüly, 17. Pilisi Űj Élet, 18. Káva, 19. Péteri, 20. Tápiósáp. (Lapunk szerdai számában téves közlés jelent meg: nem a pilisi Üj Élet, hanem a pilisi Hunyadi Tsz fejezte be a «•- tést a hét elején.) HÚSZÉVES EMLÉK Hosszúberek égése egyszerre lobbant lángra a fél utcasor. A házatőrző kutyák nyüszítve, vonyítva rohantak el a gazdátlan udvarokból. — Az előző nap már el kel­lett hagyni a házakat — em­lékezik vissza a dantei borzal­maikra özvegy Rocsek Sándor- né. — Csúsztunk, másztunk a süppedő sárban, — toldja meg Kokainé, — a fák oltalmaztak amikor életet dörzsöltünk fá- . zó, zsibbadó térdeinkbe. Órá­kig tartott, szinte örökkévaló­ságnak tűnt, amíg egy közeli házba értünk. A padlóra kupo­rodva bújtunk össze, fogainkat a félelem csörgette. Halk pat­tanással, alig látható résen szilánk szökött közénk, Petrá­nyi Marikát érte, s a négyéves kisleány ott halt meg karjaink között... Egy fiatal németet is közénk kergetett a félelem. Egyre csak azt hajtogatta: miért kell meghalni, miért kell meghalni ilyen fiatalon... Alig egy óra múlva őt is ott érte a halálos golyó ... — Péteribe mentünk meg Monorra. S egy hét múlva, amikor visszatértünk, csak üszköt meg romot találtunk a házaink helyén — csal könnye­ket az emlékezés Rocsekné szemébe. — Egy párnán kívül mindenünk elpusztult. Tjj, tágas házak állnak már * ' a romok helyén, Bognár Pali bácsi szomszédságában árulkodik még egy kormos fal a borzalmas napokról. Ember magasságú gaz verte fel a ro­molhat, a szobák helyén pedig már derék vastagságúra nőttek a fák... Kiss Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom