Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
PEST A ViLAE PROLETÁRJAI, EGYESULJLItK. MEGYEI mL/M 1"f 1 NAGYKŐRÖS x/iirlüM} AZ M SZ MP PEST' MEGYEI BIZOTTSÁGA fS A MEGY E I TANÁCS L A P i A Vili. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM ,ÍI*A HO Fli.l.i;»* 1964. NOVEMBER 7, SZOMBAT Az emberi haladás ünnepe K ét gondolat jegyében ünnepli az emberiség évről évre, s most negyvenhetedszer a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Ünnepli azért, mert ebben a forradalomban született meg a világ első szocialista állama. És ünnepli azért, mert az oroszországi proletariátus a párt vezetésével megvívott győztes forradalmával — önmagával együtt — az egész emberiséget elindította a szocializmus útján. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal megkezdődött a kapitalizmus pusztulása és a szociális^ ta forradalom győzelmeinek megállíthatatlan sorozata. Marx és Engels a múlt század derekán még úgy látta,, hogy a szocializmus többé- kevésbé egyidőben győz majd a fejlett tőkés országokban. Vlagyimir Iljics Lenin zsenialitásának, történelmi látásmódjának köszönhetjük, hogy Marx és Engels tanításait a kapitalizmus imperialista korszakában olyan új következtetésekkel gyarapította, amelyek leitetővé tették a proletár- forradalom oroszországi győzelmét. Lenin tudományosan kimutatta, hogy a szocialista forradalom győzhet egy országa ban is, és nem szükségszerűen egy fejlett kapitalista országban, hanem ott, ahol az imperializmus lánca a leggyengébb, ahol a társadalmi ellentétek végletekig való kiéleződése folytán létrejönnek a forradalom feltételei. Leninnek köszönhető az is, hogy a munkásosztály, a dolgozó tömegek olyan harci vezérkart kaptak, amelynek vezérlő eszméje a marxizmus—leninizmus; egységesen, fegyelmezetten és szervezetten cselekszik, Ez a harci szervezet, a marxista— leninista párt nem hasonlít egyetlen korábbi politikai párthoz sem, nem laza szervezet, nem választási alakulat, nem a parlamenti frakció függvénye, hanem a tudatosan cselekvő, a határozatokat fegyelmezetten végrehajtó, a demokratikus centralizmus alapján működő ütőképes hadsereg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme igazolta, hogy Mara: és Engels helyesen látta meg a történelem szükségszerű menetét, azt, hogy az emberiség útja a szocializmus felé vezet. Igazolta Lenint, mert a szocializmus egy országban, egy elmaradott országban, a cári Oroszországban győzött. A szocialista forradalom győzelme gigászi, de nem emberfeletti feladatok elé állította Oroszország népeit és vezetőjüket, a kommunista pártot. A világ egyik legelmaradottabb országában kezdték el a történelem legfejlettebb társadalmának megteremtését. A cári Oroszországban fejletlen volt az ipar, elmaradott és feudális maradványokkal átszőtt a mezőgazdaság. A feudalizmus nyomta rá bélyegét a társadalomra és az államapparátusra is. Az országban számos elnyomott nép, nemzetiség élt. Mindezt tetézte a három éven át tartó háború, majd a győztes forradalomra rátörő intervenció és á polgárháború. A nnál fényesebb bizonysága a szocialista társadalmi rend erejének, magasabbren- dűségének az, hogy ma a Szovjetunió a világ társadalmilag leghaladottabb országa, a felépült szocializmus, az épülő kommunizmus országa. Mivel mindörökre megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása, megszűnt a termelési eszközök magántulajdona, szocialista az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a külkereskedelem, a szovjet társadalom a munkásosztályból, a kolhozparasztságból és az értelmiségből áll. Ez a magyarázata a szovjet nép teljes egységének és egyben annak Is, hogy — mint azt az SZKP XXII. kongresszusa megállapította — a szovjet állam már nem a proletárdiktatúra állama, hanem egyetemes népi állam, a párt pedig az egész nép pártja. A szovjet nép csaknem félévszázados munkájával hatalmas szocialista ipart, nehéz és könnyűipart, szocialista mező- gazdaságot teremtett. Ez a ha- talmas és erős gazdaság adja meg a lehetőséget ahhoz, hogy . a szovjet nép végrehajtsa a a kommunizmus építésének grandiózus tervét és bebizonyítsa az emberiségnek, hogy a kommunista társadalom az a rend, amelyben minden ember valóban szabadon, növekvő bőségben és kultúráltan él. A Szovjetunió majdnem ötévtizedes fejlődése azt is bebizonyította, hogy csak a szocialista társadalmi rend képes minden embernek biztosítani a tanulást, a művelődést. Általános ég kötelező a nyolc osztályos oktatás. Az egyetemek és a főiskolák évente csaknem 350 ezer szakembert adnak a gazdaságnak, a tudománynak és a kultúrának. A Szovjetunió, a világ leghaladottabb országa jár az élen a legfontosabb tudományok, az atomfizika, az asztronautika és az elektronika számos ágában is. És nem utolsósorban: a Szovjetunió a világ legerősebb katonai hatalma. Ereje egyaránt szolgálja a világ minden népének békéjét, nyugalmát, biztonságát. Ez a sok áldozattal létrehozott hatalmas katonai erő teszi lehetővé, hogy a szocialista országok biztonságban végezzék építőmunkájukat és hogy a szabadságukért küzdő, függetlenségüket védelmező népeket ne döntse újból gyarmati sorba az imperializmus. A Szovjetunió. létrejötte óta a béke védelmezője. így lépett fel már a győztes forradalom első óráiban kiadott lenini Békedekrétummal. Ereje azonban akkor még csak igazságában rejlett. Ma már azonban a Szovjetunió olyan erő, amely- lyel kénytelenek számolni az imperialisták és amelyben védelmezőjüket, támaszukat látják a világ összes népei. A szovjet munkásosztály, a szovjet nép az internacionalizmus szellemében nevelődött és kommunista építőmunkáját is internacionalista feladatnak tekinti, de eleget tesz a Szovjetunió internacionalista kötelezettségeinek azzal is, hogy minden lehető módon támogatja a szocializmust építő népeket, a szabadságukért küzdő és azokat védelmező népeket és szolidáris a tőkés országok kizsákmányolása ellen harcoló munkásosztályával. A Szovjetunió Kommunista Pártja, mint a legtapasztaltabb párt minden kommunista, minden internacionalista tiszteletét és megbecsülését élvezi. Ez a párt vezette először győzelemre népét a szocialista forradalomban. Ennek a pártnak a vezetésével épült fel először a világon a szocialista társadalom. Ez a párt dolgozta ki először a kommunizmus építésének tudományos programját. Ez a párt tudott megküzdeni a különböző rendű és rangú ellenforradalmárokkal, a jobb és baloldali opportunistákkal, a különböző színezetű nyílt és álcázott ellenségekkel. Ez a párt egyesítette először a marxista—leninista elméletet a szocialista építés gyakorlatával. Ezért az elméletileg legképzettebb és legtapasztaltabb párt. Ezen az sem változtat, hogy a' sztálini személyi kultusz -és a dogmatizmus néhány évre visszavetette az elmélet fejlődését. Nem változtat, mert maga a Szovjetunió Kommunista Pártja látta meg s,aját hibáit és számolt le velük az 1956. évi XX. Icongresszuson. Ez a kongresszus elemezte az új világpolitikai helyzetet, a szocialista világrendszer létrejöttével, a nemzeti függetlenségi harcok fellendülésével,, a tőkés országok munkásosztályai által vívott harc növekedésével kialakult új viszonyokat és választ adott a felvetődön új kérdéseikre. Megállapította, hogy az új erőviszonyok lehetővé teszik a háború elkerülését. Leszögezte, hogy a szocializmus békés versenyben kíván győzni a kapitalizmus felett. Megállapította, hogy a nukleáris fegyverek korában csak a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése mentheti meg az emberiséget a jóvátehetetlen katasztrófától. Megállapította, hogy a társadalmi fejlődés és az új erőviszonyok lehetővé tehetik egyes országokban a szocialista forradalom vértelen győzelmét is. A XXII. kongresszus a kommunizmus építésének programjával, az egyetemes népi pártról és az egyetemes népi államról szóló tanításokkal gazdagította tovább az elmélet tárházát. A XX. kongresszus értékét, megállapításainak helyességét mutatja, hogy a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as nyilatkozatai e tanításokon alapulnak. Az elmúlt nyolc év alatt a gyakorlat próbáján is mindenben igazolódott a XX. kongresszus, az 1957-es és 1980-as nyilatkozat megállapításainak helyessége. A Nagy Október óta tart a világon a történelmi változások végeláthatatlan sorozata. A szocializmus azóta tizennégy országból álló, Európára, Ázsiára és Amerikára is kiterjedő világrendszerré vált. A gyarmati Ázsia és Afrika helyén új, fiatal független államokból álló és a nemzetközi életben növekvő, pozitív szerepet játszó Ázsia és Afrika nőtt fel. Mindezeket a változásokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom indította el. JY épünk sorsa . mindörökre f ’ összeforrott a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. Mi voltunk az elsők, akik 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásával követtük Oroszország népeinek példáját. Felszabadulásunltat a Szovjetuniónak köszönhetjük. A Szovjetunió állott mellettünk mindvégig internacionalista segítséggel, ,önzetlen támogatással. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusa nagy kincseket adott a mi pártunk kezébe is, segített nekünk abban, hogy olyan politikát dolgozzunk ki, amelyet népünk megtért, helyesel és támogat és amely a gyakorlatban hozza meg eredményeit. Mindezért eltéphetetlen és örökre szóló a magyar—szovjet barátság, amely népeink, pártjaink és kormányaink barátsága. Egyben biztosítéka függetlenségünknek, békés szocialista építőmunkánknak, munkánk zavartalanság árvák. Ma a világon minden a két társadalmi rendszer, a kapitalizmus és a szocializmus harcát tükrözi. Ez ma a világ legfőbb kérdése. A kapitalista világnak ez a legfőbb gondja, olyan gond, amelynek a kapitalisták többnyire még ellentéteiket is alárendelik. Tény az: korunk a kapitalizmus pusztulásának és a szocializmus győzelmének kora. * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkcs-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepséget a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, az Elnöki - Tanács elnöke nyitotta meg, majd Cseterki Lajos, pártunk Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. CSETERKI LAJOS BESZÉDE — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenhetedik évfordulóját ünnepeljük. 1917. november hetedikén a nép kezébe vette saját sorsának intézését: az orosz proletariátus, a nagy Lenin teremtette kommunista párt vezetésével a föld egyhatodán létrehozta a világ első szocialista államát, és ezzel új korszak kezdődött az emberiség történetében, véget ért a világon a kizsákmányolok egyeduralma. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékét a föld minden részén ápolják. Minden haladó, szabadság szerető nép büszke a Nagy Október szülöttére, a világ első szocialista államára: az erős, hatalmas, kommunizmust építő Szovjetunióra. — Most, negyvenhét esztendő után a győztes forradalmat ünnepli november 7-én tizennégy szocialista ország népe, az emberiség egyharmada. Visszanyert függetlenségét ünnepli az egykori gyarmatbirodalmak romjaiból felemelkedett csaknem egész Ázsia és Afrika. A harc és a remény ünnepe ez a világ minden elnyomott munkása számára. November 7. az emberi haladás, a béke és a szabadság ünnepe. — A szovjet népnek és pártjának nemcsak az a világtörténelmi érdeme, hogy győzelemre vitte a szocialista forradalmat és az elmúlt félévszázad viharaiban megőrizte október vívmányait, hanem az is, hogy továbbfejlesztette azokat, felépítette a szocialista társadalmat és ma sikerrel építi a kommunizmust. — A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának elméleti és politikai tételei tovább gazdagították az egész világ munkásmozgalmának eszmei, politikai tárházát. A két világtörténelmi jelentőségű kongresszus bátran leszámolt a gondolatot és tettet egyaránt gúzsbakötő dogmatizmus- sal, a személyi kultusszal és ezzel szárnyakat adott a marxista gondolkodásnak, felszabadította a tömegek alkotó kedvét. Megtisztította a szocializmus eszméit mindentől, ami azoktól idegen. Azóta ismét teljes fényében ragyog a szocialista humanizmus eszméje. A Szovjetunió Kommunista Pártja merte és tudta felvetni elsőnek korunk legégetőbb kérdéseit és tudott azokra helyesen válaszolni. A huszadik kongresszus tanításai nyomin vált világossá az emberiség előtt, hogy a tömegpusztító fegyverek korában, egyedül a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése mentheti meg a világot a katasztrófát hozó háborútól. A huszadik kongresszus tette világossá. hogy a megváltozott világpolitikai erőviszonyok a háborút elkerülhetővé teszik. A huszadik kongresszus tanítja azt is, hogy ma, amikor a szocializmus már világrend- szer és mások az erőviszonyok, lehetséges a szocialista társadalom megteremtése békés eszközökkel. — Az 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozások határozatai azért épülnek minden alapvető kérdésben a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresz- szusán elfogadott határoza(Folytátás a 2. oldalon.) PisziiuncpséR Budapesten
