Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-03 / 258. szám

1964. NOVEMBER 3, KEDD FJE» I MEGY Kr. BENKO SISA ISTVÁN, A BETYÁR Csendes őszi eső áztatja a megsüppedt sírhantot a . ber- necebaráti katolikus temető­ben. Aki benne nyugszik, ré­gen elporladt már. A feje fölé állított sírkövén girbe­gurba felirat: Itt nyukszik Istenben boldogult Benko István Élt 62 évet Meghalt 1910 Nov 15 ikén Béke poraira. A járatlan idegen közöm­bösen halad el a sír mellett. Mit tudja ő, ki az a Benko István, kinek nevét pedig öre­gek ajkán kélt rémhistóriák, s megsárgult bűnügyi krórlikák őrzik?! Meg egy dal, a meg­boldogult nótája. Búsongó nó­ta volt ez, elszomorodhatott tőle, aki hallgatta. ...Hej, de magos a Cserhát er­dő fája, Sisa Pistának jó lesz bitójára! Sisa Pista, hej, de nagyot vé­tettél, Rút halállal halni nagyon si­ettél... Hogy mi köze volt „Isten­ben megboldogult Benko Ist­vánnak” Sisa Pistához? Csu­pán annyi, hogy egy személy volt a kettő. Úgy is írták a ki­rályi törvényszéki aktákban: Benko Sisa István. Amiből ér­tő ember tudhatta, hogy Benko volt a becsületes neve, a Sisát csak betyárkodáshoz viselte. Mert ha szegény is az ember, meg betyár, azért tud­ja, mivel tartozik a családi becsületnek... Benko Sisa István kalandos pályafutása, a körülmények, amelyek haramiát faragtak belőle, szóról szóra megegyez­tek Viola betyáréval, kinek érdekes históriáját Eötvös Jó­zsef örökítette meg A falu jegyzőjében. Sisa Pista is be­csületes juhászbojtárként kezdte, s tisztességgel ellátott- hivatalban végezte Zubovits Fedor kapitánynál. A kettő között azonban volt idő, ami­kor egyszerre négy vármegye — Pást, Hófftád, Hónt és He­ves <— pandúrjai üldözték, mígnem aztán kezük közé kapták. Talán sosem került volna összeütközésbe a törvénnyel, ha 19 esztendős korában bir­kalopás gyanújával le nem fogják. De lefogták és Balázs Sándor pandúrórmcster vette vallatóra. Erről a valla­tásról így beszélt egykor Sisa Pista, a századelő zsurnalisz­tájának, Zöldi Mártonnak: „A lábamnál köttetett fel a gerendára, s szeges csizmasa­rokkal rúgta a fejemet, meg a bordámat. Akkor könyörög­tem először és utoljára em­bernek. Azóta is bánom... Nem vállalhattam el a birka­lopást, mert hiába no, egészen büntetlen voltam benne. De hasztalan mondtam, csak ütött, csak rúgott. Édes jó istenem, most segíts meg — rimánkod- tam. Ekkor rúgta meg Balázs a fejemet legerősebben. Én vagyok itt az isten — mon-< dotta — nekem valljál! össze­szorítottam a fogamat, egy szót sem szóltam többet. Üt­hetett, rúghatott már ezután, csak az járt a fejemben: majd kipróbálom én, hogy isten vagy-e?” Három esztendővel később csakugyan kipróbálta. A szi- ráki tanyákon, egy juhászné- nál hozta össze balsorsa a pandúrt Sisa Pistával. Iszoga- tás közben összekülönböztek. Az őrmester elkapta az akkor már betyár hitre tért volt ju­hászbojtár puskáját, az meg lekapta baltáját a tarisznya- karikáról, s egy suhintással lecsapta a pandúr fejét. Ez volt az egyetlen gyilkos­ság, amely a lelkét terhelte. Súlyos árat fizetett érte: „többrendbeli tolvajság és rablás, egy' súlyos testi sértés és egy emberölés bűntettében bűnösnek találván”, a balassa­gyarmati királyi törvényszék húsz esztendei fegyházra ítélte, bár a királyi ügyész kö­tél általi halált kért fejére. A húszból huszonegy esztendő lett. S valahol Nógrádban, leá- nyi pártában nemes kisasz- szony várt a négy vármegyé­ben híres betyárra... Szabadulásakor kenyérkere­set után nézett. így került a veröczei híres vadasz és úrlo- vas Zubovits Fedor szolgálatá­ba. Azt mondja a» fáma, soha egy darab juh, egy mérő búza nem veszett el többé a kezén. Sisa Pista szomorú nótájá­nak jóslata nem vált be: bár többször is fenyegette, a rút halál mégis elkerülte. Tisztes „polgári” betegségben: gyo­morfekélyben halt meg, — ha hinni lehet az egykori Bernecze plébános által kiállított halot­ti levélnek. Betyároknál szo­katlan módon, még végrende­let is maradt utána, párját rit­kító rendelkezéssel, melyben szeretett feleségét, Kürtössy Máriát a tiszteletre méltó Uh- lárik Antal bernecei tanító úr­ra testálja __ A szód, Bag, Túra környékén manapság is sok történet járja Sisa Pistáról. Szóbeszéd sze­rint, erre is elvetődött kalan­dos portyái alkalmával. Igaz-e vagy se, nem tudni; minden­esetre tény, hogy a mamák mostanában is így tisztelik rosszalkodó csemetéjüket: „Te Sisa Pista!” így korholják a Kovács Jóskákat és Szabó Fe­riket, s — bizonyára — így korholták a domonyi Sisa Pis­tát is. Mert bármilyen szor­galmas, jó munkás is ma ez a huszonöt éves fiatalember, gyermekkorában ő sem lehe­tett jobb nadrágszaggató kor­társainál. Sisa István mostanáig úgy tudta, hogy családja egyenes leszármazottja az utolsó nóg­rádi betyárnak. Édesapja sur- bankó legényke korában még gyakran hallotta a szegény emberek körében népszerű be­tyár nevét öregapjától, Sisa Balázstól. Disznótorokon, lag- zikon, amikor a Hort környéki könnyű borok már megoldot­ták az öreg pásztor nyelvét, elemlegette a rokonának tisztelt betyár viselt dolgait. Hogy a szegé­nyeket sose bántotta, inkább segítette. Bezzeg egy kasznár­A szántóföldön termelt növények fagybizfositását a termelőszövetkezetek a vagyonbiztosítás keretében november 30-ig köthetik meg. Részletes felvilágosítást az Állami Biztosító fiókjai adnak. nak úgy odasózott egyszer az ösztökével, hogy ottmaradt. Különösen az ügyvédekre ha­ragudott. „Egyszer-másszor minket is meglepett legényei­vel a Mátrában, amikor ott le­geltettünk. Mindig váratlanul gyütt, s akkor má’ tudtuk, hogy pandúrok kergetik. Megesett, hogy ott is maradt köztünk vacsorára...” Ezt a másik Sisa Pistát, a domonyit, természetesen más I fából faragták. Az ő élete ke- j vésbé romantikus, de annál ki­egyensúlyozottabb. Édesapja tapasztalt kertész, a domonyi Dózsa Tsz brigádvezetője. Ö maga az ipart választotta: kel­lett a pénz, házat akartak építeni. Kétszoba, fürdőszobá­sat, a domonyvölgyi bérelt la­kás helyett. Budapesten tanult szakmát, s júniusban tette le az autószerelő szakmunkás vizsgát. Összegyűjtött kerese­tükből három éve felépült a megálmodott családi ház. Sisa István sokat dolgozik. Olvasni is szeret, főleg izgal­mas kalandregényeket. Végté­re is: a név kötelez!... A veszély nem vonzza, elér­hetetlen vágyai nincsenek. Amit magának kíván, az: bé­ke, munka, jó kereset. És — ha majd eljön az ideje — hű­séges, jó feleség. Csakhogy ő nem testálja senkire! Nyiri Éva mai nap 150 EVE, 1964. november 3, kedd, Győző napja. A nap kél 6.30, nyugszik 16.25 órakor. A hold kél 5.14, nyugszik 16.23 órakor. Várható időjárás: erősen felhős, párás idő, esőkkel. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. 1814. 1944. november 3-án felszabadult Tószeg, Örkény, Gyón, Alsóda- bas (ma Dabas), Üjhartyán, Sári, Aisónómedi, Bugyi, Inárcs, Ita- Uucs, Szalkszcntmirton, Dunave- cse. — Bemard Shaw: Pyg­malion című vígjátékát az Állami Déryné Színház ma este 7 órai kezdettel Új­szilváson mutatja be. Szer­dán a vígjátékot Bugyi községben adják elő. — Országos állat- és ki­rakodó vásárt tartanak ma Ócsán. o l\ r EM ICH november 3-án született Emich Gusztáv. A pesti egyete­men szerzett jogi diplomával a könyvkereskedést választotta hi­vatásul. Szakmai ismereteit Pes­ten, majd évekig tartó külföldi tanulmányútja során Bécsben, Párizsban és Lipcsében sajátítot­ta el. 1812-ben nyitotta meg Pes­ten „Nemzeti könyvkereske- dés”-ét, amely gyakori találkozó- helye lett a korabeli politikai te­kintélyeknek és íróknak is. ö volt a kiadója 1347-ben Petőfi összes költeményeinek, hazánk­ban addig a legnépszerűbbé vált könyvnek. A 3000 példány rövid idő alatt fogyott el. Nyomdát is létesített. 1850-ben megalapította a Pesti Naplót. Kiadói tevékeny­sége során sokszáz művel gya­rapította a megjelent magyar könyvek számát. Nem elsődleges üzleti megfontolással, — a nyom- dászati tekintély elérése céljából, — nagy költséggel számos dísz­munkát jelentetett meg, köztük a párizsi világkiállításon arany­éremmel jutalmazott Bécsi Ma­gyar Krónika facsimile kiadását. Könyvkiadó- és nyomdai intéze­téből alakult 1868-ban a máig is fennálló Athenaeum. síz (Szabó Sípos Tamás rajza) Tizennyolcmillióval több naposbaromfi A tanácsi irányítással dol­gozó keltetőállomások az idén eddig kereken 18 millióval több naposbaromfit adtak át a termelő üzemeknek, mint a múlt év hasonló idősza­kában. A csibekeltetésnél több mint 20 százalékos a növekedés, kacsából 700 000- rel, libából 360 000-rel, puly­kából pedig másfél millió­val keltettek ki többet. A háztáji gazdaságok részese­dése a kikeltett naposcsi­békből a múlt évi 30 mil­lióról 33 millióra, libából 29 000-ről 149 000-re, pulyká­ból 109 000-ről 214 000-re nőtt. Ugyancsak a baromfite­nyésztés erőteljes fejlődésé­ről tanúskodnak a felvásár­lás adatai is: a szerződésre átadott pecsenyebaromfi meny- nyisége egy év alatt csak­nem kétszeresére emelke­dett. A karácsonyi pulyka­idényre előkészített, s a ta­valyinál sokkal nagyobbra tervezett szállítmányokkal pe­dig még tovább javul az arány. (MTI) — Az őszi megyei könyv­hetek alkalmából Váczi Mi­hály ma Pátyra látogat, s találkozik olvasóival. Ba- ranyi Ferenc költő pénte­ken Gödöllőn tart író-ol­vasó találkozót. — Miért jobbak a ma­gyar filmek? Gödöllőn a mozilátogatók akadémiájá­nak második előadására kerül sor csütörtökön. Ne- meskürty István filmesztéta bevezető előadásában arról beszél majd, hogy miért jobbak a magyar filmek... Ezt követően ankéten vi­tatják meg e kérdést. — Szentendrei statisztika. A szentendrei kulturális napok rendezvényeit egy hét alatt összesen 4680-an lá­togatták. A rádió és a televízió mai műsora Egészítse ki téli ruhatárát! Két- és háromrészes leánykaruhák, síma- és mintás szövetből, 6—12 éves korig 180—270 Ft-ig Mintás sportszövetből készült fiú öltönyök, különböző fazonokban, nagy színválasztékban 5—12 éves korig 206—270 Ft-lg 13—16 éves korig 290—440 Ft-ig Fiú télikabátok, mintás szövetből, begomoolható béléssel, 5—16-os méretben 475—850 Ft-ig Női ruhaszövetek gyapjúból és selyemből 50—230 Ft-ig Nyúlszőr kalapok 109—230 Ft-ig Leányka svájci nadrág 10— 17 Ft-ig 28.35: Könnyűzenei híradó. 19.25: Esztrádzenc. 20.45: Miért szép? Jó­zsef Attila Mondd, mit érlel című verséről. 21.00: Szimfonikus zene, 22.20: Népi zene. 22.50: Mai szem­mel ... 23.00: Szöktetés a szeráj- ból. Operarcszletek. 23.40: Könnyű­zene. PETŐFI RADIO 14.00: A dzsessz kedvelőinek 14.25: Sosztakovics: Négy kórus. 14.45: Alkotóműhelyben. 15.05: Ope­rettrészletek. 15.45: Híres Afrika­kut atónk: Magyar László. 16.00: Romantikus hangverseny. 17.03: A kereskedelem a zászlót követi. 17.20: Inselt Katalin és Lajos At­tila hangversenye. 17.55: Magyar nóták. 18.15: Gilgames. Részletek a világirodalom legrégibb eposzából, 18.45: A Román Rádió Énekkara énekel. 19.00: Mi történt a nagyvi­lágban? 19.15: Francia operaest. 20.25: A szovjet kultúra hete. Fém­szirén. 20.40: Kacsóh—Heltai: János vitéz. A II. felvonás fináléja. 21.05: Tánczene. 22.00: A Tátrai vonósné­gyes játszik. URH 14.00—18.00: Budapesten és kör­nyékén azonos a Petőfi rádió mű­sorával. 18.30: Hírek. Idő járás jelen­tés. 18.40: Kamarazene. 19.55: Könnyűzene. 20.30: Szelényi Ist­ván: Comcerto da camera (MRT szimf. zkra.) 21.00: Láttuk, hallot­tuk . .. 21.20: Jenufa. Részletek Ja- nacek operájából. 22.00: Tánczene. 22.30: Hírek. Időjárásjelentés. 22.45: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. 8.25: Orosz nyelv, az általános iskola 6. oszt. számá­ra. Szása, Az amuri partizánok da­la. 9.00—9.20-ig: Környezetismeret, az ált. isk. 3. oszt. számára. Felszí­ni formák. 10.05—10.35: Élővilág, az általános isk. 7. oszt. számára. Ide­gen tájak élővilága II. rész. 14.00— 14.20: Orosz nyelv (ism.) 14.55— 15.15: Környezetismeret. (ism.) 15.50—16.20: Élővilág, (ism.) 17.25: Az iskola-tv postája. — Műsorka­lauz pedagógusoknak. 17.40: Hírek. 17.45: Tapasztalatok — tanulságok. Az őszi mélyszántásról. 17.55: Tud­ni illik, hogy mi illik! A telefoná­lásról. 18.25: Csak egy kicsivel jobban ... Közvetítés a Technika Házából. 18.55: Zenei szótár, ör- dögtrilla-szonáta. — Opus és Köehel-jegyzék szám — Esőcsepp- prelüd. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. 19.45: Mai vendégünk 20.00: Már nem olyan időket élünk. Ma­gyar film. (16 éven felülieknek!) 21.20: Parabola. 21.40: Egy könyv­kiadó születésnapja. 22.00: Tv-hír- adó. 2. kiadás. — Higanygőzlámpákat sze­relnek fel jövőre Cegléden, a körúton végig. — Traktorostanfolyam kez­dődik Úriban. Huszonnyol­cán tanulják meg a trak­torvezetést. — 130 vagon almát ter­melt exportra idén a dán- szentmiklósi Micsurin Ter­melőszövetkezet. — 4 730 200 forint kárté­rítést fizetett ki januártól szeptember végéig az Álla­mi Biztosító monori járási fiókja. — Ezernyolcszáznyolcvan­egy vagon paradicsomot és 446 vagon fehérpaprikát dol­goztak fel a Nagykőrösi Kon­zervgyárban. — Operát ír Sosztakovics Solohov Csendes Don című regényéből. Sosztakovics el is látogat a Don vidékére, találkozik a Csendes Don hőseivel, s meghallgatja a kozákok dalait. — Újjáalakul az ecserl népi együttes. A hó köze­pén kezdik meg a próbá­kat: felújítják műsorukban az immár világhírű Ecseti lakodalmast is. — A világ legzajtalanabb földalattijának építését kezdték meg a kanadai Montrealban. A kanadaiak a földalatti építkezését 1966- ra kívánják befejezni, ek­kor ugyanis itt rendezik a világkiállítást. Tanácsi elismerés Hagyomány már. hogy a me­gyei tanács ülése a bejelenté­sekkel ér véget. Sok minden­ről szó esik ilyenkor. A leg­utóbbi ülésén Krizsáu Ferenc, a csömöriek megyei tanács­tagja kért elsőnek szót: — Tiszteit tanácsülés: A költ­ségvetés tárgyalása során is­metelten megállapítottuk, hogy megyénk — éppen sajátos helyzeténél fogva — nem egy területen elmarad a fejlődés országos ütemétől. En most olyasmiről kívá­nok szólni, ahol elsők va­gyunk. örömmel jelentem be, hogy Csömör kézilabda-csapata bejutott az első osztályba. Ami nem sikerült Szegődnek, Debrecennek, Vácnalí vagy Ceglédnek, az sikerült a* ötezer lakosú Csömör termelő­szövetkezeti sportkörének. Ilyen még nem fordult elő a magyar kézilabda sport törté­netében. Éppen ezért a szövet­ség megígérte, hogy a bajnok­ság jövő évi nyitányát a ta­vasszal — felszabadulásunk hu­szadik évfordulójának tisztele­tére — községünkben rendezi meg ünepélyes keretek kö­zölt. A felcsattanó taps jelezte, hogy a megyei tanácsülés is méltányolta a csömöri sporto­lók nagyszerű teljesítményét az NB I-be jutást. —kö— — Nem tartotta be a kö­vetési távolságot csütörtökön délután az 5-ös fő úton, Sári lakatlan területén Viski Fe­renc ráckevei motorkerék­páros. A Gödöllői Állami Gazdaság tulajdonát képe­ző oldalkocsis motorkerék­párral belerohant az előtte haladó AB 37—51-es rend­számú személygépkocsiba, melyet Vass Frigyes nagy­kovácsi lakos vezetett. Ezt követően a motorkerékpáros átvágódott az úttest balol­dalára és összeütközött a vele szembe szabályosan közlekedő Dóri Sándor da- basi motorkerékpárossal. Viski Ferencet az 1-es számú sebészeti klinikára, Dóri Sán­dort pedig a Költői Anna Kórházba szállították a men­tők súlyos sérülésekkel. — 1100 ismeretterjesztő előadást tart a TIT az idei oktatási évben Cegléden és a ceglédi járásban. FEL^ESSStMK lakatosokat, ácsokat, kőműve­seket, kövezőket (nyugdíjas kövezőket is), villanyszere­lőket. kazánfűtőket, rakodókat, kubikosokat és segédmunkáso­kat, budapesti és vidéki mun­kahelyeinkre. Szállás biztosít­va. Jelentkezés felvételre az alábbi főépítésvezetőségeken: Miskolc. Bólyai János utca 4., Debrecen, Szoboszlói út 8., Székesfehérvár, Zsolt utca 34., Győr. Fehérvári út 27.. és ÉM. Csatorna- és Vízvezeték- építő Vállalat, Budapest, Wes­selényi utca 4 sz. alatt. KOSSUTH RADIO 8.15: Verbunkosok, népdalok. 8.59: Vándorlás. Rádiójáték. 10.10: Zenekari muzsika. 11.00: Iskola­rádió. 11.30: Az iskolaráöió postá­ja. 11.35: Könnyű fúvósmuzsika. 11.52: Napirenden. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Magyarország fel­fedezése. Részlet Erdei Ferenc Fu­tóhomok című regényéből. 13.15: Ernani. Operarészletek. 13.45: Gaz- daszcmmel a nagyvilág mezőgaz­daságáról. 14.10: Éneklő világ. Osztrák népdalok. 14.25: A népda­lok természetmódosítása. 14.35: Könnyűzene nyugdíjasoknak. 15.0G: Fiatalok stúdiója. Ég alatt kanyargó utak. 15.26: Bartók: I. vonósnégyes. 16.10: Ifjúsági maga­zin. 16.35: Handa Bandi kalandjai. 16.50: Részletek Lehár Ferenc Éva és Pacsirta című operettjeiből. 17.23: Rádióiskoln. 18.15: Szovjet népek zenéjéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom