Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-11 / 239. szám
PEST Jk VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! MEGYEI jm vurfcip AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 239. SZÄM AMA «0 FILLER 1964. OKTOBER 11, VASÁRNAP „E KÉT NEMZET, HA EGY CÉLT AKAR... Hamarosan Varsó felé száguld a magyar párt- és kormányküldöttség különvo- nata. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás—paraszt kormány küldöttsége Kádár János elvtárs vezetésével viszonozza azt a baráti látogatást, amelyet a Comulka és Cyran- kiewicz elvtárs vezette lengyel küldöttség tett egy esztendeje hazánkban. Varsó népe azonban nem egy szokásos diplomáciai látogatás tanúja lesz, mert a két nép vezető politikusainak találkozása több annál: bensőséges családi, esemény. A szocialista államok nagy családjának kft tagja megvitatja sokrétű és bővülő kapcsolatait, kicseréli nézeteit a világpolitikai helyzetről. Jóleső érzésekkel gondolunk vissza a magyar és a lengyel államférfiak korábbi találkozóira. Emlékezünk arra, milyen szeretettel -fogadta a lengyel nép 1960-ban a magyar párt- és kormány- küldöttséget és örömmel idézzük az 1963 novemberi napokat, amikor Magyarországon üdvözölhettük a testvéri Lengyelország nagyra- becsült vezetőit. Ezek a látogatások nemcsak a külsőségekkel, a mély és* kölcsönös rokonszenv látható megnyilvánulásaival örvendeztették meg a vendégeket, hanem elsősorban azzal, hogy a tárgyalások eredményeképpen egyre magasabb színvonalra emelkedett és újabb területeket hódított meg a két ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködése. Mindezzel erősödött a két ország összefogása a világbéke biztosítására. Ezért tekintünk örömteli várakozással a magyar államférfiak lengyelországi utazása elé. Az a meggyőződésünk, hogy látogatásuk újabb lehetőségeket hasznosít a két ország gyümölcsöző együttműködésére. Mindez nemcsak a korábbi jó tapasztalatokból fakad, hanem mindenekelőtt abból, hogy közös az eszménk, a marxizmus— leninizmus. Közös a célunk, a szocializmus és a kommunizmus felépítése. És közös az a szilárd elhatározásunk is, hogy együttes erőfeszítésekkel segítünk egymásnak a következő útszakaszon. És együtt óvjuk, erősítjük a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi munkásmozgalom egységét. Ezek a közös vonások mindkét nép mai, szocialista valóságából merítik éltető erejüket. Az új élet építésének útján új korszak köszöntött be ősi hagyományos barátságunkban is. Büszr kék vagyunk, hogy közös emlékeink javarészt a haladásért vívott harchoz kapcsolódnak. Kossuth 1831-ben , a cári uralom elleni lengyel felkelőket így bátorította: „A lengyelek ügye egész Európa ügye". Miczkiewicz, a „lengyel Petőfi” 1849-ben pedig ' ezt üzente: „Magyar honpolgárok! ■ Kezetekben nyugszik a világ jövője!’’ S a népek tavaszán Petőfi Sándor, akit Varsóban a „magyar Miczkiewieznek” neveznek, így öntötte szavakba érzéseit: „Van-e sors, amely hatalmasabb, mint 'E két nemzet, ha egy célt akar." A költő látnoki szavait valósággá tette a történelem. Ma a két népet azonos célok hevítik és közös sors élteti barátságunkat. Ezt fejezi ki, hogy kereskedelmi forgalmunk az elmúlt másfél évtizedben meghatszorozódott. Megvalósultak a gazdag kulturális csereprogramok és a hasznos műszaki-tudományos egyezmények. A legfontosabb gazdasági ágakban érvényesül a szakosítás és a kooperáció elve. Kétoldalú együttműködésünk hozzájárul ahhoz, hogy szélesedjék és fejlődjék a szocialista országok sokoldalú munkamegosztása is. Egyeztetjük távlati terveinket, keressük és támogatjuk az összefogás fejletteb formáit. Túristaforgalmunk erőteljes növekedése a szó szoros értelmében „emberközelbe” hozta barátságunkat. Érdekeink a nemzetközi életben szintén azonosak, hiszen mindkét ország a békés egymás mellett élés politikáját folytatja. Határozottan harcol | az imperializmus agresszív törekvései ellen, a háborús veszély elhárításáért, a tartós békéért. Együtt küzdünk a német militarizmus revanster- veinek meghiúsításáért. Összefogásunk bel- és külpolitikai szempontból egyaránt jelentős. Az egykori elmaradt országok helyett ma két gyorsan fejlődő szocialista állam szorít kezet egymással. A lengyel nép az elmúlt húsz esztendőben valóban korszakalkotó változásokat hajtott végre hazájában. Amióta önmaga intézi sorsát, az ipar termelése megkilene- ! szerezödött, és a mezőgazda- sági termelés a megművelt terület egy hektárjára számítva 67 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem megháromszorozódott. Ezek az eredmények jól megalapozták a következő ötéves tervet, amely 1966 és 1970 között számottevően erősíteni kívánja a szocialista társadalom anyagi alapját, s célja a dolgozók életszínvonalának további emelése. Az eddigi sikerek és a bátor, de teljesen reális tervek egyaránt elválaszthatatlanok a Lengyel Egyesült Munkáspárt tevékenységétől, amely marxista —leninista politikájával, harcos múltjával, s a felszabadulás óta megtett, sikerekben gazdag útjával kivívta a tömegek bizalmát, támogatását. A LEMP a nemzeti feladatokat összekapcsolja a szocializmus és a béke erőinek világméretű harcával, s így kitartóan küzd a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánunk jó utat és eredményes munkát a magyar párt- és kormányküldöttség- ; nek. Kérjük, adják át testvéri jókívánságainkat és baráti üd- ': vözletünket a lengyel népnek. \ Meggyőződésünk, hogy ezzel a \ látogatással, újabb, még gyű- \ mölcsözöbb szakasz kezdődik ! népeink történetében. j Pátzay Pál kapott megbízást a Lenin-szobor elkészítésére A Képző- és Iparművészeti Lektorátus — a bíráló bizottságok javaslata alapján — határozatot hozott a Budapesten felállítandó Lenin- szobor elkészítésére. Eszerint a pályázók közül Pátzay Pál Kossuth-dijas szobrászművész tervét fogadta el. A szobor végleges helyét a Dózsa György úti felvonulási téren, a Műcsarnok felé eső oldalon, a fővárosi tanács, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus közös bizottsága a művész bevonásával jelöli majd ki. A budapesti Lcnin- szobrot az 1965. év folyamán állítják fel. I XI Ili, nyári olimpiáról jelentjük s Ezerszínű nyitány Tokióban Nyolcezer sportoló fogadalmat tett — Nyolcezer galamb röppent a magasba ünnep köszöntött szombaton Tokióra: a XVIII. nyári olimpiai játékok megnyitója. . Az egész városban, de különösen a Meijí-parkban — itt van a. Nemzeti Stadion — érezni, látni lehetett, hogy a japánok milyen nagy szeretettel készítették elő a sport négy- évenkénti hatalmas demonstrációját, amelyre ezúttal először került sor Ázsiában. S talán kissé ez a tény is további ösztönzést adott ahhoz az eredeti elgondolásukhoz, hogy minden eddigi olimpiai játékot felülmúljanak. Hajnali sorbaállás Diszegyenruhájukat vették fel a rendezők, a rendőrök ezrei, legszebb kimonójukat a nők, a gyerekek zászlókat lobogtattak, s már a kora reggeli órákban megkezdődött a sorbaállás a stadion több mint 40 kapuja előtt, amelyeket pontban 9 órakor nyitottak meg. 12 óra tájban már 50 ezren üldögéltek nagy türelemmel a lelátókon és még jobban összehúzták magukat az onnúgy is szűk helyeken, hogy minél többen kaphassanak helyet, mert állítólag plusz jegyeket is kiadtak ezzel a feltétellel. (Érdekességkent említhető meg, hogy pénteken éjjel már „vigíliája” volt a megnyitónak szerte a varosban, a különböző sportlétesítmények körül olimpiai műsoros esteket rendeztek hatalmas közönségsikerrel.) Kárpótlás az újságíróknak 13 óra tájban már telt ház fogadta a késve érkezőket. Az időjárás nagyon kegyes volt az ünnepi naphoz, s a meteorológusok sok dicséretet kaplak pontosan bevált előrejelzésükért. Napfényben fürdőit a tízmilliós város, lekerültek az emberekről az esőköpenyek, s éppen ezért tarka színben pompázott a stadion nézőtere. A sajtó munkatársait azzal lepték, meg a rendezők — talán hogy a nagyon szűk hely okozta kényelmetlenségért kárpótolják őket, — hogy minden padkára, amelyen hárman üllek, hordozható kis tv-készüléket szereltek fel és | ennek a képernyőjén hozták közelebb a stadion különböző szektorait, ' a díszpáholyt, mindazokat a részleteket, amelyet az újságírók egyébként nem láthattak. 94 ország élén a görögök Tizennégy órakor érkezett és a díszpáholyban elfoglalta a helyét Hirohito japán császár, felesége, valamint Avery Brundage, a NOB elnöke. Amint elfoglalták helyüket, azonnal megkezdődött a sportolók bevonulása. Az olimpiáEIUTflSfTOTTÁK CSŐMBE PAMflSalT Záróütés Mmiréham A kairói csúcsértekezlet ünnepélyes záróülését szombaton délután tartották. Az értekezlet eddigi munkáját kommentálva, a TASZSZ hírügynökség tudósítója rámutat: a vita bebizonyította, hogy az el nem kötelezett országok egységesek a béke megszilárdítására irányuló törekvésükben, az atomháború elleni küzdelemben, az imperializmus és a gyarmatosítás végleges felszámolására irányuló harcban. A tanácskozás a békés együttélés és a tömböktől való távolmaradás jegyében zaj- | lőtt le. Pénteken este rendkívüli ! megbeszélést tartottak az afrikai államok kormányfői. A megbeszélésről közleményt adtak ki, s ebben elutasítják Csőmbe Nasszcr ellen emelt panaszát. Az egységesen elfogadott közlemény hangsúlyozza, hogy a j kongói miniszterelnököt kitil- i tó határozatot „az el nem köte- j lezett országok értekezletének egésze hozta és jóváhagyták az összes afrikai küldöttek". U Thant ENSZ-főtitkár pénteken átadta Dél-Afrika kül| döttjének azt a táviratot, amelyet az el nem kötelezett { országok értekezletén résztvevő állam- és kormányfők | intéztek hozzá, felszólítva arra, hogy lépjen, közibe a Dél- Afrikában halálra ítélt három hazafi életének megmepté- \ sóért. Az ENSZ-főtitkár ugyanakkor átnyújtotta az ENSZ Apartheid-ellenes különbizottságának és az ENSZ afrikai országainak felhívását, s ezenkívül személyes felhívást is intézett a dél-afrikai kormányhoz a halálra ítéltek megke gyei mezőséért. ra nevezett kilencvennyolc ország csapata közül azonban csak 94 jelent meg, mivel.köz- ben Barbadosz és Ecuador visszalépett és a sajnálatot körülmények miatt hazautazott Indonézia és Észak-Korea küldöttsége. (Ez az esemény különben egy árnypontja a tokiói olimpiának, s az általános hangulat szerint a jövőben a NOB-nak mindent . el kell követnie azért, hogy aki el akar indulni az olimpiákon — élhessen is jogaival.) A sportolók bevonulásait mint eddig mindig, az olimpia szülőhazája, Görögország versenyzői nyitották meg éjfekete formaruhában. Kulcsár Gergely vitte a magyar zászlót A menetelük sorában 35.nek következett a magyar csapat -.— Hongkong után, Iz- land előtt. Kulcsár Gergely gerelyvetö bajnok tartotta magasra a magyar zászlót cs a vasárnap reggel rajtoló öttusázókon kívül a többi 15 sportág magyar képviselői mind ott voltak a nyolcas sorokban. A Szovjetunió küldöttségében Vlaszov haladt az élen, balkézzel előre kitartva a zászlót, szürke és krém színű összetételű ruhában, a lányok piros zsebkendőt lobogtattak. A sort a rendező Japán legnagyobb létszámú küldöttsége zárta. Piros-krém változatú ruhában, fehér kalappal. A taps érezhetően felerősödött, de még akkor sem csapott át az Európában oly gyakran megszokott ritmusba. Kerek 55 perc alatt zajlott le az ünnepi menet, s utána a pálya közepén felsorakozott küldöttségek elé helyezeti emelvényről Daigoro Y asu- kawa, a Japán Szervező Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Avery Brundage. a NOB elnöke mondott beszédet. Citius, Allius, Fortius Brundage többek között kijelentette: amikor az olimpiai bizottság létrehozta a világ legjobbjainak ezt a találkozóját, nem a sportlátványosság volt elsőrendű célja, hanem a világ ifjú sportolóinak békés fesztiválja. Utána Hirohito japán császár nyitotta meg hivatalosan a XVIII. nyári játéko(Folytatás a 6. oldalon) SZÜRETELŐK (Foto: Gábor)
