Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-10 / 238. szám

19«4. OKTÓBER 10, SZOMBAT P EST MÉCSÉI 3 Kádár János nyilatkozata egy lengyel hetilapban A magyar párt- és kormány- küldöttség közelgő lengyelor­szági látogatásával kapcsolat­ban a Polityka című lengyel hetilap nyilatkozatot közül Kádár Jánostól, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárától, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökétől. Egyetlen kilométer út! • Hetven gyerek tanulni szeretne • A falu összefogna — de érdemes ? • Ki segít a perőcsényi gondén ? Hetven gyermek szeret­ne rendesen tanulni Perö- csényben. Akarnak és még­sem tehetik. Nem szüleik tart­ják vissza őket: ők már ré­gen, kétségbeesetten keresik a jobb tanulás lehetőségét. Mi az oka, hogy mégsem tanul­hatnak? Egy kilométer út. Egyetlen kilométer. Ebben . az esetben ez az egy kilométer akárha százezer lenne. Perőcsényben nincs orosz Julius Caesar és Gergely pápa után néhány eszten- dővel, ismét napirendre ke­rült a naptár reformja, mert beigazolódott, hogy hiába okoskodott mind a két nap­tárkészítő, 3323 év múlva ismét egy nappal több lesz az az idő, amit a föld a nap körüli keringésére fordít. Nem beszélve arról, • hogy tűrhetetlen rendetlenség ta­pasztalható a napok, hetek beosztásában, az egyik év hétfőn, a másik meg éppen szombaton kezdődik, van olyan hónapunk, amelyik 28 napos, hogy négyévenként 29 napos legyen — egyszóval: van itt zűrzavar éppen elég. Minden ésszerűsítésnek őszinte híve vagyok, én vol­tam az, aki annak idején megszavazta a négy évsza­kot, s ugyancsak ott talál­hattak azok soraiban, akik a tervszerű tájékozódás meg­teremtésére megszervezték az égtájakat, az utcaneveket, a termelőszövetkezeti mozgal­mat és az ipari átszerve­zést. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy éber fi­gyelemmel, alig lankadó lel­kesedéssel várom, olvasom a híreket, milyen is lesz az a világnaptár, s ha lesz, el­készül-e 1967. január 1-ig, mert a naptárkészítés tervé­ben való elmaradás egészen 1918-ig vetné vissza ezt a nagyszerű kezdeményezést. S miután alaposan áttanulmá­nyoztam a javaslatokat, s még annál is alaposabban meghánytam-vetettem magam­ban a világnaptár adta le­hetőségeket — fel kell emel­nem tiltakozó szavamat! Rendkívül károsnak ítélem meg azt a kezdeményezést, amely szerint ugyan minden év, s minden hónap 1-ével kezdődne és ugyanazon a napon, de az első napot még további kétszer harminc­egy és egyszer harminc nap követne; a naptárreform sze­rint hosszú évszázadokon, év­ezredeken keresztül. Mert tisztelt bizottság, megértem én a növekedés nehézségeit, tudomásul veszem, hogy hat­ás négyórás munkanapok, illetőleg az öt-, vagy négy­napos munkahetek nem ve­zethetők be azonnal, kell még arra a „történelmileg egyazon” időig várni. De, hogy én már most tudjam, hogy 3192-ben sem lesz két­napos munkahónap, hogy én már most úgy tekintsek elő­re a kommunizmus legfel­sőbb fokára, hogy dolgoz­hatom, ahogy akarok, a fi­zetés napját nem követi a másik fizetési nap, hogy ne­kem' egyhavi . bérért 3192- ben is égy Hónapig kelljen dolgozni — még ha napon­ta . kevesebb órát is — nos, kérem, ez abszurdum, nos ké­rem, ez teljesen feleslegessé teszi ezt a világnaptárt. És nekem ne jöjjenek majd 3323 év múlva, amikor amúgy is megint egy nap differen­cia lesz, hogy tényleg újból reformot kell csinálni! Csi­náljuk azt meg most, egy­szer és mindenkorra ... Gyurkó Géza A KOVÁCS (Foto: Gábor) a nagy tengelytávolságú autó­buszok mindaddig nem járhat­nak a községben, amíg a 121- es útvonalba torkolló szakaszt át nem építik, balesetmentessé nem válik. A KPM Budapesti Közúti Igazgatóság helyettes vezetője szerint újból megvizs­gálják, mit lehet tenni, bár sok jóval nem kecsegtet: el­maradás a megyei utak építé­sénél, kevés a kapacitás, ke­vés a pénz... Maradng tehát minden úgy, ahogy van? Se a körzetesítés, se az autóbusz, sem az út nem járható? Gyalogoljanak a gye­rekek — mondhatná valaki —, de ki vállalja a felelősséget a balesetekért, a megbetegedé­sekért? Csömör Nándor, a népfront lelkiismeretes helyi elnöke még nem fáradt bele a pró­bálkozásokba. Üres lapokat vonalaz, hogy nevek, címek férjenek a rubrikákba. Társa­dalmi munkára toboroz. Első helyen a saját neve áll. Utá­na mások következnek. Csalá­dosak és gyermektelenek, öre­gek és fiatalok. Bánár János­nak, Fidel Gergelynek pé'dául nincs gyermeke, mégis vállal­ja a társadalmi munkát. _A tsz-elnök fia, Szabó Kálmán szintén fiatal, neki sem szen­ved a gyermeke, mégis... Papi József hatvan felé jár, Mezei András már hatvanegy éves, de társadalmi munkát azért végez... Hatvan napszám van együtt — ha folytatnák a toborzást, könnyen meglenne a kétszáz, kétszázötven is. Mi teljen még az 1370 lakosú községtől? A tsz adja a fuvart, annyit, amennyi kell. Közel van az andezit bánya, a kő talán megfelelne ... Az államnak is nagy. segítség, ennyi fTnjáin- lás. Mi történjen hát? S'zsí- "vezzeTf" a Társadalmi munkát? Hagyják abba? Nincs olyan hivatalos szerv, amely el ne ismémé: jogos, amit a perőcsényiek szorgalmaznak. Csak az az egy kilométer út! Még holtponton van az ügy. Valakinek talán mégis kinyí­lik a szíve és megérzi, megér­ti, mit jelent a perőcsényiek j_ószándékú, áldozatos és még­is eddig meddő erőlködése!- Sági Ágnes Tegnap hirdetett ítéletet Cegléden a Pest vidéki Járás­bíróság abban a tragédiában, amely a nyár derekán játszó­dott le Cegléd határában az egyik sorompóőrháznál. Tóth János 43 éves ceglédi lakos 10 éve teljesített szol­gálatot a Cegléd ..és,. Gegléd- bercel-Cserő állomások •• kö­zött elhelyezett 231. számú őr­helyen, mint sorompókezelő. Jól ismerte az előírt rendel­kezéseket, és azt is, hogy ez az átjáró forgalmas. Itt kö­zelítik meg munkahelyüket a környékbeli állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek és vállalatok dolgozói. A sűrű vonatforgalom miatt Tóthnak többször kellett lecsuknia a sorompót. A türelmetlen em­berek ezért szidalmazták is, mert vonatot még seholsem Puccs az önjelöltnek III. Nagypéntek nélkül nincs feltámadás © A nyilasok ekkor már türel­metlenül sürgették a néme­teket, mikor teszik lehetővé számukra a hatalom átvételét. Október 4-én Szálasi átadja Veesenmayernek Az átállítás menete című memorandumát, amelyben részletesen kidolgo­zott programját vázolja fel — az ország teljes kiárusításá­nak ... A hírhedt nyilas jelszó — Nagypéntek nélkül nincs fel­támadás — egyben cselekvési vezérfonala is Szálasiéknak. Mindenre hajlandók, csakhogy hatalomra kerüljenek. Mert ez még nem biztos. Német veze­tő körökben ugyanis megoszla­nak a vélemények, kit kellene Horthy helyére állítani. Mást akar a német külügyminiszté­rium, megint mást az SS, a Gestapo s így tovább. Jól bizo­nyítja az összhang hiányát az a látszólagos apróság is, hogy a Horthy elrablására Magyar- országra küldött Ottó Skorzeny megbízatásáról Veesenmayert nem tájékoztatják! Aktion Panzerfaust — a Páncélököl aikció. Ezt a nevet kapta az a terv, amelynek fő vonalait Skorzeny vázolta fel, s amelyet akkor kell végrehaj­tani, ha Horthy megpróbálja a kiugrást a szakadékba rohanó vonatból, azaz fegyverszünetet hirdet. Dr. Wolff néven egy Piiis-hegységbeli villában la­kik s rendezi be Ottó Skorzeny főhadiszállását, s több ízben is felkeresi a Várat, ahol alapo­san szemügyre veszi a „tere­pet”. Két hadosztály ejtőer­nyős áll rendelkezésére, hogy­ha kell, azonnal bevesse őket: őrizetbe vegyék Horthyt és közvetlen környezetét, s bizto­sítsák a hatalomátvételt. Közben Veesenmayer fára­dozásai is eredménnyel jár­nak: megalakul a Nemzeti Szö­vetség, a szélsőjobb koalíciója, amely 115 képviselőt tömörít, közöttük ott vannak természe­tesen a leghírhedtebbek is: Bárdossy, Jaross, Endre, Jur- csek Béla, Rajniss Ferenc, de Lukács Béla, Horthy rokona is... Programfelhívásuk, már ma­gán viseli a nyilasfrazeológia jegyeit: „A Nemzeti Szövetség tagjai szervezett formájá­ban és éberen őrködnek, hogy alkotmányunk szelle­mének és rendelkezésének megfelelően a valóságos nemzeti akarat maradék nélkül érvényesüljön sors­kérdéseink eldöntésében.” Hogy ez esetben mi volt a „nemzeti akarat”? Amit a né­met birodalom külügyminisz­tériumában megfogalmaztak... A németek, bár a fegyver- szünet aláírásáról nem értesül­tek, de elérkezettnek látták az időt a határozott cselekvésre. Október 13-án este Budapestre érkezik az SS egyik leghírhed- tebb tábornoka, Bach von Za- lewsky, Varsó hóhéra, aki gyermekek és asszonyok tíz­ezreit gyilkoltatth le, s porrá éget.tette a várost, s ZalewSky nyomán Krakkó valamint Pécs térségéből SS különítmények érkeznek Budapestre, befut a 24. páncélos hadosztály 42 Tig­ris harckocsiját szállító szerel­vény is. Horthyék úgy tesznek, mint akik se nem látnak, se nem hallanak. Mintha elegendő len­ne kihirdetni a fegyverszüne­tet, s magától megoldódna minden. Még az sem nyitja fel sze­müket, hogy megkapják Gude- rian német vezérkari főnök táviratát: „Magyarország egész te­rülete német hadműveleti terület, csak a német főpa­rancsnokság jogosult pa­rancsot kiadni.” Ez az ultimátum, ahelyett, hogy végre határozott cselek­vésre ösztönözte volna Hort- hyékat. még jobban tehetetlen­ségre kárhoztatta őket. A lát­szatra érthetetlen teh eteti en- kedés magyarázata az, hogy maga Horthy sem akarta őszintén a fegyverszünetet, pusztán arra akarta felhasz­nálni, hogy a nyugati hatal­mak előtt javítson valamit helyzetén. © Szálasi a hatalomért remegő önjelölt az SS Werbőczy utcai főhadiszállásán rendezkedett be, s lesi, várja a híreket, mi­kor léphet színre. Veesenmayer közölte vele néhány napja, mikor hazatért Hitler főhadi­szállásáról: „A Führer szemében Ma­gyarország egyetlen felelős személye a pártvezető." Veesenmayer — némi vál­toztatások után — jóváhagyta a Szálasi előterjesztette kor­mánylistát is, tehát már min­den rendben volt. Most már csak a hatalmat kellett meg­kaparintani. És Horthyék szin­te semmit sem tettek, hogy ezt a németek, illetve bábjuk, Szd- lasi számára nehézzé tegyék. Október nyolcadikén, a nyílt utcán elrabolják Bakay Szilárd altábornagyot, Budapest vá­rosparancsnokát, akinek döntő szerepe lenne a fegyverszüne­ti egyezmény bejelentésekor. Horthyék még csak tiltakozni sem tiltakoznak a németeknél a Gestapo elrabolta Baltay miatt! Budapest utcáin csörömpölve vonulnak a Tigrisek. Szombat délután van, az emberek mesz- sziről nézik a zöldessárgás szörnyetegeket. Holott — nem is azok. Kiszuperálták, éppen csak mozogni tudó ócskavas halmazok. Maga Veesenmayer elismerte a népbíróság előtt tanítás, nincs tornaterem, szemléltető eszköz. Kilátás sincs a változásra. Így azon­ban, ha valaki Perőcsényúől tovább akar tanulni, hát­rányba kerül a másutt vég­zettekkel szemben. Kár is kí­sérletezni. Nem a perőcsényi pedagógusok az okai ennek, hanem a szaktanárhiány, s a helyszűke. Egyetlen lehetőség a válto­zásra: járjanak a gyerekek Vámosmikolára. Éljenek a rendeletadta lehetőséggel — körzetesítsék az iskolát. Ezt a megoldást már szentesítette a járási, a megyei művelődés­ügyi osztály is. „ .. .hogy a községi általános iskola Vó- mosmikolához való körzetesí­tése mennyire sz Hiesiges és indokolt, megfelel a valóság­nak. Különösen meg kívánom említeni az orosz nyelvtaní­tás szükségességét, melyre le­hetőség az 1964—65. tanévben sem nyílik.” ..... Valóban szerepel a művelődésügyi osztály körze- tesítési tervében a perőcsényi iskola betagosítása a vámos- mikolai iskolához, melynek a művelődésügyi szervek részé­ről akadálya nincsen...” — írják 1964. július 21-én le­velükben a szobi járási mű­velődésügyi osztályról. Vámosmikola kész fogadni a gyermekeket. Van tanerő, van tanterem, jöjjön a het­ven gyermek. Nem mehetnek. Eddig tizennégy levél született — vizsgálták erről- arról — hiába. A KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának kellene in­tézkednie: javítsák meg azt az egy kilométer utat, hogy be­járhasson végre az autóbusz, a községbe, s élvigye a szom­szédos községbe á díaTcöRá't,' Tegyék használhatóvá azt az egv kilométert, ami a falu fejlődését, művelődését szol­gálja. Hogy ne csak lakodal­makkor, ne csak vásárok al­kalmával tudjon az autóbusz Perőcsénybe fordulni, hanem akkor is, amikor diákokat kellene szállítania. Ma valóban veszélyes len­ne az éles kanyarban a közle­kedés. Csak tolatással gördül­hetne az útra az autóbusz. Jo­gilag a MÁVAUT Autóközle­kedési Vállalatnak igaza van: ítélet a ceglédi vasit ti baleset ügyében láttak, a sorompó azonban már csukva volt. A forgalom minél rövidebb ideig való feltartása érdeké­ben Tóth azt a szabálytalan gyakorlatot vezette be, hogy jelzés után is, — ha nem lát­ta a vonatot a belátható pá- . lyán — áthaladást engedélye­zett. Ilyenkor a sorompót fé- ’ lig felhúzta. Július 21-én mindkét irány­ból Tóth jelzést kapott vo- natindulásróil. Amikor az egyik szerelvénye elhaladt, a pá­lyatest betekintése nélkül a sorompót felnyitotta úgy, hogy alatta a gyalogosok, ke­rékpárosok áthaladhattak. Közben nem vette észre a má­sik irányból közeledő vona­tot. A mozdonyvezető 400 mé­terrel a sorompó előtt sípjel­zést adott le, mivel az átjáró­ban áthaladókat vett észre. A . vonat sebességét azonban nem : csökkentette, mert a jelzés ;után a pályát szabadnak lát- : ta. : Amikor Tóth a vonatot meg- : pillantotta, akkor jött át a so- ; rompó alatt egy lovaskocsi és ; mellette egy fiatal gyerek ke- ; rékpárral. í A sorompóőr kiáltott; áll- \ janak meg, jön a vonat! A 'kocsi azonban a sínekre haj- ■ tolt és a szerencsétlenséget el- • kerülni már nem lehetett. : A személyvonat mozdonya : a lovas kocsit elütötte, a kocsi 'pedig hatalmas ütést adott a ; 12 éves Zsigmond Józsefnek. -A mozdony a lovaskocsit és Jutásait egy darabon magával ; hurcolta. A 60 éves Király \ Mihály és a kocsin vele : együttlevő felesége az elszen- ; vedett sérülések következtében la helyszínen meghaltak. Zsig- \ mond József a kapott ütéstől í a szomszédos vágányra esett \ és olyan súlyos sérüléseket j szenvedett, hogy kórházba 1 szállítás után ugyancsak meg- | halt. : A vizsgálat megállapította, ; hogy Király Mihály és felesé- ; ségé ittasak voltak. A Pest vidéki Járásbíróság Tóth Jánost foglalkozás kö- : rében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt 2 év és 2 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Megállapítot­ta, hogy a baleset bekövetke­zéséért a sértetteket is nagy­fokban terheli a felelősség. Az enyhítő körülmények olyan súlyúak, hogy a bíróság a ki­szabott büntetést tartotta arányban állónak a vádlott gondatlan cselekményével. A7 ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért, az ügyész súlyosbításért jelentettek be fellebbezést. tett tanúvallomásában, hogy pusztán a megfélemlítést szol­gálták a tankok. Harci értékük egyenlő volt a semmivel. A Várba nem hallatszik fel a Tigrisek csörömpölése. Hor­thy dolgozószobájában a fehér papír fölé hajol: a fegyverszü­netet tudtul adó kiáltvány szö­vegét fogalmazza. Míg tolla gyorsan szalad a papíron, egy pillanatra sem gondolkozik el azon, mit is tettek a fegy­verszünet megvalósulása érde­kében, holott erre nyomatéko­san figyelmeztették a Magyar Front vezetői, akikkel három napja több mint másfél órán át tárgyalt. Figyelmeztette az elő­készületek elégtelenségére Horthyt Vörös János vezérkari főnök is, sőt ugyanezt tette La­katos miniszterelnök. Horthy azonban nem fordított figyel­met e szavakra, s amikor el­készül a proklamáció szövegé­vel, áthivatja Lakatost, meg­mutatja neki. Közli azt is, hogy holnap bármi is történ­jen, közzéteszik a proklamá- ciót. Lakatos, aki tart a néme­tektől, kihúzatja Horthyval a proklamáció leglényegesebb mondatát. A kihúzott mondat így hangzik: „ ... a németékkel a mai naptól kezdve Magyaror­szág harcban levőnek tekin­ti magát.” A kihúzott mondat szinte jelképe annak, hogyan próbál­ták meg kijátszani a már alá­írt fegyverszüneti egyezményt Horthyék, hogyan próbáltok „hűtlenül is hűek” maradni a német szövetséghez. (Következik: EMBERRAB­LÁS AZ ESKÜ-TÉREN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom