Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

1964. OKTOBER 4, VASÁRNAP irfcp 7 Stokowsky és a közönség Stokowsky köztudomásúan igen szigorú a közönséghez, és megköveteli hangversenyein a legmélyebb csendet. Egy Handel-ünnepségen leg­utóbb lekopogta a zenekart, a közönség felé fordult és a kö- vetkezőket mondta: „Hölgyeim és uraim, szeretném figyel­meztetni önöket arra a cse­kélységre, hogy ezt a művet Händel vonósokra, fúvósokra és énekesekre, nem pedig kö- högősökre, tüsszentőkre és krákogókra írta!” Iránytű - a csillagos ég Megoldódik a költöző madarak vonulásának titka? Helmut Pinter neves or­nitologus, Stockholm kör­nyéki háza sok-sok érdekes­séggel szolgál a természettu­domány kedvelőinek. Híres „beszélő” papagájáról, mely két kutyájának a hangját is megtévesztésig hűen tudja utánozni, már több cikk je­lent meg. A Búvár idén a magyar közönségnek is be­- A Uj gyár — új típus Szombat esti ultiparti... — Maga rosszul vett!... Komódi István rajza SZÁJVÍZ Komádi István rajza Az automatizálás jelenlegi tetőfoka — így jellemezhet­nénk az új csehszlovákiai mlada-boleslavi Skoda autó­gyárat. Hosszas előkészületek után megszületett az új Skoda- gépkocsi. s a friss típus gyár­tása a világ egyik legkorsze­rűbb gyárában kezdődött meg: 14 országból 134 válla­lat szállította legmodernebb gyártóberendezéseinek legja­vát, hogy a termelés valóban ideális feltételek, az emberi munkaerő legmesszebbmenő kímélésével indulhasson meg. Csak egy kiragadott érdekes­ség: egyedül az alkatrészgyár­tó üzemi csarnok alapterülete nem kevesebb, mint 6 hektár — a Budapesti Nemzetközi Vásár Petöfi-csarnokánaik hat­szorosa! Ebben a gigászi üzem­csarnokban 18 hatalmas ön­működő gépsor és 2000 (!) egyedi szerszámgép ontja másodpercnyi pontossággal a« új Skoda alkatrészeit. Az üze­men belüli szállítás teljesen gépesített, sőt a szállítószala­gok útvonalát úgy vezették hogy az szervesen beillesz­kedjék a gyártási folyamatba, tehát például a karosszériák kikészítése gyakorlatilag mai­gán a függesztett szállítóbe­rendezésen való áthaladás közben megy végbe! Képeink csupán ízelítőt ad­nak az érdekes üzemből, mely egybehangzó vélemé­nyek szerint Európa legkor­szerűbb gépkocsigyára. Ötletes gépek néhány másodperc alatt végzik el a pont­hegesztést a készülő gépkocsi korosszériáján + + A törpék birodalma • A hajszálnál vékonyabb • Elem az ujjhegyen Napjaink tudományos ku­tatását a végtelen nagy és végtelen kicsiny dolgok iránti felfokozott érdeklődés jellemzi. Hasonló megállapí­tások vonatkoznak a tech­nikai fejlődésre is: óriás kotrók hasítják a földet, gi­gantikus rakéták orrában helyezik el az űrkabinokat, s ugyanakkor az elektronika a parány alkatrészek térhó­dításával egyidejűleg meg­indult a miniatürizálás út­ján. Az új technikához az ösztönzést nem kis mérték­ben az űrkutatás adta, az­zal a kívánsággal, hogy a mesterséges holdakon a le­hető legtöbb elektronikus készüléket tudják elhelyezni s ezáltal a korábbinál jó­val több mérési adatot rög­zíthessenek. Rádió a töltőtollban A mechanikai szerkezeti elemeket is ma már úgy tervezik, hogy a miniatűr elektronikai elemekkel együtt új, kisebb, jobb tulajdon­ságú készülék építésére le­gyenek alkalmasak. Ennek nyomán a miniatürizálás az iparban, kutatásban és a gyógyászatban egyaránt hó­dít. A parányok sikeres tér­hódítása nyomán az orvo­sok már most gondolnak olyan végtelen kicsiny tv- kamerára, mely közvetlenül a gyomorból közvetít adást. Ma már a népszerű táska­rádiók is túlzottan „sok” helyet foglalnak el; kísér­letként egy hasonló vevőt golyóstoll burkolatba építet­tek be, ahol , az állomáske­resésre egy gyűrű, a hang­szóró szabályozására pedig a csúcson található gomb szol­gál. A miniatürizálás újdonságai Egy miniatűr elemekkel készült korszerű hallgatóké­szülék a hangot mintegy négyszeresére erősíti fel. Százötvenhárom alkatrészből áll, ennek ellenére tápelem­mel együtt alig 14,2 gramm. A svájci elektronikai ipar ma már a hasonló készülé­keket a szemüvegek szoká­sosnál valamivel vastagabbra készített szárába építi be. Pontnál is kisebb Mesterséges holdak pörgety- tyűiben és ultrahangos ru- tóberendezésekben olyan pa­rányi csapágyat alkalmaz­nak, mely kisebb, mint a pont a gépírású szövegben! Az alkatrészek parányítá- sára való törekvés tehát, mint látjuk, sosem volt és nem is lehet öncélú. A mi­niatűr alkatrészek gyártása érdekes módon kihat a tech­nika egész területére: új­fajta gyártási problémákkal kell a ikutotáknak megbir­kózniuk, s a 'tapasztalatokat nemcsak a mikromodulokat, törpe izzókat vagy csapágya­kat előállító üzemek, ha­nem más iparágak is fel­használhatják. Ismeretes, hogy napról napra, hétről hétre növekszik a tudományos és egyéb publikációk száma. Ezek könyvtári tárolása egy­re inkább megoldatlan hely­kérdéseket támaszt. Az East­man—Kodak gyár új Minicarnak nevezett mikro­film rendszere megoldást je­lenthet. A dokumentumokat, a folyóiratokat fényképészeti úton olyan filmre rögzíti, amely kisebb, mint egy bé­lyeg. Áifér a tű fokán Ma már olyan villamos karórát is gyártanak, mely­nek gombeleme a mutató­ujjon is elhelyezhető. Üzem­ideje több mint egy év. A gyár­tó cég szerint az óra késése naponta nem több 2 másod­percnél! Egy másik villamos cég olyan villamos izzót ál­lít elő, amely oly kicsi, hogy a tű fokán átfér. Fény­ereje 1,5 V feszültségnél 1/10 lumen. Felhasználási terüle­te lyukkártyák fotoelektro- mos leolvasó-készülékei és egyéb miniatürizált elektro­nikus készülékek. A lámpa wolfram izzószálának ke­resztmetszete az emberi haj átmérőjének 1/10 része! Az alkatrészek parányisá­gára irányuló törekvés, a miniatűr alkatrészek gyár­tása — érdekes módon — kihat a technika egész te­rületére: újfajta gyártási problémákkal kell a kuta­tóknak megküzdeniök, s a tapasztalatokat nemcsak a picinyke órákat, törpe izzó­kat vagy parányi csapágya­kat előállító üzemek, hanem más iparágak is gyümöl- csöztethetik. L. Gy. nyen elfogadták. Az égbolt titkainak kutatói azonban sokáig nem voltak hajlandók elhinni, hogy a földünkről óráról órára változó képet mutató csillagvilág, amelyet a csillagászok is csak rész­leteiben ismernek, olyan „kép­zetlen teremtménynek, mint a poszáta, útbaigazítást nyújthatna”. Ha megfordul a csillagos ég... H. Sauer német kutató kísérleteivel jelentős segít­séget nyújtott a kérdés ki­bontásához. Mesterségesen „örök nyárt” teremtett a más-más vidékekről össze­szedett különböző fajú po­száták számára. Az ő ma­dárkái nem ismerték a rossz időt. A reflektorok állandó napfényt biztosítottak ré­szükre. És mégis amikor az időjárás a falakon kívül ősz­re fordult, a madarak nyug­talankodni kezdtek, számta­lan tanújelét adták, hogy indulnának mar telelésre második hazájukba. Nyugta­lanságuk, a kalitkában való céltalan röpködésük nem tar­tott tovább, mint amennyi idő szükséges ahhoz, hogy rendszeres évi költözködé­sük céljához repüljenek. Éjszaka a tetőzeten keresz­tül megpillantott égboltot iránytűnek tekintették és a különböző fajúak jellegzete­sen, egy bizonyos irányt vet­tek fel a faágon, amelyen a röpködési szünetekben üldö­gél teik. Ha a rudat meg forgatták, a madarak meg­változtatták helyzetüket. A poszátákkal egy ketrecben tartózkodó, más éjjel re­pülő madarak is következe­tesen tartották az irányu­kat, ami nem egyezett ugyan meg a poszátáékkal, de az is tény, hogy ezek a mada­rak máshol töltik „téli sza­badságukat”. Még a poszáták faján be­lül is csak a közös terü­leten lakók maradtak a kí­sérlet során azonos irány- ban. !•! Az égbolt változása és ag madarak helyzete a kutató- ? nak adott a szó szoros értei- v, mében iránytűt a kezébe és a térképen a madarak „na- J vigálása” mellett kijelölték ^ az útirányt is. Kiderült, ^ hogy a kis poszáta nevű í faj Németországon és Cseh- g Szlovákián keresztül érkezve^ hazánk felett is elrepül, maj'd ^ Jugoszlávia és Görögország az útiránya. A Földközi-ten-^ ger után Egyiptomnál érik ^ eh az afrikai kontinenst. A mezei poszáta és a ba- g rátposzáta más irányba tart. ^ Franciaország és Spanyolon- £ szág átrepülése után Gibra!- ^ táron keresztül jut Afrikába ^ és a nyugati partvidéken ha-g lad déli célja felé. Legalábbis g ezt árulták el a csillagok. g g És ha borús az égbolt? Az is eldőlt, hogy valóban^ a. csillagos égbolt látványa ^ irányítja-e a madarakat. A ^ poszáták egy planetárium £ mesterséges égboltját tekint- í ve is elvégezték kísérleti re-!; püléseiket. Idegesen röpköd- £ tek a madarak, amikor az £ „égbolt” hirtelen elmozdult ^ felettük és a műcsillagok pil- ^ lanatok alatt más állást vet- g tek fel. A poszátáik nyugta- g lansága azonban nem sokáig g tartott, rövidesen tudomásul ^ vették az új irányt és meg- ^ szokott útjukat most másfe- ^ lé, a csillagálláshoz viszo- ^ nyitva, úgy irányították, ami- ^ ként a hirtelen változás előtt g tették. . g Nem oktalanul merül fel a ^ kérdés, hogy tájékozódnak a poszáták felhős időben? g y Egyszerű a válasz: rosszul! g Megfigyelték. a szabadban, g hogy ilyenkor céltalanul kö- ^ röznek és szinte nem tudnak ^ megszabadulni a világító tor- J nyok fényétől. ^ Ezekben a napokban a kis g poszáták éjszakánként Ma- fc gyarország felett is átrepül- g nek és mire a tél elmúlik, •• visszarepülve északra távoz- \ nak majd hazánk légteréből J: s időközben talán már a ki- jg »érietek további titkokat is ^ megfejtenek. Dr. Veres Pál g Kész a csillogó karosszéria — ügyes munkáskezek az utolsó igazítást végzik a beszerelésre kerülő motoron + + Kész az új Skoda 1000 MB! Jó utat kívánunk a máris népszerű gépkocsin, melyből az első néhány darab ír ’ megérkezett hazánkba mutatta a sokoldalú madarai és a népszerű magyar isme­retterjesztő lap címoldalon is közölt egy színes tollú papa­gájt a svéd természettudós kis magánállatkertjéből. Útirány: Stockholm—Dél-Aírika Az érdekes: és ritka mada­raknál is nagyobb büszkeség­gel mutatta a kertjében ta­nyázó poszátákat. Ezek a pintyek közé tartozó, szürke színű énekes madarak Skan­dinávia állandó tavaszi-nyá­ri vendégei közé tartoznak. Amióta az ornitológia a gyű­rűzés segítségével, nemzetkö­zi összefogással megállapí­totta, milyen útvonalon vo­nulnak a legismertebb költö­ző madarak, a különböző fa­jú poszáták repülésének főbb állomásait is sikerült rögzí­teni. De ezzel ezek a ked­vesen fütyörésző madarak még nem válnának ki a fél világot átrepülő madártársaik közül. A poszáták arról hí­resek, hogy különféle kísér­letek során segítettek választ adni az évszázadok óta fel­tett, s eddig megválaszolat­lanul maradt kérdésre: mi irányítja a költöző madara­kat? Különösen izgalmas volt ez a kérdés a poszáták esetében is, mert éjszaka kelnek útra és főleg sötétben teszik meg sok ezer kilométeres vándor­újukat. Ami még rejtelme­sebbé teszi az ügyet az, hogy nem csoportosan kelnek út­ra, hanem egyénileg, külön- külön repülnek el Afrika dé­li partjaira és a Stockholm­ban született kis madár egye­dül is hibátlanul ismeri már az útvonalat a másik kon­tinens távoli csücskébe és visszafelé. Csodákat nem ismer a tu­domány, legfeljebb még meg nem fejtett tényeket. A po­száták költözése is ide tar­tozott. Az adottságok figye­lembe vételével nem maradt más reális feltevés, minthogy a madarak éjszaka a csilla­gok állásának megfigyelésé­vel tartják irányukat. A csillagászok kivételével ezt a választ általában köny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom