Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

1984. OKTOBER 30, PÉNTEK Hirer ti % Kétmillió forint A Húsipari Vállalat ceglédi üzemének vezetője mondta: — A lopásból és a belső fo­gyasztásból eredő kár körül­belül évi kétmillió forint. Majd hozzátette: De ezt nem lenne politikus megírni. Ez a telephely nem nagy­üzem. A kétmillió viszont nagy pénz: például húsz két­szobás lakás ára — évenként. Ennyi lakás épülhetne fel ab­ból a pénzből, amelynek áru­fedezetét az üzem egyes dol­gozói — mondjuk ki magya­rul — kilopják a gyárból, el­lopják a közösségtől. Elindultam e kétmillió fo­rint nyomában... Nyomtató lónak nem kötik be a száját... A mondás ismerős. A hús­iparban — ez hallgatólagosan elfogadott gyakorlat — a bel­ső fogyasztást megakadályozni nem lehet. Inkább szemet kell hunyni felette. Hogy mi­ért? Az érv érdekes: ,— Ha üldözzük, akkor elő­fordul, hogy az a dolgozó, aki így nyíltan elfogyaszt egy da­rab húst, úgy ugyanezt rejtve tenné, és ha valaki közeledne, képes lenne kiló húsokat, vagy sonkát eldobni, hogy le ne bukjon — mondja a telephely vezetője. Ezért — ez sem tel­jesen szabályos — úgy hatá­roztak, hogy már reggel, mű­szakkezdés előtt az öltözőben minden dolgozó reggelit kap. Kis kolbászt, töpörtyűt, vagy ami éppen van. Bocsánat a profán hasonlatért, de itt az történik, hogy a nyomtató ló­nak nem kötik be a száját — élienkezőleg: jóllakatják, ta­lán így csökken az úgyneve­zett belső fogyasztás. Az eljá­rással nem óhajtok vitatkoz­ni, az üzem vezetői biztos ala­pos megfontolás után döntöt­tek így. Erre kényszerítette őket a szükség, az üzem hely­zetéből adódó kész tények. És még valami: a közhangulat 'HáfigenjÉ' cikk szerzője is népszerűtlen feladatot vállal, de e rendszer ellen az üzem­ben harcolni nemcsak népsze­rűtlen lenne, hanem szinte le­hetetlen is. Legalábbis ez az üzem vezetőinek a véleménye. — Mindenféle gorombaságot kiabálnak rám, sokszor meg is fenyegettek már — panasz­kodik az üzem egyik női ren- désze. Kér, hogy az általa el­kapott üzemi tolvajoknak ne mondjam meg, hogy a nevü­ket ő közölte velem. így is le­hetetlen a helyzete. Pedig az ő esetében már nem azokról a dekás tételekről van szó, me­lyet az üzemben fogyasztanak el az emberek, hanem azokról a kilókról, melyek a legagya­fúrtabb ötletek felhasználásá­val jutnak ki az üzemből. Az üzemi tolvaj itt nem megve­tett személy. A közhangulat inkább mellé áll, ha egy-egy motozáson elkapják. Amikor egy tettenért hústolvajjal be­széltem. odaállt mellénk né­hány ember. Eléggé barátságta­lanul, mondhatnám ellensége­sén néztek. Egyik rám is kia­bált: — Nem sülne ki a szeme, ki­írni szegényt az újságba? Szé­gyell je magát! Nem akartam taglalni, hogy ez esetben kinek van több szégyellni valója ... Néhány eset Elöljáróban: a bűn súlya sem abszolút. Függ a közeg­től is, ahol elkövetik. Más üzemben egy tíz forintos szer­szám tolvaja nagyobb szé­gyent érez, mint itt a nagyobb eltulajdonított tételek gazdái. És láttam olyan üzemi bíró­sági tárgyalást, ahol ötven fo­rint értéket eltulajdonító em­ber legsúlyosabb büntetése az Felvételre keresünk kazán­házi széntolóknt és salakozókat, valamint mosószergyártó üzemi dolgozókat. Jelent­kezés: Csepe.i Növényolaj- ipari Vállalat, Budapest XXI., Mag utca 3. volt, hogy szembe kellett for­dulnia a tárgyalás közönségé­vel ... Gy. I.-nénél egy kiló húst talált a rendész: — Tévedni emberi dolog — oktat ki eléggé ellenségesen. — Tudja, ha ügyes lettem volna, mint mások, akkor ez nem történik meg. Félreértés ne essék: nem a tolvajlás nem történik meg! Nem is azt sajnálja, csak a le­bukást. Mielőtt elkapták, a konyhán dolgozott. Most bün­tetésből lehelyezték a belező­be. Itt 300 forinttal több a jö­vedelme!? Férje 1500 forintot keres, egy gyerekük van, berendezett lakásuk. — Mondja meg őszintén: nem szégyellte, amikor kide­rült a dolog? — kérdeztem. — Más se szégyelli — hangzott a vállrándítással il­lusztrált felelet. Sz. S.-né egy nylon zacs­kóban nem a legesztétikusabb módon, testére függesztve akart három kiló színhúst ki­vinni. — Nem én vagyok az első, akit elkaptak és nem is az utolsó. Ha elbocsátanak, el­megyek máshová. Tudja, vol­tak itt nagyobb lopások is, mégsem lett belőle nagy baj — mondja. Tudja, hogy az üzem munkaerőhiánnyal küzd. Ez különben köztudott. Azt hi­szem, ezzel élnek vissza első­sorban. Különösen a szak­munkások. Például K. B„ akit minden évben egyszer-kétszer tetten érnek. K. B.-nek kintről hord­ták az ebédet ételhordóban. Nem tudni mennyi ideje ment már ez, amikor észrevették, hogy az ebédhozásnak különös oka van. K. B. az üres étel­hordót ugyanis úgy adta visz- sza, hogy megtöltötte külön­féle húsokkal. De elkapták úgyis, hogy kabátjában a váll- tömést hússal helyettesítette. Pedig nincs is szüksége váll- tömésre: derék, nagy darab ember... V. K.-né, akinek férjét a már sorozatosan és nagy téte­lekben elkövetett üzemi lopá­sok miatt kénytelenek voltak elbocsátani, duplafenekű szatyrot készített, és ebben hordta ki a húst. A rendész egy esetben fogta el. Egy eset: semmi. A többi csak feltéte­lezés, gyanúért pedig senkit nem lehet súlyosabban bün­tetni. Sorolhatnám még a pél­dákat, mert van bőven, de felesleges. Az üzem dolgo­zói ismerik valamennyit, sőt gyanúm, hogy többet is, mint ami kiderült, vagy va­laha is napfényre kerül. A kis létszámú pártszerve­zet harcol e közhangulat el­len. Dehát kevesen vannak és az ügy nagyon nehéz. — A húsipar speciális hely mondják. — Ez itt már szinte tradíció ... A megtévedtek védekezése szinte uniformizált: — Mindenki ezt csinálja ... Ezekután egyáltalán nem lepődtem meg, hogy az egyik részlegvezető így búcsúzott: — Ne csomagoljak be egy kis tízórait? Jártam én már sok üzem­ben, de például a Képcső­gyárban nem kérdezték meg, hogy becsomagoljanak-e né­hány alkatrészt a televí­ziómba ... Mit lehet tenni ? A „nyomtató lő” elmélet ellen nehéz harcolni, bár ak­kor ez minden üzemre ér­vényes lenne. Az embernek nemcsak kolbász kell, ha­nem rádiócső, cipő, vagy ruha is. Dehát a benti fo­gyasztás megakadályozása — nézzünk szembe a tényekkel — egyelőre nehéznek, sőt megoldhatatlannak látszik. Az üzemi lopások azonban ke­mény kézzel, alapos ellen­őrzéssel megakadályozhatok. Szembe kell nézni a köz­hangulattal. A mai ember már képes felismerni ezt az egyszerű képletet, hogy két­millió forint az húsz lakás. Az üzem gazdaságosságának jó néhány közvetlen ered­ménye: a nyereségrészese­dés. a prémium — vagy ezek elvonása — könnven I felismerhető. De legalább ilyen kézenfekvő a közve­tett eredmény: az épülő, gazdagodó ország, az élet- színvonal emelkedése. Ezek nem frázisok: ezek tények. Mint mondják, a ténvek makacs dolgok. Észre lehet tehát vetetni őket. Lehetőleg okos szóval, mi­után nem bűnözőkről, ha­nem egyszerű, egyébként be­csületes emberekről van szó. akik más közegbep.rrp4?HPnt is élnének. Ezt a feszégét, ezt a közhangulátot kell megteremteni. Nehéz dolog ez. Néha a jó szó mellett határozott erély is szükséges. Nem kell fél­ni tőle. A népszerűtlenség­től sem, különösen ha csu­pán ilyen olcsó népszerűsé­get lehet veszteni az ügyön. Itt kérem elnézését a te­lep vezetőjének. Nem kiok­tatni akartam olyan dol­gokról, amit nyilván jobban tud, mint e sorok írója. Leg­feljebb egyben tévedett: Ezekről a dolgokról írni, igenis politikus. És beszélni, sokat beszélni az üzemben, az is nagyon politikus. A legpolitikusabb ... Ősz Ferenc A szülés pillanatában elhagyta gyermekét Emberölés kísérlete miatt vonta felelősségre a Pest me­gyei Bíróság a fiatalkorú K. E. Kerepesi lakos leányanyát. A 17 éves törökszentmiklósi K. E. gimnáziumi tanulmá­nyait abbahagyva Kerepesre költözött rokonaihoz. Onnan járt Budapestre dolgozni. Ott­hon és munkahelyén rendes, szorgalmas leánynak ismerték, aki szórakozásában is szerény volt. Az elmúlt év őszén K. E. kö­zelebbi kapcsolatba került egy fiúval, és terhes lett. Állapo­tát azonban eltitkolta, a gyer­meket nem akarta megtartani. Ez év július 14-én munkahe­lyén erős görcsei jelentkeztek, rosszul lett, ezért hazaenged­ték. Este miután megszülte gyermekét, a mellékhelyiség­ben hagyta. Nagynénje az ud­varon gyermeksírásra figyelt' fel, így találták meg a csecse­mőt, akinek életét a véletlen szerencse mentette meg. A leányanya a bíróság előtt töredelmes beismerő vallomást tett, megbánta tettét, amelyet félelmében, szégyenérzetében követett el. A bíróság figyelemmel az enyhítő körülményekre, ne­Ivelő jellegű ítélet kiszabását I tartotta indokoltnak. Ezért a leányanyát egy évi szabadság- vesztésre ítélte és annak vég­rehajtását felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. (m) műi nap 1964. október 30., péntek, Alfonz napja. A nap kél: 6.24 órakor, nyugszik: 16.31 órakor. A hold kél: 0.30 órakor, nyugszik: 14.59 órakor. Várható időjárás: felhős, párás, a reggeli órákban kö­dös idő. Egy-két helyen köd- szitálás. Mérsékelt délke­leti szél. A hőmérséklet ala­kulásában lényeges válto­zás nem lesz. 1944. októbci 30-án szabadul: lel Vásárosnamény, Nagyvarsány, Kisvarsány, Gyüre, Ilk, Nylrma- da és Rohod. — Teljesítette éves para­dicsompaprika tervét októ­ber 27-én a Nagykőrösi Konzervgyár. 160 vagon pa­radicsompaprikát dolgoztak fel. — A felnőttoktatás pszi­chológiájáról tart előadást ma este Nagykőrösön, a mű­velődési ház klubtermében Dobos László, az Országos Pedagógiai Intézet munka­társa. 250 EVE, A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Édes anyanyelvűnk. 8.20: Könnyű zene. 9.00: Magyarország felfedezése — felolvasás. 9.20: Szimfonikus zenekar. 10.10: Dur­mol! éa Taréjka az óvodában. 10.30: Népi zenekar. 10.59: Lottóeredmé­nyek. 11.00: Iskolarádió. 11.30: Tánczene. 12.15: Fidelio — opera- részletek. 14.10: Szines népi mu­zsika. 14.40: Az ifjúsági rádió mű­sora. 15.00: Kamarazene. 15.40: Miért szép? 16.10: Szórakoztató ze­ne nyugdíjasoknak. 16.40: Az ifjú­sági rádió műsora. 17.00: ötórai tea. 18.15: Üj zenei újság. 19.00: Koltai Lajos riportja. 19.15: Szív­derítő — tréfás dalok, anekdóták. 20.20: A rádiószínház bemutatója: Megszámláltatott 21.07: Montreuxi fesztivál 1964! 23.05: Operettrészle­tek. 0.10: Éji zene. PETŐFI RADIO 14.00 A dzsessz kedvelőinek. 14.25: Purcell müvek. 15.05: Daljá­ték-részletek. 15.56: Tiberiu Oláh: Csángó kantáta. 16.10: Vári-- dunk hallgatóinknak. 16.25: Heti hang­versenykalauz. 17.05: „A virrasz­tó”. Az' ifjúsági rádió műsora. 17.35: Hangverseny a stúdióban. 18.10: Népi zenekar. 18.40: Bélyeg- gyűjtők ötperce. 18.45: Mi történt a nagyvilágban? 19.00: Sámson és Delila — operarészletek, 19.45: Ko­mor Imre írása. 20.00: Kecskeméti István előadása. 21.05: Táncdalok. 21.40: Láttuk, hallottuk. 22.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kima­radt. URH 18.40: Mendelssohn: Éliás — ora­tórium. 21.15: A szelek anyja — rádiójáték. 22.00: Tánczene. TELEVÍZIÓ 8.05—8.35: Iskola-tv. Kémia az ál­talános gimnáziumok I. oszt. szá­mára. A kémiai folyamatok cso­portosítása. 9.00—9.30: Tanulmányi kirándulás. Fizikához — az álta­lános iskola 6. oszt. számára. Ru­galmas alakváltozások (ism.) 9.30: Tv-híradó (ism.) 9.40: Filmnovellák (ism.) 10.30: Kisfilm. 11.00: Tele­sport (ism.) 11.15: A jövő hét mű­sora. — A helyreállított Anjou- kori kút és a Salamon-to- rony műemléki helyreállítá­sa című időszaki kiállítás november 1-én zárul Viseg- rádon. — A pilisi színjátszók Pilis, Ujhartyán és Újlen­gyel után Péteriben is be­mutatták a Zeng az erdő című operettet. — Falusi bankház épül Tápiószentmártonban. A takarékszövetkezet új kor­szerű otthonát november 12-én ünnepélyes külsősé­gek között nyitják meg. — Kötszer helyett oxigén. Egy francia orvos megálla­pította, hogy az oxigén a se­bek gyógyításának kitűnő eszköze. A sérült testrészt oxigénnel töltött műanyag­búra alá helyezve gyakorla­tilag lehetetlenné válik a sebfertőzés, a beteg kevésbé szenved, s az izmok munka- képessége jóval rövidebb idő alatt helyreáll. — Világító utcatáblákat szerelnek fel rövidesen Ceg­léden, a város központjá­ban. Ma Hőgyészen sorsolják a lottót A hónap utolsó lottósorso­lását, a 44. játékhét nyerőszá­mainak húzását, ma délelőtt 10 órai kezdettel Hőgyészen rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A mai hú­zás lesz egyébként a lottó fennállása óta a 400. sorso­lás. Ezúttal ugyancsak sorso­lással döntik el azt is, hogy a következő tárgynyeremény húzáson melyik játékhét szel­vényei vesznek részt. (MTI) 1714-ben találta fel Daniel Gabriel Fahrenheit, Hollandiában élő né­met fizikus és üvegfúvó-műszer­készítő a higanyos hőmérőt. Az újfajta eszköz általában alkal­masabbnak bizonyult a hőmér­séklet pontosabb megállapításá­ra ott is, ahol az addig kizáróla­gosan használt borszeszes hőmérő nem vált be. E legnevezetesebb találmánya mellet! Fahrenheit állította elő elsőként sorozatban az egyformán mutató hőmérő­ket; feltalálta a légnyomás: és léghőmérsékletet egyaránt mérő thermo-barométert, valamint a súly-earométert; felfedezte, hogy a víz forráspontja a nyomás sze­rint változik; meghatározta kü­lönböző folyadékok forráspont­ját. Nevét, azonban a róla elneve­zet! hőmérőskála tartotta fenn, amelyen a víz fagypontját 32 fok, míg forrpontját 212 fok jelöli. Bár a beosztásnak kezelése és át­tekinthetősége nehézkesebb, mint a tudományban és a világ nagy részén elfogadott Celsius-féle fokbeosztás, az angolszász vi­lágban mégis mindmáig a Fah- renheit-féle hőmérőskálát hasz­nálják. — Szalmatűz támadt szer­dán délután a sződi Hala­dás Termelőszövetkezetben. 150 mázsa ipari- és alom­szalma, valamint 20 mázsa törek égett el. A váci tűz­oltók és a helyi önkéntes tűzoltók gátolták meg a tűz továbbterjedését. Az anyagi kár 7 ezer forint. A nyo­mozás még tart, annak meg­állapítására, hogy mikép­pen keletkezett a tűzeset. — Parkosítják Alsónéme- din a Hősök terét. Négy új szobrot avatnak egy nap alatt Vácott Vác közterületén eddig — egy 25 évvel ezelőtt felavatott István király szobron kívül — nem találunk szobrot, vagy domborművet. Most ez a hi­ány pótlást nyer, mert novem­ber 5-én egyszerre négy szob­rot avattak ünnepélyesen. A MÁVAUT-végállomáson adják át délelőtt fél 11 órakor ren­deltetésének Ohmann Béla nagy méretű, kőbe vésett közle­kedési emlékművét. Ezután kerül sor a Rákóczi téren Szőllősi Endre „Fóka”, a ha­jóállomáson Marton László „Fekvő nő” és a Duna-parti sétányon Mikus Sándor „Kor­sós nő” című alkotásának fel­avatására. — Ezerhatszáznegyven író­asztalt és spermaládát ké­szít az idén összesen a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz, a budapesti Orvosműszerkészítő Vállalat számára. — „Így születik a divat”. A Szovjetunió központi do­kumentumfilm stúdiójában a KGST-országok ruhamo­dellkészítőinek és ruházati ipari dolgozóinak együtt­működéséről filmet készí­tettek „Így születik a divat” címmel. — Csíkos labdák. Lengyel szakemberek megállapítot­ták, hogy a mesterséges megvilágítású sportcsarno­kokban a kosárlabda- és röplabda-mérkőzéseken a fe­hér-fekete csíkos labdák lát­hatók a legjobban. Az egyik lengyel sportszergyár már meg is kezdte az ilyen lab­dák gyártását. — Kisszívü anyák. Raiha finn professzor szerint azok az anyák, akiknek a szí­vük túl kicsi, sok esetben koraszülött gyermeket hoz­nak a világra. A profesz- szor szerint az esetek 61,5 százalékában ez történik. Amióta rendszeresen vizs­gálja a jövendő anyák szí­vének méreteit, klinikáján a halvaszületettek száma 3,1 százalékról 2,5 százalékra esett vissza. — 736 éves részvények. A világ első részvényeit 1228. június 16-án egy svéd bá­nyatársaság bocsátotta ki. Az okmányokat a New York-i világkiállításon be­mutatták. A latin nyelvű írás igazolja, hogy Peter Olefsson püspök a társaság vagyonának egynyolcadára tarthat igényt. Tanúként minden részvényen Svéd­ország akkori királyának neve szerepel. A bányatár­saság jelenleg is 20 ezer részvényessel dicsekedhet. Termelési értekezlet A Pest megyei Moziüzemi Vállalat tegnap a budakeszi filmszínházban tartotta ez évi termelési értekezletét. Az értekezleten részt vett a megye valamennyi üzemve­zetője és gépésze. Űjszászi Gyula igazgató számolt be a vállalat ez évi munkájáról és a jövő évi feladatokról. Ezt követően jutalomban részesí­tették a legkiválóbb dolgozó­kat. — Hétfőn országos állat­és kirakodó vásárt tartanak Érden és Ráckevén. Óegyiptomi sör. Grus- se berlini professzor egyip­tomi piramisokban talált amforák falain ital marad­ványait mutatta ki. Ez alap­ján sikerült megállapítania az ital összetételét. A kí­váncsi tudós a vegyelemzés- sel feltárt recept szerint el­készítette az „óegyiptomi sörnek” nevezett ősi italt. Akik megkóstolták a fá­raók italát, egyhangúlag úgy vélekedtek, hogy akkoriban sem ittak jobb sört a mai­nál. „Próba" autóbusznak rohant Szerdán, a kora délutáni órákban, a 3-as főúton, Gö­döllő határában az YA 09—04- es rendszámú tehergépkocsi, melyet B. Nagy Béla veze­tett, áttért az úttest balolda­lára és összeütközött a vele szemben szabályosan közle­kedő Havasi Imre vezette „PRÓBA 02—73”-as rendszá­mú Ikarus autóbusszal. Sze­mélyi sérülés nem történt, az anyagi kár azonban 5700 fo­rint. A baleset okát műszaki szakértő állapítja meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom