Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

PLS7 Mit. yí/ito 1964. OKTOBER 18, VASÄRNAP HETI JOGI TANÁCSAINK Földművesszövetkezetek egyesülése esetén ala­csonyabb munkakörbe helyezés. „Földművesszövetkezet ügy­vezető elnöke voltam. Területi elhatárolás folytán szövetkeze­tünk beolvadt egy másik föld- művesszövetkezetbe. Beosztá­som alacsonyabb lett, fizeté­sem csökkent. Törvénysértő volt-e az alacsonyabb fizetésű munkakörbe történt áthelyezé­sem?" — kérdi D. G. ráckevei olvasónk. Az egyesülés csak akkor nem jelent áthelyezést, ha a fennálló munkaviszonyokat nem érinti. Az ön esetében a Munka Törvénykönyv áthelye­zésre vonatkozó rendelkezései az irányadók. A MŰM. összeállítás — megjelent a Munkaügyi Köz­löny 1962. évi 8—9. számának mellékleteként — 102. pontja kimondja, hogy a dolgozók foglalkoztatása a mindenkori népgazdasági érdeknek meg­felelően történik. Ez szüksé­gessé teheti a munkaerő át­csoportosítását, egyes dolgo­zóknak alacsonyabb munka­körbe való áthelyezését. Téves az a nézet, hogy csak fegyelmi úton lehet alacsonyabb mun­kakörbe helyezést kimondani. Az alkalmazott intézkedés nem volt törvénysértő. Jogsza­bály biztosítja viszont önnek a felmondási jogot, ha alap­bére 10%-nál többel csökkent. A munkáltató kártéríté­si felelőssége, ha a mun­kaszerződés megkötése után nem állítja munká­ba a dolgozót. „A vállalat munkaügyi osz­tályán kölcsönös megállapo­dással megkötöttük a munka- szerződést. Amikor a szerző­désben megjelölt napon mun­kába akartam állni, közölték velem, hogy még som alkal­maznak. Időközben más mun­ka után nem néztem, mert bíztam a megállapodásban. A vállalat magatartása miatt kár ért. Jogom van-e kártérítést követelni a •vállalattól?” — ÍQa I. ceglédi ^olvasónk, , 'jgE^jmunkaviszohy' á szérző- désífhegkötésével jön létre. Kezdő időpontja azonban a mun kába lépés napja. E naptól kezdve illetik meg a dolgozót azok a jogok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyeket a Munka Törvénykönyve és egyéb rendelkezések előírnak. Minthogy ön a munkát nem kezdte meg, a munkaviszony jogos vagy jogellenes meg­szüntetéséről szó sem lehet és munkabérköveteléssel sem lép­het fel a vállalat ellen. Nem találkozna azonban a dolgozók helyeslésével olyan gyakorlat kialakítása, ha a vállalat ilyen esetben minden felelősség alól mentesülne, s magatartása kö­vetkeztében a dolgozót ért ká­rosodásból nem vállalna részt. Éppen ezért az igazságosság érdekében a Legfelsőbb Bíró­ság kimondta: ha a vállalat a dolgozót rosszhiszeműen nem állítja munkába és ennek kö­vetkeztében a dolgozó bárt szenved (pl. korábbi munkavi­szonyát megszünteti, új mun­kaviszonyt pedig nem tud lé­tesíteni), akkor kárának meg­térítését követelheti a válla­lattól. Jogos tehát olvasónk kártérítési igénye. Beteg dolgozónak mikor lehet felmondani? „A vállalat ez év szeptem­ber 30. napján állásomat fel­mondta. Még azon a napon betegállományba kerültem és az orvos azt állapította meg, hogy betegségem régebbi ke­letű. Sérelmesnek tartom a vállalat intézkedését” — írja K. Zs. olvasónk. Abban igaza van, hogy a be­teg dolgozó munkaviszonyát felmondással . megszüntetni nem lehet (Mt. V. 37. § 1. bek. b. pontja). Ez esetben azonban betegsége a felmondás közlé­sekor nem volt kellően — or­vosilag — igazolt. A Legfel­sőbb Bíróság hasonló ügyben kimondta: a felmondás közlé­sekor fennállott tényei? ala­pulvételével kell elbírálni a helyzetét. A felmondás közlésének na~ ián ön munkában állt. A felmondólevél átvétele után orvoshoz ment. Mivel aznap négy órát nem dolgozott, arra a napra is betegállományba vették. A felmondás érvényességé­neit megállapításánál azonban népi a társadalombiztosítási jogszabályok, hanem a Munka Törvénykönyve rendelkezései és az azzal összefüggő állás- foglalások az irányadók. Ez utóbbiak értelmében a fel­mondás törvénysértőnek nem tekinthető. Br. M. J. A váci hajógyár két újdonsága A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci üzemegységében az idén kezdték meg a lakóhajó mintapéldányának építését. A 38 méter hosszú hajótest alu­míniumból készül. A hajóban 35 személy lakhat a korsze­rűen berendezett központi fű- téses hálószobákban. Ezenkí­vül konyha, étkező, fürdő, és társalgó áll rendelkezésük­re. A MAHART két hajót ren­delt ebből a típusból a Bala­tonon szolgálatot teljesítő dol­gozói számára. Az első lakó­hajót, ha az időjárás engedi, még ebben az évben vízre bo­csátják. A gyár másik újdonsága, a vízitaxi lesz. Ezt a Szegedi Városi Tanács rendelte meg. A 10 méter hosszú, 16 szemé­lyes alumínium vízijármű ter­vei most készülnek és hama­rosan hozzálátnak építéséhez. (MTI) A vezetésről — mindenkinek Vili. Mi kell a jó h A termeles legfontosabb tényezője — a korszerű tech­nika mellett is — az ember. A termelési célok teljesülése jó­részt a termelő emberek műn. kakedvétől, hangulatától és közérzetétől függ; ezek kiala­kulását pedig több fontos és kevésbé fontos körülmény ha­tározza meg. Ezért kutatják a munka köz­beni pihenés, szmdinamika felhasználásának hatását, ezért vizsgálják a zaj és a porkép­ződés csökkenés lehetőségeit, azért tartják fontosnak a jó és helyesen megválasztott világí­tást. A vezetők, a szervezők, a pszichológusok, valamint a fiziológusok az egész világon kutatják a megfelelő üzemi légkör kialakításának lehető­SIKOLY Uj csehszlovák film A cím után ítélve a néző akaratlanul is valami „véres tragédiára” számít — és ehe­lyett egy egyszerű, lírai szép­ségekben és formanyelvben gazdag filmélmény részesévé válik. Üj élet születik és új fejezetnek kell kezdődnie egy emberpár életében. Ami eddig volt, múlttá, emlékekké vá­lik, ahogy a vajúdó asszony fájdalmainak szüneteiben .— váltakozva a meg-megújuló fájdalommal, a kórház való­ságával és a férfi mindenna­pos munkájával kapcsolatos eseményekkel — emlékezeté­ben lepereg. Tulajdonképp e három szál váltakozása alkot­ja a film szerkezetét. Fokozatosan bontakozik ki előttünk a nő érzelmi gaz­dagsága és igénye, hogy ket­tőjük kapcsolata mélyebb és tartalmasabb legyen. Ezzel szemben áll a férfi passzív, céltalan életmódja. Itt rejle- ne a film igazi konfliktusa, de j az áradó líraiságbam nem i kapja meg valódi súlyát. így a történet, bármilyen szép és igaz, nem mond sokat. Mi az, ami mégis figye­lemre: méltóvá teszi Jaromil Jires alkotását? Első filmes rendezőről lé­vén szó, bizonyos mértékig elnézhetjük azt, hogy hosszú évek élményanyagát, tapasz­talatait és gondolatait mara­déktalanul szeretné belesű­ríteni filmjébe —bár ez eleve kudarcra ítélt kísérlet — mégis erényéül szolgál, hogy a történetet sokrétű árnyalt­sággal építi fel és legtöbb­ször biztosan kezeli a cselek­mény három szálát, azokat belső logikájuk szerint ve­zetve Képi fogalmazása szuggesztív és formagazdag­sága ott érvényesül igazán, ahol a gondolatiság megfele­lő súllyal bír. Az operatőri munka a legjobbak közé tar­tozik. A három cselekmény- szál tónusbeli differenciálása és az egyes képek hangulat­teremtő ereje emlékezetes ma­rad a néző számára. Külön említésre méltó a két főszereplő Eva Limanova és Jozef Abram — megválasz­tása és azok mozgatása. Rit­kán találkozunk ennyire öko­nomikus, visszafogott árnyala­tokban gazdag színészi játék­kal. Szalai Györgyi ségeit, hogy a fizikai és szel­lemi dolgozó egyaránt ottho­nosan érezze magát a mun­kahelyén. Ma már egyre több újság- és folyóiratcikkben ol­vashatjuk azt a helyes meg­állapítást, hogy a termelékeny munkának egy legfőbb hajtó­ereje, előfeltétele a munkával való megelégedettség. Igaza van P- Wieming nyu­gatnémet szerzőnek, aki egyik cikkében azt írja: „Minden dolgozóban fel kell ébrednie az üzem érdekével való együttérzésnek. Nemcsak a ke­nyérszerzés kényszerűségének, hanem a munkában való ki­elégülésnek is hajtóerőként kell működnie.” Más dolog az, hogy a tőkés társadalmi viszonyok ezt a hajtóerőt nem engedik kifejlődni. A jó munkahelyi légkör ki­alakítása a munkaerők kivá­lasztásával és megfelelő munkába állításukkal kezdő­dik. Rendkívül fontos tehát, hogy mind a kiválasztás, mind a munkába állítás ennek fi­gyelembe vételével történjék. Ahhoz, hogy egy ember tartó­san jól érezze magát munka­helyén, mindenekelőtt az szük­séges, hogy alkalmas legyen munkakörének ellátására. Enélkül nem produkálhat eredményt; ennek következté­ben elveszti önbizalmát, fe­leslegesség érzése lesz benne úrrá, és egyre kevesebbnek ér­zi magát. így fordulhat az elő, hogy két azonos munkát végző és megegyező körülmények kö­zött dolgozó ember közül az égjük sikeresen és jól dolgo­zik, míg a másik nem érzi jól magát és nem találja a helyét. Ezért helyeselhetök azok a tö­rekvések, amelyek a módsze­res pályaalkalmassági vizsgá­latok kiterjesztésére irányul­nak, Addig is, amíg ez álta­lánossá válik, minden válla­lat és intézmény keresse azo­kat az átmeneti megoldáso­kat, amelyek segítségével az emberek kiválasztásánál ural­kodó véletleneket a minimá­lisra lehet korlátozni. Amikor sikerül az adott munkakör betöltésére alkal­mas dolgozót megtalálni, a fő feladat az, hogy mielőbb sikerüljön új környezetét meg­szokni, abba beilleszkedni. Különösen a női munkaerők — akik általában érzékenyebb természetűek, mint a férfiak — idegesen reagálnak az új helyzet okozta feszültségre. A felvételtől a munkahely megszokásáig, illetve a beil­leszkedésig hosszú az út. Helyes az új dolgozót egy kis körsétára vinni a válla­latnál s bemutatni a felette­seknek, továbbá a leendő munkatársaknak. Az új mun­katársnak mindig tudtára kell adni, hogy mi az, amit elvárunk és mi az, amit még nem várunk el tőle. A betanuló dolgozó sokszor fe­leslegesen ideges lesz, mert azt hiszi, hogy már az első órákban és napokban külön­leges teljesítményeket vár­nak tőle. Fejlődését, teljesítményét állandóan figyelemmel kell kísérni. Előfordulhat, hogy munkájában visszaesés kö­vetkezik . be, vagy egyéb, a teljesítménnyel kapcsolatos akadályok keletkeznek. Ilyen esetekben célszerű megbe­szélni az esetleges visszaesés okait, amelyek származhat­nak a munkahelyen adódó félreértésekből feszültségek­ből, a művezetővel, vagy más felettessel, esetleg a mun­katársakkal . támadt nézetel­térésekből, otthoni, családi bajoktól stb. A szocialista ember igény­li, hogy kellő tapasztalattal törődjenek vele, hogy ne te­kintsék „élettelen tárgynak”* mert ő is részese és fontos láncszeme a termelési, vagy más társadalmi tevékenység­nek, függetlenül attól, hogy munkagép, vagy íróasztal mellett dolgozik, hogy kala­pács, vagy logarléc van a ke­zében. Munkájuk fontosságá­nak, társadalmi hasznosságá­nak tudata nélkülözhetetlen eleme as emberek jó közérze­tének. A vezető feladata a beosz­tottait szakmailag és embe­rileg nevelni. Ehhez meg kell ismernie őket. A munka iránti felelősségtudat nem önmagától válik az ember szokásává és tulajdonságává. Ha a vezető igényes a beosz­tottak munkájára, ha reális, de feszes követelményeket tá­maszt velük szemben, akkor kialakul az emberekben az igény önmagukkal szemben is. Ez az idők folyamán belső kényszerré, szokássá rögződik. Akivel szemben ilyen igény nincs, az hajlandó a kényel­mességre. a „minden mindegy” közönyös magatartásra. A jó Üzemi légkör kiala­kításához szinte minden em­bernél vizsgálni kell a mun­kát gátló lélektani körül­ményeket, az üzemben és az üzemen kívüli lélektani gát­lásokat. Ezért szükséges, hogy em­beri kapcsolat szövődjön a vezető és a munkatársa kö­zött. Ennek a kapcsolatnak a lénj’ege a kölcsönös bizalom és őszinteség, kölcsönös tisz­telet és segítőkészség. Ha ezt sikerül kialakítani, akkor a munkatársak között nem lesz gyakori a sértődöttség, kevesebb lesz a rosszkedvű ember, nyugodtabban, ki- egyensúlyozottabban dolgozik mindenki és a vezető még a legnehezebb helyzetekben js bátran számíthat munkatár­saira. Frank Tibor SZERELEM ÉS VÁLÁS (Szatíra) lyásolja az évszakok változá­sa, hanem — lakáskérdés. Hogy világosan Icissuk az ösz- szefüggéseket, kivonatosan is­mertetem egy nagy szerelem megható történetét. Két fiatal megismerkedik egymással és rendszeres mo- zilátogatók lesznék. Munkaidő után hatalmas sétákat tesz­nek az ország legelhagyottabb részein és időnként szenvedé­lyesen egymás ajkába harap­nak, miáltal rendkívül kelle­mesen érzik, magukat. Bizo­nyos idő után leszoknak a mo­zilátogatásról és otthon ma­radnak, ahol nagyon szomorú tekintettel merednek maguk elé, a szülők jelenlétében. Mi­vel a szülők idege sem hajókö­tél, néhány ^napnál tovább nem bírják elviselni a fiatalok arcára kiült mérhetetlen szen­vedést, és rászoknak a mozilá­togatásra. Az ifjú szerelmesek fájdalma ennek következtében enyhül valamelyest, de csak rövid időre, mert egyre keve­sebb kétrészes filmet mutat­nak be a mozikban. Amikor aztán a szülők minden filmet megnéztek, még a magyarokat is, a fiatalok bejelentik, hogy összeházasodnak. Ez meg is történik. Ezáltal a szerelmes- párból házaspár lesz, majd szülő, s végül dl- és felperes. Merthogy elválnak. A válás ma ugyanolyan vele­járója a házasságnak, mint ré­gebben a hozomány volt, csak még gyakoribb. Ha valaki több évi házasság után sem mutat hajlandóságot a válásra, azt elvált ismerősei mélysége­sen megvetik és komoran ösz- szenéznek, ha elhalad mellet­tük. Mi a válás gs hogyan je­lentkezik a közéletben? A vá­lás, pontosabban a válásra va­ló hajlandóság olyan állapota az embernek, amikor úgy érzi, hogy őt nem érti meg senki, s ezért fokozott lelkiéletre vá­gyik egy olyan valakinek a társaságában, akinek van érzé­ke az ilyesmi iránt. A válófél­ben lévő embert rendszerint nem szokta megérteni a fele­sége (férje), a párt- és KISZ- szervezete, a bíróság és a fő­nöke. Ez az általános meg nem értés végtelenül lesújtja a vál­ni akaró egyént és komolyan elmélyül olyan izgató problé­mákban, mint az élet értel­metlensége, az emberiség szü­letett hajlama a gonoszságra és így tovább. Elmondhatjuk, hogy a válni akaró ember lel­kisége sokkal fájóbban tud fájni, mint a létező szervi be­tegségek együttvéve, amiből kifolyólag őrülten szenved és leissza magát. A szájhagyomány azt tartja, hogy a kritikus időszak a há­zasság hetedik esztendejében következik be. Mivel más, ugyancsak népi kútfőből táp­lálkozó nézetek a tizedik, illet­ve a tizenkettedik esztendőt minősítik kritikusnak, nem ál­talánosíthatunk egyértelműen anélkül, hogy ki ne tennénk magunl<at a nevetségessé vá­lás veszélyének. A kérdés te­hát az: a házasfelek, milyen döntő tényező hatásaként éb­rednek tudatára annak, hogy tovább nem halasztható az ügy; válni kell, de tüstént? A válóperek szaktekintélyei úgy foglalnak állást ebben a kérdésben, hogy a válás elha­tározása rendszerint akkor következik be, amikor a há­zas felek kettő, de minimáli­san egy gyermekkel növelték a Magyar Népköztársaság ál­lampolgárainak számát. Per­sze, előfordulnak még olyan kirívó esetek, hogy egyes em­beri mivoltukból kivetkőzött elemek könnyelműen elvál­nak, mielőtt akárcsak egyet­len honpolgárral is megaján­dékozták volna szocializmust építő társadalmunkat. Az ilyeneknek csak azt mondhat­juk, tanuljanak G. J. fődisz­pécser esetéből, aki hat élő gyermek szülőatyjaként adta be a válókeresetet, megható példát állítva ezzel a felelős­ségérzetnek és a nehézségek tudatos vállalásának. Ebből is látható, hogy van még tenni­valónk elég. Sajnos az a helyzet^ hogy nem törődünk eléggé a váló felek sajátos lelkiéletével, nem sietünk segítségükre leg­válságosabb óráikban. Gon­doljunk csak arra, hogy mi­lyen szerencsétlenül elhagya­tottnak érezheti magát az a férj (feleség), aki öt évi há­zasság és két gyerek után vá­ratlanul rádöbben, hogy fele­sége (férje) nem érti meg őt, s talán sohasem szerette iga­zán, ilyen lelkiállapotban po­kol az ember élete, és mi ahelyett, hogy osztoznánk fáj­dalmában, közönyösen szem­léljük vergődését. S a váló­perek szerencsétlen páriái, látják, érzik a közöny le- dönthetetlennek tűnő kínai falát, de túlzott érzékenysé­gük tiltja, hogy részvétre szá­mítva, feljajduljanak. Letaglózva járják a város, az ország útjait, és vörösre sírt szemmel keresik azt a valakit, aki megértené nagy fájdalmukat, és netán gyógy­írral is szolgálna. Nagy sze­rencse, hogy az emberiségén még nem lett teljesen úrrá a cinizmus és egy valaki min­dig akad, aki késs az egy ült­Segédmunkásokat kőművesek mellé állandó bu­dapesti munkára azonnali belépésre felveszünk. Férfiak részére szállást biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Budapest Vili., Auróra u. 23. Munkaügy. ... í érzésre. Sót. a legújabbkori J válástörténeti kutatások azt 'f igazolják, hogy a váló felek % ma már egyetlen lépést sem í tesznek a válás érdekében ad- | dig, amíg nem találták meg % azt a valakit, aki majd meg 'f fogja érteni őket. Miután ez a ff valaki előkerült, nyugodt lé- ff lekkel el lehet válni, hiszen % már van kinek és van miért < elpanaszolni, hogy az emberff csalódott a feleségében (fér- Jf jében), az emberiségben és ff voltaképpen soha nem is ré- fy szesülhetett abban a valami- ff ben, amit úgy hívnak, hogy f szerelem. £ Ilyen alapos és körültekín- $ tő előkészítés után a váló fe- fy lek a bíróság elé járulnak, % ahová megidézik az együttér-£ ző valakit is, hogy mondanáf el. milyen szörnyűséges kö- 'f rülmények között éltek a vá- ff ló felek éveken át. Az együtt- ff érző valaki természetesen el- 'f mondja, hiszen néhány nap- ^ pal előtte mesélte el a férj £ (feleség), hogy milyen rosszul j éltek, tehát ha valaki, úgy f, ő igazán tájékozott ebben az ff ügyben. A bíróság ezután el- ff választja a szenvedőket, hogy ff azok újból elölről kezdhesse- £ nek mindent, csak most marj külön-külön egy másvalaki- 'f nek az oldalán. A gyerekeken $ ugyan néha duódnak egy ke- ff veset, de annak már senki ff nem tulajdonit különösebb ff jelentőséget, és hamarosan elf is felejtik, hiszen a házas, ff majd váló felekből ismét sze- ff reimespár, sőt, szerelmespárok ff lettek. f ff Elmondhatjuk tehát,$ hogy a boldogságot manap- ff ság két dolog garantálja — ff az eljegyzés és a válás. És ff talán nem is olyan soká ránk % köszönt az a kétségkívül ér- f dekes korszak, amikor majd ff — napi átlagot számítva — ff többen válnak, mint ahányan ff házasodnak. ff Ivanios István ^ A szerelem úgy kezdő­dik, hogy meglátunk az utcán egy csinos nőt és heves von­zalmat érzünk iránta. Ameny- nyiben a vonzalom kölcsönös, jobb, ha nem áltatjuk magun- kat, mert úgysem lesz belőle szerelem. Ha viszont a hölgy megvetően elfordítja a fejét, nyert ügyünk van, és bizo­nyosra vehető, hogy vadul be­leszeretünk. A szerelem álta­lában nélkülözi a logikát, ezért ritkán fordul elő, hogy matematikaprofesszorok, fi­lozófusok és elektronikus gon­dolkodógépek szerelembe es­nek. Az említett rendhagyó ese­teken kívül viszont bárkivel előfordulhat — korra, nemre és pártállásra való tekintet nélkül —, hogy egy komoly szerelem martalékává válik és olyan komolytalan cselekede­tekre ragadtatja magát, ami­lyeneket egyébként semmi szín alatt nem tenne meg. llyenfkor nagy előszeretettel ajándékozunk virágot, ruhát, cipőt, dgarettatárcát, hözen- tróglités más olyan hasznos és haszontalan dolgokat, ami­ket normális körülmények kö­zött kapni és nem adni szeret az ember. Hosszú évezredek során ki­alakult egy olyan nézet, hogy a szerelem és az évszákok kö­zött szoros összefüggés van. Ezen elmélet legfőbb hirdetői a régivágású slágerszerzők, alcik élemedett korukra való tekintettel szerelmet csak ta­vasszal és dalban tudnák el­képzelni, így álláspontjuk tu­dománytalansága nem képez­heti vita tárgyát. A szerelem nem növény, amely létét befő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom