Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-17 / 244. szám

1964. OKTÓBER 17. SZOMBAT PÜSI megyei ''ZJLírim* Paprika alakú paradicsom Selmeczi Vilmos, a Szer­szám- és Gépelem Gyár por­kohászati üzemének munka­ügyi előadója szenvedélyes kertész. Szabad idejének csak­nem minden percét biai házá­nak kertjében tölti. Tíz évvel ezelőtt kezdte el kísérleteit a paradicsom nemesítésével, s hosszadalmas munkája ered­ménnyel járt. A kecskeméti konzerv és a San Marsano faj­ták keresztezésével olyan pa­radicsomot nemesített, amely csúcsos, paprika alakú termést hoz. Egy-egy bokron 120—150 delta édeskés, kevés savtartal- mú, tömör húsú és kevés magvú paradicsom terem, a keresztezett fajta kitűnő étke­zési paradicsom. (MTI) A legnehezebb munkában segítenek Nyolcéves kapcsolat a Kill, kerület üzemei és a Pest megyei termelőszövetkezetek között Szerény, udvarias elvtárs fogad a XIII. kerületi Párt- bizottságon; Szabados László munkatárs. Ne említsem őt név szerint — mondja — mert munkája csak kis ré­szét jelenti a pártbizottság, a kerület üzemi pártszervezetei­nek és dolgozóinak mozgal­mában. A felvilágosítást azon­ban készségesen adja: — Pest megye sok termelő- szövetkezetében emlegetik a XIII. kerület pártszervezeteit és üzemeit. Most, az őszi munka idején sok dolgozójuk Vart parkett, nincs vikendház Ötmillió forinttal növelte termelését a solymári asztalosüzem Víkendház, kisgarázs — éveken át ez volt a Pest me­gyei Faipari Vállalat szenzá­ciója. Most csendben, meg­halt. Az érdeklődés ugyan vál­tozatlan, de gyártására nincs lehetőség. Senki sem vállalja az ehhez szükséges panelek, elemek előállítását. A szomorú hírt örülni való követi: jóval több parkettet készítenek. Százötezer négy­zetméter a nagy tétel. A több­let 32 ezer négyzetméter! Ren­geteg kis íróasztal készül. Ki- lencszázhúsz forintos ára miatt is keresik a vásárlók. Nyolcezer darabot állítanak elő a solymári faipari üzem­ben. de asztalos munka az ablak- és ajtószerkezetek gyártása is. Sok új otthon ké­szülhet el az általuk ez idén szállított és még szállítandó áruból. A tervben negyven­ezer szerepel! Az idei többletmunkák, a 33 milliós terv is sürgették a modernizálást s ezzel párhu­zamosan a bővítést. A feléig jutottak a gépcsarnok újjá­alakításával. A kornak meg­felelő munkakörülményeket teremtenek s előkészülnek a jövő évre is. Az idei, ötmil­liós tervnövekedést 1065-ben hasonló előrelépés követi. A munkások egészségesebb mű­helyben, porelszívókkal és | szellőzőkkel felszere’t épület- I ben hajthatják végre az I újabb programot. Vízi buss épül — Nagykőrösön Nagykőrösnek nincs hajózható folyója és hiná- ros kis taván is legfeljebb csak könnyű csónakok közlekedhetnek. A városiján mégis vízibusz épül, a Váci Hajógyár ISO személyes hajójá­nak tökéletes má­sa — 1:20-hoz arányban, kicsi­nyítve. Építője, Székelyhidy Jó­zsef, a Nagykőrö­si Konzervgyár gondnoka, szen­vedélyes modelle­ző. két és fél év­vel ezelőtt látott hozzá a munlcá- hoz. Az apró fe­nyőfa lécekből és furnir lemezek­ből ragasztott hajó összeállítá­sára eddia mint­egy 1400 órát for­dított, de a befe­jezéséig még csaknem 150 mun­kaórára lesz szüksége. A város nevét viselő vízibuszt már „vizrebocsá- totta” a csónaká­zó tavon. A más­fél méter hosszú modell jól állta á futópróbát, órán­ként 6 kilométer sebességgel ha­ladt. A hajót haj­tó villanymotoron kívül még másik kettő is rejtőzik a modell belsejé­ben. Az egyik a hcrgonycsörlőt, a másik pedig a mentőcsónak da­ruját működteti. Az előre, hátra haladó modellről nem hiányoznak a folyosólámpák, az utazótér pad­jai, asztalai, sőt, még a kivilágí­tott bárpult sem. A hajó hamaro­san elkészül. Már csak néhány ap­róbb ‘ alkatrész felszerelése van hátra. Utána Szé­kelyhidy József újabb munkába kezd: összeállítja egy légpárnás jármű, egy heli­kopter és a Fecs­ke szárnyashajó működő modell­jét. Ezek közül a „leglátványo­sabb” a helikop­ter lesz, mert úgy akarja elké­szíteni, hogy a kis gép 200—300 mé­ter magasba tud­jon emelkedni. 40 ezer utód A közelmúltban hunyt el a hazai szarvasmarhaállomá.ny egyik leghíresebb és legtermé­kenyebb „egyénisége”: a 452- es Planet bika. Az összes szarvasmarhák közül ennek j a bikának van az országban | a legtöbb utódja, s egyúttal minden valószínűség szerint ! valamennyi emlős állatfajnak j is ez volt a legszaporább egye- ' de. Az állattenyésztési törzs- i könyvek különböző mezőgaz- I dasági üzemekben 40 000 élő utódját tartják nyilván. I A 452-es Planetnek egyéb- , ként hem a szaporaság volt az érdeme. A mesterséges $ megtermékenyítő állomásokon !j éppen azért gondoskodtak szé- J les körű szaporításáról, mert ^ egyedülállóan kiváló érdé- jj mekkel, tulajdonságokkal ren- ^ delkezett. Ez pedig az úgy- £ nevezett javítóhatás. Ez any- nyit jelent, hogy utódai min- \ den körülmények között, fel- ^ tétlenül nagyobb termelőké- % pességűek, mint az anyjuk. £ Ilyen javítóhatású bika elég / sok van, a 452-es Planet azon- { ban messze kitűnt közülük, Iá- j nyai ugyanis évente és átlaga- í san legalább 1000 literrel több; tejet adnak, mint az a tehén,; amelytől származnak. Ha ősz- \ szes utódainak csak a három- 5 negyede is az üsző, javítóha- í tása így is évente több mint J 0 millió liter tej többletet je-; lent az országnak. A 452-es Planet utódai í egyébként nagy külső ha- í sonlóságukban is kitűnnek. Valamennyien a hagyományos magyar tarka fajta tipikus képviselői, s így egészen egy­forma á testalkatuk, terme­tük, színük. Ha a különböző anyáktól származó, de nagy­jából egyidős lányait — s ilye­nek százával vannak — sor­ban egymás mellé állítják, egy egyenes rudat is végig lehet a hátukon fektetni, annyira egyöntetű még a magasságuk is. vesz részt a szántási, vetési és a betakarítási munkában. Tudna részletes felvilágosítást nyújtani erről? — Szívesen, bár nem aka­rom, hogy ez dicsekvésként hatna. Természetesnek tart­juk, hogy segítünk falun, ám a munka nehezét mégiscsak j a termelőszövetkezetek tagjai végzik. ötvenkét üzemi pártszer­vezetünk áll szoros kap­csolatban Pest megye hat­vannégy termelőszövetke­zetével. Kerületünk dolgozói közöl so­kan most traktoron ülnek, s mintegy ötven-hatvan teher­gépkocsivezetőnk szombat-va­sárnapját tölti gépjárművével együtt a tsz-ekben. Hat járás — az aszódi, szobi, gödöllői, monori, nagykátai és a ceglé­di — termelőszövetkezeteit pat­ronáljuk mintegy hét-nyolc éve. — Milyen tapasztalatokat szereztek eddig és milyen se­gítséget kívánnak nyújtani ez­után a patronálási mozgalom keretében? — Mindenekelőtt rendkívül hasznosnak és fontosnak tart­juk a város és a falu kapcso­latainak általunk gyakorolt módját. Nagyra értékeljük a konkrét, gazdasági segítséget, a társadalmi munkát, a trak­toroshiány enyhítését és a szállítási munkacsúcsok csök­kentését, de ezeket csak ideig­lenes megoldásnak tartjuk. A mezőgazdaság gépesítésének fokozásával természetszerűleg csökken a segítségnyújtás igénye és mértéke. Ezért moz­galmunk fő feladatává most már a politikai és gazdasági szervező munka segítését tesz- szük. — Milyen módszerekkel kí­vánják megvalósítani ezt? —. Arra gondolunk, hogy az üzemek' igazgatói, párt Vezetői, valamint a közgazdasági szak­emberek a maguk sokéves nagyüzemi tapasztalatait hasznosan tudnák megosztani a tsz-ek hasonló beosztású ve­zetőivel. Az üzemi "ártmunkának, az üzemvezetésnek, vala­mint az üzemi termelés közgazdasági gyakorlatá­nak számos olyan bevált módszere van, amelyet még nem ismernek a fiatal mezőgazdasági üzemek­ben, de alkalmazásuk hasznos lenne. Ügy véljük, hogy e té­ren tudunk elsősorban érté­kes segítséget nyújtani a Pest megyei termelőszövetkezetek­nek. — Említhetne néhány pél­dát a patronálási kapcsolat formáiról? —Az említett járások párt- bizottságaival elsősorban a kerületi pártbizottság áll szo­ros kapcsolatban. Hasonló kapcsolat alakult ki a kerüle­ti KISZ-bizottság és a járási KISZ-bizottságok között. Ifjú kultúrmunkásaink több járási, fa’usi ünnepségen, többek közt a Tápió menti szüreti na­pokon adtak műsort a helyi műkedvelőkkel együtt Min- 1 den évben, így az idén is I részt veszünk a szüreti mun- 1 kában és mulatságokon. Ezenkívül sok termelőszö­vetkezettel rendszeres, hasznos kapcsolatot tar­tanak fenn üzemeink. A Könnyűipari Gépgyár a szentlőrinckátai Űj Világ Tsz-szel, a Magyar Hajó. és Darugyár az abor.yi tsz-ekkel, a MAHART a péteri Rákóczi Tsz-szel, a II. számú Autója­vító pedig a kávai Haladás Tsz-szel tart fenn például szo­ros kapcsolatot. A XIII. kerület üzemeinek önzetlen, elvtársi segítségét a név szerint nem említett ter­melőszövetkezetekben is ta­pasztalják és dicsérik’ Ez a segítség erkölcsileg és gazda­ságilag annál értékesebb, mi­vel maguk az üzemek is sok gonddal küszködnek tervfel­adataik végrehajtása során. Közeledik az év vége. nekik is van tennivalójuk, tehát ön­zetlenségük, erőfeszítésük nagyra becsülhető. S bár ép­pen ez az, amivel a kerület kommunistái nem akarnak dicsekedni, a Pest megyei ter­melőszövetkezetek hálásan tartják számon segítségüket. (n. í.) EGY ADAT ÜRÜGYEN A monori járásban három év alatt kétszázzal csök­kent a kisiparosok száma — ennyi az adat. Sokszor szó esett már a kisiparosok munkájának fontosságáról, nélkülözhetetlenségéről, s ar­ról, hogy sajnos, számuk állandóan — csökkent. Csök­kent — múlt időben, mert a közelmúltban nyilvánosság­ra került rendelkezés min­den bizonnyal megállítja ezt a folyamatot, sőt, növeli a lakosságnak dolgozó kisipa­rosok számát. Azok értik meg igazán, mi is az új rendelkezés je­lentősége, akik kisebb ja­vításokért is kénytelenek két-három községgel odébb utazni, akik hajat vágatni csak a szomszédos faluban tudnak, s szinte könyörög- niök kell a szerelőnek, szán­ja meg őket, s végezze el a munkát. Márpedig neru kevés az ilyen körülmények között élők száma. Az új rendelkezés lehető­vé teszi, hogy bizonyos szakmák gyakorlói „körze- tesítsék” tevékenységüket, azaz a szomszéd község­ben is gyakorolhassák ipa­rukat, illetve: módot ad arra, hogy az üzemben dol­gozó szakemberek — laka­tosok, különféle szerelők — lakóhelyükön kisiparos te­vékenységet végezzenek, azaz munkát vállaljanak — a kon társág vádja nélkül... A rendelkezés maga azon­ban csak lehetőség, s e lehetőséggel való élés első­sorban a tanácsok, a helyi szervek feladata. Nemcsak várni kell a jelenkezőket, hanem keresni azokat, akik e feladatok elvégzésére al­kalmasak, s ha kell, meg­győzni őket arról, hogy a maguk számára is haszon­nal járó tevékenység a kö­zösségnek mennyire nélkü­lözhetetlen. Első hallásra talán furcsa, de mégis így van: igenis, kell „agitálni”, okos szóval, meggyőzéssel rábírni embereket arra, hogy többletmunkát vál­laljanak. A mindennapi munka, s a fárasztó utazás után ugyanis nem annyira vonzó az otthon is elvég­zésre váró feladat, amit magában a vele járó jöve­delem egyensúlyozni tudna. Ha ehhez párosul az érte­lemre ható szó ereje, az, hogy nemcsak egyéni előny, hanem közösségi is a várt tevékenység, akkor valóban több lesz azok száma, akik vállalják ezt, mintha az arra illetékesek csak várják, mikor jelentkezik valaki. (m) Helyzetkép Telki községből Rö\iddel a KISZ VI. kongresszusa élőit „A KISZ-szervezeti erősödé­séhez, politikai és tömegszer­vezeti jellegének fejlődéséhez a feltételek adva vannak. A következő években érjük el, hogy a KISZ még inkább az egész magyar ifjúság kedvelt, vonzó szervezetévé váljon'’. (A KISZ KB kongresszusi téziseiből) A MÁVAUT különjárata 36 perc alatt ér ki la fővárosból Telkibe. Pest megye három rövidke utcából áliló faluját 72 portán, 301 lélek lakja. Va­jon hogyan él, hogyan dolgo­zik ilyen, kis helyen a KISZ? És egyáltalán, mit tud nyúj­tani a fiatalokrak a főváros közelségében? Vannak jogos igények, amelyek kielégítésé­vel adós marad? Ennyi kér­déssel szállónk ki Telkiben a buszról, a kocsmával szem­ben levő tanácsházla előtt. Az elnök elégedett Elsőnek a tanácselnökhöz vitt utunk. Esteledett már, ré­gen letelt a hivatalos idő, de Nagy Lajost asztala mellett találtuk. — Végre nyugvóponton van nálunk a KISZ — mondta megkönnyebbülten. — Éve­kig fájt a fiatalok miatt a fe­jünk, mert egyre csak a kocs­ma felé vették útjukat. Hiába voltak benn a KISZ-ben, a vendéglő volt a gyülekező- helyük, nótáskedvű egy KISZ- ifjúság volt a mienk. Most megtaláltuk titkárnak Szigeti Antalt. Komoly fiú, kézbefog­ja őket, és hallgatnak is rá. — Hogy a kocsmától hogy sikerült elszoktatni a fiatalo­kat? Hát adtunk nekik egy helyiséget — mondja melléke­sen —, nem nagy az egész, háromszor ötméteres, de ez egyedül az övék. Azóta egy- csapásra megszűnt az italo­Tegyük e rövid magyarázat­hoz azt is, ámít aznap este Telkiben megtudtunk, hogy a felnőttek sokáig nézték tétle­nül, amint a KlSZ-essk a a kocsma felé „lengedeztek”, míg végre rájöttek, hogy ezen semmiíéie hittérítő szentbe­széddel nem tudnak változtat­ni, de azzal igen, ha fedelet adnak föléjük. Egy telki ifjú szavaival élve azelőtt náluk csak három, összejövetelre al­kalmas helye volt az ifjúság­nak: egy — a kocsma belső helyisége, kettő — a söntés, és harmadiknak ott volt a kocsma előtti térség. És most; hogy jó világ köszöntött rá­juk, nem kívánkozik senki itialozni, minden este szesz- mentesen összegyűlnek. A KISZ járási bizottsága kül­dött Telkibe 15 széket, egy szekrényt, egy asztalt és egy rádiót, a KISZ-től a kocsma akár be is csukhatna. A tanácselnök eivtárs elé­gedettsége leginkább a KISZ- titkár személyének szól. így dicséri a 21 éves fiatalembert: — Célt tud adni a fiatalok­nak, és meg tudja különböz­tetni a jót a rossztól... Akár­melyik vezető megirigyelhet­né az ilyen elismerő szavakat, nem még egy ilyen fiatal em­ber, mint a telki KISZ-titkár. A tanácsházáról egyenesen Szigetiék portájára tartunk, itt folytatjuk a beszélgetésit. A KISZ-titkár ars poétikája, az­az hitvallása, egy mondatban így hangzott el: — Én is szeretném jól érezni magam a falumban, ezért te­szek meg mindent a Kisz­árt... Nézzük meg, mi ez a minden, mi tölti ki az es­téket Telkiben? A hétköznapok Harminchárom KISZ-tagból 22 végezte el a KISZ-tan- folyamot, a helyi társadalmi ismeretek köre a járás min­tatanfolyama volt. És köz­ben észre sem vették, hogy összetartó társaság lett be­lőlük. A KISZ ma már nem széthúzó egyének csoportja, tud közös akaratú, egyet cse­lekvő is lenni. A művelő­dési otthon tetejét újra kell cserepezni? Ott vannak mind­nyájan. önkéntes tűzoltó kell? Alakítanak egy ifjúsági rajt. A labdarúgócsapat vár frissítést? Kapható rá minden telki fiú. Szól a termelőszö­vetkezet, hogy sürgős a csép- lés, a tagok vasárnap pi­hennek, alakítson cséplőbri­gádot a ‘KISZ. Erre is vál­lalkoznak, ingyen dolgoz­nak, kicsépelnek 32 mázsa gabonát. Szőlőt kötöznek, s ha kell, 20 fillér haszonért mérik az italt a bálokon, a haszon természetesen a KISZ- alapba megy. A telki fiata­ILYEN EMBEREK IS VANNAK lókra ma mindenütt lehet számítani. Persze „betegségek” még időnként leverik lábáról az alig egy éve magára találó KISZ-szervezetet. Ilyen pél­dául a lányok—fiúk közötti ellentét, meg nem értés. Ezért egymást okolják. Az igazság mégis az, hogy a bálokon kapósabbak az idegen falu­ból érkező vendéghaj adonok, mint a helybeliek, a telki lányokat ez joggal sérti. A fiúk nyersek is, önzők is. A falu egyetlen ping-pongasz- talára például olyan tör­vényt hoztak, hogy a lányok csak délelőtt játszhatnak raj­ta, délután a terep kizáró­lag a fiúké. De ki ér rá délelőtt ping-pongozni? És vannak még, akik KISZ-tagok, de külön keresik a szórakozásukat, titokban Pestre járnak, az Ifjúsági Park törzsvendégei, ahelyett, hogy a többiekkel együtt utaznának be a fővárosba, együtt keresnének tartal­mas szórakozást. És nehéz egymást meg- tartaniok. A barátokkal is sűrűn előfordul, hogy egy­másnak ugranak. Mindennek ellenére a KISZ-helyiség Tel­kiben minden este benépe­sül. Ilyenkor meghitten be­szélgetnek, rádióznak, meg­nézik a televízió műsorát és a csöndes falusi estéken, együtt szövögetik álmaikat a holnapról. Ebben a holnap­ban pedig legtöbbször az sze­repei, hogy hetenként ne csak egyszer nézzenek filmet és hogy a parasztházból át­alakított olajos padlójú, nyi­korgó székű művelődési ház helyett, kényelmes fotelekkel berendezett klub várja a pi­henni vágyó telkieket. Nagy program ez. De még nagyobb dolog, hogy a KISZ elju­tott ennek kimondásáig. Kocsis Éva (Megjelent a KISZ Pest megyei Bizottsága Üj Kor című tájékozta­tójának októberi számában) Bp. Vegyipari Gépgyár Fővállalkozó irodája keres felvételre gépész- és vegyésztechnikusokat és mérnököket, valamint árszakértői vizsgával rendelkező árast. Orosz nyelvtudással előnyben. Jelentkezés levélben: Budapest XIV., Egressy út 20/c. — Ismered Bervkőt — kérdeztem Dezsőtől, mikor a világsajtó is átvette a szédületes hírt: Benkő feltalálta az örökmozgót. — Benkő... Benkő... — gondolkozik, az­tán a homlokára csap: —■ Megvan! Ez az, aki­nek hat évvel ezelőtt kalandja volt Peszme- ginével! Dezsőről ugyanis elfelejtettem mondani, hogy az embereket csak a rossz oldaláról is­meri. O csak egy-egy ballépéshez kötötten tud emberekre emlékezni. Egyéb nem is ér­dekli. Antoniusról csak annyit tud. hogy vi­szonya volt Cleopátrával. Adyról csak annyit jegyzett meg, hogy Lédával voltak bizonyos ügyei. — Legalább g Léda dalokat ismered? — A dalokat nem, de azért a Lédáért sem tenném tűzbe a kezem. Nem tudom hallot- tad-e... — Nem érdekel! — Pedig jó sztori! — sajnállzozik. — Nézd Dezső! — próbálok magyarázkod­ni. — Azért mégsem helyes, hogy mindenki­ben a rosszat látod. Itt van ez a Benkő. Most feltalálta az örökmozgót, és ezzel az emberi­ség aggasztó energiagondját oldotta meg. — Peszmeginé miatt csúnya adósságokba keveredett. — Nem érekei a Peszmeginé! — Pedig érdekes! Peszmegi a férje ... — A férjét nem is ismerem — mondom, és menni alcarok. — Dehogynem, ö az, aki megfúrta Kecs- megit, akinek az a nagy leltárhiánya volt. — Megyek! — Maradj még. Hallottad, hogy... — Nem. De nem is fogom. Sietek, mert várnak. — Kicsoda — élénkül fel. — Jeremiás próféta! — Jeremiás ... Jeremiás ... Ki is az? Meg­van! Akinek az a balhéja volt a pusztában —] gyullad ki zavaros fejében a jelzőlámpa, és' elenged. De csak azért. hogy mesélhesse, hogy ] én egy Jeremiás nevű pasassal susmáko- lok... i Ö. F. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom