Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-11 / 239. szám
Nők klubja nyílik három faluban Vili. ÉVFOLYAM, 339. SZÁM 1984. OKTOBER 11, VASÁRNAP Ha nincs ember, segítsen a gép Újabb traktorokkal gazdagodikaceglédi KossuthTsz Nagyon sok múlik a gépállomáson A ceglédi Kossuth Terme- lőszövehtózet 6418 holdjával nemcsak a város hanem a járás egyik legnagyobb közös gazdasága. Évente rengeteg termékkel járni hozzá a köz- ellíátáshoz. Mint sok más tsz, ez a gazdaság is munkaerőhiánnyal küzd. Ilyenkor a nagy kampánymunkák idején kénytelenek külső segítséget igénybe venni. Diákok, katonák segítenek a különböző termékek betakarítás álban. Vajon meddig lesz ez igy? Erről beszélgetett a napokban munkatársunk Körösi Gyulával, a gazdaság főmezógaz- dászáv.al: — Bizony elég gyengén állunk munkaerővel — mondotta Körösi elvtárs. — Hétszáz nyolcvankét tagunk van s ebből kétszázkilencvenen már jól megérdemelt nyugdíjukat élvezik. Olykor-olykor segítenek a munkában, de csak nem számítanak teljes munkaerőnek. Naponta átlag négyszáz- nyolcvan-ötszázan dolgoznak a földeken, s ha ehhez hozzávesszük. hogy tagjaink átla- gosi életkora több, mint ötvenhárom év, a-kkor láthatjuk, hogy ehhez a nagy földterülethez ez a munkaerő kevés. Mit lehet tenni? Gépesíteni, gépesíteni és még egyszer gépesíteni. Sajnos ez nem megy máról holnapra. A népgazdaság nem győz elegendő gépet adni. s különben’ is, még sok olyan munka Van, amelynek nincs megoldva a gépesítése. — Mit tudnak jelenleg géppel végezni? — Huszonhat traktornak van, hat cséplőgépünk, négy silókombájnunk, egy apró- magcséplögépünk, egy aratógépünk, ezenkívül rendelkezésünkre áll egy sor talajművelő gép. Géppel vetünk, mű trágyázunk, kaszaijuk a füvet és ápoljuk a növényeket. A szénaféléket is géppel takarítottuk be, ezenkívül a burgonyát és a napraforgót, a silókukoricát. Az, idén már csak jelentéktelen • mennyiségű kukoricaszárat vágunk kézzel, a többségét gép vágja. A cukorrépa kiemelését és természetesen a szállítását is gép végzi. ' — Hol értek el jelentős eredményeket a munkaerő pótlásában? — Talán a széna betakarítását említhetem. Sajnos még nem tudtuk minden szénánkat géppel betakarítani, de így is mintegy ezerötszáz munkanapot nyertünk a gépekkel. Ugyancsak jelentős munka- erőmégtakarítást értünk el a silókukorica és kukoricaszár betakarításánál. — Az állattenyésztésiben milyen a gépesítés? — A százdarabos itatásos borjünevelőn kívül csak a ta- karmányelökószités történik géppel. Jövőre három, egyenként száz férőhelyes tehénistállót építünk, s akikor már a fejest is géppel végezzük. — A jövő feladatairól hallhatnánk? — A lehető legnagyobb feladatnak tekintjük a gépek jobb kihasználását. Közelednek a téli esték. Ilyenkor főleg kulturális feladatokkal foglalkozik a nőtanács. Ebből a munkából az idén már kives/.i részét a nőtanács vezetősége mellett létrehozott kulturális bizottság is. A bizottság létrehozása új dolog és tevékenysége sokat ígér. Vezetője megyei tanácstagunk, Kiss Ilona óvónő, a bizottság tagjai közt pedagógusokat, lelkes-nőtanácsi aktívákat találunk. Bár még nem készült el a bizottság munkaterve, máris elhatározták, hegy megkezdik a munkát. Az asszonyok részére Nyársapáton, Kocséron és Albertirsán megszervezik a Tanuló családok tanácskozását. Az a cél juk, hogy az iskolába járó feleségek, anyák tanulását elősegítsék. Nők akadémiája öt helyen, szülők akadémiája tíz helyen, (uszonyok művelődési köre tizenkilenc községben indul. Ezek szervezésénél is lesz tennivaló. Üj. kezdeményezés a Nők klubja, amelyet először Kocséron, Dánszentmiklcson és Törteién szerveznek meg. A kulturális bizottság a napokban készíti el részletes munkatervét. —89 A gondok között is bizakodva Már nem varrják — ragasztják a tipegőket — Barátságos mérkőzés. A Ceglédi Vasutas labdarúgócsapata 7-én a budapesti Hungária úti sportpályán találkozott az MTK-val. ötszáz néző előtt 4:1 (1:1) arányban győzött a fővárosi csapat. A barátságos mérkőzésen Csurgat megsérült és kórházban ápolják. .4 Könyök uictíbttn mvykapitík u téglát Alig néhány napja jelent meg a Ceglédi Hírlapban, hogy a járdaépítéshez téglára volna szükségünk, máris örömmel közöljük, hogy a téglát megkaptuk. Szombaton délutáni az utcában mindannyian hozzálátunk a téglaszállításhoz. Kezdjük a földmunkát. Úgy szeretnénk, hogy néhány nap alatt készen is legyünk a társadalmi munkával. M. K. Mit érdemel az a bűnös... ... aki bor, sör és fél deci kevert lehajtása után motor- kerékpárt vezet, illetve, csak vezetne, mert pár kilométer után pótutasával együtt az árokba rohan, s felelőtlensége miatt utasa nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket, szenved ? A bíróság Juhász József csemői lakos esetében úgy döntött, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt héthónapi javitó-nevelö munkára Ítéli, természetesen húszszázalékos bércsökkentés mellett. A javító-nevelő munkát Juhász József a csemői Rákóczi Termelőszövetkezetben köteles letölteni. — A múzeum kiállításai nyitva: kedden, csütörtökön és szombaton délután 2-től 6 óráig, szerdán, pénteken délelőtt 10-től délután 4 óráig, vasárnap pedig délelőtt 10-től délután 6 óráig. — Irodalmi estet rendeznek a ceglédi Kossuth Szálló télikertjében Ceglédi ősz címmel október 14-én, szerdán este 6 órai kezdettel. Ez alkalommal Baldavári László, Borda József, Szálkái Miklós és Farkas László költeményeit hallhatja a közönség. Előadják a ceglédi irodalmi kávéház tagjai. Mindenki előtt, ismeretes a Cipőipari Vállalat embereinek szorgalma és lelkesedése, mellyel hozzáfogtak a gyár új telepének építéséhez. Ezenkívül a gyár eredményeit sem rejtik véka alá. Tudunk arról, hogy szépen exportálnak, s á hazai igények kielégítéséhez is nagymértékben hozzájárulnak. Természetesen a vállalatnak azért akadnak gondjai, problémái is. Erről beszélgettünk Tímár Károly- lyal, a vállalat igazgatójával. .— A nagyobb baj az — mondotta az igazgató —, hogy kislétszámú műszaki gárdával dolgozunk. Mert például amikor egy új gyártmány beállításával foglalkozunk, különösen elkelne a szakember. Ez a gyártmány a ragasztással készülő gyermektipegö. Eddig varrtuk a cipőket, de az idén a kétszázezer pár varrott cipő mellett már ötvenezer pár ragasztott cipő is készül. Nehézségeink voltak a szerszámok és felszerelések megszerzésében is, de végül sikerült megkapni. Éppen ezekből a problémákból adódik az a tény, hogy'első féléves tervünket nem tudtuk teljesíteni. Ügy akarjuk utolérni magunkat, hogy a második félévben ötven százalékkal emeljük a gyártási tervet. Az emelt terv teljesítése sem megy könnyen. Például nagyon szűk a helyünk, szőkék a műhelyek. Talán ez 'az áldatlan állapot adott olyan nagy lendületet. erőt munkásainknak és tisztviselőinknek, hogy annyi társadalmi munkát vállaljanak. A tervek szerint a jövő évre elkészül új üzemünk, s akkor remélem, hogy nemcsak problémáinkról, hanem eredményeinkről is számot adhatok — mondotta befejezésül Timár Károly. R. B. A Bem utcai kertészeti telepen 154 lekis készül. Költözködik a kertészet. Közben a Körösi úti új telep szabadföldi virágai szépen virulnak. Ámde jön az ősz, közeledik a ;iigyos időszak. A tanács építöváljalata nem. vállalta az üvegházik idei befejezését. Tanakodtak ezen eleget a kertészetbeliek. *A növények nem maradhatnak a szabadban. A Bem utcai üvegházak egy részét már lebontották.' Mit lehet itt tenni? A kérdésre önkéntes felajánlással válaszoltak. Segítenek a bontásban és vállalták, hogy társadalmi munkában két új növényházat építenek. A cipészek .már jórészt felépítették az új cipőgyárat. Most a kertészek fogták kézbe a kőműves, az asztalos szerszámokat. Azóta gyorsan halad a bontás, az anyagszállítás. övék az érdem, ha a komoly fagyó.'; előtt be lehet fűteni az új üvegházba. (Dózsa) író—olvasó találkozó Ceglédbelcelen. A járási könyvbarát akcióbizottság az őszi könyvhónap keretében elsőnek Ceglédbercelen rendezett író—olvasó találkozót. Tegnap Várnai Zseni köl- tönő látogatott el a községbe. A ,.csípős “ a mai világpiaci versenyig Mi a szőSömsavelés nagy kérdése ma? Szerdán este a kulturális napok keretében ,, Ceglédi ézüret” címen Nyújtó Ferenc tudományos igazgató- helyettes tartott előadást a ceglédi szőlő- és bortermelés történetéről. Nyújtó Ferenc előadásában kifejtette, hogy a Cegléd-kör- nyéki szőlőtermelés feltehetően az Árpád-korba nyúlik vissza. A török idők előtt azonban, csupán a fehér bor volt általános. Ä kadarka török és rác közvetítéssel jutott el hozzánk, neve az Us- küdar szóból ered. A törököknek vallásuk tiltotta a bor- ivást. A ceglédieknek mégis kellett úgynevezett „csípős szőlővel” — borral — is adózniuk. A bortermelés révén már ekkor híresek voltak a ceglédi kádárok. Igaz, akkor „borkötőknek” hívták őket. Virágzott a borpárlat készítés is, mivel azt a Korán nem tiltotta. A szőlőknél azonban ebből kifolyólag nem a minőséget, hanem a mennyiséget helyezték előtérbe. A felszabadító háborúk idején a ceglédiek naponta nemcsak egy font húst és két font kenyeret, hanem egy pint bort is kellett a beszállásolt tiszteknek adni. Az 1715-ös összeírás szerint a városban 515 kishold, 1789ben 1061 kishold és 1820-ban már 3129 kishold szőlőt találtak. Ez utóbbi ugrásszerű fejlődés az 1790-es években kezdődő futóhomok veszéllyel magyarázható,. amelyet nagyarányú szőlőtelepítéssel szorítottak vissza. A futóhomők a birkalegelők gyepének kipusztulásából keletkezett. A dezs.maborok átvétele a cse- rőaranyhegyi pincében történt, amely közel kétszáz év után is kiváló Tx>rpince. retekben. Ma már szinte elképzelhetetlen nélkülözések közepette vette birtokba a füldtelen zsellérség ezt a területet. Ebben az időben alakultak ki a kapitalista jellegű nagy szőlőtelepek is Csemőben, amelyek számos „járulékos-beruházást” igényeltek. így épült meg a Cegléd—csemői vasút, a 45 ezer hektoliter befogadó- képességű Unghváry-pince és lendült fel a permetezőgépgyártás a Lugosi, Polacsek, Söreg cégekkel. A ceglédi szőlőkultúra jelenleg folyó nagyüzemi rekonstrukciójával ma nem kevésbé nagy jelentőségű vállalkozásoknak lehetünk szemtanúi. Hogy a világpiacon versenyképesek maradjunk, a szőlőművelés évi hol- tíenkénti 120 munkaórás munkaszükségletét 60—70 munkaórára kell csökkente- n-ünk. (Zoltán) < Várjuk a vásárlókat! Minden kirakatban olvashatjuk: ünnepi kereskedelmi hét október 12—18-ig. Tölgyesi Zoltán, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat propagandistája erről a következőket mondotta: A város hatszáz éves jubileumára rendezzük meg a kereskedelmi ünnepi hetet. Ez idő alatt, az ünnepi hét keretében, október 12-én nyitjuk meg az új modern papírboltot a Rákóczi úton. Az előkészületeket már régen elkezdtük. Most kirakatokat rendezünk, szépítjük, csinosítjuk az üzleteket, s várjuk a közönséget, amely üzleteinkben trűndent megtalál — mondotta befejezésül Tölgyesi Zoltán. Elsősorban úgy, hogy a kezelőiket megtanítjuk a tökéletes kezelésre. Ez évben még négy traktorral leszünk gazdagabbak, ehhez a vezetőket már kiképeztük. Szerződésünk van a gépállomással, ők tartják karban a gépeinket, s ők ‘ végzik a javításokat. Szeretnénk ha a kapcsolatunk még szorosabb lenne, s ők is jobban megtennének mindent, hogy j valamennyi gépünk állandóan üzemképes legyen. (O) Övék az érdem: A cipészek után a kertészek is... LENGYEL VENDÉGEINKKEL, a krakkói vajdasági tanács küldöttségével, a közelmúltban a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben jártam. Ott ugyancsak komolyan veszik a lengyel—•magyar barátságot. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a küldöttséget Szabó Ferenc tsz-elnökkel az élen az egész vezérkar: Dani Mátyás főag- ronómus, Pólya Gyula főállattenyésztő és Szabó Lajos párttitkár is fogadta, hanem abban is kifejezésre jutott, hogy az asztalra tett jóféle nedűvel gyakran kinálgatták a vendégeket. A lengyelek becsülettel poharazgattak, hiszen nem akarta)'f senkit megbántani, bár látszott rajtuk, hogy őket most inkább a szakmai dolgok érdéklik. Hogyan fizet a tsz, mit termelnek, mennyit tesz ki a föld- járadék. hogy használják fel a szociális és kulturális alapot? — mindent megkérdeztek, amit majd hazájukban, Lengyelországban elmondhatnak. Hiszen Lengyelország — mások az ottani adottságok — még nem tért rá a szocialista mezőgazdálkodás útjára, s a lengyel vendégek aziránt érdeklődtek, ha majd náluk is sor kerül arra, hogy a közös útra lépjenek, milyen módszerekkel lehet jó eredményeket elérni. JOZEF LOS MAGISZTERT főleg a „pszichologicse mo- ment”-ek, a lélektani mozzanatok érdekelték.. Olyanok például, hogy hányáéi látják még sajátjuknak a már egybeszántott földet? Hogyan beszélnek azokkal, akik főleg a háztájiban szorgoskodnak, ám i közös munkából igyekeznek kivonni magukat? A tsz vezérkara mindenről pontosan beszámolt. Habár ami a háztájit illeti, nálunk alig akad ilyen probléma, hiszen a tsz 52 forintot fizet a munkaegységre s az emberek szívesen is dolgoznak. Aztán peregtek tovább a kérdések, miközben Bíró Marika könyvelő szorgalmasan töltögette a poharakat, ahogy a magyar— lengyel barátság jegyében egy háziasszonyhoz illik. N>>>X>^>?CWC\N>XWvXX\>XX>CvXXXXV>^XXXXXXXVv'/ S AMIKOR ŰJRA TÖLTE- \ NI kezdett, (én már nem akar- j ■ tam inni), nagyszerű ötlet ju- tott az eszembe. Egy valódig „pszichologicse moment”. Mi-% után nem tudják rólam, hogy f magyar vagyok-e viwy len-'j gyei — így vélekedtWm ma- % gombán —, tehát mint lengyel % fogok fellépni és így szabad- hozásomat talán nem tekin- J tik udvariatlanságnak. Épp % ezért, amikor Marika hozzám- j, ért, szerényen elmosolyod-£ . tam, és pár szavas lengyel tu- j dósomat igénybe véve, udva- j riasan megszólaltam: — Dzenkuje bardzo! Nie...% nie... (Köszönöm szépen! % Nem ... nem .. .) — és a sző- ^ veget még elismételtem vágyj kétszer. j MÁR-MÁR ÜGY ÉREZ- f TEM, hogy nyertem, hogy ezt 'j a poharat uiegúsztam, amikor j váratlanul lezuhantam a győ- | zelmi emelvényről. Ugyanis % megszólalt mellettem Pólya f. Gyula főállattanyésztő: jí — Ugyan, Marika, töltsön f már neki. Nagyon jól tud... \. magyarul is! ; Z' Murányi József í 1048 és 1882 között a Török János-féle szökejialmi gazdaképző intézetben már tudományos igénnyel oktatták városunkban a szőlészkedést és borászatot. Nagy vesztesége városunknak, hogy a Bach-korszakban ez a nagyra- hivatott intézmény megszűnt. A XIX. század végén, a fi- Icxéravész után 1880—90. között a Csengeriben, 1894 után pedig Csemőben lendült fel a szőlőtelepítés grandiózus méPszihológia