Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-10 / 212. szám
1964. SZEPTEMBER 18, CSÜTÖRTÖK et a MEGYEI &Mírlap Eltévedt hatvan postagalamb Kétszáz monori postagalambot vasúton Kecskemétre szállítottak, hogy onnan próbarepülést végezzenek hazafelé. A monori galambtenyésztők szerint a kedvezőtlen időjárásnak „köszönhető”, hogy hatvan galamb eltévedt, nem talált haza... Ami most a legfontosabb Őszi délután • Isti egyetem Cegléden Egyetemi osztály nyüt Cegléden. A marxizmus—leniniz- mus hároméves esti egyetemének évnyitóját hétfőn tartották. Jovo évi kenyerünk sorsát lényegében az elkövetkező hetek jó, vagy rossz munkája dönti el. Ahol megteremtik a kedvező agrotechnikai feltételeket, gondosan előkészített, ülepedett és megfelelő mélységű talajba kerül a csíraképes mag — feltételezve a lelki- ismeretes vetésápolást — ott még az esetleges szárazság sem tud jelentékeny kárt okozni. Azokban a gazdaságokban viszont, ahol nem fordítanak kellő gondot a szántás-vetésre, még a legkedvezőbb időjárás esetén sem számíthatnak jelentős terméshozamokra. Tavaly ősszel megyénkben is közüggyé vált a gabonatermesztés és mint a Minisztertanács közelmúltban megtartott Koszorúzások a bolgár nemzeti ünnep alkalmából Bulgária felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Jancso Georgien nagykövettel az élükön a budapesti bolgár nagykövetség tagjai szerdán délelőtt a Szabadság téren megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. Az ünnep alkalmából Jancso Georgien vezetésével a nagykövetség és a budapesti bolgár kolónia képviselői megkoszorúzták Georgi Dimitrovnak, a bolgár nép nagy fiának, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának budapesti szobrát. A koszorúzásoknál jelen volt Böjti János külügyminiszterhelyettes, Kovács Pál, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa. A Szabadság téri emlékmű megkoszorúzásánál ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja is. (MTI) Dobi István látogatása a mezőgazdasági kiállításon Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán látogatást tett a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Szőke Mátyásnak, a kiállítás igazgatójának kalauzolásával megtekintett több pavilont és szabadtéri bemutatót. A kiállítás megtekintése után Dobi István elmondotta, hogy igen kedvezőek a benyomásai. Fokozódik a felmelegedés A hét második felére szárazabb, derültebb idő ígérkezik Európa nagy részére a nyugatról jött kisebb ciklonok és izobárikus „teknők” szeles, csapadékos, hűvös időjárást hoztak. Hazánkban kedden is, szerdán is többnyire borús volt az idő. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint á következő 36 órában még számítanunk kell felhősödésre, sőt, kisebb esőkre is. Az általában mérsékelt északnyugati szél időnként felerősödik. A magasabb légköri viszonyokról készített térképek azonban fokozatos javulást jeleznek: remény van arra, hogy a kontinens déli szegélye felett elhelyezkedő anticiklon a hét második felében északabbra nyomul, s az eddiginél derültebb, szárazabb, csendesebb időjárás köszönt ránk. A hőmérséklet mór csütörtökön emelkedik egy-két fokot: az előrejelzés szerint a maximumok a délutáni órákban 20— 24 fok között alakulnak ki. Milyen az őszi divat? Az őszi divat meglehetősen szolid, az egyszerű, célszerű megoldásokat követi és csak kis mértékben változott tavaly óta. Az őszi kosztümök sportos jellegűek, zsebek díszítik, övék egészítik ki és általában egyenes szoknya tartozik hozzájuk. A női átmeneti kabátok kissé karcsúsított vonal- vezetéssel készülnek. A férfi átmeneti kabátok változatosságát biztosítja, hogy a fiataloknak, középkoriaknak és „moletteknek” másmás elképzelés szerint szabottak. Az egyenesvonalű ragián felöltőkön kívül pedig már kissé karcsúsított kabátokat is hordanak a férfiak. ülése is megállapította, idei búza és rozstermésünk fedezi !kenyérgabonaszükségletünket. Az sem titok, hogy ha az elmúlt őszön egyes gazdaságainkban gondosabban tették volna földbe a magot, jobb terméseredményt érhettünk volna el. Minthogy a kenyérgabona-termesztés továbbra is elsőrendű feladataink közé tartozik, most, a nagy őszi munkák idején, a vetés megkezdésekor feltétlen le kell szűrnünk az elmúlt év figyelmeztető tanulságait. A megyei operatív bizottság legutóbbi ülésén határozatot hozott, miszerint valamennyi őszi teendő a legfontosabb feladathoz: a vetéshez kapcsolódik. Megyénkben hozzákezdtek a korai vetéshez, s a 170 000 holdnyi leendő gabona- terü.etből eddig 65 000 holdon szántották fel ■ vetés alá a talajt. Ha a számokat nézzük — a megyei intézkedési tervhez viszonyítva elégedettek lehetünk — hiszen közel egyhetes előnyre sikerült — legalábbis ebben á munkában — szert tenni. Ahogy viszont az operatív bizottság ülésén megállapították, nem ilyen rózsás a helyzet egyes járásokban. Tavaly ilyenkor a ceglédi járás közös gazdaságai már 500 holddal szántottak fel nagyobb területet Még szembetűnőbb a hátrány a dabasi járásban, ahol 2000 holddal, vagy Nagykőrös város, ahol 1400 holddal szántottak fel kevesebbet az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Ráadásul tavaly, továbbra is igen kedvezően alakult az időjárás. Kérdés, milyen lesz most? Erre senki sem tud választ adni. Mindenesetre a munkát nem lehet az „előre megtervezett”, legkedvezőbb időjáráshoz szabni. Márpedig ahol a „ráérünk arra még” szemlélet tért nyer és nem használják ki a mostani igen kedvező időjárást a vetéselőkészítési munkában, ott később estik kapkodva tudják befejezni a vetést. Bebizonyosodott, hpgy. az idén,..a hozamok főleg azokban a gazdaságokban csökkentek, ahol a múlt év őszén nem fordítottak kellő gondot a szántás-vetés minőségére. Céljaink megvalósításához nagyon fontos, hogy az idén a gyorsaság* mellett különös hangsúlyt kapjon a minőség. Szeptember végéig kell elvetnünk a rozsot, október 25-ig, de legkésőbb a hónap végéig a búza magját is földbe akarjuk tenni. Az összterület hasonló a múlt évihez. Bár a gépi ellátás valamivel kedvezőbb, mint most egy éve volt, temérdek egyéb tennivaló vár a vetés mellett elvégzésre. Mindez alapos hozzáértést, ésszerű munkaszervezést igényel. Ugyanakkor fokozott felelősséget is követel a mezőgazdaság munkásaitól, vezetőitől, irányító szakembereitől egyaránt. A megyei operatív bizottság, csakúgy, mint az aratás idején, most is figyelemmel kíséri a kinti munkákat, s ahol fennakadás mutatkozik, nyomban megteszi a szükséges intézkedéseket. Persze, ehhez az szükséges, hogy a közös gazdaságok öntevékenyen szervezzék, irányítsák földjeiken a szántást, vetést és a betakarítást. Lényeges mo- £ mentum az előkészületek ide- ^ jén a tervszerűség, az előre- $ látás. Hiába készítik elő gon- ^ dósán a talajt, ha a vetőma- ^ got elfelejtik időiben kiszállj- ^ tani a terményforgalmi válla- ^ lat magtáraiból, s emiatt kés- « ve kerül a mag a földbe. Nem ? sokat ér ott a kettős műszak, ^ az éjszakai munka, ahol — ^ például — a hanyagságból ke- ^ letkező üzemanyaghiány miatt ^ nappal leállnak a traktorok, t y Mire a vetés befejeződik, jí különösen éjszaka, beköszön- £ tenek a hűvösebb idők is. Ez- ^ zel együtt jár, hogy gazda- ^ ságainkban ne feledkezzenek ^ meg a kint dolgozó emberek- ^ ről, az éjszaka is gépen ülő í* traktorosokról, szállítóműn- ^ kásokról. A sokrétű munka ^ nagyon sok munkáskezet ki- ^ ván s a termelőszövetkezetek- 4 ben megfelelő anyagi ösztön- 'j zéssel a tagok mellett a csa- ^ ládtagokat is be kell vonni a ^ betakarításba. | Nagy munkák előtt állunk ^ — de a lehetőségek, a feltété- ^ lek kedvezőek. Parasztságunk ^ eddigi helytállása biztosíték í arra, hogy ha a tenniskarás ^ megfelelő irányító szfkérte- i lemmel, lelkiismerettel és '<j ügybuzgalommal párosul, az ^ idén is határidőre, de még ^ jobb minőségben kerül földbe ^ megyénkben a jövő évi ke- é; nyér magja. ^ Súlyán Pál ( ____________________________ | A kis, földszintes üdülő terasza előtt zászlórúd áll a kertben, a tövénél tíz-tizen- négy éves napbarnított lányok és fiúk foglalatoskodnak. Egy palackba összesodort, apró papírszeletecské- ket dugnak, ezekre írták fel külön-külön mind a húszán a nevüket. A cím mindegyiken azonos: Krakow, Polska. A lengyeL gyerekek holnap Indulnak haza négyheti üdülés után és szeretetük jeléül hagyják itt, Verőce mellett, a hegyek tövében megbújó magyarkúti üdülőben a palackot. Hogyan kerültek ide idén nyáron először a lengyel iskolások, annak egyáltalán nem vadregényes, hanem egyszerű a története. Az üdülő kertjében egy hatalmas lioronájú, hűs árnyat adó diófa alatt, eny- nyit mond erről a rokonszenves, középkorú hölgy, Jozefa Karmowska, a krakkói vajdasági tanács dolgozója: — Két éve és tavaly a mi dolgozóink néhány hetet a Balaton partján töltöttek. Tavaly, amikor én is ott üdültem, felsóhajtottunk- bárcsak jöhetnének a gyerekeink is. Vendéglátónk, a közalkalmazottak szakszervezete azonnal kijelentette: örömmel várjuk őket. Azután már csak az volt a kérdés: hová jöjjenek a krakkói gyerekek? A válaszra nem kellett várni sokáig: a Váci Járási Tanács jelentkezett, nekik van itt a nógrádi hegyek között egy kis üdülőjük. Jöttek a levelek, a posta útján megbeszélték a részleteket- a váci járásból két csoportban utaznak egy Krakkó melletti kastélyba nyaralni a tanácsi dolgozók gyermekei, cserébe pedig négy hétre ők jönnek ide. — S nézze meg, hogyan i fogadtak bennünket — mu- : tátják büszkén, a magyarul kitűnően beszélő Wendel bá- ; esi, Wendelin Waclacwiak ta- i nár tolmácsolása mellett az | üdülőt a gyerekek, i Valóban nagyon szép itt. i A Váci Járási Tanács dol- ; gozói igazán nagy szeretet- i tel készítettek elő mindent. : Az ötszobás, kényelmes villa i mellett megvásároltak még I egv. telekrészt, azt parkosf- j tották, röplabdapályát éoí- i tettek, hintákat szereltek fel. j A kert végében folyó kis pajták elé pedig eátst építettek, a medrét kiszélesítették, így jött létre a sűrű lombú fákÜlünk az asztal körül a nagy fa alatt és hallgatjuk az elmúlt négy hétről szóló lelkes élménybeszámolókat. Közben a fiúk a lányokkal élcelőd- nek, de azok sem maradnak adósak: kai övezett tavacska. A tanács dolgozói sok vasárnapjukat, szabadidejüket áldozták fel azért, hogy lengyel kollégáik gyermekei jól érezzék magukat. És miután megér- j keztek,' jöttek ki minden- j nap Vácról érdeklődni: — Hogy tetszik? Mi hiány- j zik? ■».— — Minden nagyon jó és szép — ez volt az egyöntetű válasz. A mosolygós, kedves és nagyon csinos kislányok; Magdalena, Wieszlawa, Malgarzeia, a csillogó szemű, fürge fiúk; Richard, Adam és a többiek, egymással versengve kórusban dicsérik „a három galamblel; kű” asszonyt; Or őszi Lajosné gondnokot, Kovács Miklósné szakácsnőt és Fülöp nénit, a segítőjét. Ök "minden napra kitaláltak valami finomat, az étkezés változatos és kitűnő volt. Igaz, paprika és bors nélkül, mert ahhoz otthon nem szoktak, de sok-sok zamatos, finom gyümölcsöt ettek, ami bizony Lengyelországban csak kevés van, az északi éghajlat alatt nem terem meg. És egy nagy, színes rajzokkal díszített albumot mutatnak: a huszonnyolc nap krónikája van benne, elől az üdülő képe, a Dunakanyar térképe és fotók, levelezőlapok, gyöngybetűkkel írott beszámolók mindenhonnan, amerre jártak, Megörökítették a váci. a vácrátóti, az esztergomi kirándulást, a fóti Gyermekvárosban tett látogatást, a fővárosban, a Vidám parkban, az Állatkertben és a Várban szerzett élményeiket. És az egyik legszebbet: a Baiaton melletti sátortáborban eltöltött napokat és a hajókirándulást Tihanyba. Felejthetetlen volt, csak erről az útról háromszáz- hatvan felvételt készítettek. Sorban beszámolnak arról, milyen sok magyar lánnyal és fiúval kötöttek barátságot, amerre jártak. Mindegyiküknek van legalább tíz címe. Két vasárnap is jöttek ide Ma- gyarkútra a szomszédos községből és úttörőtáborból gyerekek, egész nap együtt játszottak, énekeltek. Arról viszont, hogy dk is milyen figyelmesek voltak, a sződligeti Gyenes János tanár űr számol be, aki velük töltött itt kalauzként, segítőként két hetet. A gyerekek szép műsorral készültek fel a búcsúzásra és augusztus 20-án küldöttségük maguk készítette színes rajzzal, magyarul írt üdvözlő szavakkal, köszöntötte Vácott a járási tanács elnökét és helyetteseit. ugyanúgy, ahogy a mi kislányaink is, csípősen visszavágnak. Az egyik, mindig nevető, virgonc fiúval;--Adom Kutyba- val csúfolódnak: ugyanis nagy fekete szemét sűrű, rojtos pillák szegélyezik. Persze, a már nagyobbacska lányok, olyanok, mint a kedvesen kacérkodó „ifjú hölgy”, Wieszlawa, irigylik tőle. Csak egy szőke kislány süti le a szemét szégyenlősen : Dorottya. Nevelőnőjük mosolyogva megjegyzi: — Ö a legkisebb leányunk. Harsány nevetés zendül és a gyerekek rávágják kórusban: — És a legkedvesebb! — De nemcsak a kompániának, hanem Adamnak — és nagyokat kacagnak. A vidám zsongást egy kínos, kellemetlen baleset szakítja félbe; a sekélyvízű kis tavon evező gyerekek közül az egyik, Stanislaw Grodeczky, a félrebillenő csónakból kiesett és bal alsókarjára zuhant. A karcsú, nyúlánk gyerek összeszorított szájjal, sziszegve ül egy székre. Jozefa néni azonnal merevítőre pólyázza az erősen duzzadó kart és azt mondja: — Sürgősen be kell vinni röntgenezni Vácra. A fiú maga is túlzottnak tartja ezt az aggodalmat, a lányok csipkelődésére már mosolyog. Valaki meg is jegyzi: — Ha otthon történt volna, ügyet sem vetnének rá. Amikor másfél óra múlva visszajönnek Gyenes tanár úrral, Stanislaw büszkén vonul be az ebédlőbe: a karját gipszbe rakták, két helyen is megrepedt a csontja. A többiek csillogó szemmel figyelik, felnéznek rá, mint egy hősre. Búcsúzóul a kedves lengyel pajtások szépen, tisztán zengő kórusban magyar népdalokat énekeltek. Hetesi Ferenc Pál Postás munkásszálló A gödöllői postások évtizedes panaszát orvosolta a Postavezérigazgatóság, midőn nemrég megvásárolta a gödöllői 1-es számú postahivatal szomszédságában levő ingatlant. Ma már étkezde, pihenőszoba, fürdő és munkásszálló áll itt a postások rendelkezésére. (Foto: Kotroczó) ^''^xvxxxxxxxxxxxxxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVV j re találkozhattam a nagy ri- \ porter feleségével... Avagy: — Velem te ne szemtelen- \ kedj, az én apukám J. J., a j neves közíró! — Az is valami... Az én i apukám meg Sz. S., aki min- \ dig azokat a vezércikkeket I szokta írni, amelyeket a sze- \ mináriumokban ki szoktak \ jegyzetelni... — Nem is szokta, hazudsz, j és h. vagy... — Igenis nem hazudok és: ha én h. vagyok, akkor te meg i m. és nem is kis m., hanem \ nagy M. vagy... ... és otthon: — Aptí, tényleg olyan hí- j rés- bácsi az Sz. S.? — Kicsoda? Az? Ugyan, kis-1, fiam, a Szomori Sanyi bácsi: még a nagybetűt sem ismeri... j — De apu, . te ismered j ugye? Múltkor is láttam egy\ cikked, amit így írtál alá:! Gy. G.! Gyurkó Géza jelezte, hogy vitapartnerének fogalma sincs az m. I. tanításairól és voltaképpen az a..., k... -vonalat képviseli a nagy kérdések mély elemzésében. Természetesen, ezt a szerénységet ki lehet és ki is kell terjeszteni családi vonatkozásban is, mert minden szerénység annyit ér, dmennyit a feleség és a gyermekek is magukévá tesznek belőle. Mert például milyen jól hangzana a következő párbeszéd: — Jó napot kívánok, S. K.- né vagyok... — A, jó napot, kedvesem, a híres publicista felesége, ugye? Én meg M. T.-né vagyok ... — Igen? örülök, hogy végRendkívül megelégedéssel töltött el mindig az a szerénység, amely mind nagyobb tömegeket hódít meg az újságírás berkeiben — s ez a kezdőbetűs aláírás. Egyáltalán nem a fantázia világába tartozna egy ilyen találkozás: — Jó napot, kedves kolléga, engedje meg, hogy bemutatkozzam: Gy. G. vagyok. — örvendek. H. F. — Mondja, mit szól T. K. cikkéhez az M. N.-ben? — T. K.: Ki is az? Ja, tudom már, közepes tehetségű ember. Én inkább L. J.-t szerelem az N-ből, annak olyan találó hasonlatai vannak. Múltkor is, amikor vitázott S. P.-vel, milyen finom iróniával 1
