Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

1964. SZEPTEMBER 4. PÉNTEK |*EJ* MEG KSÍÍriap Halászíaluból — kikötőváros Itt valaha kicsiny halász- falu bújt meg. Aprócska temploma ma is áll. Tornya eltűnik a házióriások között. Nagyra vágyás soha nem fűtöt­te lakóit. Nem álmodtak ar­ról, hogy piciny falujukból akkora város lesz, mint ma Gdynia. A lengyelek híres kikötője Gdansk volt. A XII. század­ban a lengyel feudális fejede­lemséghez tartozott. 1308-ban a német lovagrend foglalta el. Később tagja a Hanza városok szövetségének. Az 1454-es fel­kelés után ismét Lengyelor­szág tulajdona. A versaillesi békeszerződés szabad város­sá nyilvánította. A hitleri fa­siszták a gdanski kérdést ürügyként használták fel a második világháború kirob­bantásához. Gdansk a má­sodik világháború után is­mét Lengyelországé. Ma gaz­dag kikötőváros. Évente sok millió tonna árú fordul meg partjain. A két világháború között Lengyelországnak volt tenge­re, de megfosztották gazdag kikötőjétől. Ekkor Kuiiatkows- ki, a krakkói Jagelló egyetem professzora javaslattal állt elő: építsenek kikötőt Gdyniá- ban, a kis halászfalu helyén. A terv megvalósult és 1926- ban hozzákezdtek az építke­zéshez. A második világhábo­rú alatt a fasiszták ezt is tönkretették. A háború után épült újjá. Lakossága a gdans­ki kikötővel együtt több, mint fél millió. Évente csupán Gdyniában harminc ország 2500 hajója köt ki. Az elmúlt esztendőben hét­millió tonna árut exportáltak innen. A partról egy hajóra mutatnak: húszezer tonnát tudnak belerakodni. S nem messze a parton óriási raktár áll: abba a raktárba csak tíz­ezer tonna áru fér! Kikötött itt már a világ harmadik legnagyobb hajója. Hiába pusztították el a háború alatt — Gdynia előkelő helyet foglal el a kikötővárosok kö­zött. S Gdynia atyja: Kwiat- kowski professzor ma is él. A hajósok, a kereskedők hálával emlegetik nevét. Csak vélelenül tudunk ten­gerre szállni. Nincs hajó, amely rendelkezésünkre állna. S akkor vendéglátóim minden követ megmozgatnak. Azt sem átallják mondani: magyar delegációnak van szüksége hajóra. Magyar delegáció? — az más! Azonnal intézkednek. S mi kicsit pironkodva — kí­sérőimmel együtt összesen hárman — felszál lünk a külön hajóra és már indulunk is a kikötő minden zeg-zugát fel­keresni. Az egyik részen nem túl nagy hajóból dűl a viz. Ma­gyarázzák: ez a „Gdy—14”. Valamelyik nap karambolo­zott, akár egy autó (hiszen olyan „kicsi” a tenger, nem fért el) és elmerült. Épp az­nap húzták ki —, a víz pedig folyt, egyre folyt belőle.. s Számtalanszor vásárolnak Amerikától öregebb hajót, itt újítják fel, s drága pénzen azután exportálják. Lengyel- országtól India, Franciaor­szág, Brazília, Anglia is vásá­rol. A hajógépeket Gdanskból és Poznanból, a Cegielski gyárból szállítják ide. A száraz dokkon kiszáll­tunk. A hajók még testetlenül, félkészen álltak. Öt hajón dol­goztak. akkor a munkások és már ők is türelmetlenül vár­táik, hogy tíz nap múlva ten­gerre bocsáthassák az újszü­lötteiket. Akkor ki tudja hány köbméter vizet szivattyúznak a hajók alá, kinyitják a zsili­peket és a hajók elindulnak messzi tengerekre. Mire ez az írás' megjelenik, a tíz nap le­jár és az óriások már több mérföldre hajóztak a száraz- dokktól. Az öt közül az egyik „0” széria és ma még talány — vajon hány szériát ér majd meg. A száraz dokk 120x70 méter, s mindent automata vé­gez. Azt mondják, a legmo­dernebb gyár a világon. Ta­lán Göteborg versenyez ve­lük, ahol szintén automatizál­ták a gyártást. A szárazdokk­ról tavaly decemberben fu­tott ki először hajó. Azóta? Minden hajó születése és ten­gerre futása ünnep a kikötő lakói számára. Csodálatos kép, csodálatos így bebarangolni a kikötőt. Hány hajónevet jegyezhet fel az ember! Hófehér tengerjá­rók, kékek és szürkék. Egyik bocos vitorlás. Azt mond­ják, ezen tanulnak a hajósok. Időről időre kifut valamelyik „újonccal” a tengerre és csak hónapok múltán jön vissza. Nem is vagyunk már gyere>- kek — mégis felébred ben­nünk a vágy: csak egyszer, egyetlen egyszer ráülni, kipró­bálni, elvitorlázni vele a Bal­ti-tengeren. Mint ahogy titokzatos, mesz- szi világnak tűnik egy-egy most érkező, lehorgonyzó hajó is. Honnan és miért jött? Textilt vagy élelmiszert szál­lít majd? Halát vagy ércet rakodnak kielégíthetetlen bendőjébe? Erdeker hajóra bukka­nunk. Mindig ezen a helyen áll. „Burza”. Így hívják. Va­laha hadihajó volt, sók csatát megért. Turisták ezrei várják, hogy feljuthassanak és be­lülről is megtekintsék a nem mindennapi látványt. Nem régen (július 10-én) a millio­modik látogatót albummal jutalmazták meg. Magyar volt. Németh Istvánnak hív­ják és Budapesten a villamos­vasútnál dolgozik. A parton szép park várja a pihenő matrózokat A klub is ezernyi szórakozást kínál. Színdarabokat játszanak, es­ténként szól a zene és a mozi naponta játszik. A klub 'kapi­tánya búcsúzáskor több ké­pet mutat. Tehetséges matró­zok, tisztek festették, rajzol­ták. Egyet, a legszebbet át­nyújtották ajándéknak. A klub előtt sokan f űröd tok a tengerben. Kicsit fázósan húzom össze a pulóverem és kötöttkabátom. Majd megfa­gyok a látványtól. Hiába süt a nap, a hőmérő higanysaália alig éri el a húsz fokot. A tenger vize pedig? Nem bán­tom a Balti-tengert Nincs is értelme. Hiszen minden für­désnél többet ért bebarangolni a kikötő eldugott partját és megnézni a tapasztalt, világot Egyik a sok óriás közül szebb, mint a másik. Rop­pant testük tiszteletet éb­reszt: emberi kéz alkotta ezt, ezeket is. Távolabb négyár­járt, meseszép tengeri hajó­kat és tanúul szegődni öt új hajó születéséhez. Sági Ágnes A fiatal korosztály 90 százalékának éles a szeme Hazánkban az átlagosnál kevesebb a rövidlátó A szemorvosok sok éves ta­pasztalatai és a nemzetközi statisztikák szerint a magya­rok az egészséges szemű nem­zetek közé tartoznak. Sorozá­sokon és egyéb orvosi vizsgá­latokon a fiatalabb korosztály 90 százaléka tökéletesen lát, el tudja olvasni a szemorvosi próbatábla alsó apróbetűs so­rát is. Szemüveget a legtöb- ! ben csak 40—42 éves korban íratnak, 45 éven felül viszont — legalábbis írás-olvasáshoz — már majdnem mindenki szemüveget hord, mert a kor­ral járó távollátás nálunk sok­kal gyakoribb, mint például a nyugati országokban. Az orvosok érdekes össze­függést találtak az emberek látókészsége és termete kö­zött. A tapasztalatok szerint a magasabb termetűek hajla­mosabbak a rövidlátásra, míg az alacsonyabbak inkább tá­vollátók. Mi az utóbbiak közé tartozunk, s valóban, az éven­te forgalomba kerülő több mint egymillió szemüveg 65 százalékát távollátók vásárol­ják. Csupán 35 százalék a rö­vidlátó. A szomszédos orszá­gokban éppen fordított az arány. Hazánkban az idősebb ge­neráció is általában csupán 1—2,5 dioptriás szemüveget hord, bár gyakran akad kivé­tel. Egy távollátó részére nemrég 38 dioptriás szemüve­get írt az orvos, ilyen üveget egyetlen optikus sem tart rak­táron, az egyedi példányt a Magyar Optikai Müvekben ké­szítették el. A rövidlátók ed­digi legerősebb szemüvege vi­szont 24 dioptriás. Ez már öt­szörösen nagyít és olyan vas­tag (körülbelül két centimé­ter), hogy széleit le kellett csiszolni, mai nap 1964. szeptember 4, pén­tek, Rozália napja. A nap kél 5.06, nyugszik 18.19 órakor. A hold kél 2.26, nyugszik 17.56 órakor. Várható időjárás: kevesebb felhő, legfeljebb néhány he­lyen esővel. A nappali fel- melegedés kissé fokozódik. ISO EVE, AleSo HYlAf/MA uV' .1814 szeptember 4-én született Mosonyi Mihály, a XIX. század magyar zeneművészetének egyik kimagasló alakja. Falusi nincs­telen szülök gyermeke volt. A nyomdászmesterséget tanulta. Természetadta tehetségével, kot­taismeret nélkül, már egész fia­talon több hangszeren tudott játszani, s felserdülve végleg a zenei pályára lépett. Autodidakta létére mély és rendkívül sokol­dalú zenei tudásra tett szert. Ko­rai szerzeményeire Liszt és Wag­ner is felfigyelt. A szabadság- harcban nemzetőrként vett részt. Az elnyomatás idején feladatá­nak tekintette, hogy a magyar * zenét európai színvonalra emelje. Operái a nemzeti öntudat éb­resztői voltak. Zenekari, zon­gora és énekkari müveiben a ro­mantikus nemzeti zenei kultúra nemes hatásait érlelte. Zeneiro­dalmi bírálói és pedagógusi mű­ködése is számottevő. Mint a Zenészeti Lapok főmunkatársa hosszú évekig írta a magyar ze­nét fejlesztő iránytmutató cik­keit. tanulmányait, harcos kri­tikáit. A rádió és a televízió mai műsora dig . . . 17.35: Katona István írá­sa. 17.50: Régi beszélgetés Liszt Ferenc két világhírű tanítványával. 18.10: Bélyeggyűjtők ötperce. 18.15: Gül Baba — operettrészletek. 19.00: Mi történt a nagyvilágban? 19.15: Hanglemezgyűjtők húszperce. 19.35: Bécsi ünnepi hetek 1964 . 21.05: Né­pi zenekar. 21.40: Láttuk, hallot­tuk. 22.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. URH 18.40: Kamarazene. 19.40: Testal­kat és jellem — könyvismertetés. 19.55: Könnyűzene. 21.00: Opera­részletek. 21.51: Zenekari muzsika. TELEVÍZIÓ 9.40: Tv-hiradó (ism.) 9.40: Az ut­cák emlékeznek. Magyarul beszé­lő román film (Ism. Csak 14 éven felülieknek!) 11.05: Telesport (ism.) 11.20: Kétezer év India művészeté­ből. Filmösszeállítás II. rész (ism.) 11.45: A jövő hét műsora. 19.00: Nemzetközi röpiabdatorna. A Ma­gyarország—Bulgária mérkőzés közvetítése a Sportcsarnokból. — Huszonháromezemégy- száz forintot fizetett ki az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága Szijjártó Benő dánszentmiiklósi lakosnak, a helyi termelőszövetkezet éj­jeliőrének, kinek júliusban kigyulladt a háza, s a zsúp- fedeles padlásról semmit sem lehetett megmenteni. — Álló teherautó mögül az úttestre szaladt két ki­lencéves kisfiú. Szalma Ist­ván és Rassél István, szer­dán délután Törökbálinton. A meggondolatlan gyereke­ket elütötte az YA 27—28-as rendszámú tehergépkocsi. Az István kórházba kerültek. — Múzeum építését kez­dik meg 1965-ben Gyömrőn, a Táncsics Mihály úton. — Már 80 méternél tarta­nak. A ceglédi városi strand vizének hűtését szolgáló 180 méter mély kút fúrását az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi kirendeltsé­gének dolgozói végzik. A kútfúrók jelenleg mór 80 méteres mélységnél tartanak. — Itatásos borjúnevelőt létesítenek a gombai Üj Elet és a gyömrői Petőfi terme­lőszövetkezetekben. E hónap második felében kezdődnek meg az építkezések, s még az idén be is fejeződnek. — Bényén és Ecseren új orvosi rendelőt építenek jö­vőre a községfejlesztési alap­ból. — Mesterséges gyertya­fény. Amerikai otthonokban újabban olyan villanykap­csolóikat szerelnek fel, ame­lyek több fokozatban gyújt­ják meg az égőket. Olyan sárgás, lágy fényt is lehet „produkálni“ velük, mint amilyen a gyertya fénye. — Gyömrőn gyógypeda­gógiai intézetté alakítják át a Teleki-kastélyt. A ter­vek elkészültek, az intézet 1966-ban- nyitja, »meg ka-' púit. A mezőgazdasági kiállításon sorsolják a lottót A lottó 36. játékheti nye­rőszámait szeptember 4-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Budapesten, az Or­szágos Mezőgazdasági Kiál­lítás és Vásár területén sor­solja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. (MTI) — Föld alatti múzeummá alakították Bulgáriában a Magú ra-barlángot, amelynek előrészében valamikor em­berek laktak. A barlang falait kitűnő állapotban megma­radt vadászjelentek és ter­mékenységet jelképező raj­zok diszítik. — Űj háziállat a hangya* A svéd Öle Siversson villá­jában külön szobát rende­zett be 3000 hangya számá­ra. A minap vendégeket hí­vott, akik megrökönyödve lát­ták. amint a hangyák meg­rohanják az ebédlőt, ahol szokás szerint együtt étkez­tek gazdáikkal. — Az immár hagyomá­nyos szentendrei kulturá­lis napokat idén hetedszer tartják meg. Szeptember 26 és október 4-e közt töb­bek között a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese és az Állami Bábszínház mű­vészei is Szentendrére lá­togatnak. — Szabó Jőzsefné megyei tanácstag szombaton délelőtt 8 órától 11 óráig Dányban tanácstagi fogadóórát tart. — Csatári Ilona budapesti lakos Cl 90—97-es rendszá­mú személygépkocsijával el­ütötte Börzsei István zsám- béki lakos kedd délben Pátyott, az úttesten átfutó Járóka Gyula négyéves kis­fiút. A balesetért Börzsei István a felelős, aki túl gyorsan hajtott. A gyerme­ket életveszélyes állapotban szállították a mentők a Ma­darász utcai kórházba. — Albertirsán és Cegléden vasárnap országos állat- és kirakodóvásár lesz. — Szerdán reggel Gödöl­lőn dr. Hőinis János buda­pesti lakos, a gyöngyösi kór­ház orvosa személygépkocsi­jával előzte az előtte haladó Janota József kerekhaxaszti lakos által vezetett pótko­csis tehergépkocsit. Az orvos a megengedettél gyorsabban hajtott, Janota József pedig akadályozta őt az előzésben. Dr. Hőnis János beton vil­lanyoszlopnak ütközött, könnyebben megsérült, uta­sa, Gáspár István pedig sú­lyos sérüléseket szenvedett, s a Szabolcs utcai kórházba került. Az anyagi kár 5000 forint. Disszidálni akarlak Nagy Péter, tizenkilenc éves szentendrei segédmunkás el­határozta, hogy disszidál. Ezért augusztus 29-én felült egy Mohácsra tartó hajóra, azzal a céllal, hogy Mohácsról átszökik Jugoszláviába majd onnan tovább Ausztriába. A határ közelében elfogták, át­adták a rendőrségnek, amely előzetes letartóztatásba he­lyezte. Sztanyik István 41 éves büntetett előéletű pilisvörösvá- ri segédmunkás rövidebb úton, Sopronon keresztül akart Ausztriába szökni. Elfogták, előzetes letartóztatásba vették. Az űrrepülő cigarettája Gáborka ugyan még öt esz­tendős sincsen, de az égvilágon minden érdekli. Legszorgalma­sabb hallgatója a rádiónak, né­zője a televíziónak. A főváros­ból nyaralni ment szüleivel egy magáhos kis házikóba, ahol még villany sincsen. így hát nélkülöznie kell a hírköz­lés modern eszközeit. Emiatt egészen levert. Harmadnap már néöl bírja tovább, nagvkomo- lyan megkérdezi: — Mondjátok csak mi van most Vietnamban, Ciprusban? Tart még ott a háború? Egyik este pedig furcsa tü­neményt lát az égen: valami fé­nyesség szikrázva lehull. Magá­ból kikelve felkiált Gáborka. — Odanézzetek! Egy űrrepülő eldobta a cigarettáját! —y. e — — Vácott, az Április 4. téri autóbuszmegálló köze­lében toronyház építését ter­vezik. Földszintjére kerül majd az új váci „200 négy­zetméteres” könyvesbolt. — Egymillióhétszáztízezer forint forgalmat bonyolí­tott le augusztusban, a sze­zonvégi kiárusítás során a ceglédi földművesszövetke­zeti áruház. A 65. Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Budapesten — Biztosíttatni szeretném, hogy a 66.-on is megjelenhessek. (Szegő Gizi rajza) Leugrott a mozgó vonatról Augusztus 31-én este há­romnegyed tizenegykor a Bu­dapest és Cegléd között köz­lekedő, 2728 számú személy- vonat Ceglédbercel-Cserő állomáson elgázolta Mózer György 44 éves ceglédbercel- cserői lakost, a pilisi MÁV állomás dolgozóját, aki a helyszínen belehalt sérülései­be. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy Mózer munkahelyé­ről lakására utazott, a vona­ton elaludt, s felébredvén le­ugrott a már mozgó szerel­vényről, így került a kerekek alá. Szeptember 1-én háromne­gyed kilenckor a budapest— lajosmizsei vonalon a 3722 számú személyvonat Gyálon halálra gázolta Nagy József, 40 éves budapesti segédmun­kást. A rendőrség megállapí­tása: Nagy, aki két hónapja különváltan él, öngyilkossági szándékkal ugrott a vonat elé. KOSSUTH RADIO 8.15: Könnyű dallamok. 8.55: Ho- lakovszky István riportja. 9.15: Ze­nekari muzsika. 10.10: Az óvodá­sok műsora. 10.30: Operettrészle­tek. 11.00: Fehér Anna — változa­tok egy népballada témájára. 11.25: Vonós tánczene. 12.15: Bohémélet — operarészletek. 13.00: Ami a jö­vő hét zenei műsoraiból kimarad. 14.10: Elsejétől — hó végéig. Zenés országjárás. 14.40: Az Ifjúsági Rá­dió műsora. 15.00: Népi zenekar. 15.40: Elbeszélés. 16.10: Irina Arhi­pova és Giuseppe Valdengo éne­kel. 16.35: Ifjúsági magazin. 17.00: Ötórai tea. 18.10: Üj zenei újság. 18.45: Honegger: Szonatina. 19.00: Hanglemezparádé. 20.25: A fösvény — Moliére víg játéka. 22.35: Mahler: II. szimfónia. 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 14.00: Kórusok. 14.25: Verbunko­sok. 15.05: Három szimfónia. 16.00: Tánczene, 16.20: Válaszolunk hall­gatóinknak. 16.35: Fuvószene. 17.05: Szabad szerettem volna lenni min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom