Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-22 / 222. szám

1964. SZEPTEMBER 22, KEDD ^/CtHap n Bíró József Finnországba utazott Biró József külkereskedel­mi miniszter Toivo Antero Wiherheimo finn kereskede­lem- és iparügyi miniszter meghívására vasárnap Finn­országba utazott a Helsinki Nemzetközi Vásár megtekin­tésére. A miniszter búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent dr. Mulató János külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, valamint a Külügyminisztérium és a Kül­kereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. (MTI) ___________ A csillagászati időszámítás szerint: még nyár van Hivatalosan, csillagászati időszámítás szerint még nyár van — az idén ugyanis 23-án lesz az őszbefordulás — de a vasárnap este és a hétfőre vir­radó éjszaka kezdődött nagy­arányú esőzés már az igazi őszt idézi. A Meteorológiai In­tézet központi előre jelző osz­tályán tájékoztatásul el­mondották, a lehullott 40—70 millimétemyi csapadék hosz- szaibb esőtlen időszak után kedvező viszonyokat teremtett az őszi szántás-vetéshez. Európa-szerte tapasztalható az ősz gyors térhódítása. A kontinens legészakibb orszá­gaiban már tíz fok alatt ma­radt a nappali hőmérséklet szintje. Hazánkban kedd hajnalban 5t-kilenc fokos minimum, kedden délutáni órákban 14— 18 fokos maximumszintre szá­míthatunk. A folyamatos eső­zés az ország keleti felében is megszűnik, a felhőzet felsza- kadozásával párhuzamosan egy-egy kis napsütésre is szá­míthatunk, elsősorban a nyu­gati megyékben. Az élénk északi szél a Dünántúlon va­lószínűleg tovább erősödik. NAGY MUNKÁBAN A FALU Fordulat a ráckevei Árpád Tsz-ben (Kiküldött munkatársunk te­lefonjelentése) Ráckevén a községi tanács­nál Tóth Gábor elnök és Kónya István elnökhelyet­tes, a járási tanácsnál Csiz- mazia László mezőgazdasági osztályvezető és Molnár An­tal főmezőgazdász biztatgat már napok óta: írjunk ar­ról a fordulatról, amely a helybeli Árpád Tsz-ben ta­pasztalható. A községi ta­nács vezetőivel kétszer is körüljártuk a határt, de csak lófogaton és nem értük utói a motorizált tsz-elnököt. A harmadik kísérlet járt si­kerrel végül. Bárdi Lajos tsz-elnök sza- bódik előbb, a tapasztalt, óvatos mezőgazda módján példálódzik: nyugtával di­csérjük a napot. Inkább majd év végén írjunk az ered­ményekről, nehogy elkiabál­juk. Tény, hogy most már minden jobban megy, mint tavaly, de a végeredményt mégiscsak majd a zárszám­adás hozza. Igaz. Mégis, mert már másfél éve veze­ti a tsz-t, csak akad valami mondanivaló. Akad. Tavaly áprilisban, amikor elnökéül választotta őt a tsz, siralmasak voltak az állapotok. Több mint egymillió forint mérleghiány maradt 1962-ről, nem kap­ták meg még a részesedé­süket a tagok, sőt munka­egység-előleget sem kaptak 1962. augusztus óta. Ráadá­sul a negyvenforintos munka­egységtervből csak huszon­egy forint volt a való és két éve tartozott a föld­járadékkal is a tsz. Februárban leváltották a A „sztárok” egyike megadóan tűri csattogását a fényképezőgépek (Foto: Szeles) Nemzetközi kutyakiállítás és -szépségverseny az AUatkertben 32 fajtához tartozó 250 kutya rajtolt a díjakért A Fővárosi Állat- és Nö­vénykertben vasárnap ren­dezték meg az idei évad második nemzetközi cacib és derby kutyakiállítást. A ha­zai tenyésztőkön, kívül Auszt­ria, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szö­vetségi Köztársaság, továbbá Románia és Lengyelország tenyésztői is sok szép ku­tyát hoztak a versenyre. Ösz- szesen 32 fajtához tartozó 250 kutya vett részt a rang­soroláson. Számos, hazánk­ban eddig nem tenyésztett kutyafajtát mutattak be a külföldi kiállítók. Egyik fő látványossága volt a kiállí­tásnak az összes eddigi ki­tüntetéseivel bemutatott 2 kiló 10 dekás japán chin, amely eddig hatszor volt Európában cacib győztes. Az évadzáró kutyakiállí­tás a felszalagozott derby győztesek felvonulásával, a díjak kiosztásával ért véget. régi elnököt, fejetlen, zilált volt a gazdálkodás. A több milliós beruházással épült kertészeti épületek üre­sen ásítoztak, nem dolgoz­tak a tagok. A munkaerő- hiány gondja mellett 447 ezer forint volt a sorbanál- lás, azaz a fizetésképtelen­ség. Ezenkívül több száz­ezer forintos áthúzódó teher­tétel is súlyosbította a pénz­ügyi helyzetet. Persze a bank megtagad­ta az előlegezést. A több éven át kevés jövedelmet él­vező tagok munkakedvét az sem növelte, hogy rendkí­vül rosszak voltak a gabo­nák tavaly. Harminc vagon terméskiesés volt és a ker­tészetben ^is kevesebb lett a jövedelem a vártnál, még­hozzá hatszázezer forinttal. Háromszáz mázsa burgonya megrothadt, s még április közepén is takaratlanok vol­tak a prizmák. Ebből a helyzetből úgy le­hetett csak kilábalni, hogy határozottan levonják a kö­vetkeztetéseket. A kárért, anarchiáért a régi vezetősé­get terhelte a felelősség. Áp­rilisban új elnököt, június­ban új főkönyvelőt, július­ban új főmezőgazdászt, ké­sőbb új főkertészt, állatte­nyésztőt, növénytermesztési brigádvezetőt és öt új köny­velési dolgozót kapott a tsz. Szükség volt erre az „őr­ségváltásra”. mert a régi ve­zetőgárdában már fikarcnyit sem bíztak a tagok. Az új vezetőségnek is ne­héz volt bizalmat, tekintélyt szereznie. Tavaly júniusig kifizették a tavalyelőtti jövedelemrésze­sedést. Sikerült megtartani az állattenyésztésben dolgozó tagokat és már fogatos is akadt. Még a tavasszal si­került megfogni a kapáso­kat, azaz jó volt a vetés, jó volt az ápolás és így jó lett a termés. Tizenkilenc mázsa májusi morzsol tnak megfelelő kukorica termett holdanként. Ez és az őszi vetési munka sikere teremtette meg először a bizalom légkörét. Soha még olyan jó magágyat, olyan jó minőségű vetést nem végeztek még a tsz-ben addig, mint ta­valy. Tavasszal is csodájára jártak az Árpád Tsz kalászo­sainak, s bár később alaposan megszorult a szem, mégis na­gyobb lett itt az átlagtermés, mint bárhol az egész járásban. Az idén tavasszal már job­ban ment a munka, mert a tagok kezdtek bízni a vezetés- ben. A vezetésben igen, de nem a munkaegységben. Ezért áttértek a pénzrészes jövede­lemelosztási rendszerre. Isme­retes, hogy ehhez megfelelő pénzügyi alapokkal kell ren­delkezni, ezt pedig nélkülözte az Árpád Tsz. Nem is tudták másképpen alkalmazni ezt, mint a felsőbb szervek előle­gezett bizalmával. Nem volt mentes a kocká­zattól ez az áttérés, de nem látszott más kiút. Annál is in­kább szükség volt a pénzrészes jövedelemelosztásra, mivel csak így tudták megszüntetni az üzemágak közötti jövede­lemfeszültség problémáját. Nagyarányú szőlőtelepítést végzett ugyanis a tsz, amely­hez állami hitelt kapott, s mindenki a szőlőtelepítésnél kívánt dolgozni. Érthető volt ez, mert ott rendszeresen és jól fizettek. A jövedelemelosztási' forma megváltoztatásával megválto­zott a munkamorál és napon­ta harminc-harmincöt forint előleget kaptak a tagok. A jobb munka jobb jövedelmet hoz és úgy néz ki most, hogy év végén átlagosan ötven fo­rint lesz az egy munkanapra jutó osztható jövedelem. Azért csak átlagosan, mért ez a ho­zamértéktől függ. A közös ter­vet ugyanis brigádokra bon­tották, s ha a brigád munkája jövedelmezőbb a tervezettnél, akkor az égy munkanapra jutó jövedelem is nő. Manapság ott tartanak, hogy már most készül a kertészet a jövő évi primőr termelésre. Különböző görög istenek szobrai, akiket a testedzéssel hoztak kapcsolatba (MTI foto) VVXXXXXXXSXWVWXXXXXXX-KNVXXXW^.VX'WXXWXXXVXXXXXXXXXXXXXX'XXNVXXXXXXXXXXXXXXXX Tanulságos és hasznos volt Bezárta kapuit a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás — Kiosz- tották a kiállítás díjait Vasárnap a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás utol­só napján ünnepélyesen ki­osztották a legszebb, legérté­kesebb termények és termé­kek kiállítóinak ítélt díjakat. A díjnyertes üzemek, intéz­mények vezetői a Mátyás Pince kiállítási éttermében gyűltek össze, ahol Hont Já­nos, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese röviden értékelte a kiállítás legfőbb tapasztalatait. — A végső értékelés még korai lenne — mondotta —, de az máris megállapítható, hogy a 65. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás elérte ki­tűzött célját. Híven számolt be szocialista mezőgazdasági üzemeink eredményeiről és nemcsak az eredményeket, hanem az azokat biztosító módszereket, új technológiai eljárásokat is bemutatta. Hű képet adott a kiállítás arról is, hogy a kor­szerű mezőgazdasági termelés mind kevésbé választható el a gépesítéstől, műszerezéstől, kemizálástól. — Uj színfoltja volt a ki­állításnak az idén első alka­lommal megrendezett szakmai hét. Sikere, tapasztalatai bizo­nyítják, hogy helyes kez­deményezés volt fokozot­tabban előtérbe állítani a kiállítás tanító, ismeret- terjesztő jellegét. Hont János befejezésül kö­szönetét mondott a kiállításon részt vett gazdaságok, üze­mek, intézmények vezetőinek, dolgozóinak, majd átadta a legsikeresebben szerepelt üze­mek képviselőinek a földmű­velésügyi miniszter vándor­díjait és a kiállítás nagydí­jait. A földművelésügyi minisz­ter vándordíjainak nyertesei: a Bolyi Állami Gazdaság, a székesfehérvári Szabad Élet Tsz, a Mezőhegyest Állami Gazdaság és a jászboldogliá- zai Arany Kalász Tsz. Szántó­földi növényeivel és tenyész­állataival ez a négy üzem ér­te el a kiállításon a legtöbb helyezést, együttesen négy nagydíjat. 21 arany, 10 ezüst és 6 bronz érmet. A 30 nagy díj közül 28-at különböző mezőgazdasági üzemek kaptak, növény­termesztési, állattenyész­tési és kertészeti eredmé­nyeikért. A gépek nagydíjasa a szovjet SZK—4 kombájn és adapte­rei, a műszerbemutató nagy­díját a Labor Műszeripari Művek nyerte el, komplett ta­lajvizsgáló és biokémiai labo­ratóriumaival. Ezután került sor az Élel­mezési, a Könnyűipari és a Külkereskedelmi Minisztéri­um, valamint a SZŐ VOSZ és az Állami Biztosító 20 külön- díjának kiosztására. Az ün­nepség végén adták át a ju­talmakat a kiállításon meg­rendezett országos juhnyiró- verseny győzteseinek is: a tiszteletdíjat a versenyen kí­vül indult Sz. K. Bajramkü- lov, kiváló szovjet juhnyíró, első díjat Gyarmati Ferencné, a Pankotai Állami Gazdaság dolgozója kapott. Délután az egyes pavilonok­ban kiosztották a 10 üzemág­ban, és egyéb kategóriában helyezést elért kiállítóknak a 990 arany, ezüst és bronz ér­met. A 65. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás vasárnap este 9 órakor bezárta ka­puit a nagyközönség előtt. A kiállítás területe azonban a végleges kapuzárás után sem néptelenedett el. Szakem­berek és munkások serege gondoskodik arról, hogy a „kiállítási tárgyak” mielőbb visszakerüljenek üzemelés’ helyükre, vagy eljussanak új rendeltetési helyükre. A sza­badtéren bemutatott gépek szétszerelését és csomagolását már vasárnap éjszaka meg­kezdték, a tenyészállatok el­szállítására pedig hétfőn reg­geltől kerül sor. Hogyan olcsóbb? Időben szóba kerül a tél. A főváros közlekedési igazgatósága most foglalkozott az utak idei hóeltakari- tásával. Meghívták a megye megbízottját is, hiszen illő, s szükséges is; a főváros határos Pest megyével. Számunkra mindebből egyetlen bejelentés az érdekes és lényeges: a főváros szigorúan csak határáig tartja fenn téli szolgálatát. Senki sem lepődik meg ezen. Nem kívánja, hogy a 7-es autóbusz a Velencei-tóig járjon, s a győri or­szágutat a Köztisztasági Hivatal gondozza. Mégis — mert semmi sem fehér, ixigy fekete — akadnak határ­esetek. Ilyenkor nagyon is vitatható a kijelentések szögletes, szó szerinti értelmezése. A 22-es fővárosi autóbusz Budakeszire jár. Az igazgatóság csak Budapest határáig hajlandó letolni a havat, s fölszómi az utat — a síkosság ellen védekez­vén. A 22-es végállomása a község túlsó végén van. két kilométerre a jelzett „demarkációs vonaltól”. A távolság, a kilométer-kontingenst tekintve, nem nagy, ahhoz azonban éppen elég. hogy zord időben ne juthasson rendeltetési helyére a busz. Más nem marad hátra, minthogy a budapesti közúti igazgatóság pró­bálja odavezényelni valamelyik egységét — feltehe­tően ugyanazon az útvonalon, amelyet a határig a fő­város tisztíttat le! Igaz ugyan, hogy az érkező váltás már jobb hó- és jégviszonyok között érheti el Buda­pest hótorlasszal jelzett határát, mégis megkockáztat­ható a kérdésnem lenne-e olcsóbb s főleg eredmé­nyesebb a sűrűbben közlekedő fővárosi hójárat azor a bizonyos kétkilométeres szakaszon is? t- gy. Jó minőségű lucemaszénát i készítettek, méghozzá olcsón, ! A kevés kézi munkaerő miatt; géppel takarították be a lu-; cérnát és hideglevegős módon \ szárítják. Kukoricájuk nagy • részét — százötven holdat —! vegyszeresen művelték és har-! mincöt-negyven mázsa csőter-; mést várnak arról. Ráadásul ; így részt sem kell kiadni ab-; ból, tehát lesz bőven abrak-; alap. Készítettek eddig ötszáz j köbméter silót és még ezer- \ egyszázat kívánnak készíteni. S Hogy nincs betonsiló? Van vi- : szont szalmakazal és két kazal; között elfér kétszázötven köb- ; méter siló. A tavalyi jó kukoricater-S ütésnek köszönhető, hogy a; terv szerinti száz helyett százötven hízómarhát • tudnak meghizlalni és az is, ■ hogy emelkedett a tejtermelés. ! Köszönhető az persze az egyéb : jó minőségű takarmánynak,! amelyből még több van az! idén. Ki tudják gazdálkodni; tehát a tavalyi mérleghiány-; nak azt a részét, amelyet nem; dotált az állam, s emellett« lényegesen több lesz az egy ■ tagra jutó átlagjövedelem, sőt! még biztonsági tartalékra is! telik. ! Ez dióhéjban a helyzet az < Árpád Tsz-ben Ráckevén, í vagyis nem túloz akkor az el- I nők, amikor ezt mondja: for- dulatot értünk el az idén. Azt jelenti ez a röpke mondat,; hogy lendületes fejlődésnek ' indult a gazdálkodás, a tagság : pedig visszanyerte a nagyüze­mi útba vetett hitet. Nagymiklós István Sport a görög művészetben A tokiói olimpia alkalmából a Szépművészeti Múzeum'ki­állítást rendezett Spo-í a görög művészetben címmel. Az ér­tékes műkincsek, amforák, szobrok és eredeti másolatok az időszámítás előtti VI. századtól az időszámításunk III. száza­dáig terjedő időben készültek. A kiállítás szombaton nyílt meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom