Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-15 / 216. szám

1964. SZEPTEMBER 15, KEDD PEST II EGTE» Testreszabott terveket tos, a szövetkezet közgyűlése, ahol a szövetkezet tervét a gazdaságosság messzemenő fi­gyelembe vételével készítsék el az üzemegységekre, brigá­dokra és munkacsapatokra. Itt is érvényesíteni k-ell, hogy az ésszerű javaslatok meghallga­tásra találjanak. Mihók Sándor Őszi délután Síigorú intézkedések megyénkben az újítók érdekében A múlt héten tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei üzemek újítómozgalmáv.ak helyzetét. Az ipari osztály jelentésének adatai érdekes részleteket hoz­tak napvilágra a műszaki fej­lesztés ez elsőrangú vonalá­ról. Kiderült, hogy. az idei év el­ső felében kevesebb újítást nyújtottak be kísérletre, mint tavaly az első félévben, ennek ellenére az elfogadott újítások száma még így is emelkedett. A tavalyi első félévi 296 újí­tási javaslattal szemben most az első hat hónapban 244 ja­vaslatot adtak be, viszont az akkori 138-cal szemben ez idén 153-at fogadtak el. Nem ilyén kedvező a kép azonban, ha azt vesszük figyelembe, hogy az idén 49 újítási javas­latot a vállalatok egyáltalán el sem bíráltak. Különösen gyengén áll e téren a szesz­ipar, ahol ez év első feléről 36 elbírálatlan újítás maradt ér­tékelés nélkül. Az olyan ese­tekben, amikor a törvényes határidő után mondanak csak véleményt az újítási javaslat­ról, az újítók joggal elégedet­lenek. Egyébként javult a helyzet az elutasított javasla­tokat illetően, amennyiben az idén lényegesen csökkent azok száma. Kevesebb újítási dijat is fi­zettek ki ez év első felében, mint tavaly ilyenkor: 168100 forint helyett mindössze 105 800 forintot. Ez arra mutat, hogy az idei újítások kisebb jelentőségűek voltlak. Hiba­ként kell viszont megemlíte­nünk, hogy jelentősen megnőtt az úgynevezett eszmei újítási díjak száma, mégpedig tavaly az első hat hónapban az ösz- szes újítási díjnak 23,5 száza­lékát, az idén pedig 35,8 szá­zalékát fizették ki „eszmei alapon”. Ezt a módszert a ren­delet is szigorúan tiltja, hi­szen az eszmei díjazással több­nyire az újítók járnak rosz- szul, s ez semmi esetre sem buzdítja őket további erőfeszí­tésekre. A £ eszmei díjazás bi­zonyos esetekben 100—200 fo­rint között mozog, s ez ugyan­Az elmúlt években járáson­ként különböző gyakorlat sze­rint „bontották” le a járási tervszámokat. Van ahol egy- egy szövetkezet vezetőségét behívták megbeszélésre. Má­sutt a járási szakemberek utaztak ki a szövetkezetbe, és ott tárgyaltak. Nagyon érde­kes és ésszerű gyakorlatot ho­nosítottak meg a nagykátai járásban. Ügy tűnik, hogy a tervtárgyalásnak ez a módsze­re biztosítja legjobban, hogy valóban „testreszabott” tervek készüljenek a szövetkezeti gazdaságokban. Röviden: a járás szakembe­rei elkészítik a tervjavaslatot, azt kiküldik a termelőszövet­kezetbe. Ezt a javaslatot a termelőszövetkezeti vezetősé­gek megtárgyalják és megbíz­zák az elnököt,- főagronómust, főkönyvelőt, hogy milyen szel­lemben képviseljék a járási értekezleten a szövetkezetét. A járási értekezleten részt vesz valamennyi termelőszö­vetkezet megbízottja — s ami nem mellékes — jól felkészül. A járás a javaslatot vitaindí­tónak szánja. A szövetkezeti vezetők elmondják véleményü­ket: mivel értenek egyet, mi­vel nem. S itt következik az, ami az egész módszerben új és követésre méltó. Lehet, hogy ami az egyik szövetkezetnek hátrányt jelent, az a másiknak éppen előnyös. A vita során az egyik szövetkezet vezetősége esetleg „lemond” egyes növé­nyek termeléséről, de ugyan­annak a növénynek a termelé­sére a másik szövetkezet ve­zetősége szívesen vállalkozik. Rövid idő alatt gazdára ta­lálnak a tervszámok — a szö­vetkezeti gazdaságok terme­lési adottságainak teljes fi­gyelembevételével. A termelőszövetkezetek ter­veinek ily módon való elkészí­tése igen demokratikus és nem zárja ki. hanem egyene­sen megköveteli a szövetkeze­tek vezetőitől és szakemberei­től, hogy a magúk fejével gon­dolkozzanak. Érdemes ezért a többi járás vezetőinek is gon­dolkoznia azon, hogy náluk mit hozna ez a jól bevált munkamódszer a „konyhára”. Ne kiáltsuk ki a nagykátaiak módszerét az egyedül üdvözí­tőnek, mert ha valamelyik já­rásban ennél jobbat ajánla­nak úgy legyen. A termelőszö­vetkezetek terveinek tárgya­lásánál azonban az legyen az alapelv, hogy minél jobban ta­lálkozzon a népgazdaság és a termelőszövetkezet tagságának érdeke. A tervek készítésének ez csupán egyik láncszeme. A következő, s nem kevésbé fon­(Foto: Kotroczó) ítélet a sógor halálát okozó ittas traktorvezető ügyében Lovas Győző János penci lakos ez év május 9-én a ko­ra esti órákban a Tolmácsi Gépállomás pótikócsival kap­csolt traktorát lakásától mint­egy 300 méterre, laz egyik mel­lékutcába íélreállította. ______ A nnak ellenére, hogy dél­után Hegend községben is ivott, betért a penci ital­boltba. Két sógorával, Kiss Andrással és Dobisz Istvánnal folytatta az italozást. Itt fejenként 3 üveg sört fogyasztottak. Este 9 óra körül Lovas felvette a traktorra mindkét sógorát, jól­lehet azon megfelelő ülőhely és kiapaszkodási lehetőség sem volt. A traktorral Csővár- irá­nyába haladtak, amikor a ve­zető észrevette, hogy autóbusz jön velük szemben. Ezért le.- húzódott a jobboldali földes padkára és ráment egy kőra­kásra. Ettől a traktor megbil­lent, Kiss András és Dobisz István b traktorról leestek. Elutazott a lengyel erdészeti és faipari miniszter Dr. Roman Gesing lengyel erdészeti és faipari miniszter hétfőn elutazott Magyaror­szágról. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent dr. Balassa Gyula miniszter- helyettes, az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság vezetője, Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövéte^' és az Országos Erdészeti Főigazgatóság több vezető munkatársa. (MTI) netán meg is volt mind a harminckét foga, leginkább har­minckét krajcár nem sok, annyit sem min­dig mondhatott a magáénak. így volt ez abban a réges- régi jó világban, amikor még a pat­kolókovács volt or­voslója a fogfájás­nak. i De így volt ez még akkor is, ami­kor később szigorú tilalom leszoktatta a kovácsot a foghú­zásról. Akkortól aki­nek sajgott a foga és volt rá pénze, fogorvoshoz ment, akinek meg nem volt, tűrte, ahogy bírta. Azaz akadt, aki ön­magán segített — ál­lítólag. Mutattak is ne­kem egyszer — hej! nagy ideje már an­nak — még sihe- derkoromban egy embert, azt mond­ták rá, hogy zsi­neget kötött a fá­jós fogára, azzal rángatta ki saját kezével, ami nagy testi, de még na­gyobb" lelki erőre ( ióinecj(je vall. Nem a csikó­fogát, felnőtt em­ber volt az illető. Hittem is, meg nem is, de hiszen ha nem restellem, tőle magától is megkér­dezhettem volna, igaz-e. Hátha azon­ban csupán csúfság­ból költötték rája a zsineges foghúzás meséjét? Néhány hete az­tán saját szemem­mel meggyőződtem róla Csornádon, nem is lehetetlen, meg­történhetett a dolog. Felfigyeltem egy ja­vakorabeli férfire, jókora darab zsineg lógott ki a szájából, úgy járt-kelt fel-alá az udvaron, s időn­ként rántott egyet- kettőt a zsineg vé­gén. Ilyenkor fel- felszisszent, sőt egy- szer-másszor még jaj- dult is jó nagyot. Hogy szuvas, fájó fogát igyekszik ki- húzkodnl, ahhoz két­ség nem férhetett. Rángatta is addig, amíg végre sike­rült, kitépte, de csak a fél foga ló­Magyar tudományos művek idegen nyelven Az Akadémiai Kiadó újabb értékes magyar szakmunká­kat jelentet meg idegen nyelveken. Ifj. Kelemen Endre angol nyelvű műve a heveny hasi elváltozások gé­pi és laboratóriumi segéd­eszközök nélküli diagnosz­tizálását tárgyalja. A Sym­posia Biológica Hungarica sorozatból két kötet jele­nik meg, a Regeneráció és a Sebgyógyulás angolul, a Sper­miummozgás franciául és né­metül. Ugyancsak német nyelven teszik közzé Ho- ránszlcy András A Szentend­re—visegrádi hegység erdői, Mika József Kohászati elem­zések című könyvét és tel­jessé válik Erdey László A súly szerinti analízis elmé­lete és gyakorlata című há­romkötetes kézikönyvének németnyelvű kiadása is a nem fémes elemek meghatá­rozását tartalmazó utolsó résszel. Jövő vasárnap: megyei KRESZ-verseny Vácott Vácott, a főtéren rendezik meg szeptember 20-án, va­sárnap reggel 8 órai kezdet­tel a Pest megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács, az Állami Biztosító és a megyei rendőrkapitányság közleke­désrendészeti alosztályának közös KRESZ-versenyét. A vetélkedőre mindazok a gép- járművezetők, illetve gép­jármű-tulajdonosok benevez­hetnek a helyszínen, akik­nek jogosítványa rendben van. A győztesek értékes jutalmakat kapnak. A gép­jármű-kategóriák első helye­zettjeit benevezik a szep­tember 27-én, vasárnap a Kisstadionban sorra kerülő országos KRESZ-versenyre. Dobisznak kisebb sérülésen kí­vül más baja nem történt, Kiss András azonban sú­lyos koponyaalapi töréseket, egyéb zúzódásos sérüléseket i szenvedett, és kórházba szállí- j tás közben meghalt. Kiss j András még a baleset idején | is erősen ittas volt, a traktor- j nak elég volt megbillennie, hogy arról leessen. A Pestvidóki Járásbíróság | tegnap tartott tárgyalásán Lo­vas Győző Jánost foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyezte­tésben mondta ki bűnösnek és 2 év 2 hónap szabadság- vesztés büntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbez­tek. A bíróság rámutatott arna. hogy társadalmi eszközökkel is mind erőteljesebben kell küzdeni a mértéktelen al­koholfogyasztás, az ittas járművezetés ellen. , Statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy a legtöbb közúti sze- i ; rencsétlenségnek oka: az alko- ! holfogyasztás. ; Az ittas embert kiszolgálók (felelőssége is fokozott. A penci | italbolt kiszolgálója is felfi- ! gyélhetett volna az ittas tár­saságra, különösen Kiss And- jrás súlyos ittasságára. Ugyan- i is alig hogy eltávoztak, 10—15 í perc múlva már be is követ- (kezett a halálos szerencsét­lenség. Az orvosszakértő pedig S azt állapította meg, hogy ! Kiss Andrásnál az elfo- í gyasztott szeszmennyiség ! még halálos kimenetelű ; alkoholmérgezést is ered­ményezhetett volna. ; Sűrűbb ellenőrzés indokolt ; tehát annale—megakiadályozása j céljából, hogy ittas egyéneket {ne szolgáljanak ki. Ezzel sú- í lyos szerencsétlenségek bekö- (vétkezését előznénk meg. Azt épedig, aki ittas egyént kiszól- isál, pénzbírsággal kell sújtani. í --------­I Halálra gázolta a vonat ( Szombaton este 11 órakor Í halálos vasúti baleset történt j a kecskéscsárdai vasúti állo- £ másnál. A rendőrségi vizsgá- lat megállapította, hogy Mi- Í csinyai János, 19 éves albert- Í irsai lakos, a Magyar Hajó- Í és Darugyár betoncső-szerelő- £ je elaludt a Budapestről Szol- £ nokra tartó személyvonaton. ^ Amikor felébredt és látta, í hogy lakóhelyén túl utazott, Í kiugrott a mozgó vonatból és í a kerekek alá került. gott a zsinegen. Be- \ letört a gyökere, ! benne maradt a fáj- \ dalom, hiába paza- i rolta az erejét. ® — Ugyan miért \ nem megy orvos- i hoz? — kérdeztem \ tőle szánalommal. j — Orvoshoz? De j hiszen annál pénz- \ be jön a foghúzás j — nyögdécselte ke-: servesen, noha raj-: ta magán, a háza-: táján, körülötte min- \ denen látszott, meg- j volna a pénz, csak \ sajnálja kiadni.. — j Elkér az negyven: forintot a fogháza- j sért! Én meg már jegy­zetfüzetet, ceruzát is elővettem, . no most aztán leleplezek va­lami súlyos orvos­etikai vétséget és rákezdtem: — De hiszen az SZTK ... — Csakhogy én nem SZTK-, hanem tszcs-tag vagyok. Olvasom most az újságban, hogy ezen­túl a tszcs-tag szin­tén SZTK-tag lehet. No, ha előbb a fog­húzó kovács, most meg utána már a zsineg is nyugalom­ba vonulhat... Szokoly Endre SZÉNBŐL KÉSZÜLT ÉKSZEREK | A pasedeTiai mounk carmel- \ ben, a Perfection Products j vállalat ékszert gyárt szén- böl — . a gyémánt szegény $ rokonából. r Antracitdarabkákat csiszol- J nak különféle alakúra, kifé- £ nyezik és kemeákkal díszítve \ medálionokat és brostűket jj készítenek belőle. f----------------------- \ c sak nem hat ösztönzőleg az | újítómozgaiomra. • í A jelentés alapján a megyei | tanács végrehajtó bizottságid | elrendelte, hogy az ipari ősz-1 íá-ly azoknak a váÉaUtíx>kTvak l illetékes vezetőit, ahol az újí- r. íásolzra „ráülnek” — szigorúan t vonja felelősségre. Ezenkívül | az ipari osztály felülvizsgálja £ laz elfogadott, de meg nem va- í lósííott újításokat; amennyi-1 ben szükséges, bevezetésükhöz ^ külön segítséget nyújt, vagy g oedig havazok helyileg kjvite-g lezhetetlenek, az újításokat l felajánlják a minisztérium- {j nak, hogy ott jelöljenek ki a |- megvalósításra megfelelő vál- f. lálaiot. Végül vállalta tönként £ felülvizsgálják, hogy hol cí- £ jazták „eszmei alapon” az újí- g tásokat a rendelettől eltérően, í s az ilyen helyeken a felelősé- í | két szigorú figyelmeztetésben' részesítik. | : j Egykor kínzó fáj­; dalmat okozó odvas '} fogától a kovács sza- j badította meg em- \ bertársát. Mégpedig ; tisztára emberbaráti \ szerétéiből vette ke- í zébe a fogót, amely- 1 lyel patkószeget hú- \ zott ki, vagy tüze- \ sitett egyébként. De : hogy azután, akit : anélkül, hogy fogá- : val együtt egy da- ; rab állkapcáját is | kiszakította volna, !■ művészetével felol­■ dott a szenvedéstől,- i az mégiscsak lerója \ valamiképpen a há- \ Iáját, azt azért el- ! várta. Némi szűz­■ dohány vagy finánc j nem látta italnemű, j esetleg tyúk, avagy \ pár csirke készpénz- \ nél sokkal gyakrab- \ ban szerepelt h,ono- l ráriumaként, az csak • természetes. j Foga volt ám a \ pénznek faluhelyen í és a fogfájásnál job- 1 ban fájt, ha a buk- í szát kellett kihúzni ! a zsebből. Mert bi- í zony az embernek ; harminckét fogat \ adott a teremtő, azt í azonban, hogy kinek í mennyi pénz lapul- ! jón a zsebében, már \ nem szabta meg ; ilyen bőkezűen. Ezért í azután, még akinek A közelmúltban kapták meg a járások a megyétől a terv­számokat, s ezekben a napok­ban a járási tanácsok mező- gazdasági szakemberei a ter­melőszövetkezetek tervjavas­latain dolgoznak. Rövidesen a termelőszövetkezeti vezetők­kel tárgyalják meg ezeket, majd ők a szövetkezet tagsá­gával vitatják meg, végül is milyen lesz egy-egy közös gaz­daság vetésterve. A népgazdaság érdeke meg­kívánja, hogy bizonyos nö­vényféleségekből úgynevezett irányszámokat adjanak ki a megyének, az tovább bontja ezt a járásokra, azok pedig a szövetkezeti gazdaságokra. Csak egyetérteni lehet azzal, hogy a kenyérgabona vetéste­rületét előre megállapítják. Nem lehet a véletlenre bízni az ország kenyérellátását. Ugyancsak nélkülözhetetlen mezőgazdasági termék a bur­gonya, s még jó néhány nö­vényféleség. De a szövetkezeti gazdáknak is érdeke, hogy a legfontosabb mezőgazdasági termékek termeléséhez irány­elveket kapjawak. így bizto­sítható a termelésben és a pia­con a tervszerűség. A „felüliről" adott tervszá­mok — az első pillanatban úgy tűnik — ellentmondanak annak az ésszerű elképzelés­nek, hogy egyes növényeket elsősorban ott termeljenek, ahol az a legnagyobb termést adja, ahol termelése a legjob­ban kifizetődik. A korábbi években nagyon sok esetben adott okot vitákra és össze­ütközésekre a sematikus ter­vezés. Meg kell mondani, hogy jelentős előrehaladás tapasz­talható a tervszámok „lebon­tásánál”, bár &z is igaz, hogy bőven van még javítani való. Az országos tervezésnél már jobban számolnak a megye sajátos termelési adottságaival. A főváros közelsége, a talaj és az éghajlati viszonyok szin­te panancsolóan írják elő, hogy a megyében fejlődjön a kertészkedés, a gyümölcster­melés. Fájó pont volt a szövet­kezeti gazdák részére, hogy a megyében jól kifizetődő hajta- tásos burgonya termesztését visszaszorították. Jövőre már az ideinél 1700 holddal na­gyobb területen termelhetik a szövetkezeti gazdaságok a ko­rai burgonyát. Sorolni lehetne tovább is azokat az ésszerű javaslatokat, amelyeket a me­gye tervszámainak meghatá­rozásánál figyelembe vettek. Ennek ellenére továbbra is nehézséget jelent azonban a meglevő állatállomány számá­ra a takarmány — főleg a szemes takarmány biztosítása. Ennek megtermelésére egysze­rűen nincs elegendő terület. A járások terveinek tárgyalá­sakor is igyekeztek azok sa­játos adottságait figyelembe venni. Már a megyei vezetők ilyen elgondolással ültek le az asztalhoz, s a vita során még javítottak, „szépítettek” a javaslatokon. Ezt a szellemet kell érvényesíteni a járások­nál sorra kerülő tárgyaláso- j kon is. Nagyon sok múlik; ugyanis azon, hogy a járási: szakigazgatási szervek meny-: nyíre veszik figyelembe a tér- \ melőszövetkezeti vezetők ja- j vaslatait. Itt kell ugyanis tel- \ jes mértékben összehangolni ai népgazdaság és a termelöszö-: vetkezeti tagság érdekeit.' Mert úgy is le lehet bontani; tervszámokat, hogy azzal ele-; ve rossz gazdálkodásra kár-: hoztatnak egy szövetkezeti i gazdaságot, de úgy is — és erre kell törekedni —. hogy a tárgyalás után a szövetke­zeti vezetők azzal a jóleső érzéssel kelnek fel az asztal­tól: minden lehetőségük meg­van a szövetkezet boldogulá­sához. S ez az utóbbi a ter­melés szervezése és fejlesztése szempontjából nagyon lénye­ges. Nagy mértékben ezen múlik, hogy a szövetkezeti ve­zetők milyen erőfeszítéseket tesznek a termelés fejlesztése érdekében, mennyire érzik, hogy elképzeléseik érvénye­sülnek a szövetkezet tervei­ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom