Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

t9«4. SZEPTEMBER 12, SZOMBAT "“Z/Űrlap 3 Az első Az elmúlt napok a tervezge- tés napjai voltak. Az elképze­lések papírra kerültek, akiket érint, megvitatták, s az új nép­művelési évad nyitányaként holnap a tettek következnek. Az őszt, s egyben az új sze­zont jelző első programra ugyanis holnap kerül sor. Gal- gamácsán délelőtt tíz órakor ifjúsági előadás keretében fel­lép Szász Eta elöadóművésznő. este pedig Jobbágy Károly író találkozik olvasóival. A ren­dezvényre az őszi falusi könyv­hetek és az őszi könyvbarát- napok jegyében kerül sor. üdvözöljük az új szezon első programjának szervezőit, sze­replőit és résztvevőit. Sok-sok hasznosan, kellemesen eltöltött őszi és téli estét kívánunk. <tm) Amikor a javítás is javításra szorul Két hónappal ezelőtt Az eddigi kár: több millió forint címmel közreadtuk a ceglédi hibridüzem rövid, de annál bosszantóbb históriáját. A harmincmillió forintért ké­szülő üzemet tavaly április­ban kezdték el építeni — s : minthogy ugyanebben az idő- j ben 1800 holdon a leendő ! nyersanyag magját is elvetet- ték, szeptember közepére, de j legkésőbb október végére az i új létesítménynek meg kel- , Egyéves huaavona, több milliós kár MMoaaákead-e régre a termeléshea a ceglédi hibridüaem '? Kihasználva a lehetőségeket! Mezőgazdasági aktíva a budai járásban Csütörtök délután fontos megbeszélésre gyűltek össze a budai járás termelőszövetke­zeteinek elnökei, agronómusai, a községi pártszervezetek tit­kárai és a tanácselnökök. Az őszi tennivalók sorrend­jéről, a határidők betartásá­nak lehetőségeiről Tuza Sán- domé, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője tartott vitaindító előadást. — Nem mindegy — mon­dotta —, hogy a sok tennivalót hogyan, milyen minőségben és sorrendben végzik. Az aratást és a cséplést a korábbi éveknél rövi- debb idő alatt, kevesebb szemveszteséggel, gazdasá­gosabban fejezték be a já­rás közös gazdaságai. A nyáron a gazdasági Vezetők sok tapasztalatra tettek szert, s erősödött a dolgozók össze­fogása a közös cél érdekében. — Az eredményekre támasz­kodva — mondotta Tuza Sán- dorné — lehetőségünk van ar­ra, hogy a vetést, betakarítást és a telepítést még eredmé­nyesebben készítsük elő és hajtsuk végre. — Lehetőség van rá — mon­dotta befejezésül, hogy a bu­dai járásban a nagyüzemi gaz­daságok többsége november 7-re befejezze az őszi mély­szántást és ahol kedvezőtle­nebbek az adottságok, ott sem sokkal később végezzenek ez­zel. A beszámoló után a legtöbb hozzászóló a kukoricabetaka­rítás sürgősségét hangsúlyoz­ta. A töréssel, behordással ál­talában nincsen hiba, annál vontatottabb a szárlevágás. A másik, legtöbbb vitát ki­váltó pont az őszi szállítá­sok megszervezése volt. He­lyesen mondták: jórészt ettől függ a munka zavartalansága, mégsem a vezető főagronö- musok dolgozzák ki az irány­elveket, legfeljebb a brigádve­zetők intézkednek. Hiába áll rendelkezésre elegendő gép és teher­autó, ha munkájukat nem hangolják össze. A felszólalók általában fe­szítettnek tartották a novem­ber 7-i határidőt. Idén azon­ban sokkal jobbak az adott­ságok, a járásnak máris 4—5 napos előnye van. Több a gép, nagyobb a munkakedv, az időjárás eddig kiváló. A gazdaságoknak úgy kell kap­kodás, zűrzavar nélkül mun­kájukat megszervezniük, hogy október elejéig minden más munkát elvégezzenek s ekkor­ra már csak a kukoricabeta­karítás és a mélyszántás ma­radjon hátra. Az ilyen mun­kavitelre az állami gazdasá­goknak és a nagy termelőszö­vetkezeteknek minden lehető­ségük megvan. Országos csillagászati hetet rendez a TIT A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat csillagászati és űrhajózási szakosztályai szeptember 1 és 19 között rendezik meg az idei orszá­gos csillagászati hetet. Eze­ken a napokon Budapesten és a vidéki nagyvárosokban részint helyi, részint köz­pontilag kiküldött szakem­berek tartanak előadásokat a csillagászat eddigi ered­ményeiről, illetve azokról a kilátásokról, amelyekkel a jövő kutatásai kecsegtetnek egyfelől a világmindenség | megismerése, másfelől az em- j bér életterének idegen égi­testekre való kiterjesztése I után. (MTI) Időmérleg-kutató értekezlet Ma fejeződik be a Magyar Tudományos Akadéml a szo­ciológiai kutatócsoportjának tanácstermében az Európai Társadalomtudományi Kuta­tás-koordináló és Dokumentá­ciós Központ által kezdemé­nyezett nemzetköri időmérleg­kutató munkálat részvevőinek első tudományos értekezlete. A háromnapos tanácskozáson a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, Jugoszlávia, Belgium, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság neves szociológusai vettek részt. Az értekezleten megvitatták a nemzetközi időmérleg-kutató munkálat módszertani és szer­vezési kérdéseit. A kutató­munka célja annak vizsgálata, hogyan hat ki az iparosodás és a városiasodás az egyes ipari központok és környékük dol­gozóinak napi időbeosztására és életmódjára. lett volna kezdenie á mun­kát. Szóvátettük a felelősség kér­dését is, követeltük, vizsgál­ják meg, mi és ki az oka a hanyag, felelőtlen munkának. Ugyanakkor felhívtuk az il­letékesek- figyelmét: újabb milliók forognak kockán, mert öt állami gazdaság és hét termelőszövetkezet az idén 3600 holdon termeli kimondot­tan a ceglédi üzem nyers­anyagát. Mi lesz, ha tovább­ra sem kezdhetik meg a hib­rid kukorica feldolgozását Cegléden? Most, a szezon előtt néhány nappal minisztérium és me­gyei igazgatóság egyaránt kí­váncsian figyeli és kérdezi, megkezdődik-e végre Ceglé­den a hibridüzemben a ter­melés? Mi is ezt kérdeztük Szabó Elemértől, a Cifrakerti Állami Gazdaság igazgatójá­tól: — Ha törik, ha szakad — mondotta az igazgató — most már hozzá akarunk kezdeni a feldolgozáshoz. Igaz, a hiány­zó berendezések pótlásakép­pen újat nem kamtunk, a meg­levőket barkácsoltuk össze. Egy-két dolog még hiányzik, ezt azonban házilag is pótol­ni fogjuk. A kukorica már érik, a mi gazdaságunkban hozzáfogtak a töréshez, s né­hány nap múlva a hibridüzem megkezdi a szárítást. Külön­ben éppen ma vettük át a ki­vitelező vállalatoktól a garan­ciális javításokat. Elismerés­sel beszélhetünk a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár ma­lomgépegység szerelőiről, akik megértették, milyen nehéz helyzetben vagyunk, és nem sajnálták a fáradságot, hogy tőlük telhetőén mindent elkö­vessenek a gépek javításánál. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt a 25. számú Építő­ipari Vállalatról. Még most is, a többszöri határidő eltolódás után egész listára való hibát találtunk a garanciális átvé­telnél. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a javítás javítását is javítani kell még. Továbbra is nehéz helyzetben vagyunk, de reméljük, hogy most már si­kerül megbirkózni a nehézsé­gekkel és fel tudjuk dolgozni a termést. Az üzemnek már megvan a munkásgárdája és a vezetője. A Szenttamási Ál­lami Gazdaságban négy évig irányította a hibridüzemet az új telepvezetőnk. Ez jó ígéret arra, hogy nálunk is helyt fog állni. Onody Zsigmond, a telep ve­zetője elmondotta, hogy egyet­lenegy csávázó berendezésen kívül valamennyi legszüksége­sebb gép a helyére kerül az üzem munkakezdéséig. Előre­láthatólag napi tizenöt vagon kapacitással tudnak majd dolgozni. Előfor­dulhat, hogy a kezdésnél lesz­nek még zavarok, ezek elhá­rítására azonban felkészültek. Körülnéztünk az üzemben, s magunk is meggyőződhettünk róla, hogy még szemmel lát­ható hibák is akadnak: pél­dául a szállítószalag aknája — amelyet már javítottak — még mindig nem jó. Rosszul szige­telték el, s befolyik a bunker­be a víz. Az is furcsa, hogy az emeleti mellékhelyiségek­hez elfelejtettek szennyvízle­vezető csatornát építeni . _ Végre megkezdheti tehát munkáját — egyéves huzavo­na után — Cegléd új üzeme. Mi is — akárcsak a felsőbb szervek — kíváncsian várjuk a nagy pillanatot! Súlyán Pál Súlyosbításért fellebbezett az ügyész a váci halálos üzemi baleset ügyében Beszámoltunk annak idején olvasóinknak részletesen ar­ról a halálos végű üzemi bal­esetről, amelynek áldozata a 19 éves, áldott állapotban le­vő Materny Rezsőmé alsógödi lakos,. az Egyesült Izzó, váci telepének munkásnője volt. Mint jelentettük, a szeren­csétlen kismama az üzem fényporgyártó műhelyében dolgozott. A végzetes novem­beri reggelen bement a mű­hely egyik helyiségébe, hogy ott teát főzzön magának. A helyiség lefolyójából felcsapó kénhidrogéngáztól a fiatal- asszony rosszul lett és később meghalt. Keddi számunkban közöl­tük, hogy a tragikus gyári szerencsétlenség ügyében a Váci Járásbíróság többnapos tárgyalás után most hétfőn hirdetett ítéletet. A bírósági Százhalombattán járva meg akartam nézni az új munkás­szállót. Annak rendje és módja szerint, újságíró igazolványom­mal jelentkeztem a portásnál, de hiába. A szigorú cerberus közölte, hogy a szállóba csak a főgondnok engedélyével léphe­tek be., Annak a főgondnoknak az engedélyével, aki jelenleg szabadságon van és elutazott. No lám! Van még éberség. Meg is kell akadályozni, hogy illetéktelenek betekintést nyer­hessenek a stratégiailag is fon­tos titkokba és esetleg nyilvá­nosságra hozzák, hogy e szigo­rúan őrzött objektumban hány lakó, hány szoba van és fo­lyik-e a víz a fürdőszobákban. Ezek után kicsit félve indul­tam az üzem felé. Ide biztos nem engednek be. A kapuban sem portás, sem őr nem volt. Szabadon sétálgattam az épít­kezés és az erőmű területén, a kutya sem kérdezte, hogy mit akarok. Megnyugtató, hogy Százha­lombattán a lényegre — a szál­ló lakóinak álmára éberen vi­gyáznak. Mert nálunk legna­gyobb érték az ember, az a néhány milliárdot érő anyag már nem is számít... ★ Fúrnak. Most már biztosan tudom. Több helyről hallottam, hogy főnökeim széliében hosz- szában dicsérnék. A felettes szervhez is egy magasztalással tele levő jellemzést küldtek ró­lam. Kétségbe vagyok esve! Biztos nincsenek megelégedve a munkámmal és így akarnak megszabadulni tőlem. „Fel le­szek buktatva!" ★ Olvasom, hogy 200 darab Kecskeméten felröppentett monori posta galambból csak 140 érkezett vissza. Hatvanat még várnak. Vajon mi lehet velük? Szerintem három eset lehetséges: 1. A galambok a magasban napidíj érdekében valahol Mo- nor előtt lepihentek. 2. Nem normában, hanem órabérben vannak. 3. Gyalog jönnek. ★ — Ha mindig a vendéglátó- ipart szidja magára borítom ezt a tényér csontlevest — fenyeget pincér ismerősöm, majd mikor ijedt képemre és új Zalkámra tekint, imigyen nyugtat meg: — Na nyugi... ne féljen, j Folt úgysem marad utána .. j ★ Szentendrén egy kislány ke- i zében szódásüveget láttam. Az \ üvegen a rosszemlékű felirat: j Nem, nem, soha! Kedves szent- \ endrei szódások. Itt az idő, j hogy kivonjuk a közéletből \ ezeket az irredenta üvegeket. i Aztán sort keríthetünk eset- j leg azokra az üvegekre is, j amelyek politikailag megfele- : lőek, de nem folyik ki belőlük i a szóda... i ★ \ Egy ismerősöm, midőn állt- j fásában kételkedtem, igazát : imigyen erősítette: — Isten bizony, így van! Hittem neki. Hamarosan ki- \ derült, hogy az illető szemen- ; szedetten hazudott. — Nem szégyelled magad? í — korholtam. — Még meg is | esküdtél. — Na és? — kérdezte. —^ Csakhogy én ateista vagyok ... < O. F. * Megteltek a cementtároló silók, de még 26000 tonna kötőanyaggal tartoznak a gyárak A cementipar a nyár elejére pótolta 25 000 tonna téli tar­tozását, de júliusi és augusz­tusi tervét nem tudta teljesí­teni, s újabb 26 000 tonna ce­menttel maradt adós az épí­tőknek. A gyárak tárolósilói azonban megteltek. Mintegy 118 000 tonna cement vár szállításra, s az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a készletek jelentős csökkentése nélkül nem is pótolhatják a tartozást. A szállításon mú­lik tehát az adósság törleszté­se, sőt, a cementipar téli munkája is, mert a nagy hi­degben csak úgyszólván kész­letre termelhetnek a gyárak, s ha ősszel nem ürítik ki a silókat, akkor később vissza kell tartani a termelést, eset­leg le kell állítani a munkát. Az üzemek vagonellátása vi­szont még szeptember elején is akadozott, ezért az iparág vezetőinek kérésére a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium intézkedett, hogy a ce­menttermelés napi adagjának elszállításán felül a készlet csökkentésére is adjon üres vagonokat a MÁV. Másfél hó­nap alatt legalább 50 000 ton­nával kell csökkenteni a silók­ban tárolt cementkészletet, hogy az iparág pótolhassa adósságát és télen is zavarta­lanul dolgozhasson. Az építőanyagipar legfon­tosabb iparágai most intézke­dési tervet készítettek az épí- I tők téli anyagellátási problé- [ máinak megoldására. Az elő- I ző években sok gondot okozott j télen a kavicshiány. Ezért í most megyeszékhelyenként I központi kavicstároló telepe­ket alakítanak ki és mintegy 660 000 köbméter kavicsot tar­talékolnak. A téglaipar az év- eleji adósságából visszamaradt hátralék, a mintegy 64 millió égetett tégla törlesztésével já­rul hozzá a téli anyagtartálé- kok felhalmozásához. A laboratóriumban A gödöllői Agrártudományi Egyetem elektronmikroszkóp és röntgenlaboratóriumában második éve folytatnak nemesí- tési, növény- és állattáplálkozási kísérleteket. A kutatások eredményeit felhasználják a hallgatók tanulmányi oktatásánál is. Nemrég új gépeket kaptak, melyek elősegítik a tudományos kísérleteket. i Szabó Márta laboráns Edwars-féle vákuumgözölőn meg­határozza a talaj sugárgombák magasságát. Kukucska János, kutatási segéderő kukoricapolenről ké­szít metszetet az ultramikrotonon. (MTI Foto — Fehérváry Ferenc felv.) ítélet a vádlottak közül Ho- dács Józsefet, a kémiai rész­leg vezetőjét és Puskarczyk Józsefet, az üzem tmk főnö­két „bűncselekmény hiányá­ban” felmentette. Szilágyvári Jánosnak, a fényporgyártás művezetőjének felelősségét a baleset ügyében a bíróság megállapította és ezért őt egy évi felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélte. Mint tegnap értesültünk, dr. Szabó Géza váci vezetőügyész az ítélet ellen csütörtöilcön fel­lebbezési óvást jelentett be. Hodács József és Puskarczyk József esetében a felmentésük miatt, elítéltetésük végett, Szilágyvári János ügyében pe- i dig az ítélet súlyosbításáért. A fellebbezések folytán az ! ügyet a megyei bíróság tár- j gyalja majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom