Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-04 / 181. szám

CEGLÉDI JÁRÁS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VIE ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1964. AUGUSZTUS 4, KEDD Száz százalék fölött Bemutatjuk olvasóinknak a Zakar brigádot Ha a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál a szocialista brigádokról esik szó, elkerülhetetlen, hogy Zakar Sándor szo­cialista brigádját ne említsék. Az elsők között alakították meg a brigádot és már három éve mindig elnyerik a szocialista cí­met. A brigád tagjai a forgácsoló műhelyben dolgoznak, va­lamennyien kispados esztergagépen. Csizmás főművezető irodá­jában beszélgetünk a brigád­vezetővei és a főművezetővel. Előkerül a brigádnapló is, amelybe minden fontosabb adat belekerül. Az első lapo­kon olvasom Pdlonkai Lajos nevét. Komolytalan magatar­tásáért elbocsátották a gyár­ból. A brigád azonban mellé állt. Védnökséget vállalt fe­lette és nemrég, amikor átke­rült a brigádból, vezetői már úgy beszéltek róla, mint az egyik legjobb dolgozóról a műhelyben. A brigád tagjai részt vesz­nek a vállalat kultúr- és sport­rendezvényein is. Hét-nyolc fő jár középiskolába, a 11 fős brigád többi tagja pedig poli­tikai képzésben vesz részt. A brigádvezető érdekes epizódot mesél a brigád életéből: — Tavaly házat építettem. A brigád valamennyi tagja el­jött segíteni és így két hónap múlva be is költözhettem új lakásomba. Ugyanez történt Határ és Kertes szaktársak esetében is. Csizmás főművezető meg­jegyzi, hogy a szocialista bri­gád nagyon sokat tett az esz­tergagépi szerszámok fejlesz­tése terén. Évekkel ezelőtt egymástól kéregettek szerszá­mot az esztergályosok. Most valamennyi esztergapadnál megfelelő mennyiségű és mi­nőségű szerszám áll rendelke­zésre, igy aztán nincs munka- időkiesés a szerszámok utáni szaladgálás miatt. A szocialis­ta brigád tervét mindig száz százalék felett teljesíti. A főművezető még elmond­ja azt is, hogy a brigád kez­deményezésére indult meg a gyárban a hulladékanyagok feldolgozása. Minden évben körülbelül húsz mázsa hasz­nálható hulladékanyagot gyűj­tenek össze színes fémekből, különböző használható alkat­részekből és ezt év végén visszaadják a raktárnak. Ez igen komoly költségmegtaka­rítás! A brigád tagjai most dél­utáni műszakban dolgoznak. A jövő héten — mikor dél­előttösök lesznek — futball- csatát vívnak a meó ellen. Már kétszer legyőzték őket, harmadszor is ezt szeretnék, így akarják .megtorolni” az át nem vett munkadarabokon esett sérelmet. Habár selejtet a brigád csak a legritkább esetben gyárt... (kecskeméti) TANULÓBÓL SZAKMUNKÁS Bemutatjuk Farkas Imrét, a Duna—Tiszaközi Kísérleti In­tézet szakmunkását. A fiatal­ember mint mezőgazdasági ta­nuló szerződött a gazdaság­hoz, s most mint szakmunkás dolgozik ott. A tanulásban és a munkában egyaránt megáll­ja a helyét. Jelesre vizsgázott, s munkahelyén is kiváló mun­kát végez. A tanulást nem hagyja abba, máris beiratko­zott a Mezőgazdasági Techni­kum levelező tagozatára. Mi újság az abonyi postán? Az üvegfülkék reszortosai mind a helyükön vannak. Ahöl a forgalom engedi, ösz- szesítéseket készítenek, kar­tonokat rendeznek, restan­ciát dolgoznak fel, vagy ép­pen előkészülnek a csúcsfor­galomra. A pénztárosnőnek különö­sen sok dolga van. Az imént még egyre-másra fizette ki a százas bankjegyeket, most hozzá árad a pénzfolyam. Se­bők Istvánná főnökhelyettes megjegyzi: — Pénztárosunk helyzete bizony csöppet sem irigylésre méltó. Skultéti Ilona kétéves postai gyakorlata, szaktudása mellett nagyfokú szorgalom is szükséges a felelősségteljes beosztáshoz. Különösen ideg­feszítők a zárás előtti ne­gyedórák. A boltok, kereske­delmi szervek ilyenkor ro­hamozzák meg a pénztárt na­pi bevételük feladásával. Sze­retném kérni befizetőinket, kissé korábban adják fel pén zkül demén yüket. — Panaszokat hallot­tunk a távbeszélő kap­csolásokra, Nagy talán az igénybevétel? — A betakarítás és ter­ményfelvásárlás időszakában kétségtelenül szaporodnak a hívások. A bosszúság viszont vonalaink javításából követ­kezik. A községben lefekte­tett földalatti kábelvezetőitek sok helven beáztak. Kijaví­tásukat Hmnyák Ferenc vo­nalfelvigyázó vezetésével most végzi egy 12 tagú mű­szaki csapat. Ha elkészülnek vele, ismét zavartalan és gyors lesz mind a helyi, mind a távolsági beszélgetés. — Végezetül a hírlap- osztály munkájáról sze­retnénk érdeklődni... — Hírlaposunk, Zele József napi hat órában látja el ezt a reszortot. A házakhoz kéz­besített újságpéldányok szá­ma havonta a községben 20 ezer, a külterületen 3 ezer, az árusításra kiadottaké 18 ezer körül van. A eajtóterjesztés lelkes munkásaihoz tarto­zik két hírlapkézbesítőnk, Földi Lászlóné és Krupincza Pálné is. J. Z. — A helyi FÜSZÉRT augusztus 1-től augusztus 31-ig édességi hónapot szervez, 1— 2—3-as számokkal jelezve vá­lasztékcsomagokat bocsát a kiskereskedelmi vállalat ren­delkezésére. Az ízlésesen elké­szített csomagokban táblás csokoládék és egyéb édességek találhatók. — A ceglédi Lenin Terme­lőszövetkezet mintegy 50 hol­don befejezte a magborsó csépi ését. — 110,4 százalékra teljesí­tette féléves tervét a ceglédi Faipari Ktsz. A ktsz a napok­ban új négyszemélyes heverők gyártását kezdi meg, amelyek a közeljövőben már kaphatók az üzletekben. Az elmélet és a gyakorlat kiegészíti egymást Három nagyon elfoglalt embert szeretnénk bemu­tatni. Munkahelyükön is jelentős tisztséget tölte­nek be, emellett még sok más feladatot is el kell látniok, amit az emberek bíznak rájuk. Ennyi elfoglaltság mel­lett még szebb teljesít­mény, hogy az 1963/64-es tanévben érettségiztek a Török János Mezőgazdasá­gi Technikum levelező ta­gozatán. Mindhármuk munkahelye a ceglédi Vö­rös Csillag Termelőszö­vetkezet. Először Szabó Ferencnek, a tsz elnökének tesszük fel a kérdést: — Tengernyi munkája, el­foglaltsága ellenére mi kész­tette arra, hogy jelentkezzen a technikumba? — A mezőgazdaság fejlesz­tésével együtt kell haladni, lé­pésről lépésre figyelemmel kí­sérni. A legújabb, legcélrave­zetőbb megoldásokat techni­kumokban, főiskolákon tanít­ják. Természetesen ezt az el­méletet össze kellett kötni a gyakorlattal, a kettő kiegészí­ti egymást. Elvem: minél több szakembert a mezőgazdaság­nak. A tanulást a következő tanévben a marxizmus.—leni­ni zmus esti egyetemén folyta­tom. A másik kitűnően érettségi­zett tanuló Molnár Jánosné, a Il-es üzemegység brigádelszá- molója, pénztárosa, könyvelő­je egyszemélyben. Sőt, ne hagyjuk ki az otthoni második műszakot sem, a háztartást, a gyermeknevelést. — Bizony sokszor éjszaka tanultam, hogy jól felkészül­jek egy-egy vizsgára. Haladni akartam, mert munkám is egyre több tudást, hozzáértést követel. Mivel a mezőgazdaság állt hozzám legközelebb, hát a technikumba jelentkeztem. Szeretném folytatni tanulmá­nyaimat mérlegképes könyve­lői tanfolyamon — mondotta. Banai Pál a Il-es üzemegy­ség vezetője, a 10-es körzet tanácstagja és még sok-sok tisztség viselője. Kora haj­naltól késő estig járja a ha­tárt, akad ott tennivaló bőven. Banai elvtárs 50 éves fejjel kezdte el a tanulást. Táján nem volt elégedett tudásával a 35 éves gyakorlattal rendel­kező szakember, amikor bead­ta jelentkezési lapját? — Elégedett vagyok, de megállni soha nem szabad. A jó szakembernek mindig ké­peznie kell magát, különben lemarad. Az elméletet én is a gyakorlat hűséges kiegészítőjé­nek tartam. A kettő egymás nélkül nem sokat ér. Elméleti tudásomat akartam fejleszteni, Ez sikerült is. ★ A három, nem éppen fiatal mezőgazdasági szak­ember jó példával szol­gál a fiataloknak. Tenger­nyi munkájuk mellett a kitűnő és jeles eredmé­nyű érettségi és szakmai vizsgáikért dicséretet ér­demelnek. — Szalisznyó —* Nem dísznek tartják őket... Szerviz a határban Sok ezer kilométer, sok ezer kijavitott géphiba, számtalan ledolgozott óra áll már a gép­javító állomás műhelykocsijá­nak szerelői mögött. Csépe Sándor és Varga Sándor jól felszerelt mozgó műhelyükkel mindenütt megjelennek, ahol szükség van rájuk. Most ép­pen hívatlanul Zsemlye János kombájnja mellett ütöttek ta­nyát. Munka közben jó alka­lom kínálkozik a csipkelő­désre. — Te vagy a híres ember, rólad írt az újság is, miért nem fogsz hozzá magad?! — mondják Zsemlyének. — Csönd abban a gúnyá­ban! Ti kapjátok a kiemelt órabért, talán dísznek tarta­nak benneteket — vág vissza a kombájn«;. A munka azért halad. A vándorszerelők az aratás ide­jén tizenhat órát is dolgoztak naponta. A földeken még olyan nagy munkát is sikere­sen elvégeztek, mint a motor- hüvelyezés. Azt is el lehet mondani ró­luk, hogy Csépe Sándor a gép­állomáson töltött nyolc év alatt univerzális szakemberré képezte magát. Varga Sándor pedig, amikor a gépállomásra került, még gyerekszámba ment. Tizenkét év alatt azzal együtt nőtt naggyá. Szerencsére nincs sok hiba Zsemlye János kombájnjával Rövidesen hozzáfoghat a ke­resztekbe hordott búza csép- léséhez. Még egy kis gyors szerviz és a szerelők indulnak. J. Z. Egy ilyen szak­mát jelentő szó hallatára minden ember olyan va­lakit képzel maga elé, aki tűvel és cérnával a kezé­ben sezlont, heve­rő t készít. Bennem is úgy élt mindez, amíg meg nem látogat­tam a Közleke­dési Gépjavító Vállalat kárpitos üzemét. Itt már nem ismerik a szövetet, hanem bőrből, helyeseb­ben szólva, mű­A kárpitos bőrből végzik a kárpitos munkát. Kmetyó Pál ke­ze alól egymás után kerülnek ki a generálozott dömperek és az új Pionír barna mű­bőr ülései és tám­lái. A kárpitos munkáját sokan szinte észre sem veszik. Pedig egyetlen generá­lozott gép, új ké­szítmény nem hagyhatja el ad­dig a gyárat, amíg a kárpitos munka el nem készül. Kmetyó Pál « részleg vezetője már 13 éve végzi ugyanezt a mun­kát. A vállalat többszörös kivá­ló dolgozója. Nagy segítség lenne, ha a gyár műszaki fejleszté­si keretéből a kár­pitos műhelyre is jutna egy kevés — mondja. Csu­pán a varrógépre kellene egy mo­tort szerelni, mert fárasztó egész nap lábbal hajtani. Ugye, ez nem is olyan nagy ké­rés? —* K — HATÁRJÁRÁS Egyetlen szem araínivaló sincs már járásunk területén. A 25 058 hold aratnivaló te­rületből 13 847 holdat kom­bájnnal arattak le. Erről a te­rületről a szalmalehúzás is megtörtént. * A kazlazás is folyamatosan halad. A kombájnolt terület kazlazása 80 százalékig meg­történt. 4r A kévés gabona behordásá- nál némi lemaradás mutatko­zik. Eddig a terület 75 százalé­káról lehordták a gabonaké­véket. ★ A cséplés megfelelő ütem­ben halad. A 25 058 hold csé- pelnivaló területről eddig mintegy 20 ezer hóidon végez­ték el ezt a munkát. ★ A járás területén tarlómun­kát kell végezni 22 6S6 holdon. Ebből eddig 17 308 holdon megtörtént a tarlómunka. ★ Eddig 2400 holdon végeztek tarlóvetést a termelőszövetke­zetek. Az elmúlt évekkel szemben ez 35 százalékos emelkedés. k A munkák meggyorsítása és időben történő elvégzése érde­kében jelenleg 35 gép dolgo­zik kettős mű&zsjkban a ter­melőszövetkezeteik -földjeim it Megkezdődött a fővetésű silókukorica besilózása. Ed­dig 2240 köbméter takarmány- silót raktároztak el télire. ★ A, munkák szervezése szin­te mindenütt zavartalan. Ha az időjárás nem szól közbe, a csépléssel és a tarlómunkák­kal is határidőre végeznek. — Nagy Miklós Albertirsa Lőcsei utca 13. szám alatti la­kos elhullott hízósertéséért 2145 forint kártérítést kapott az Állami Biztosító ceglédi fiókjától. Nevezettnek évi 120 forintos épület és háztáji bizi- tosítása van. OLVASÓINK ÍRJÁK SZÉGYEN! Szégyenteljes eseménynek voltam szemtanúja szombat reggéi a Kossuth téri önki- szolgáló boltban. Az egyik állvány előtt válogattam, ami­kor arra lettem figyelmes, hogy a boltvezető egy idősebb asszonyt bekísér az irodába. Tolvajt fogtak. Az asszony azt hitte, nem figyelik észse­bébe rejtett egy szelet csoko­ládét. Az értéke nem sok, alig két forint. Az irodában jegyzőkönyvet vettek fel, meg­indult a szabálysértési eljárás és a szégyen mellet» legalább 100 forintos pénzbírságot fog fizetni a tettes. Vajon meg­Ceglédi könyvtárak Ötéves a Villamosipari gyár könyvtára Pálffi Gézáné ön­tödei meos vezetése alatt. A két üzemrészben elhelyezett 300 salját és 140 megyei könyv­tárból kölcsönzött könyv je­lentős része állandóan kézben van. Az olvasók többsége fia­tal, de sokan családjuk részé­re visznek könyvet. Pálffiné munkája melleit fáradhatatlanul ellátja mind­két helyen a könyvtárosi teen­dőket, s csak arra nem tud magyarázatot adni az olvasók­nak, hogy a kevés darabszá- J mű és eléggé megviselt könyvállományt miért nem újítják fel. Egy éve elmúlt már, hogy új könyvet vettek. A vállalat műszaki könyv­tára viszont Cegléden egye­dülálló. A 2000 darabos könyv-. tár 15 százaléka külföldi szer­zők műve, 30 százaléka a szakmunkásképzést szolgálja, 6 százaléka zsebkönyv-kézi- könyv. A könyveket szakcso­portok illetve témakörök sze­rint csoportosítottálc. A mű­szaki könyvtárat kiegészíti a ni darabos pénzügyi gyűjte­mény de megtalálható itt a szabvány szótár és folyóirat szemle is. A műszaki könyvtár gazdá­ja Fekete Mihály technikus műszaki ellenőri szabvány­felelős és egyéb beosztása mel­lett, lelkesedéssel foglalkozik a könyvtárral. Érdeme, hogy a vállalat műszaki könyvtá­rát kiépítette és állandóan korszerű magas színvonalon tartja. —* Dajka —e érte neki a kockázat? Nem hinném, hogy ne tudta volna megvenni azt a csokoládét, ha megüíívánta. Hogy vetemedhet ilyesmire valaki? Megérde­melné az asszony, hogy a ne­vét is megírjam! Egy vásárló NEM TÖRZSVENDÉG Pénteken reggel borotvál­kozni betértem a Rákóczi úti fodrászüzletbe. Az üzlet hat­kor nyit és hamarosan már öt vendég várt a sorára. Egy dolgozó volt csak benn hat­kor, a másik fél hét felé ér­kezett. A borbély szólt a so­ron következő idősebb férfi­nek, hogy foglaljon helyet a kollégája székében, aki azon­nal megkezdi a borotválást. Meglepődve hallottuk, hogy a kolléga minősíthetetlen sza­vakkal elutasította az idős vendéget. Nem volt hajlandó ellátni, mert máskor nem az ő vendége. A vendég pirulva, fogta a kalapját és távozott az üzletből. Nagyon sajnálat­ra méltó, hogy ilyesmi előfor­dulhat. Bízunk abban, hogy utoljára. M. L. NÉVTELEN VÁLASZ A napokban megjelent la­punkban egy bírálat a Szesz­ipari Vállalat portásáról. A megjelenés után választ kap­tunk a bírálatra. Mondanunk sein kell, hogy a levél gú­nyos hangja visszautasítja a bírálatot és alaposan elma­rasztalja a cikk íróját. Vajon a levél szerzőjét mi akadá­lyozta abban, hogy a nevét is aláírja? írását kérése ellenére nem közöljük a lapban. Tíz év számokban A Talajjavító Vállalat ceg­lédi gépjavító műhelye 1955- től 1960-ig tizenkétféle erő- és munkagépet javított műhelyei­ben. Ezenkívül elvégzett min­den egyéb kisebb javítási munkát is. Az átszervezés során a mű­helynél mindössze öt géptí­pus maradt: a Dömper, Zetor 25—K-s, Super Zetor és U—1 23-as vontatók, valamint a DT—54-es lánctalpas erőgé­pek. Ez azt az eredményt hoz­ta, hogy az 1960. évi 93 gép­iiéi szemben 1961-ben már 178-at, majd 1963-ban pedig 196-ot újítottak fel. Az egy főre jutó termelési érték évi 86 ezer forintról 196 ezer lórin tra emelkedett. — A július 15-én beindított rongygyűjtő hónap keretében megnövekedett a forgalom a helyi MÉH-nél. Az augusztus 15-ig tartó mozgalom időtarta­ma alatt leadott 4 kilogram­mos leadási szelvény részt vesz a jutalomsorsoláson, ahol ér­tékes jutalmak nyerhetők. A MÉH vezetősége felhívja az is­kolások és a lakosság figyel­mét: a még hátralevő időt használják ki, hogy minél töb­ben részt vehessenek a sorso­láson. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó Ismerőseink­nek és szomszédainknak, a nyársapáti Kossuth Tsz vezetősé­gének és tagságának, akik szere­tett jó feleségem, édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk: Ko­vács Jánosné, szül.: Moheila Te­rézia temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoz­tak, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. Kovács János és a gyászoló család Hálás köszönetünfcet fejezzük ki mindazoknak, akik drága kis fiúnk, szeretett testvérem, uno­kánk: lfj. Zsigmond József tragi­kus elvesztése felett ért mélysé­ges nagy bánatunkban, együttér­ző részvétüket nyilvánították, a temetésén megjelentek és sírjára koszorút, virágot helyeztek. Zsigmond József, neje és kislánya, valamint a gyászoló család Dr. Bagóczky Lajos Széchenyi úti sorházak E-épület 39-ban vál­tozatlanul rendel. Kedd—csütörtök —péntek du. a—3-ig. — Jól haladnak a talajelö­' készítéssel a Kecskéscsárdai Állami Gazdaságban. A na­pokban mintegy 180 holdon kezdték meg a talajjavítást, amit a tervek szerint augusz­tus 15-re fejeznek be. Ezzel egyidejűleg megkezdték a si­lózást is. — Még lehet jelentkezni a szeptember 1-én kezdődő ba­lett-tanfolyamra a művelődési ház irodájában. A havi tandíj 60 forint lesz. A tanfolyamot fővárosi oktató vezeti. — 485 ezer forintos beruhá­zási költséggel füstölő üzemet létesítenek a Ceglédi Húsipari Vállalatnál. Átalakításra ke­rül a régi derítő is, melyet varrodának és mosodának épí­tenek át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom